Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-11 / 80. szám
1990. JÚLIUS 11. A tévé képernyője előtt Akárcsak az életnek, a művészetnek is vannak kivételes, ritka pillanatai; olyanok, amelyek csak egyszer adódnak, megismétlésük szinte lehetetlen. Dyen pillanatok részeseivé válni - valóban maradandó élmény és egyben felemelő. Nos, az elmúlt hét szolgált ilyen pillanatokkal. Nem a focivilág ünnepére, a világbajnokságra gondolok, bár annak fináléja is ott zajlott, ahol eme parádés esemény is megtörtént. Tenorparádé Először a világon közös hangversenyt adott Rómában három tenoróriás, két spanyol, Placido Domingo és Carreras, valamint a magas C koronázatlan királya, áz olasz Luciano Pavarotti. Hála modem korunk technikai vívmányának, a sokat szidott televíziónak - bár amikor elégedetlenek vagyunk vele, arról nem a készülék tehet sohasem -, ott lehettünk ezen a szombat esti római koncerten. Sőt, többet láthattunk belőle, mint aki a hatalmas nézőtér hátsó traktusaiban foglalt helyet, élvezhettük a művészek apró gesztusait is, érezhettük a hangverseny rendkívül barátságos hangulatát, közelről is megfigyelhettük az énekesek apró megnyilvánulásait, amelyek külön is színezték a látványt. A dalolásnak micsoda gyönyörűséges "váltófutása" volt ez a köncert, amelyben egymást követték a szebbnél-szebb dalok, áriák bravúros megszólaltatásban, s amely mindig újabb és újabb meglepetésekkel szolgált. Ráadásképpen pedig a három tenorista közös produkciója, közismert musicalok, dalok "huncut" montázsa, amelyben mondhatni felragyogtak az énekes egyéniségek legpompásabb színei, szivár- ványosan, tündöklőén. Egyszerűen bámulatos volt, s ha vannak csodás dolgok e földi világban, akkor ez maga volt a csoda. Nem csodálom, hogy a közvetítés magyar kommentátora, illetve műsorközlője, az operák talán leg- szerelmesebb magyar ismerője, Baranyi Ferenc is csak ámuldozott, s kereste a szavakat, amikor szükségből meg kellett szólalnia. Ezért az élményért - a kettes csatornán kaptuk - érdemes volt akár éjfélig is "virrasztani" a készülék előtt. Aludjunk együtt Viszont ugyan hányán maradtak még ébren, hogy "együtt aludjanak el" a televízió két éjféli "betyárával", éjszakánk meg- rablóival, a mindenre vállalkozó két "szépfiúval" /maguk állítják magukról, hogy ha erősek nem is, de szépek mindenképp lehetnek/, azaz Déri Jánossal és Rózsa Péterrel, akik fejükbe vették, hogy a televízióban is megteremtik az éjszakai életet. E sorok írója kíváncsiságtól vezérelve nem kapcsolta ki éjfél után sem a készülékét: lássuk csak - legalább egyszer - mit is kínál a már címében is meghökkentő program, az Aludjunk együtt! Nos, kezdődött azzal, hogy vízbe ugrottunk, azazhogy ugrották a szabad független francia akrobatacsoport tagjai; magasról, még magasabbról, különböző pózokban, kettőt- hármat is csavarintva testükön esés közben, igazi cirkusz. Aztán váltás, s mintha rémálmot láttam volna: az éjszaka kellős közepén megjelent az Országgyűlés. Te jó Isten, nem elég napközben órákon át nézni a Tisztelt Házat, még éjfél után, a képernyőn is itt kísért! Persze humoros mozzanatok, szelíd fricska a parlamenti szócséplésnek, aztán a szeszélyesen működő technikának, mely meg-megzavarja a honatyákat, de fordítva is megesik, gombok fura nyomogatásával azok zavarják meg őt - mindez szórakoztató talán, mégis mintha nem illenék igazán ebbe a lokálosan éjszakai környezetbe. Amelyben a játékautomata kezelőnője is csábítóan van-öltöztetve. S hogy a női nézők se szomorkodjanak, a másik automata kezelője egy pompás férfi, Lóska Sándor, az "örökös Toldi" /ő nyerte az erős emberek visegrádi versenyét/, s természetesen ő is félig ruhátlanul, hogy a férfi test szépségét szabadon élvezhessék a női szemek. Közben, akárcsak egy bárban, e helyhez illő öltözetben csinos hölgy szolgál fel hűsítőket. A meleg pillanatokról Tahi Tóth László