Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-27 / 94. szám
1990. JÚLIUS 27. 3 Dr. Karsay Sándor, volt körzeti orvos Pomázon mintegy két évvel ezelőtt kezdte kiépíteni magánorvosi rendelőintézetét, elsőként törve át azt a falat, amely az orvoslást, a gyógyászatot körülveszi. Ma a rendelőben nyolc orvos, hat asszisztens segítségével gyógyítja a betegeket Képünkön: dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos a rendelőben hallásvizsgálatot végez. MTI FOTÓ: Hámor Szabolcs Az időpontot tudatosan rosszul tűzték ki A népszavazás a Magyar Szocialista Párt szemszögéből Kiskereskedelem Tovább csökkent a forgalom A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának jelentése szerint az év első felében a kiskereskedelem 415,4 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ez az összeg 46,7 milliárd forinttal, folyó áron 12,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor változatlan áron, tehát mennyiségében a féléves értékesítés 10,3 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Elsősorban a vendéglátásban esett vissza a forgalom - több mint 16 százalékkal -, de a ruházati cikkekből is 12 százalékkal kevesebbet adtak el, mint a múl t év első fe-lében. Valamivel mérsékeltebb a csökkenés az élelmiszer-, valamint a vegyesiparcikk-szak- mában. Az iparcikk-kereskedelemben az figyelhető meg, hogy a tartós fogyasztási cikkekből a háztartások felszereltsége bizonyos jövedelemszint felett nagyjából telített, más rétegek azonban az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudják megvásárolni a nagy értékű háztartási berendezéseket. Az év első felében a nagykereskedelem - értékben - 2,8 százalékkal kevesebb cikket szerzett be, mint tavaly, ezen belül nagyobb mértékben csökkent az import eredetű árúk mennyisége. Csupán a műszaki árúk importja bővült, ez azonban igen jelentős mértékben, 44 százalékkal. A hat hónap alatt a nagykereskedelem 160,5 milliárd forint értékű árút értékesített, s ez az összeg 4,4 százalékkal meghaladta a tavalyit. Iváncsik Imrét, a Magyar Szocialista Párt Szolnok Városi Elnökségének tagját arra kértük, fejtse ki gondolatait a hétvégi népszavazásról, arról, hogy pártjának mi köze ehhez, s mit vár ő ettől a népszavazástól.- Érdekes kérdés az, hogyan csöppentünk a szervezésbe - hangzott a válasz -, annál is inkább, mert ezért igen heves támadások érték pártunkat, főleg a parlamenti frakciót. Számunkra teljesen érthetetlen megjegyzések kísérték ezt a kezdeményezést. Az igazság az - az én ismereteim szerint -, hogy egymástól független állampolgári kezdeményezések és a Szocialista Párt kaposvári szervezete kezdeményezésének következménye az aláírásgyűjtési akció, amihez meglehetősen későn és vonakodva csatlakozott a Szocialista Párt, hiszen az aláírásgyűjtési akció miatt ellene indított támadás előre látható volt. Kézenfekvőnek tűnt, hogy ha egy ilyen politikai tényező korábban megírt és látszólag olajozottan működő forgatókönyvet megzavar, támadások kereszttüzébe kerül. A szakmai érvekre való hivatkozás számomra nem elfogadható. Ha finoman akarom megfogalmazni mondandómat, a kormánypártok állásfoglalásáról, akkor azt kell mondanom, hogy szakmai érvekre hivatkozó következetlenséggel állunk szemben. Az alkotmányban ugyanis az áll, hogy a nép a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Azt gondolom, ilyen fontos kérdésben, mint a köz- társasági elnök megválasztása, el- vitathatatlanul megilleti a népet az a jog, hogy eldöntse: önmaga kívánja-e gyakorolni jogát, avagy az elnökválasztást átengedi-e választott képviselőinek. Nem eleve elrendelt tehát az, amit a hatalom új birtokosai látnak jónak, nevezetesen, hogy az a helyes, az a szakszerű, ha a parlament választja meg a köztársasági elnököt. A mi megítélésünk szerint egy, a nép által választott köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet ebben a rendkívül borulékony és labilis helyzetben. Teljesen érthetetlennek és nevetségesnek tartom az elnöki diktatúra emlegetését, az attól való félelmet, hiszen inkább lehet várni egy nép által választott elnöktől azt, hogy tartózkodjék minden diktatúrára utaló megnyilvánulástól. Nagyobb a legitimitása, ha az a néptől és nem egymással megegyező hatalmi elitektől származik. Ha azt nem egy parlamenti szavazógép hagyja jóvá, formálisan Ennél többről nem lehet szó, ha a népszavazás eredménytelen lesz, vagy az állampolgárok többsége nemet mond. Nehezen érthető az is, hogy a népszavazás időpontját miért a nyári szabadságok idejére tették. Nehezen fogadható el számomra a kérdésfeltevés is, hiszen a kezdeményező sok ezer állampolgár úgy tenné fel a kérdést: akarja-e On, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt? így, egyszerűen, világosan kellene a választópolgárokat megkérdezni. De mivel a kérdésfeltevés nem ilyen egyszerű, s a népszavazás időpontja sem megfelelő, kétséges a szavazás kimenetele. Abban viszont biztos vagyok, hogy akik elmennek a szavazásra, azok igennel szavaznak. Ezt tartom magától értetődő és a demokráciát kiteljesítő magatartásnak. = napló Sokan és sokszor megkeresnek engem-írásaikkal, így meglehetősen sok novellát, verset, miegyebet, különféle becses, ám többnyire csak a szerzőnek becses, dolgot van szerencsém olvasni. Most éppen egy Pusztataskonyra való asszony verseit olvasgatom. Szerényen,' félve adta ide, hogy ő csak egy parasztíró. Már ebben a szerénységben is különbözött a különféle rendű-rangú szerzők legtöbbjétől. Versben pedig méginkább különbözik azoktól. Igaz, munkái egyszerűek, a magyar verselési hagyományok szellemében fogantak, nincs bennük semmi rafinált formai játék, virtuozisták, semmi fásult manír, erőszakolt modernség. És mégis, helyesebben éppen ezért, amit Pádár Julianna művel, az poézis, Nem megírja, de megéli a verset. Nem csinálja, hanem szinte találja. Egy nehéz, tragikus sorsú ember versbeszéde ez, aki éppen ennek az oly sok emberre, nőre jellemző sorsnak a megfogalmazására hivatott, amint e témán kívülre merészkedik, elszürkül. De itt súlyos. "Utunk a porszívótól a hálószobáig, pelenkától a konyháig vezet" - határolja be a női sorsot. És milyen finoman tudja érzékeltetni a társ, elhunyt férje hiányát: "Társtalan kávéspohár az asztalon" - úja. Milyen költői az a néhány sor, amely az elmúlásról szól! "Eltűnő nyár ölén kacérkodik /az ősz önfeledten.../ Tenger-kékjébe néz a vizeknek, /köd-lapát lebbenti széjjel,/ bokor alján tündér- kedik/ egy rózsalevéllel, /teszi a szépet még a nyárnak/ belevörösödnek a szende ágak... /De hiába- minden hiába!