Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-02 / 99. szám
1990.AUGUSZTUS 2. Néplap 9 — családi körben jj A pszichológus válaszol Miért gyűlölünk? Az ember gyűlölheti a másik embert, ha az szóval vagy tettel bántja, ha valamilyen módon veszélyezteti őt vagy hozzátartozóit. Néha viszont az is lehet ok a gyűlöletre, ha a másik jót tesz vele. Némely ember ugyanis nem szeret tartozni, hálálkodni, nem szívesen viseli el a nagylelkűséget. Gyakori gyűlölködés tárgya a tulajdon. Örökösök hajba kapnak és megharagszanak egymásra a közös vagyon miatt, vagy egyik ember irigyli és gyűlöli a másikat azért, amije van. Természetesen azt is ellenségnek tarthatja és gyűlölheti, aki el akarja venni az övét. Gyűlölhetjük embertársunkat egyszerűen azért is, mert negatív tulajdonságai vannak, mondjuk csúnya, buta, esetlen. Ám hogy érdekesebb legyen, az is elég a gyűlölködéshez, ha különbnek érezzük magunknál. Ha 6 szebb, okosabb, sikeresebb, úgy érezhetjük, hogy vele szemben (mintegy miatta) hátrányos helyzetbe kerülünk. Gyűlölet forrása a vetélkedés is. Az ember szeret kitűnni, uralkodni, parancsolni, vezetni - vagy nyíltan, vagy burkoltan. Aki ebben akadályozza, netán legyőzi, azt nem kedveli. Végül az is alapot adhat a gyűlöletre, ha úgy érezzük: a másik ember nem szeret minket. A gyűlölet a haraggal szemben nem pillanatnyi indulat, fellobba- nás, hanem viszonylag tartósabb, mélyebb. Alapjában egy (negatív) érzelem, de többnyire nem merül ki ebben. Egyenes következménye ennek az érzésnek a kinyilvánítása. Enyhébb kivitelben csak finomabb kommunikációs eszközökkel érzékelteti az ember a lenézését, megvetését, haragját, gyűlöletét. Erősebb fokozatban lejáratja, szidja, pocskondiázza, fenyegeti a másikat, szemében vagy a háta mögött. Különféle módon akadályozza, hátrányos helyzetbejuttatja ellenfelét. Súlyosabb esetben az agresszív viselkedéstől sem riad vissza, amely lehet fizikai erőszak vagy más destruktív (romboló, pusztító) megnyilvánulás. A gyűlölet elsősorban az egyénnek a személyes érzelme, de feltámadhat tömegméretekben, társadalmi szinten is. Gyűlölhetik egymást családok, falvak, társadalmi osztályok és egész nemzetek. Hogy lehet ok nélkül ennyire gyűlölködni, így bánni más emberekkel? - kérdezték sokan a romániai magyarüldözés rémségei hallatán. A gyűlölet sosem ok nélküli! A tömegméretű ellenségeskedés esetében is hasonlóak a szembenállás okai, mint az egyének esetében. A tulajdon (a terület), a hatalom, a dicsőség a tét, amelyért a vetélkedés folyik, amely miatt a gyűlölködés kialakul. A gyűlölet érzését a gyermek a felnőttektől tanulja. Társadalmi méretekben is hagyományokon alapul: szüleitől, tanáraitól, a történelemkönyvekből, a tömegtájékoztatási eszközökből szívja magába a gyermek, az ifjú és felnőtt az osztály-, a faj- és a nemzetgyűlöletet. Ennek tárgya országonként, koronként változik. A gyűlölet kinyilvánításának módja (szónoklat, adminisztratív intézkedés, verekedés, háború) is más és más lehet. A gyűlölet olyan, mint a tűz. Ha táplálják, szítják, akkor erősebben lobog. A lázítás, uszítás erősíti, így egyre pusztítóbbá válik. Aztán ha mindent felégetett maga körül, lassan hamvába hal. Csitítani talán a hűvös nyugalom lenne képes - de kevesen tudnak közömbösek maradni a tűz közelében. Dr. Ignácz Piroska [ Gyermekvilág ] XVIJ3-XIX. századi utazók IV. forduló 1. Hogyan kerülhetett a magyar ovális alakú, rézből készült váltópénz a paraguayi őserdők mélyére, amelynek egyik oldalán Magyarország címere, tetején ötágú koronával, körülötte: A.D. 1707. K.B. Poltura. - felirat. Milyen feltételezések vannak erre vonatkozóan? 