Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-16 / 111. szám
4 Kgéplap 1990. AUGUSZTUS 1( A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Árkedvezmény - csalódással A Szolnoki Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatója arról nyilatkozott az Uj Néplap augusztus elsejei számának utolsó oldalán, hogy Mezőtúron is lesz olcsóbb felvágott, és egész héten még a régi áron adják a lisztet. Felkerestem a vállalat Túri Kis ABC-jét, hogy a kedvezményt igénybe vegyem, de csalódás ért. Addig bizakodtam, amíg a pénztárhoz nem értem, mert a liszteszacskón még 14,20-at jelzett a címke. Ám a pénztáros kiábrándított és közölte, hogy bár szerda van, és ők is olvasták a cikket, utasítást kaptak a lisztáremelésre, a parizer árkedvezménye pedig majd csak a következő szállítmányra vonatkozik. Dohogva elfogadtam az érvelést, de kételyek és kérdések maradtak bennem. A mezőtúriak mit követhettek el, hogy mostohábban bánnak velük, mint a megye más településén lakókkal? A július 30-tól augusztus 4-ig tartó hét nálunk miért ér véget szerdán? Hogyan lehet kilesni, mikor érkezik meg az árkedvezményes szállítmány? Sérelmesnek tartjuk, hogy sok idős ember - a város távoli részéről is úrnak indultak - hiába kereste fel az üzletet a beharangozott kedvezményes vásárlás reményében; a csalódást, fáradozásukat utazási többletköltség tetézte. Nagy Lajos Mezőtúr Gyalázatos támadás Felháborodva olvastam az e hó 9-i lapjukban, hogy megtámadták a jászberényi cserkészeket. Az eset annál is inkább megrendítő, mert a tettesek pedagógus, logopédus, jogász és mérnök foglalkozásúak voltak. Nagy veszélyt jelent a gyermekek oktatására, ha ilyen pedagógusok is vannak. Az a véleményem, hogy tőlük a diplomát végérvényesen el kell venni, mert igaz az a közmondás, hogy kutyából nem lesz szalonna. Jog- államiságra törekszünk, ennek elérésében az olyan jogász, aki a törvényeket maga sem tartja be, hivatására alkalmatlan. A mérnök is súlyosan vétett a törvény ellen, de tette nem hivatásával, foglalkozásával kapcsolatos, nem olyan súlyos, mint az előbbieké. Az elkövetők tettüket heccnek minősítik? Szép kis hecc lehetett, amikor "meghaltok cserkészek" kiáltással megrohanták a tábort, és a fiatalabb táborbeliek megrémültek. Köszönet illeti a rendőrséget, hogy gyorsan véget vetett a rémségnek. Bár az ittasság nem mentő körülmény, a gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy már enyhén ittas állapotban az egyén alaptermészete, erkölcsi felfogása felszínre jut. Az ilyen emberek gyermekek nevelésére nem alkalmasak. Megemlítem, hogy nálunk az oktatás volt a legelhanyagoltabb, a következmények ismertek. Csodáljuk a japán tudás világtérhódítását. A hatalmas eredményeket azzal érték el, hogy a képzés követelménye magas, az alkalmasság pedig döntő; az egyik legelismertebb foglalkozási ág - anyagilag is - az oktatás. Példájukat nekünk is követni kellene. Pásztor József És akinek nyugdíja sincs? Felhívással fordulunk mindazon idős emberekhez, akik bármilyen okból nyugdíjellátásban nem részesülnek, hogy a teljes körű felmérés érdekében levélben jelentkezzenek a Magyar Demokrata Fórum hódmezővásárhelyi címén: 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. Az elmúlt hatalom a társadalom legkisebb egységébe, a családba is behatolt, a család anyagi bázisát igyekezett szétverni, úgy mint államosítás, kisipar, kiskereskedelem, a parasztgazdaságok megsemmisítése. A nyugdíj nélküli helyzetbe a parasztságnak az a része került, akik többszöri tagosítás után sem adták fel az önállóságukat - a legrosszabb földre űzve, kínlódva élték életüket. Részükre nem tette lehetővé a hatalom, hogy önkéntes nyugdíjjárulékot fizessenek, ahogyan a kisiparosok, kiskereskedők s egyéb szabadfoglalkozásúak, bár ezt a hatvanas-hetvenes években folyamatosan kérték. Hozzájuk kapcsolódik a parasztcsaládok jelentős részének egy-egy tagja, mivel sok esetben a féij-feleség közül csak az egyik lépett be a tsz-be. A háztájiban előállított termékeket a nagyüzemnek értékesítették, de ezért nem járt nyugdíjbiztosítás. Nyugellátás nélkül maradtak a városi lakosság legkülönbözőbb rétegeiből azok a személyek is - főként a feleségek -, akik valamilyen ok miatt nem tudtak beilleszkedni az új rendbe, akik