/ Pakolva már az útitáska..." Eddig egyetlen versből idéztem, bár sokból lehetne. A kiragadott idézetek helyett azonban a művek egészét kéne közzétenni. Körmendi Lajos Pályakezdők súlyos helyzetben Mi lesz veled, emberke? A munkanélküliség lassan rátelepszik a családok mindennapjaira. Itt szándékosan hangsúlyozzuk a családokat, s ezen belül is azokat, akiknek iskolás gyerekük van, hiszen a leginkább veszélyeztetettek éppen azok, akik még csak ezután lépnek ki az életbe. A gond persze nemcsak azokat sújtja, akik ebben az évben végeztek. Sújtja a korábban végzetteket is, de fejfájást okoz azoknak is, akik csak négy-öt év múlva végzik el az iskolát, vagy esetleg a szülőknek. Ma ugyanis nem lehet kiszámítani, hogy négy-öt év múlva a választott szakma mit ér. Nem lehet tudni, egyáltalán létezni fog-e az a szakma. S a kérdéseket lehet még tovább szaporítani. Nem tesszük, hisz ezeket mindenki ismeri. Lássuk inkább az elszomorító tényeket. A segélyből kizárták őket A pályakezdőkre általában jellemző ma az a tény, hogy kizárják őket a munkanélküli segélyből. A legújabb tervezetek, amelyek a kormány asztalán fekszenek, ismereteink szerint nem tartalmazzák ennek a lehetőségét. További általánosan jellemző vonás, hogy gyakorlatilag a munkaerő-szolgálati irodák nem rendelkeznek megfelelő eszköz- rendszerrel, amellyel segíthetnének a probléma megoldásában. Eszköz csak a felsőfokú végzettségűek esetében van, de ott is inkább csak eszközöcskének nevezzük a tényleges gyakorlatot, hiszen sok feltételes módot tartalmaz. Ókét ugyanis a foglalkoztatottsági alapból támogatva, gyakornokként lehet alkalmazni. A munkát kereső jelentkezik a MESZI-nél, ahonnan megpróbálják kiközvetíteni valahová. Ha sikerül, első lépcsőben hat hónap a gyakornoki idő. Ezt még kétszer meg lehet hosszabbítani. Remélhetően ezalatt a két fél, a munkavállaló és a munkáltató, "megszereti" egymást, és akkor a dolog el van rendezve. A járulékokat természetesen a vállalatnak kell fizetni, s ez meg is nehezíti a dolgot, hiszen ha a vállalatnak lenne pénze, akkor főállásban foglalkoztama diplomást. További gond, hogy hiába lenne szükség ilyen végzettségűre, ha csak úgy tudják felvenni, ha egy régi munkást elküldenek. Ki vállalja ezt? A gyakornoki rendszer ezt a problémát csak enyhíteni tudja. A kétszeri hosszabbítás után, minthogy eltelt 18 hónap, a munkavállaló már kaphat munkanélküli segélyt. A probléma tehát "meg van oldva". Ha nincs fogadó- készség, a MESZI lehetőségei végesek. Valódi patthelyzet alakul ki. A készülő kormányrendelet a külföldi munkavállalást szorgalmazza, illetve nemcsak felsőfo- kúak számára, 200 millió forintot különítenek el a terv szerint a pályakezdők számára. Felhasználásának módja ma még nem ismeretes. Egyetlen javaslat sincs Az érettségizettekkel értelemszerűen még nagyobb a gond. Segély számukra sincs. Ebben az évben 1090 érettségizett munka- vállaló jelent meg a piacon. Számukra összesen 127 munkahelyi javaslat érkezett. Lehet viszonyítani. A gimnáziumot végzettek közül minden száz munkát keresőre egy(!) javaslat érkezett. A szakközépiskolát végzetteknél száz keresőre húsz ajánlat futott be, de itt sem biztos, hogy az elképzelések találkozni fognak. Külön kiemelhetjük az ötéves technikumi végzettségűek első évfolyamát. Nekik minden száz emberre "0", azaz egyetlenegy javaslat sem érkezett. Vagy nem ismerik még a vállalatok őket, vagy inkább főiskolásokat alkalmaznak technikusi munkahelyen, vagy valami más a gond. A pedagógiai főiskolára jelentkezetteknél tudunk mondani némi biztató tényeket. Számukra, közhasznú munkavégzés keretében, a megyében 50-55 pedagógiai asszisztensi álláshelyet tudnak ajánlani a MESZI-nél, tíz hónapra szólóan. Itt is van gond. A foglalkoztatási alapból ugyanis csak az összeg 70 százalékát fizetik, a többit az intézmény fizeti (ez nemcsak iskola lehet). Tavaly a maradék 30 százalékot a megyei tanács átvállalta. Az idén már nem. S minthogy úgynevezett nonprofit elven működő intézményekről van szó, amelyek a költségvetéstől kapják a pénzt, a legtöbb esetben ez a 30 százalék is sok. A MESZI, amit lehet, megpróbálja megtenni. A minisztériumtól ebben az évben már többször kérték a közhasznú munkavégzésre vonatkozó keretek enlelését. Bár éppen a pedagógusok esetében úgy tűnik, mindez felesleges. Az asszisztensek sokhelyütt nem kellenek, sőt a meglévő pedagógusokat kezdik elküldeni. Leginkább az óvónőket, tanítókat, de ma már tanárokat is. Úgy tűnik, az iskolák egy része már azzal a 2400 forinttal sem rendelkeznek, amibe nekik egy-egy ilyen asszisztens kerül. Nettó fizetésük egyébként ötezer forint körül van. A dolognak általában is van persze egy másik oldala. A gim- názumokat, de a szakközépiskolákat végzettekre ma is jellemző az illúziókergetés. íróasztalról, vezető állásról ábrándoznak, ez azonban ma már nem realitás. A szakmunkás végzettségűek valamivel jobb helyzetben vannak, beleértve a szakiskolát végzetteket is. Itt száz főre hatvanhét ajánlat létezik, de minthogy 1950 ilyen végzettségű van a megyében, a maradék is sok. Építőipari szakmákban például nagy a túlkínálat. A vasas szakmákat keresik a munkahelyek, de például szerszámkészítő nem nagyon kell. Hegesztőre viszont minden mennyiségben szükség van. Ha nem találnak munkát, akkor a kör itt is bezárul. Csakúgy, mint az egyik legveszélyeztetettebb réteg esetében, a nyolc általánossal, vagy kevesebbel rendelkezőknél. Ok most 1120- an jelentkeztek újonnan munkára. Száz főre kilenc ajánlat található a MESZI-knél. Ezen fiatalok egy része nem akar továbbtanulni, egy része nem is képes rá, egy részét nem vették fel sehová. Munkaerőpiaci pozíciójuk rendkívül gyenge. Az iskola befejeztével családi pótlékot nem kapnak, minden kedvezménytől elesnek. Ha nincs munka, a kör itt is bezárult. A fentiekre a megoldást beszélgetőpartnereink, Bacsó József irodavezető-helyettes, Juhász Éva elemző és Barcsik Ti- bomé átképzési főelőadó sem tudták. Nem is az ő dolguk erre válaszolni. Ami tőlük telik, azt megteszik. Próbálkoznak, a falakat döngetve is, sokszor a nap 24 óráját felhasználva. Füle István MODELLMOTOROK ZALAEGERSZEGRŐL A MOM Műszeripari Rt zalaegerszegi gyárában saját fejlesztésű modellmotorok gyártását kezdték meg. Az első szériában 300-300 darabot gyártanak repülő-, autó- és hajómodellekhez. A motorok hengerűrtartalma 3,5 köbcentiméter, teljesítménye pedig 1,1 kilowatt. Az új termékeket a kezdő versenyzőknek és hobbiból modellezőknek ajánlják. Képünkön Németh Ernő műszerész a modell motorokat szereli. MTI-fotó Egy hónap múlva nyit az OMÉK A legutóbbi összesítés szerint 26 ország csaknem ezer kiállítója jelentkezett a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, az OMÉK ’90-re. Az augusztus 31-én nyíló nagyszabású kiállítás előkészületeiről Hungexpo-nál elmondották: az idei kiállításon nemzeti bemutatóval vesz részt egyebek között Hollandia, Izrael, Sjtanyolország, Franciaország és Uj-Zéland. A kiállításon szeptember 2-án tenyészállat-árverés lesz, amelyre eddig csaknem másfél száz állattartó jelentkezett. Szeptember 6-án biotechnikai konferenciát tartanak. Nagy érdeklődés előzi meg a vásárvárosban rendezett nemzetközi dísznövény-bemutatót. A kiállítás élelmiszer-bemutatóján a látogatók kedvébe járnak azzal, hogy a díjnyertes termékeket, közöttük a borokat és söröket meg is lehet kóstolni. A Budapesti Húsipari Vállalat olcsó termékeit kínálja a helyszínen. Akik mindentől elestek