2. Néhány jellemző eseményt ragadtunk ki a kalandos életű XVIII. századi világjáró életéből. Az a feladatotok, hogy felismerjétek az utazót, és húzzátok alá a "kakukktojást", tehát azt az epizódot, amelyik valótlan: Szegény vándorló szabólegény Kötélen fogott, majd szökött poroszkatona Algíri kalózok foglya Óceáni emberevők fogságába kerül Mentőangyala a pápua törzsfőnök szép leánya Siker, gazdagság, hímév Emigráns az ausztráliai aranymezőkön Sóvárgó honvágy Megtérés a szeretett hazába 3. Az összekevert szókártyákon lévő keresztnevekből ki kell választanotok azt a négy szótagot, amely összeolvasva adja annak a híres Kaukázus és Kelet- Ázsia kutatónak a nevét, aki Batsányi Jánossal szoros barátságban volt. JÁCINT BESSY BÁ NOS SEBES 4. "Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül- de elszánt, kitartó hazafiság- tól lelkesítve -... bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre össze- roskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében." A legnagyobb magyar írta e sorokat a messzeségek vándoráról. A szerző és a vándor megneBarkácstanács A lószőrfonás művészete Fonni lenből, kenderből meg a gyapot szöszös szálaiból szokás /igaz, ne feledjük, modem korunk mindenféle műanyag-pör- getményei is kiválóan alkalmasak e műveletre/, de hogy a lovak szőrét is fel lehet használni erre a célra, arról kevesen hallottak. Márpedig így van! Szálait szorosan egymáshoz illesztve mindenféle hurkok, kötelek, sőt gyűrűk, karperecek készülhetnek belőle. Mindenekelőtt a paripák hosszú farkának a méteresnél is nagyobb szálaiban ismertek rá a fonnivalóra honfoglaló eleink, akik - a néprajztudósok föltételezése szerint - minden bizonnyal még valahol az ázsíaípusztákon kezdték lemetszegetni négylábú társaik ékességét, hogy aztán az így nyert "nyersanyagból" béklyókat meg más erősítéseket, díszként pedig kedves leánynak, asszonynak mindenféle testre, ruhára illő rátétet sikerítsenek. Szóljunk előbb arról, hogy miért is alkalmas béklyónak, teherszorító kötélnek stb. a lószőr. Erős, igen rugalmas,a víz pedig tüstént lepereg róla. Nos, hát ezért volt érdemes a kancák, csődörök farkát fonatokká igazítani. S hogy miképpen lett e szálakból ékszer? Aki látott már ménest, az jól tudhatja, hogy hány és hány színárnyalatban játszik a lovak farka, ha a csikósok ostorpattogására vágtába kezdenek. Hát íme a más jellegű felhasználás oka; a számbavehetetlenül gazdag tarkaság. No de essen szó arról is, hogy a szálegyítésnek hány főbb formája van! Ha csak egy-két szálacskát pödört össze valamely pásztorkodó ősünk, az a készítmény madárhurokként szolgált. Mégpedig úgy, hogy a földbe szúrt cövekhez erősítették, és amikor a gyanútlan szárnyas belesétált, rabul esett. Több és hosz- szabb szál kellett a kötelekhez, a béklyóhoz. Szintén sok - de nem feltétlenül terjedelmes - farokdarabból álltak össze a lapos fonatú kalapszalagok meg a pipák borítói. A nyakbavalók, a fülékek, a fejdíszítmények pedig... Azokat már nemcsak fonták, hanem