gondoskodik, az ő filmjének egy-egy részletét mutatják, Variációk - ez a címe, humoros jelenetek, többnyire ismerősek s főképp ínycsiklandó pillanatok. A képernyő akkor forrósodik fel, amikor színre lép Szarvasi Ildikó, pontosabban színre vetkezik, azaz bemutatja hogyan sztriptízei 1990-ben egy magyar lány, aki mellesleg óvónő. S egyáltalán nem mellesleg, amatőrként vállalja az első magyar pornó- film főszerepét. JA vetkőző részletet is ebből láthattuk./ S a témánál vagyunk. Igen, a piacra betörő szexnek, illetve pornónak a képernyőn is meg kell jelennie, vélik egyesek, a televízió sem maradhat le a versenyben. Jön is a képekhez néhány ízetlen kérdés arról, hogy mit is csinál még filmjében a látottakon túl Szarvasi Ildikó, s továbbá firtatása annak, hogy mindez nem okoz-e neki lelkiismeretfurdalást, nem kelt-e szégyenérzetet benne környezete előtt. S ezen a ponton csak egy Hajszálon múlik, hogy a beszélgetés nem válik olcsó malackodássá. De hát hajnalban járunk, ilyenkor kit érdekel a jó, illetve a jobb ízlés! Van persze más játék is, lehet rulettezni telefonos jelentkezéssel, aztán egy úgymond xeinkamációs szolgáltatás is működik, amikoris a számítógép kinek-kinek megmondja a múltját és megjósolja a jövőjét. Furcsa játék ez, logikáját alig érteni, hogy például mi okból állítja valakiről, hogy valamikor, tán ezer évvel is ennek előtte nádirigóként létezett. És ehhez hasonló képtelenségek! A két mixer pedig, Déri és Rózsa kever- geti a műsort, a pikáns ízek közé olyanokat is, amelyektől bizony kijózanodik a látványtól kissé megittasult néző. Megjelenik a Munkaügyi Minisztérium államtitkárának helyettese. Mit keres ez a komoly ember ebben a sejtelmes hangulatú televíziós lokálban? O semmit, a műsorvezetők keresnek nála választ a növekvő munkanélküliségre, merthogy a stúdióba meghívott vendéghölgyek szinte kivétel nélkül munkanélküliek. Ekkor kapcsoltam ki készülékemet, s így bizony nem tudom, mit is mondhatott az államtitkár-helyettes. S már nem láthattam a beígért Gál- völgyi-show-t sem, amit talán sajnálhatok. Bár gondolom, az is, mint a Variációk, holmi ismétlés lehetett. És majdnem elfelejtettem: videorébuszt is meg kellett fejteni a rulettára jelentkező játékosoknak... Ha jól tudom, kéthetente jelentkezik az Aludjunk együtt. Akinek álmatlan éjszakái vannak, meglehet, talán hálás lesz Dériéknek; aki azonban jól tud aludni, annak bizony mondom, jobban teszi, ha képernyő helyett a puha-pihe ágyikót választja, s szó szerint veszi a műsor címét: Aludjunk együtt. Ugyanakkor megéri, ha szombat reggelenként kicsit korábban ébredünk, s már 7 órakor bekapcsoljuk a készüléket, mert a reggeli magazinból sok hasznosat tudhat meg az ember. Felkészülhet napi teendőire mindabból, amit Vágó István és műsorvezető-társa kedvesen, oldottan, csevegve feltálal. A Napraforgó szolgáltató műsor, testvére az Ablaknak; érdemes "kinézni" rajta a mindennapokra. Valkó Mihály Néplap---------------------------- ■-----------------------■— T ízéves a Barna Gyöngyök s________________________________________________________________/ N incs uborkaszezon Nyáron is teljes gőzzel dolgoznak A művelődési központok feladata a szórakoztatás, az ismeret- teijesztés, és még ki tudja hány féle feladattal kell megbirkózniuk a közművelődés szakembereinek. Az igényeknek igyekszik eleget tenni a martfűi Tisza Cipőgyár Művelődési Központja is, ahol holnap a mezőtúri kaktuszgyűjtők szakkörének tagjai állítják ki éppen virágzó, egzotikus növényeiket. A szakmai tanácsadással és vásárlással egybekötött háromnapos bemutatón a kiállítási "tárgyak" megvásárolhatók. Hogy a gyerekek se maradjanak ki az élményekből, számukra pénteken vetélkedőt rendeznek a kaktuszokról, délelőtt 10 órai kezdettel. Július 12-én az új és használt könyvek vásárát is megtartják 10 és 16 óra között, ahová bárki beviheti régi könyveit. A kulturális központ szervezésében júlis 28-án a cipőgyár autóbuszával a Szegedi Szabadtéri Játékokra látogat el jónéhány martfűi operettkedvelő, akik a Mosoly országát tekintik meg. Viszont nem csak ezt az egy kirándulást szervezik a dél-alföldi városba: augusztus 11-én a ritkán látható Állami Népi Együttes fellépésére mennek (erre még válthatók jegyek), majd augusztus 20-án az István, a király című rock-operát élvezhetik a martfűi ínyencek. Augusztusi esemény lesz még 7- én egy mókás vetélkedő: gyerekeknek hirdettek palacsinta- és golf isütő versenyt. Az elkészült "remekeket" bizonyára nagy élvezettel fogják elfogyasztani a "mesterszakácsok". 1980 májusában alakult Szolnokon a BARNA GYÖNGYÖK nevet viselő cigányfolklór-együttes. Hivatalosan ugyan 1982-ben feloszlott, és csak egy évvel később állt össze újra a csapat, tagjai a zenélést e rövid időre sem hagyták abba. Többek között Czikkely Anna népművelő érdeme is, hogy azóta folyamatosan együtt dolgozik a zenekar. Kozák László, az együttes vezetője mesélt a Barna Gyöngyök jelenéről, a tervekről. Elmondta, hogy jelenleg tizenketten dolgoznak együtt, hat zenész - akik mind édestestvérek -, és három pár táncos. Céljuk a cigány kultúra bemutatása, a hagyományok ápolása. A magyarországi cigányságot képviselik, bármerre járnak is a világban. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Németországban, Angliában, Ausztriában vettek már részt fesztiválokon, koncertkörutakon. Legsikeresebb a franciaországi fellépésük volt, melyet a Magyar Televízió is közvetített. Nemcsak külföldön, hazánkban is igen népszerű az együttes. Ebben a hónapban három alkalommal lépnek fel, majd augusztus 9-től 17-ig Szekszárdon vesznek részt egy fesztiválon. Eleget tesznek hazánk más cigányfolk- lór-együttesei meghívásának, de vállalják a muzsikálást esküvőkön, keresztelőkön is. Szolnokon legutóbb május elsején szerepeltek a nyilvánosság előtt, legközelebb ez év októberében találkozhat velük a közönség. Ezen az októberi rendezvényen az együttes tízéves fennállásának jubileumi koncertjét láthatják, hallhatják az érdeklődők. Készülnek a sikert aratott első kazetta után újabb műsoruk felvételére, melyre a Szolnoki Rádió stúdiójában kerül sor. Másoddiplomásokat képeznek a szolnoki tagozaton úgy niniK ma mar minaenKi- nék gyorsabb tempóra kell kapcsolnia, ha nem akar jóvátehetetlenül lemaradni. Ehhez hasonló gondolatok motoszkáltak az újságíró fejében, hallgatván dr. Fe- renczy József főiskolai tanárt, a Külkereskedelmi Főiskola Szolnoki-Tagozatának igazgatóját. Az előzetes elképzelések szerint ugyanis ebben az évben csak a nappali tagozatos képzés kezdődött volna el 80 fővel, akiknek pótfelvételi nélküli felvétele, a meghirdetés késedelmei ellenére úgy tűnik, biztosított. A végleges helyzet tisztázására persze még itt is várni kell, hiszen ez függ a ponthatároktól, az átirányításoktól és más tényezőktől. Ha sikerül elkerülni a pótfelvételit, azt akár igazi sikerként is elkönyvelhetik, ha nem, akkor sincs kudarc. A döntésről az érintettek várhatóan a hónap második harmadában értesülhetnek, minthogy a felvettek névsora e héten alakul ki a főiskolán. Visszatérve a bevezetőhöz, az említett nappali tagozaton kívül már ebben az évben szeptembertől megkezdődik a külkereskedelmi üzemgazdászok képzése. Ebben azok vehetnek részt, akiknek már van valamilyen főiskolai vagy egyetemi diplomájuk. A gondolat erőteljesen a május 3-i bemutatkozó rendezvényen merült fel, ahol a meghívott vállalatok képviselői erőteljesen szorgalmazták a gyorsan konvertálható eredményeket, azaz a régió vállalatainál dolgozó szakemberek képzettségi színvonalának emelését. Ma már egyértelműen elmondható, hogy a kérés nem talált süket fülekre. Elutasítani persze akkor sem szándékoztak, csak a feltételeket kellett megnézni. A tervezett képzés öt féléves levelező tagozatos képzést irányoz elő, így nyelvoktatás