Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-28 / 95. szám
1990. JÚLIUS 28. 3 12 milliárddal csökkentek a lakossági betétek, a magas kamat fékezi a hitelfelvételt Az OTP első félévi mérlege Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint a pénzintézet fiókjainál elhelyezett lakossági betétek összege június 30-án 216,6 milliárd forintot tett ki, ez 12,1 millárd forinttal kevesebb, mint az év elején, (A múlt év első felében a csökkenés még mindössze 7,5 milliárd forint volt hat hónap alatt.) A devizabetétállomány növekedett. A félév végi összege megközelítette a 38,5 milliárd forintot. E növekedés 12,8 milliárd forintnak felel meg. Az elmúlt év elsó félévében csak 3,7 milliárd forintnyi deviza megtakarítás- növekedést regisztrálhattak. Az új feltételű - magasabb kamatozású - hosszú lejáratú hitelállomány június 30-án 40,2 milliárd forint, 11,2 milliárd forinttal több, mint az év elején. A régi - kedvezményes kamatozású - hitelek állománya viszont csökkent, a jelenlegi 215,2 milliárd forint 17,9 milliárd forinttal kevesebb, mint egy félévvel ezelőtt. Ez abból adódik, hogy a kamatadó bevezetése előtt nagyon sokan visszafizették tartozásukat. A rövidlejáratu hitelek - árúvásárlási és személyi kölcsönök - állománya a félév végén 22,1 milliárd forint volt, 2,5 milliárd forinttal több, mint az év elején. A viszonylag kismértékű növekedésnek a kamatok emelkedése az oka. Az OTP az első félévben 0,8 milliárd forintnak megfelelő szocialista valutát értékesített 319 ezer ügyfél részére. (Tavaly 240 ezren, 0,4 milliárd forint értékű valutát vásároltak ugyanennyi idő alat.) A konvertibilis fizetőeszközök értékesítése jelentős mértékben csökkent, míg tavaly csaknem 1,5 millióan 10,5 milliárd forint értékben vásároltak konvertibilis valutát, idén az első félévben a korlátozó intézkedések miatt mindössze 328 ezren tudtak az OTP-hez fordulni valutáért, s összesen 1,3 milliárd forint értékű fizetőeszközhöz jutottak. Az OTP vásárlása és visszavásárlása a szocialista valutákból félév alatt 0,2 milliárd forint értékű volt, szemben a múlt évi 0,6 milliárd forinttal. Konvertibilis valutát viszont az OTP az elmúlt év első felében 0,6 milliárd, az idén 1 milliárd forint értékben vásárolt a lakosságtól. Az értékpapír forgalom a takarékpénztárakban számottevően növekedett. Félév alatt letéti jegyből 4,7 milliárd forintnyit adtak el, és 2,5 milliárd forint értékben vásároltak vissza. Tavaly az eladás 2,5, a vásárlás és visszaváltás 0,4 milliárd forintot tett ki. Pénztárjegyből 10,5 milliárd forintért értékesítettek, és 5,7 milliárd forintért vettek, illetve váltottak vissza. Az OTP-nél kincstáijegy értékesítés tavaly az első félévben 1,6 milliárd, az idén 2,5 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. A visz- szavásárlásé rtéke az elmúlt év első felében 3 milliárd forint volt, az idén csak 2 milliárd. (MTI) Tovább romlanak a keleti Az idén nőtt a vízitúrázás iránti érdeklődés. Szolnokon a Zalka Máté sétányon az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző leányvállalatának naponta 9-18-ig nyitvatartó vízibázisán 30 db túra kenut és 27 db túra kajakot tudnak kölcsönözni. A diákoknak napi 40 forint kedvezményt biztosítanak, bár a Tiszatúra idejére július 27- augusztus 15-ig már minden hajót bérbe adtak. Felvételünkön idősebb Arany János karbantartó induláshoz készíti fel a hajókat. fotó: K.