gyermekeket neveltek, nem volt szakmájuk, az alkalmi munkavállalók, stb. Meg kell még említeni a lumpen elemeket. Ok is a nyugdíjnélküliek táborába tartoznak. A polgári demokráciában az állam idős korban - állampolgári jogon - mindenkinek biztosítja a létminimumot. A KSH 1987-ben 2,6 millió időskorút tartott nyilván, ebből nyugdíj nélküli volt 400 ezer, s az időskorúak egyötöde egyedül élt. 1988-ban, az Országgyűlés ülésszakán, dr. Csehák Judit miniszterasszony 250 ezer nyugdíj nélküli idős korút említ, s elintézi egy mondattal: "ezekről az emberekről a család gondoskodik". Azok a családok, akik maguk is jórészt a létminimumon élnek? Jelentős részüknek nincs is hozzátartozójuk, majdnem 50 százalékuk 65 évnél idősebb. Meg kell említeni, hogy 1982. január elsejétől az önálló mező- gazdasági termelők fizethetnek önkéntes nyugdíjbiztosítási járulékot, feltéve, ha évente igazoltan, szerződésre legalább 40 ezer forint értékű árut értékesítenek. De mit kezdhettek ezzel a lehetőséggel a már akkor 65-70 éves, idős emberek? Ők már - koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva - kimaradtak ebből. Egy részük szociális segélyért folyamodik, ami megalázó módon helyszíni szemléhez kötött, s ha a szemlész úgy látja, hogy még van mit eladnia, nem kapja meg a támogatást. Miben bízhatnak, reménykedhetnek még ezek az emberek? Helyzetüket - a teljes körű felmérés, tájékozódás után a társadalom, majd pedig a parlament elé akarjuk tárni - orvoslás végett. Az elfelejtett idős emberekkel együtt bízunk benne, hogy a segítség nem marad el. Béres Kálmán MDF Hódmezővásárhely Tájba illő kőkeresztek A képen látható két újjászületett kereszt Jászjákóhalma határában áll, és elődje a technika áldozata lett - kombájn döntötte ki. A bal oldali képen a "Szőlőkereszt", mely a hasonló nevű területrészen állt, míg a nyolcvanas évek elején teljesen összetört. A körülvevő orgonabokrok sűrűjében feküdtek a maradványok, míg a helyi honismereti szakkör 1988 végén - nagyrészt kiegészített betonból - felállította. Sajnos az eredeti feliratot nem tudták rekonstruálni, mert a rajta lévő márványtáblát időközben ellopták. A másik kereszt a Sóskáspar- ton áll - földrajzi, térképészeti pont is -, amit a helyi termelőszövetkezet segítségével állítottak helyre, ismét eredeti szépségében. Ma, amikor a táblásítás következtében szinte elszürkül a határ, figyelemre méltó a tájba illő kőkeresztek felújítása, karbantartása. E két keresztet már felszentelték. Fodor István Jászjákóhalma Hozzászólás cikkeinkhez (Ny)elvi elhallások Az Új Néplap augusztus 7-i számában, a "Kis magyar nyelvtan - Nyelvével él a parlament is" című írásában igen élesen - és jogosan! - kelt ki Kátai Szilvia a parlamentben tapasztalt nyelvi pongyolaságok ellen. Mélységesen egyetértve a cikkíró szándékával és az ország legfelső testületétől jogosan elvárható helyes magyar nyelv- használat igényével, két megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. Az egyik az, hogy a parlamenti helytelen magyar beszédnél sokkal veszélyesebb, ha ugyanez az újságokban, a rádióban vagy a televízióban jelenik meg, amit jóval többen olvasnak, hallgatnak vagy látnak! Márpedig a cikkben is felsorolt hibákat itt esetenként tetézve lehet tapasztalni. S ilyenkor az olvasóban, hallgatóban felmerül a kérdés: hogyan lehet riporter, bemondó, nyilvánosság előtt folyamatosan szereplő, nyilatkozó és író az, aki helytelenül beszél, aki csaknem minden szót nyögve tud elkezdeni - az ábécé összes magánhangzóit felhasználva, aki minden ízes, eredeti hangzást, szóképet, hasonlatot "hivatalos" nyelvezetté ferdít, aki dadog, makog, mekeg, nyekereg, hadar?! A helyes és szép beszédet a színésznek is tanítják, s aki nem tudja megtanulni, azt nem szerepeltetik. Az énekesnek sem csak a hangját csiszolják, hanem a szövegkiejtését is. Mindez a szakmai tudás kötelező "kelléke” e pályán. Miért nincs ez így a nyilvánosság előtt hivatásszerűen szereplőknél is? (Gyakorlatként ajánlom Demoszthe- nész példáját a nyelve alatti kaviccsal, de esetenként nem árt egy-egy logopédus, sőt retorikatanár sem.) A másik megjegyzésem már nem ilyen egyetértő. így írja K. Sz.: "Sími lenne kedve az embernek, amikor ezt hallja: "a kormány nevébe..." A miniszterelnök