Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-31 / 97. szám

1990. JULIUS 31. Néplap 5 Szól a rádió Anyák és gyerekek Tömérdek bajunk, gondunk közepette mintha mostanában jobban húznánk a családhoz. Kis megnyugvásokat, békét, szere- tetet adhat a társadalom legkisebb közössége - fedezzük föl. Nyil­vánvalóan ilyetén indíttatásból hallani a rádióban is egyre több­ször a családról, - békés és békét- len kis közösségekről. És termé­szetes, hogy a nagy bajban lévő családokról és az igen szépen, példás-boldogságban élő csalá­dokról. A nagy átlag éppúgy nem érdekes, mint évtizedeken át a kétgyerekes család. A kétgyere­kesek várhattak legtovább a csa­ládi pótlék emelésére, gondjaik, bajaik társadalmi elismerésére. Csak egy nap, vasárnap kap­tam erről példát, nem is egyet, s mindet a Kossuth Rádióból. A délelőtti egyórás riportműsor egy család nagy baját tárta föl - de az ő bajuk akkora volt, hogy sokan, nagyon sokig! részt vállaltak a se­gítségben. A Málnafagyit hoztál? című riportműsor azt mondta el, hogyan menekült meg a biztos haláltól Lipták Eszter, 14 éves kislány. Februárban furcsa beteg­ség jelei mutatkoztak rajta, s a szülők legnagyobb megrökönyö­désére nagytekintélyű orvosok kijelentették: agydaganat, még­hozzá olyan, amelynek műtétjére a zürichi Egyetemi Klinika pro­fesszora vállalkozik - ha a szük­séges 75 ezer svájci frank együtt van! A Petőfi Rádió reggeli ifjú­sági műsora mindezt akkor, feb­ruárban hírül adta, s fölszólított mindenkit, aki tehetős: segítsen a Lipták családnak, hiszen gyer­mekükről van szó, s honnét tudna egy mai magyar család annyi pénzt előteremteni? Nos, a riport ennek, a februártól májusig lezaj­lott gyűjtési akciónak, a gyermek műtétjének állírott most méltó emléket, nem feledkezve meg az iskoláról, ahol a gyűjtés kezdő­dött, s az adakozók népes táborá­ról. Jó ebben a mai világban eny­nyi emberségről hallani, de a leg­jobb az volt, Lipták Eszter, im­már gyógyulóban-egészségesen a nagy műtét után megszólalt. Régen nem hallgattam a Mit üzen?-t, a rádió panaszos műso­rát, s ezért is voltam délután ki­váncsi, vajon most mi a fő témá­ja. Mást vártam - nyugdíjasok megélhetési gondjait leginkább - s íme, abban is a család, csak a család volt a téma. Két anyát és gyerekeit mutatta be a műsor. Az első anya tele volt panasszal, gonddal, elkeseredéssel. Minden bizonnyal nagyon nehéz az élete, már egy évtizede. Gonddal ne­velt, okos szép lánya alighogy "kitette a lábát az életbe" - alko­holista lett, olyannyira, hogy szinte ön- és közveszélyes lassan. Az anya próbálkozik, szeretné megmenteni, de semmi se sike­rül. Kétszer elvonóra vitette, - hi­ába! Eljárt lánya munkahelyén, a tanácsnál, gyakran kér rendőri segítséget, a baj egyelőre megál­líthatatlan. Elhittem ennek az asszonynak, hogy emiatt renge­teg szomorúsága van. És elhittem a másiknak, hogy rengeteg örö­me van szép nagy családjában! A maga három szülötte mellett hét állami gondozott cigánygyerek nevelőszülője, Pest megye egyet­len főhivatású nevelő-anyája. Egyszóval nem beszélt nehéz na­pokról, betegágy mellett töltött éjszakákról a fiatalasszony, csak annyit említett, hogy termé­szetesen a mosógép egésznapo­kon át dolgozik, s a tíz gyerek kényelmesebb elhelyezéséit új, nagyobb házat építenek, ahol majd a számítógépnek, a videó­nak és más hasznos szerkezetnek is jobb helye lesz. Hallgattam félálomban is va­sárnapról hétfőre virradóra a nép­szavazásról szóló, estétől hajna­lig tartó beszámolókat. Nem let­tem sokkal okosabb az egész her­cehurca lényegét illetően... (SJ) A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek nyílt levele Tisztelt Miniszter * Úr! •» A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Vá­lasztmánya megnyugvással fo­gadta a hitoktatással kapcsolatos viták elcsendesedését. A Művelő­dési és Közoktatásügyi Miniszté­rium, valamint az egyházak kö­zötti megállapodás megfelel az általunk kialakított álláspontnak, miszerint a hitoktatás ténye nem kerül be a bizonyítványba, a hit­oktató nem tagja a tantestületnek, bérezését az egyház biztosítja az állami költségvetésen keresztül. Ugyanakkor megütközéssel