É. Első ülésén tizenöt ingatlan sorsáról dönthet Vagyonellenőrző bizottság a megyében is gazdasági kapcsolatok / Folytatás az I. oldalról I Számottevően hozzájárult az exportképesség javulásához a külkereskedelmi jogosultság kiterjesztése is, hiszen ma már mintegy 8000 szervezet és magánszemély külkereskedhet. Ez utóbbiak száma megközelíti a 2000-et. A konvertibilis import a csökkentő hazai kereslet és a visszaeső rubelexport miatt a 70 százalékos liberalizáció ellenére nem nőtt. Az áruszerkezet sem változott lényegesen: 3 százalék az energiahordozók, 54 százalék az anyagok és alkatrészek, 20 százalék a gépek, 13 százalék a fogyasztási iparcikkek, 10 százalék a mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek aránya. Bár energiahordozókból viszonylag kicsi a behozatal, az elmúlt félévben mégis 32 millió dollárral nőtt amiatt, hogy az elmaradt szovjet kőolajszállítást más forrásból kellet pótolni. Tapasztalható, hogy a a beruházási javak importja a tavalyihoz képest csökkent, aminek vélhetően az az oka, hogy a szabályozók, s a vámszabályok nem ösztönzik - kölönösen a kisvállalkozókat - külföldi vásárlásokra. A miniszter végezetül bejelentette: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szervezeti rendszerét egyébként már kialakították, s nagyon rövid időn belül sort kerítenek a szükséges személyi változtatásokra. (MTI) Csökkent a kelet-európai, de nőtt a tőkés export Továbbra is "talpon" a Tisza Cipő Világbanki hitel a szerszámgyártás fejlesztésére / Folytatás az 1. oldalról / A rubel-elszámolású export a tavalyi év hasonló időszakához képest jelentősen visszesett, de a nyugatra történő kivitel örvendetesen nőtt. A legyártott cipőkből 840 ezer pár tőkésországokban talált vevőre, míg 800 ezer párat a szocialista piacon értékesítettek. A termelési költségek az utóbbi két évben évente 20-25 százalékkal emelkedtek, amit a bukaresti egyezményben foglaltak miatt nem lehetett érvényesíteni az árban, ezért nem is csoda, hogy a KGST -export veszteségessé vált vállalati szinten. A szigorú minőségi követelmények ellenére viszont az elmúlt két évben egyetlen pár lábbelit sem küldtek vissza a nyugati cégek reklamáció miatt. A hagyományos partnereknek, az ismert sportszergyártó világcégnek, az Adidasnak egymillió párat, a nyugatnémet Salamandemek 400 ezer párat, az amerikai Rockport cégnek pedig 200 ezer pár cipőt szállít az idén a martfűi gyár. Ma már nemcsak nyugaton kell erős konkurrenciával szembenéznie a Tisza Cipőnek, hanem a hazai piacon is, hiszen az importliberalizáció belföldön is versenyre kényszeríti a vállalatot. A második félév rendelésállományának ismeretében az év végén a tervezett nyereség elérése reális célnak tűnik. A foglalkoztatási feszültségeken átképzésekkel és átszervezésekkel igyekeznek enyhíteni. Az mindenesetre biztató, hogy eddig még nem került sor egyetlen dolgozó elküldésére sem. A jelenlegi létszámstop csak a férfi munkaerőre vonatkozik, női munkáskezekből továbbra is égető a hiány. A martfűi gyárban az utcai és sportcipőkön, papucsokon, valamint műanyagtalpakon kívül cipőipari szerszámok és gyártóberendezések is készülnek. A vertikális termelési szerkezetnek köszönhetően 10-15 százalékkal olcsóbban állítja elő termékét a gyár, mint más hazai cipőipari vállalat vagy szövetkezet. A szerszámgyártás fejlesztésére az idén beindul egy világbanki hitellel támogatott 2 millió dolláros beruházás, amelynek keretében világszínvonalú cipőipari szerszámok előállítására alkalmas gépek és berendezések kerülnek a vállalathoz. A jelenlegi gyártási mennyiség növelése nem indokolt a kelet-európai export visszaesése és a belső piac beszűkülése miatt, hiszen a gyár saját bolthálózatában tavaly mintegy 20 százalékkal csökkent a forgalom, a termelés több mint a fele pedig belföldre kerül. Egyes termelési területek fejlesztésére tárgyalások folynak külföldi tőke bevonására, de mindez eddig csak szándéknyilatkozatok formájában valósult meg. L.Z. Az Országgyűlés a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről megalkotta az 1990. évi XXXVII. törvényt, amelynek alapvető célja, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelői az ingatlanok felett a leendő önkormányzatok érdekeivel összhangban rendelkezzenek. Ennek érdekében az átmeneti időre - az Önkormányzati törvény hatálybalépéséig - indokolt fokozott védelemben részesíteni ezt a vagyoni kört. Ennek biztosítása érdekében a törvény alapján az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát (kezelői jogát) átruházni vagy megterhelni, illetve használati, vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyében létrehozott Vagyonellenőrző Bizottság engedélyével lehet. Az 1990. évi XXXVIII. tv. alapján ugyanezen szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági szövetkezetek közös tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanokra, a termőföldnek vagyonrészként történő kiadására, határozott időre történő haszonbérbe adására is az új Földtörvény hatályba lépéséig. A Megyei Vagyonellenőrző Bizottság létrehozásáról és a működéséről a belügyminiszter - a 17/1990. (VI.28..) BM. számú rendeletével - rendelkezett. A törvényben foglaltak alapján létrehozandó bizottság 7 tagú venapló Holnap este fél tizenegykor kezdődik a magyar férfilakosság egyik kedvenc műsora az RTL-en. Gondolom, kedvelik a Tutti-fruttit, ez a műsor címe, hiszen itt is, ott is beszélnek róla. A műholdak lakásunk fő helyén trónoló televíziónk képernyőjére varázsolják a valóban mutatós lányokat, akiknek a műsorban jószerivel az egyetlen dolguk, hogy tüsszentésre, pattintásra, vezényszóra, zenére, köhögésre, lábdobogásra, egy vicc poénjára, mindenféle bomírt szöveg végszavára, egyszóval minden elképzelhető jelre megszabaduljanak fölösleges ruhadarabjaiktól, azaz félmeztelenre vetkőzzenek. Na nem mondom, a múltkor az a félvér lány nem volt akármilyen látvány!... Az időpont is megfelelő, fél tizenegy még nincs túl későn, ekkor még nem vagyunk jóvátehetetlenül álmosak, de már túl korán sincs, ilyenkor otthon mélyen alszanak a gyerekek, s ha az ember ivarérett korban van, szívesen megnéz egy-egy olyan gyönyörű példányt, mint az imént már oly lelkesen megidézett félvér leány. Az egész műsor persze igen közönséges, lapos, erőszakolt poénokkal teletűzdelt, alpári és bunkó, de a dolognak a verbális részét mi magyarok, járatlanok lévén a német nyelvben úgysem értjük, őszintén szólva nem is érdekel bennünket, viszont a látvány annál inkább, a duzzadó halmocskák, s a csak sejthető füves völgyecskék, egyszóval tájkép csata előtt, s ezt csupán a várható folytatás, mármint az otthoni folytatás miatt említem. S a lányok teszik a dolgukat, hozzák a produkciót, oly sajnál- nivaló precizitással, mint a cirkuszi lovak. Egy ostorpattintás, egy ruhadarab. S e műfaj, tudniillik a cirkusz iránt, mi magyarok fogékonyak vagyunk. Talán még emlékszünk az ötvenes évekre, amikor tüsszentésre, pattintásra, vezényszóra, zenére, köhögésre, lábdobogásra, egyszóval minden elképzelhető jelre felállva tapsoltuk és éltettük a mostani kerekded női idomokhoz hasonlóan tar koponyájú vezérünket. És még a közelmúltban is, a kádári honatyák, ahogy egy vicc poénjára, mindenféle bor- nírt szöveg végszavára tapsoltak és szavaztak! Ez volt a hősi, nagy októberi szocialista Tutti- frutti. És most ez az RTL-en a kapitalista. Nagyon más. Nagyon hasonló. Körmendi Lajos zetője a megyei tanács vb. titkára. A bizottság vezetőjét a belügyminiszter, további 6 tagját a megyei tanács vb. titkára nevezte ki - a belügyminiszter jóváhagyásával - ismert, hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberekből. A bizottság tagjai: dr.Gyuricza Béla jogász-közgazdász, a Héki Állami Gazdaság nyugalmazott igazgatója; dr.Korpás László ügyvéd, a Megyei Ügyvédi Kamara titkára; Kovács János földmémök, Szolnok Városi Földhivatal hivatalvezetője; Madarász Tibor műszaki mérnök, a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat üzemigazgatója; dr.Tóth Éva jogász, a Megyei Tanács VB. igazgatási osztályának vezetője; Varga János agrár- közgazdász, az Újszász Szabadság MgTsz. főkönyvelője. Á bizottság tagjai többségükben társadalmi-tudományos szervezetek tagjai, vezetői. A bizottság működése nyilvános, ülésein a vagyontárgy fekvése szerint illetékes településen működő társadalmi szervezetek is részt vehetnek. A megyében működő pártok képviselői július 12-én tájékoztatást kaptak a bizottság megalakulásáról, működéséről, hatásköréről, és megismerhették a bizottsági tagok előzetesen javasolt személyi ösz- szetételét. A bizottsági ülésekről, a tárgyalásra kerülő ügyekről a helyi tanács vb. titkára útján a bizottság vezetője értesíti - az ülést megelőző 5 nappal - az ingatlan fekvése szerinti település lakosságát és az ügyfeleket, valamint a helyi párt- szervezeteket. A testület államigazgatási szervként működik, döntéséről az érintett kérelmezők egyedi határozat útján, míg a település lakossága helyi közhírelés (hirdetmény kifüggesztése) útján értesül. A döntés ellen a belügyminiszterhez benyújtandó jogorvoslati kérelemmel lehet élni. A bizottság illetékességét az ingatlan fekvése határozza meg, ezért a bizottság az illetékességi területén található ingatlanok forgalmát, megterhelését engedélyezi. Fontos annak hangsúlyozása, hogy szakmai testület, szakmai indokokra kell alapozni döntéseit. Eddig 36 szervezet nyújtotta be kérelmét a bizottsághoz, azonban egy-egy kérelem több ingatlan értékesítésére, illetve megterhelésére vonatkozó jogügyletet is tartalmaz. A benyújtott kérelmek üdülő és garázstelkek, zártkerti ingatlanok értékesítésével, gazdasági társaságba ingatlan vagyon bevitelével, tanácsi kezelésben lévő épületek értékesítésével, kezelői jogról való lemondással, mezőgazda- sági ingatlanok értékesítésével kapcsolatosak. A szerződésekben az értékek összege többségben 15100.000 forint között alakul. A belügyminiszter rendelete a kihirdetés napján lépett hatályba (június 28-án), rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyeknek az ingatlannyilvántartási, ill. cégbírósági bejegyzését 1990. június 4-ig, az 1990. évi XXXVII. tv., a termelőszövetkezeti földek esetében 1990. június 11-ig az 1990. évi XXXVIII. tv. hatályba lépéséig nem kezdeményezték. A Megyei Vagyonellenőrző Bizottság 1990. július 31-én tartja első ülését és várhatóan 15 ingatlanra vonatkozóan fog dönteni. Erről az ingatlan fekvése szerinti település lakosságát és a pártok képviselőit a helyi tanács útján tájékoztatja, akik a bizottság nyilvános ülésein részt vehetnek. A bizottság a döntést igénylő ügyek számától függő gyakorisággal fog ülésezni. A testület hatásköre nem teljed ki a PM zárolt állami vagyon kezelő és hasznosító intézménye hatáskörébe, külön jogszabályban meghatározott ingatlanokra; a lakóházaknak a bérlők, illetve a lakótelkeknek magánszemélyek részére történő elidegenítésére, valamint az állami vagyonügynökség hatáskörébe eső ügyletekre, az értékesítés céljára épített és vásárolt lakásoknak a magánszemélyek részére történő elidegenítés, bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanokra. A jelenlegi jogi szabályozás alapján viszont a bizottság hatásköre kiterjed a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló állami gazdálkodó szervek ingatlan vagyonára, minden olyan ügyletre, ahol a vállalat az ingatlant elidegeníti, lízingbe adja, ha a szerződés értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, a vállalat (egyéb állami gazdálkodó szerv) nem pénzbeli hozzájárulásként ingatlant visz be gazdasági társaságba, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 20 millió forintot, illetve a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes értékének 10 százalékát. Ezt meghaladó értékhatárra a bizottság hatásköre nem terjed ki. A bizottság hatásköre a vagyonügynökségre vonatkozó szabályozás módosítása kapcsán várhatóan módosulni fog. A bizottság működéséről, döntéseiről - az Új Néplap útján is - folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