nem lesz. Mindez nem jelenti azt, hogy a diploma megszerzése nyelvvizsga nélkül lehetséges. Minimálisan. egy, szakmai anyaggal kibővített, középfokú nyelvvizsga szükséges a diplomához, bár a tanulmányok megkezdését annak hiánya nem akadályozza. Abban, hogy mindez sikeres vállalkozás lesz, nem kételkedhetünk, hisz az érdeklődés igen nagy, még akkor is, ha eddig csak szájhagyomány útján terjedt a hír. Az érdekelt cégek úgymond éppen a napokban kapják meg az erről szóló értesítést. Ide kapcsolódik az a hír is, hogy Szolnokon a főiskola vezetőinek szándéka szerint, s a nyugatnémet testvériskola pénzügyi segítségével, menedzserképzést is indítanak. Ennek időpontját később határozzák meg. A korábbiakhoz képest előrelépést jelent az is, hogy az ez évre tervezett nyolc nyelvtanár gyakorlatilag együtt van. Ez két-két francia- és angoltanárt, egy némettanárt,. és három orosztanárt jelent. A felvételin egyébként legtöbben az angolt választották, majd az orosz és a német nyelv következett. A főiskolán már foglalkoznak az új felvételi rendszer kidolgozásával is. Úgy tűnik jövőre, aki 60 pontot visz a középiskolából, már nem fog felvételizni. Egyéb feltételek híján, például a tandíj rendszerének kidolgozásáig, a felvételit eltörölni nem lehet. A kapacitás persze később is komoly gond lesz. S ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy Szolnok Város Tanácsa a tagozat működési és szakmai feltételeinek javítása érdekében létrehozta a "Szolnok Városi Külkereskedelmi Főiskolai Alapítvány"-!. A tanács ezzel is szeremé elősegíteni a régió szakmai képzési szintjének emelését, a főiskola városban való letelepedését, s ezáltal a megyei és a városi közélet színvonalának emelését. Az alapítványhoz természetesen bárki csatlakozhat. S itt meg kell állnunk egy szóra. Május 3-án is elhangzott, hogy az alapítványhoz a megyei tanács is csatlakozik már az indulásnál. Ez azonban valamilyen okból elmaradt, sőt túl sok jele a belátható időn belüli csatlakozásnak nincs. Feltehetőleg az átmeneti időszak gondjaival magyarázható mindez. S minthogy a főiskolai tagozatnak a városban maradása nem csak városi ügy, jó lenne, ha a megye is nagyobb mértékben venné ki részét a letelepítés, a hosszú távú stabilizálódás érdekében. Füle István Nyugalom Lábamat a termálmedence ülőkéjére teszem, nagy levegőt veszek, és lebegve bámulom az eget. Lazítok. Teljesen átfagytam, jólesik a meleg. Leúsztam a mai távot. A víz színén úszó döglött egér meglepett egy kicsit. Majdnem lenyeltem. Mondhatom, jól kezdődött ez a nap! Már megint összevesztem a pénztárosnővel. Nesze neked hétköznapi pszichológia. Akár a szemétbe is dobhatom a könyveket Ilyen idegcsomót úgysem lehet kibogozni. Csak türelem. Én voltam az első vendég, azóta se jött senki. Mindjárt nekikezdek megszokott ritmusomnak. Nagyon lassan, nyugodtan, úgy ahogy lélegzem, elszámolok hatvanig. Nem gondolok az égvilágon semmire. Ez a pár perc csak az enyém. Nem kell az órámat néznem, nem csörög a telefon, nem sért meg senki, nem kell bántanom másokat Egy, kettő... Azúrkék az ég. A jegenye méltóságteljesen közeledik a felhőcsíkot húzó géphez, közben szelet fuj. Teleszívom a tüdőm, emelkedik a mellem, de most is lemarad a hasam mögött Az örök második. Kilátástalan küzdelem. ... Huszonkilenc, harminc... Én meg órákat úszom itt hasztalan, futok a pályán, mintha lenne értelme. Aztán kétpofára falom a koleszterint, és minden apróságon felkapom a vizet ... Ötvennégy, ötvenöt...- Itt nem lehet úszkálni - krákog- ja egy komódarcú őr.- Hogy? - térek vissza a földre. - Én nem csinálok semmit... egyébként sincs itt senki rajtam kívül.- Ha úszni akar, menjen a hidegbe! Ott lehet A mindenségit! Valaki mindig belepancsol a vizembe. - Nyugi fiú - próbálom hasznosítani a tanultakat.. Csigavér. Kezdjük újból. Csoda-e, ha tenyéijóshoz nem merek elmenni? Szurmay Z. Gyors döntés