vettük tudomásul, hogy az MKM vezetői - a legsötétebb idők ha­gyományait felidézve - mellőzték az oktatásban dolgozó összes ér­dekvédelmi és szakmai szervezet részvételét a tervezet kidolgozá­sában. Elfogadhatatlan az az érvelés - mely informális úton jutott el hozzánk -, miszerint a hittan be­vezetése politikai, és nem szak­mai kérdés. A pedagógus társada­lom egészét érintő problémák el­döntésekor elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan az érintet­tek mellőzése. Furcsának tartjuk, hogy a szervezetünk irányában nyitottnak mutatkozó Miniszter Úr válaszra sem méltatta az e tárgyban hozzá eljuttatott, s a saj­tóban megfelelő nyilvánosságot kapott, nyílt levelünket. Reméljük, hogy a jövőben megvalósul az a mindannyiunk érdekét szolgáló együttműködés, melynek kimunkálása érdekében már eddig is jelentős lépések tör­téntek. Budapest, 1990. július 23. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya nevében: Horn Gábor '!Háztűznéző" a múzeum tetején. A bővítés nem oldja meg a raktározási gondokat Rövidesen birtokukba vehetik a Damjanich János Múzeum munkatársai az épület tetőterének egy ré­szét. A túrkevei Ybl Miklós gazdasági munkaközösség építői jó ütemben haladnak a tetőtér beépítésével, jó­szerével már csak a Kos­suth tér felőli oldal van hát­ra. Ha az építkezés mégsem fejeződne be az 1990. de­cember 31-ei határidőre, annak csak az lehet az oka, hogy elfogy, vagy nem lesz elegendő a fenntartók pén­ze. Szinte bizonyos, hogy a tervezett 30 millió forint nem futja a költségekre, a toldozott, foldozott, igazá­ból sohasem felújított, 1860-ban Obermayer Lajos által épített lé­tesítmény ugyanis máris számos ponton életveszélyessé vált. Az építés közben sok olyan hiányos­ság derült ki, amely megnövelte a költségeket. A hátulról erődítménynek tűnő épület tetőtere belülről még az utolsó simítások előtt is felülmúl­ja a képzeletet. A hangulatos fo­lyosóról dolgozószobák nyílnak, ahová eddig átmeneti helyükről hét-tíz nap múlva beköltözhetnek a néprajzosok és a történészek. Ugyancsak a tetőtérben kap he­lyet a közművelődési terem, a számítógép központ, egy na­gyobb tanácskozó terem, vala­mint a könyvtár és az olvasóte­rem. A beépített tetőtérrel 6-700 négyzetméterrel bővül az épület, a kutatók nyugodt körülmények között alkothatnak, eddig ugyanis öten-hatan dolgoztak egy szobá­ban. A bővítés révén egy egész emelet a közönségé lesz. Állandó kiállítást rendeznek be a megye őstörténetének régészeti emlékei­ből, egy másik tárlat a középkort idézi fel, s ugyancsak állandóan látható lenne a megye népművé­szetét reprezentáló kiállítás. A tervek szerint a kiállító emeleten nyílna meg a szolnoki képtár, s maradna még helyiség időszakos tárlatok rendezésére is. A muzeológusok szerint a jövő év még igencsak az átalakítás je­gyében telik el, reális esély arra, hogy a terveik valóra váljanak, 1992-re tehető. Addigra bizonyá­ra olyan állapotban lesz az épület, hogy várhatja a közönséget, a hangulatos udvaron pedig ismét lehet majd színházi és zenei esté­ket tartani. Nem oldja meg viszont a bőví­tés a rendkívül gazdag kerámia gyűjtemény állandó kiállítását, valamint a múzeum raktározási gondjait sem. A megnövekvő alapterületen is a múzeum kin­cseinek mindössze tizenöt száza­léka látható majd. A muzeológu­sok véleménye szerint a volt népfront székház lenne a legal­kalmasabb a kerámia múzeum megnyitására A "mézeskalács- ház-szerű" épületnek a külseje is ezt sugallja. A múzeum értékes tárgyai je­lenleg a megye több településén, különböző épületekben vannak. Ezek egy részét eleve vissza sze­remé kapni valamilyen célra az adott település, de biztonsági szempontból is jó lenne, ha ezek az értékek egy helyen lennének. Ha a múzeum valamelyik üres középületet, vagy "elnéptelene­dő" laktanyát megkaphatná erre a célra, nemcsak megoldódnának a raktározási gondok, hanem lehe­tőség lenne e tárgyak bemutatá­sára is, amolyan "raktár kiállítás" keretében. S ez nem csak a mú­zeum, hanem a közönség érdeke is lennne, hiszen azok az emlé­kek, értékek, amelyek nem látha­tóak, olyanok, mintha nem is lennének. T.G. Nem olcsó ma iskolásnak lenni A könyvek fele már megérkezett Az utóbbi években komoly problémák voltak a tan­könyvellátással. Idén talán vala­melyest normalizálódik a hely­zet. A könyvek több mint fele már áprilisban megérkezett a Művelt Nép Könyvterjesztő bolt­jaiba, amiket az iskoláknak már ki is osztottak. Tolltartó 1200 forintért A maradék 90 százaléka au­gusztus végéig befut, a nyolcadi­kos történelem könyvre kell szeptemberig várni. A tan­könyveket az iskolák árulják, de az el nem adottakat szeptember 10-éig visszaküldik. Ezekből ok­tóber végéig lehet vásárolni az általános iskolásoknak a Város­major úti, a középiskolásoknak a Ságvári krt-i könyvesboltokban. Ezután már csak Budapesten le­het a hiányzóakat pótolni. Legke­resettebbek most az olasz, latin nyelvkönyvek, és jelenleg szótá­rakból is kevés van. ­A Centrum Aruház tanszer osztályán most 40 százalékos kedvezménnyel lehet iskolatáskát vásárolni. Augusztusban minden héten más-más cikket kapnak ol­csóbban a vevők, így aki spórolni akar, annak türelmesen végig kell várni, utánajárással kell tölteni a hónapot. A mostani kínálatban az egyszerűbb és a különlegesebb termékek párhuzamosan szere­pelnek. Például tolltartót legol­csóbban 170 forintért lehet venni, de a felszerelt német 1200-ba ke­rül. Keresettek a 280 forintos pat- ronos Pelikán-töltőtollak, van Rotring-ceruza és golyóstoll is 35-től 220 forintig. Lehet kapni könyv-, füzetborí­tókat, ragasztókat, gyurmát, tem­perát, ecseteket, betű-, szóképtar- tókat, technikacsomagot, rajz- és műszaki rajzlapokat, vonalzókat, ceruzákat. A tollbetétek ára hat ötven és 170, a már említett tás­káké 700 és 1400 forint között van. Amik jelenleg hiánycikknek számítanak és csak augusztus vé­gén érdemes keresni, azok a kö­zépiskolás füzetek, az illatos kí­nai, valamint a csehszlovák radí­rok, a zöld színesek. Nagy választék, kevés vásárló A gyerekek hamar kinövik melegítőiket, tornacipőiket, az is­kolák új igényekkel léphetnek fel. A Sportbolt feltöltött polcok­kal váija a vásárlókat. Aki szeret­né elkerülni a tolongást, sorban állást, és pénze is van, annak ér­demes a napokban benéznie. Tré­ningruhát sok színben, minden méretben kínálnak. Az árak a mi­nőség szerint változnak, az egész olcsó 600 forintostól a négyezres Pumáig, Adidasig. Kapható most úszódressz, tomaruha, tomanad- rág, zokni, több színben atlétatri­kó. Lábbeli a 140 forintos dorkó- tól a tenisz-, kosárcipőn át a 2800 forintos edzőcipőig mind megta­lálható a boltban. Kapható össze­állított tisztasági csomag is 45 fo­rintért. Iskolaköpenyt a Gabi Gyer­mekruházati Boltban találtunk. Százhuszonkettőtől száznyolc­vankét centiméteres magasságig több fazonban és színben ujjat­lan, rövid ujjú, megkötős lányka, és fiúköpeny található az üzlet­ben. Az áru 60 százaléka csak ez­után, augusztus 15-éig érkezik meg. A kisebb méreteknél 300 forint körül, nagyobbaknál 600- 700 forintos árra számíthatnak. Az adatokból kitűnik, nem ol­csó játék ma iskolásnak lenni. Egy elsőosztályos kisgyerek be­iskolázása minimum két ezresbe belekerül, de a tehetősebbek akár öt-hatot is el tudnak költeni. De nem könnyű az idősebb korosz­tályoknak sem...-bcs­Az Erdélyi Szövetség Elnökségének közleménye Az Erdélyi Szövetség El­nöksége július 27-én ülést tartott, és ezen megerősítette elkötelezettségét az erdélyi magyarság iránt. Súlyos ag­godalommal figyeli azokat a híreket, amelyek értelmében Romániában felújulóban van a kisebbségek elnyomá­sára irányuló politika, ve­szélybe kerülnek a decembe­ri fordulat után létrehozott kisebbségi intézmények, a bukaresti hatóságok akadá­lyozzák a magyar oktatási rendszer helyreállítását, és a román sajtó rendszeresen uszító magyarellenes írá­soknak ad teret. Ebben a helyzetben az erdélyi ma­gyarság és minden romániai nemzeti kisebbség fokozódó védelmére van szükség. Az elnökség a módosított alapszabály rendelkezése szerint megválasztotta az Erdélyi Szövetség tisztségvi­selőit: a szövetség elnöke Beke György, alelnöke Cse- pella Imre, Pomogáts Béla és Székelyhídi Ágoston, tit­kára dr. Szotyori Judit lett. (OS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents