Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-15 / 110. szám

2 Néplap 1990. AUGUSZTUS 15. A szövetkezetek nem válhatnak a vidék, a politikai csatározás színhelyévé Már csaknem teljesen kiala­kult a Földművelésügyi Minisz­térium szervezete - jelentette be az újságíróknak dr. Mándy End­re, a minisztérium közigazgatási államtitkára keddi sajtótájékoz­tatóján. Elmondotta: három na­gyobb szervezeti egységet alakí­tottak ki: az igazgatási, a közgaz­dasági és a termelési főcsopor­tot, amelyeken belül szakmai fő­osztályok, osztályok működnek. A minisztérium létszáma papí­ron 560,-amelyből jelenleg 470 a betöltött állás. Az üresen maradt helyek nem mindegyikére vesz­nek föl embert, mivel az eredeti létszámot 10-12 százalékkal csökkenteni akarják, vagyis az FM-ben várhatóan félezren dol­goznak majd. Az apparátus jelenleg a kor­mány munkaprogramjának agrá­rius részét készíti elő. Az ágazat gazdasági programjának olyan sarkalatos részeit munkálják ki, mint az adóreform vagy a támo­gatások új rendszere. Mint az ál­lamtitkár kifejtette: a földműve­lésügyi tárca nem mond le a me­zőgazdaság támogatásának igé­nyéről, ám azt elsősorban a ked­vezőtlen adottságú területeken termelő gazdák javára fogja kér­ni. Ezen kívül továbbra is szá­molnak az élelmiszerfeldolgozó ipar támogatásával. A gazdálkodást segítő legfon­tosabb intézménynek, egy új ag­rárbanknak a kialakítását, szer­vezését tekintik most az egyik legfontosabb tennivalónak. A minisztérium vezetése szerint a jövőben ugyanis sem a terme­lést, sem a privatizálást, illetve a reprivatizálást nem lehet e bank nélkül folytatni. Természetesen ez a bank sem lehet veszteséges, működéséhez az államnak is hozzá kell járulnia. A jelenlegi kereskedelmi banki gyakorlat ugyanis tarthatatlan, mert a 30 százalék fölötti bankkamat-költ­Sajtótájékoztató a Földművelésügyi Minisztériumban ségek a gazdák összes nyeresé­gét elviszi. AZ FM szándékában áll egy új agrárpiaci rendtartás kidolgozá­sa, a termékforgalmazás rend­szerének megújítása; ide tartozik a nagybani piac igen elhúzódó ügyének mielőbbi rendezése is. Az agrártermékek forgalmazá­sának jelenlegi gyakorlatát még az idén részletesen elemzi a Vi­lágbank szakértői csoportja, amely javaslatot is tesz a mező- gazdasági áruk forgalmazásának korszerűsítésére. Az államtitkár röviden ismer­tette az élelmiszeripari vállala­tok, az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok privatizálási el­képzeléseit. Az élelmiszeriparra még nem dolgozták ki ezt a prog­ramot. Az állami gazdaságok egy részénél visszaállítják az úgynevezett kincstári, illetve mintagazdasági birtokokat, az üzemek egy másik csoportját tangazdaságként csatolják szak- oktatási intézményekhez. Jó né­hány üzem esetében a szövetke­zeti forma bevezetését javasol­ják. Ez utóbbira a társasági tör­vény lehetőséget ad. Dr. Mándy Endre ezután a földtulajdon-rendezés egyes kérdéseiről szóló törvényterve­zet kidolgozásának helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Leszögezte: a törvény nem szö­vetkezetellenes, legfeljebb azok érzik így, akik nem olvasták vé­gig figyelmesen a tervezetet. Vé- leménye szerint a földtulajdoni viszonyok törvényi rendezése ugyanis nemcsak jóvátételt je­lent, hanem szolgálja az agrárre­form céljait is. A sorrend nagyon fontos - mondotta, akik ugyanis a jövőben eredményesen akar­nak gazdálkodni, azoknak előbb biztosítékot kell kapniuk arról, hogy a termelésben valóban sa­ját tulajdonukkal vesznek részt. Bejelentette: előre haladott álla­potban van az új szövetkezeti törvény tervezetének kialakítá­sa. A kodifikációs munkát a kor­mány sürgette, hogy mire a tulaj­donra vonatkozó törvény életbe lép, a földművesek választási szabadságot kapjanak abban: magángazdaként vagy szövetke­zőként akarják-e a földet művel­ni. Az államtitkár kijelentette: nem akarják hogy a jelenlegi szövetkezetek, a vidék, politikai csatározások színhelye legyen. Nincs szükség arra, hogy a