kötötték, csomózták is. így alakultak a látványosabbnál látványosabb láncolatok, e valóságos dombormlivek a nyakra, a csuklóra, a ruhára. Szinte hihetetlen, de így van: a lószőrfonás művészete mindmáig él. Bodrogi Sándor népművész, nagykátai lakos manapság is oly tökéllyel illesztgeti össze a lószőrt, hogy gyűrűinek, fülbevalóinak, nyakláncainak stb. messze földről csodájára járnak. Lószőrrel díszített pipa Bodrogi Sándor, aki kisgyermek korában fogathajtóként kezdte gyűjtögetni, formálgatni a lovas kocsik első saroglyájában akadt szőrszálakat, igazi mestere a jó évezredes mívességnek. Módszere a következő: előbb szétszedhető sámfát farag, s e- lőbb az egyik, aztán a másik felére mintázza rá fonatváltozatait. Amikor ez is, az is elkészül, akkor összedolgozza, egyesíti őket. Persze, nem mindegyik Bodrogomhoz kell segédeszköz. Láncainak szemeit például szabadon öltögeti egybe. A nagykátai népművész azonban egymást követő kiállításainak meg a vele foglalkozó néprajzosoknak az érdeklődése ellenére sincs megelégedve. Úgy véli, hogy az általa felélesztett és felvirágoztatott lószőrfonás utódok híján ismét el fog sorvadni. Azt szeretné, ha egy több hétig tartó táborozáson odaállhatna az érdeklődők elé, akiknek elmondaná: milyen formához, miféle árnyalat kell.Sajnos, ebbéli törekvésében egyelőre nem talált támogatóra... A.L. Fülbevalók vezésén túl soroljatok fel olyan könyvcímeket, amelyek a vándor nyelvtudósról szólnak! 5. Valószínű ővolt az első magyar, aki tanulmányozta az indián népéletet és azon frissiben be is számolt róla az Utazás Eszak- amerikában c. könyvében. (Ezt a könyvet nem tudjátok kézbevenni, de kitűnő ismertetést találhattok róla egy másik szerző, Lázár István egyik könyvében.) írjátok le: 1. Ki volt az a híres néprajzkutatónk, aki az indiánok szokásaival megismertette kortársait? 2. Milyen ismérveket tartott az indiánok életéből a legfontosabbaknak? A megfejtéseket a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárába kell eljuttatnotok (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.) a megjelenést követő hét péntekéig. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki, miket a könyvtár postán juttat el a nyerteseknek. Atszabott gallérok Kedvelt és jól kihasználható ruhadarabjaink egyike az ingblúz, amelynek gallérja azonos a férfiingek hegyes formájával. Ám többnyire éppen ez a spicces rész megy legelőbb tönkre a hordásban, a mosásban kikopik, szétfoszlik, bár a blúz még viselhető lenne. Két egyszerű, könnyen kivitelezhető ötletet mutatunk be, amelyek felhasználásával egészen más jellege lesz a blúznak, s így felújítva még szívesen viseljük. 1. Az elkerekített állógallért eredetileg olasz férfiingen láttuk, de legalább ilyen mutatós női blúzon is. A régi inggallérra szabókrétával /vagy grafitceruzával/ középről kiindulva és a kívánt magasságot figyelembevéve, egyenes vonalat húzunk, s enyhén ívelve fejezzük be elől a gombolásnál. Az eredeti-gomboláshoz nem is kell hozzányúlni. Ha a forma megfelelő, félbehajtjuk a gallért és mintegy egy centis ráhagyással az egészet kiszabjuk. A gallér széleit befelé hajtva leférceljük, majd külső oldalán legépeljük. 2. A cakkosszélű kerek gallér formáját először egyenes vonallal rajzoljuk rá a régi gallérra. Ha ez kifogástalannak tűnik, akkor nem túl nagyméretű cakkokra osztjuk be a szélét. Akinek modem varrógépe van, géppel slin- gelhet. De kézzel hímezve sem tart sokáig ez a művelet, ráadásul szebb és tartósabb is. Ha elkészültünk, jó éles kisol- lóval körbe kivágjuk a cakkos gallérszegélyt. Nagyon hatásos, ha ehhez a fazonhoz a gallér alá keskeny bársonyszalagból vagy selyemből hosszan lelógó masnit kötünk. Itt is marad a régi gombolásmegoldás. Aki nem vállalkozik a cakkozás- ra, a bubigallér szélét 2-3 mm-es elütő színű paszpóllal szegélyezheti. B.K. Miért köhögünk? A köhögés gyors kilégzés zárt hangrés mellett, amelynél a jellegzetes köhögő hangot a sebesen kiáramló, mondhatnám kiörvénylő vagy kirobbanó levegő okozza. Ä köhögés reflexfolyamat. A szervezet bizonyos helyeinek izgatására, ingerlésére, a reflex-idegpályákon át az akarattól függetlenül indul meg, és mindig - vagy legalábbis a legtöbb esetben-valamilyenmegköny- nyebbülés, kiegyensúlyozó- dás vagy valamitől való megszabadulás acélja. A köhögést megakadályozni nem is tanácsos, mert hiszen az önmagán segíteni akaró szervezet ipar- kodását zavarná ilyen módon az ember. Szentágothai professzor mutatta be rendkívül érdekes tévésorozatában, hogy légzőszerveinknek milyen hatékony, önműködő "tisztítóberendezésük" van. A légutak nyálkahártyájának felszínét ugyanis finom csillés hámréteg borítja. Az egyes hámsejtek felületén tucatnyi, csak mikroszkóppal látható, puha serte meredezik. Ezek a serték állandóan csapódnak az orr- garatjárat irányába, eközben hatszor nagyobb erőt fejtenek ki, mint a széltől ringatott búzatábláé. Ez a hullámzás söpri a légutakba került idegen anyagokat, amelyeket végül is kifelé köhögünk. A köhögést, főként télen, gyakran kiválthatják a meghűléses, hurutos tünetekkel járó légúti betegségek, amelyek a legtöbbször helyi gyulladások, a garat, a torok, a légcső és a mélyebb légutak gyulladásai. Ilyen esetekben a fel- szaporodó váladéktól iparkodik köhögés útján megszabadulni a beteg szervezete. Rövid ideig tartó, heves köhögést válthat ki a légutakba jutott és ott megtapadt idegen test, például csontszilánk, por, füst, gáz vagy esetleg egyetlen "félrenyelt" vízcsepp is. Van a köhögésnek olyan formája is, amely minden kórélettani ok /váladékképződés, kívülről ható ártalom, fertőző betegség/ nélkül, mondhatnám, máról holnapra keletkezik, vagy évek óta tart és a rövid, száraz köhögésen kívül semmilyen megfigyelhető tünettel nem jár. Ezt nevezzük ideges köhögésnek. Egyesek szerint ilyen lenne a dohányzók, illetve a velük egy helyiségben tartózkodó, a füstöt kénytelen-kelletlenül beszí- vók, az úgynevezett "passzív dohányosok" köhögése is. Nincs igazuk. A dohányosok rendszerint idült garathurutban szenvednek. A garathurut nem idegfeszültség eredménye, és a garathurutos dohányzó köhögése az idegen anyag ártalmának a következménye. A túlságosan heves, kínzó köhögést csillapíthatjuk gyógyszerekkel. De ilyenkor csak a csillapítás, nem pedig a köhögést kiváltó reflexfolyamat elfojtása a cél. A köhögést előidéző betegséget gyógyítják, mert ily módon megszűnik a köhögés is. Még az izgalom okozta köhögés enyhítésekor is az idegizgalmat, a feszültséget iparkodik csökkenteni az orvos. Ha pedig a köhögést külső ártalom, a légutakba került idegen test okozza, akkor annak eltávolításával megszűnik a köhögés is. Buga doktor