szájából! Igaz, hogy szakmájára nézve ő sem magyartanár, hanem "csak" a történelem tanára. Na de így?" Ezeket a mondatokat nagy kár volt leírni, mert a cikk hitelét lerontotta. Igaz, mostanában terjed az a demokratikusnak hitt magatartásforma, amely azzal tetszeleg, hogy nem tisztel sem beosztást, sem kort, sem tudást. "Gyere ide, Árpád!" - hallottuk a rádióban is, és újonnan választott köztársasági elnökünk oda is ment, mert megérezte, hogy ez a szertartásellenes "tiszteletlenség" mennyire jóhiszemű közemberi lelkületből fakadt. De az már nem jóhiszemű "tiszteletlenség", hogy a történelemtudományok doktoráról, a több nyelven beszélő tudós-politikusról azt feltételezik, hogy nincs tisztában az általános iskolástól is megkövetelt -ba, -be, -ban, -ben helyes használatával. Jómagam is többször hallottam már miniszterelnökünket beszélni - legtöbbször papír nélkül -, de mindig logikusnak, meggyőzőnek, helyesnek találtam. Madarász Tibor A tárgyalóteremből Egymáshoz bilincselve Meglepő látvány volt augusztus 7-én a Szolnoki Városi Bíróságon, amikor Rónavölgyi Sándor (Újszász, Sólyom u. 3.) büntetőügyének tárgyalása kezdetén a vádlottat a sértettel összebilincselve vezették elő a helyi Büntetés-végrehajtási Intézetből. Az ok meglehetősen prózai: Sz. F. újszászi lakos, mint egy-két rézlopási ügy és más bűncselekmények egyik gyanúsítottja, jelenleg előzetes letartóztatásban ugyancsak a Dózsa György úti intézmény lakója. Hogyan is kezdődött ez a "róka fogta csuka" ügy? Vádlottunk, Rónavölgyi Sándor nem első ízben áll bíróság előtt. Jelenleg épp ötödik alkalommal. Legutóbb a Békéscsabai Városi Bíróság az 1989. augusztus 24-én jogerőre emelkedett összbüntetési ítéletével lopás, rablás és más bűncselekmények miatt, mint különös visszaesőt, négy év fegyházra ítélte. A fegyházban igen jól viselkedhetett, hiszen tavaly szeptember 29-én tíz nap eltávozást kapott, amelyről azonban már nem volt kedve visszatérni. Rejtély, hogy hogyan sikerült, de tény, Rónavölgyi Sándor ez év áprilisáig az újszászi lakásán remekül elbujkált az őt kereső rendőrök elől. Közben ismerkedett meg a későbbi sértettel, Sz. F.-el, akivel homályos "üzleti ügybe" keveredett, miszerint egy komoly "rezesbalhéhoz" kellett volna Rónavölgyi Sán dórnak egy kis teherautót bérel nie, aminek érdekében a saját é: felesége jegygyűrűjét is zálogb; adta. Az utolsó pillanatban vi szont kútba esett az üzlet, s vele együtt a jegygyűrűk is. Ám zsi vány zsiványnak nem marat adósa, így aztán amikor áprilii 7-én Sz. F. és felesége két naprí Szolnokra távozott névnapot ün nepelni, Rónavölgyi Sándoi gondolt egy nagyot, és meglátó gáttá Sz. F. házikóját. Szó m szó, nem volt nehéz dolga, mer talált egy nyitott ablakot, amii könnyűszerrel behatolt. A lakái gyors szemrevételezése utár 41.350 forint értékű műszak cikket pakolt össze magának majd "angolosan" távozott. Mivel a sértett sejtette, ki lehe tett a hívatlan látogató - az eddig előéletére tekintettel - meglepi együttműködési készséget tanúsított a rendőrséggel, így hamarosan lefoglalásra kerültek az el tulajdonított javak, Rónavölgy Sándor pedig újra lakójává vál a BV Intézetnek. Rónavölgyi Sándor vádlottá egyrendbeli lopás bűntette miat - mint többszörös és különös visszaesőt - a Szolnoki Város Bíróság dr. Szentgyörgyi Ildiké tanácsa 1 év 4 hónap börtönn ítélte, mellékbüntetésként 3 évit eltiltotta a közügyek gyakorlásé tói. Az ítélet jogerős. "Bence’ Válaszolt az illetékes Ha jogos a panasz, viselik a költséget A Nap telefonja rovatban "Meglepetés" címmel közölt észrevételre (augusztus 11.) az alábbiakat válaszolom: A Szolnoki Kommunális Üzemtől bérelt szeméttároló edények tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről a használó köteles gondoskodni. Üzemünk - megrendelés alapján - térítés ellenében e feladatot elvégzi, kimossa, fertőtleníti a konténereket. Ha a szeméttároló meghibásodását bizonyítottan az üzem dolgozó idézték elő, úgy a fertőtleníté: költségét viseljük. Amennyibe! a szóban forgó lakóközösség képviselőjének az észrevétel« jogos - címük előttünk még is meretlen -, haladéktalanul intéz kedünk a számlaköveteié! visszavonására. Molnár Gyűli igazgat« Az oldalt összeállította Csankó Miklósn« Pihenőben (Fotó: T. Z.)