szö­vetkezetek elnökei üldözöttnek érezzék magukat. Arról azonban szó van - és az új szövetkezeti törvény is ilyen szellemben ké­szül -, hogy más, szolgáltató szö­vetkezeti típust kell a jövőben kialakítani. A minisztérium sze­rint leginkább a dán szövetkezők gyakorlatát lenne érdemes vala­milyen formában a magyar vi­szonyokra alkalmazni, amely­ben a gépek, berendezések, to­vábbá a termények tárolását, va­lamint a közös kereskedelmi te­vékenységet összehangolják a tagok. Ez a forma különösen kedvező lehet ahhoz, hogy a szö­vetkezet a valódi tulajdonosok összefogásává váljon. A sajtótájékoztatón Bertóti István, az FM mezőgazdasági főosztályának vezetője időszerű kérdésekről adott tájékoztatót. Bejelentette, hogy az aratás be­fejeződött, az idén 7 millió 860 ezer tonna kalászos gabona ter­mett, 300 ezer tonnával több a tervezettnél. Rekordtermés szü­letett búzából Szabolcs-Szat- már-Bereg és Zala megyében. MIG-23-asok fogadják és kísérik őket F-16-os vadászgépek Kecskeméten ’’Nyitott Repülőtér” elnevezés­sel augusztus 19-én nagyszabású katonai repülőgépbemutatót ren­dez Kecskeméten a helyi Szent- györgyi Dezső honi vadászrepülő osztály. A programismertető sajtó- téjékozatón, kedden a Honvédelmi Minisztériumban Ruth Anderson ezredes, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövetségének vé­derő- és légügyi attaséja bejelentet­te, hogy erre az alkalomra egy spa­nyolországi támaszpontról két F- 16-os vadászgép is Kecskemétre érkezik. Emlékeztetett arra, hogy ameri­kai katonai repülőgépek utoljára a II. világháború idején lépték át a magyar légteret. Most azonban bé- kében, jó szándékkal, mindenféle fegyverzet nélkül jönnek Magyar- országra. Urbán János ezredes, a Magyar Honvédség repülőfőnöke elmond­ta, hogy a két F-16-ost Pápáról fel­szálló két MIG-23-as fogadja a magyar légtér határán és kíséri el kötelékrepülésben Kecskemétre. A repülőnapra meghívást kapott a szovjet légierő is, hogy bemutassa a korszerű MIG-29-es vadászgé­pét, ám eddig még nem jött válasz. Ilyen típusú gépek egyébként Kecskeméttől 70 kilométerre is ál­lomásoznak. A repülőnap augusztus 19-én, vasárnap technikai bemutatóval kezdődik, lesz ejtőernyős bemuta­tó, kötelék műrepülés, és lehetőség nyílik sétarepülésre is. ________ P olitikai reklámok a parlamenti bizottság előtt? Az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatos politikai rek­lámok adásidejének elosztásáról csak később születik döntés. A Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió egyelőre csak felméri a pártok igényeit. A hirdetések sugárzásának szabályozásához kérik a parlament illetékes bi­zottságának állásfoglalását, s csak ezután döntenek majd a szeptember 30-ig érvényes gya­korlatról. A Televízió vezetői szeretnék, ha a testület nyári va­kációját követő első ülésén már foglalkozna a kérdéssel._____ Ú j római katolikus szeretetotthon Máriaremetén. Múlt év májusában kezdték építeni, s ez év júliusában átadták a római katolikus egyház XXIII. János Pápa Szeretetotthon Emmausz részlegét. Az építéshez szükséges pénzt, egy NSZK-ban élő ismeretlen hölgy ajánlotta fel az egyház részére. Az otthon huszonkét lakrészében 34 idős embert tudnak elhelyezni, akiket az Assisi Szent Ferenc Lányai szerzetesrend nővérei látnak el. MTI-fotó: Asztalos Zoltán Horváth Balázs a tűzoltóknál / Érthetetlen a szakalkalmazottak megzavarodása Fizetésemelést ígért a miniszter - Ezentúl Szent Flórián napján ünnepelnek A leváltott, kisöpört rendszer elkötelezett szakalkalmazottai megzavarodtak, keresik a helyü­ket a mai körülmények között - állapította meg Horváth Balázs belügyminiszter kedden a Tűzol­tóság Országos Parancsnoksága kiképző központjában tett mun­kalátogatása során. Ezt a helyze­tet furcsának és némiképp érthe­tetlennek is tartotta a miniszter egy olyan speciális szakismere­tet igénylő tevékenységnél, mint a tűzoltóság. Semmi oka nincs a szervezetnek az elbizonytalano­dásra, főképpen pedig arra nincs szükség, hogy a leváltott rend­szer bűneit is magára vállalja a tűzoltóság, csak azért, mert ko­rábban is a belügyi (rendőri) tár­ca irányítása alá tartozott. A tű­zoltók csak azzal foglalkozzanak - hangsúlyozta Horváth Balázs -, hogyan lehet minél gyorsabban, eredményesebben eloltani a tü­zet és megakadályozni a terjedé­sét, illetve, hogy hatékonyan mű­ködjön a tűzvédelem. A tűzoltóság megyei és orszá­gos vezetői előtt mondott beszé­dében a miniszter foglalkozott a fontosabb bel- és külpolitikai eseményekkel, majd röviden is­mertette a tűzoltóság jövőjére vonatkozó minisztériumi elkép­zeléseket, és az új önkormányza­ti rendszerben várhatóan a testü­letre háruló feladatokat. Hangsú­lyozta: a szabad választás nyo­mán felszabaduló óriási emberi energia minden bizonnyal legyő­zi majd az átalakulással szükség­képpen együtt járó nehézsége­ket. Mindenesetre a tisztán szak­munkát végző emberek, dolgoz­zanak bárhol is, a fékektől meg­szabadulva, a korábbinál eredé- nyesebben tevékenykedhetnek majd. Az alkotó munkavégzést segítheti egyébként az a különfé­le felszíni jelenségek ellenére nyugodt, jó politikai hangulat is, amely ma tapasztalható az or­szágban. Hazánk külpolitikai helyzeté­ről szólva megállapította, hogy az elmúlt 150 évben még soha­sem volt ilyen kedvező nemzet­közi közmegbecsülésben ré­szünk. Belső gondjainkat említ­ve egyebek között utalt arra, hogy a magyar gazdaság számá­ra várhatóan nagy megrázkódta­tás lesz a jövő év, amikor a Szov­jetunióval való kereskedelmünk­ben áttérünk a dollárelszámolás­ra. Ahhoz, hogy a várható nehéz­ségeket leküzdjük, legalább az idei évihez hasonló gazdasági eredményeket kell a jövőben is produkálni; ugyanis ma, 1945 óta a legnagyobb gazdasági fel­lendülés időszakát éljük át. A földkérdés kapcsán Horváth Ba­lázs hangsúlyozta, hogy a kor­mányzatnak nem célja a jól mű­ködő közös gazdaságok szétve­rése, s utalt arra is, hogy a Kis­gazdapárt eredeti földprogramja jelentősen átalakult. A tűzoltóság a jövőben, iga­zodva a belügyminisztérium ci­vil jellegéhez, szintén, a mainál polgáribb, az adott települések­hez jobban kötődő szervezetként töltheti be eredményesen a hiva­tását. Ehhez az önkormányzati törvény megadja a lehetősége­ket, de csak az önkormányzati gondolkodásmód térnyerésével bontható majd le a tűzoltóság mai centralizált szervezete. Szü- kég lesz persze arra is, hogy az önkormányzat képes legyen biz­tosítani az állami tűzoltóság anyagi hátterét. A tűzoltóságok decentralizá­ciója azonban csak hosszabb idő alatt képzelhető el a miniszter szerint. A polgári államokhoz hasonlóan az állami tűzoltósá­gok mellett a jövőben nálunk is nagyobb jelentősége lehet az ön­kéntes tűzoltó egyleteknek és a vállalati tűzőrségeknek. Mind­ezek mellett kiemelt figyelmet kell majd fordítani a katasztrófa- helyzetek elkerülésére, illetve az ezt biztosító szervezeti rendszer kiépítésére. Végezetül Horváth Balázs hangsúlyozta, hogy a tűzvéde­lem alapvető fontosságú kérdé­sének tekinti a tűzoltóság társa­dalmi megbecsülésének vissza­állítását. Az ehhez vezető út egyik jeleként idén utoljára vesz­nek részt a tűzoltók a Fegyveres Erők napja rendezvényein. A jö­vő évtől, Szent Flórián napján, május 4-én, a régi gyakorlatnak megfelelően önálló majálison kí­vánnak megjelenni a társadalom előtt. A tűzoltók közérzetet javí­tó intézkedések között említette a miniszter az idén szeptember 1-től bevezetendő, átlagosan 25 százalékos béremelésük tényét is. A munkatalálkozón Héra Atti­la, a Tűzoltóság Országos pa­rancsnoka beszámolt a szerve­zetre nehezedő gondokról, s az ország tűzvédelmi helyzetéről. Elmondta: a kilencezer főhivatá­sú tűzoltóra és több tízezernyi önkéntes segítőikre idén már az első félévben több mint 17 ezer tűz eloltása hárult, míg tavaly az egész évben ’’csak” 14 ezer esetben adott számukra munkát a tűz. Az idei évben a tűz egyéb­ként már több mint 800 millió forint kárt is okozott, s 129 em­ber esett áldozatául. A megbe­szélésen elhangzott az is, hogy utoljára 38 évvel ezelőtt járt bel­ügyminiszter a tűzoltóknál. Min­denesetre Horváth Balázs a jövő évi Szent Flórián napi ünnepség­re már jelezte részvételi szándé­kát. Lejár a nyári szabadság Jövő héten folytatódnak a parlamenti bizottsági ülések Egy hét múlva lejár az Ország- gyűlési képviselők rövid nyári sza­badsága: augusztus 21-től meg­kezdődik a bizottsági munka. Jövő kedden elsőként a nem pártként bejegyzett társadalmi szervek költségvetési támogatásá­val foglalkozó bizottság, majd szerdán és csütörtökön az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ülésezik. Az előzetes tervek szerint az utób­bi testület nyolc törvényjavaslatot, illetve képviselői indítványt tár­gyal meg. Ezek között akad né­hány olyan, amely már korábban is szerepelt a bizottság munkájának napirendjén. Ilyen például a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ről szóló törvény újabb módosítá­sa. Ez a látszólag egyszerűnek tű­nő módosítás olyan gazdasági­gazdálkodási gondokat vetett fel, amelyekkel sem az alkotmányü­gyi, sem pedig a Gazdasági Bizott­ság nem tudott eddig megbirkózni. Napirenden lesz az állami kiske­reskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyo­nának privatizálásáról szóló tör­vényjavaslat, amelyről az alkot­mányügyi bizottságban egyébként az volt a vélemény, hogy a téma a Gazdasági Bizottság kompetenci­ájába tartozik. Szintén nem újkele­tű Molnár Tibor (SZDSZ-frakció) módosító indítványa a lelkiismere­ti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényhez. Ennek megtárgyalását azonban az előteijesztő egyetértésével elha­lasztották, ezt azzal is indokolva, hogy a testület nem ismerte az ille­tékes Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság erre vonat­kozó álláspontját. Nem ismeretlen az alkotmányügyi bizottság előtt Dörnbach Alajos - akkor még SZDSZ-képviselő, ma ország- gyűlési alelnök - és Hack Péter (SZDSZ) közös javaslata a Ház­szabály kiegészítéséről, jóllehet, még ezt sem tárgyalta a testület. Az újdonságok között szerepel az FKgP-képviselőcsoport törvény- javaslata Kölcsey Ferenc érdemei­ről és emlékének megörökítéséről. A kormány három előterjesztést nyújtott be bizottsági tárgyalásra: a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról, a társadalmi szervezetek kezelői jo­gának megszüntetéséről, valamint az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek va­gyonelszámoltatásáról. Ez utóbbi egyébként az egyes érintett szerve­zetek, illetőlegjogutódaikkörében meglehetős felháborodást váltott ki. Vádemelési javaslat a megszűnt Munkásőrség volt vezetői ügyében A Belügyminisztérium közli: A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nyomozás elrendelése alapján az Országos Rendőrfő­kapitányság Vizsgálati Főosztá­lya nyomozást folytatott a Mun­kásőrség volt vezetőinek vissza­éléseivel kapcsolatban. Ennek során megállapítást nyert, hogy a Budapest, XXL, Késmárki úti munkásőr kislakó- telep építésénél az állami pénz­eszközök szabálytalan felhasz­nálásával jogtalan támogatást biztosítottak a magánlakásépí­tőknek, valamint a Munkásőrség vezetői saját és más vezető be­osztású barátaik lakásigényét is ilymódon elégítették ki, s ezzel 1.300.000 Ft vagyoni hátrányt okoztak. A nyomozás megállapította azt is, hogy a bűncselekmények elkövetését a Budapest XXI. ke­rületi Tanács volt vezetőinek ak­tív közreműködése tette lehető­vé, illetve segítette elő. Az ügyben a vizsgálat befeje­ződött és Borbély Sándor volt országos parancsnok, Barta Gyula volt parancsnok-helyet­tes, Nagy István és Váradi Péter volt osztályvezetők, valamint dr. Bölcsei György volt tanácselnök ügyét, akik alaposan gyanúsítha- tóak hűtlen kezelés és csalás el­követésével, vádemelési javas­lattal a Fővárosi Főügyészség­nek adták át. A volt munkásőr vezetők egyéb visszaéléseivel kapcsolatban a vizsgálat folyta­tódik. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents