Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-26 / 93. szám
1990. JÚLIUS 26. Néplap 9 családi körben )]. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A "LEVEGŐBŐL ÉLÜNK" Az agy megfelelő oxigénellátottsága, tehál a levegő tisztasága és a légzés zavartalansága pozitívan befolyásolja az éberséget, a szellemi frissességet, a közérzetet, sőt a hangulatot is. Jókedvet ébreszt, ha nagyot szippanthatunk a friss tavaszi levegőből. Nyitott ablaknál az alvás is pihentetőbb. Az állott, füstös levegőben való tartózkodás fáradttá, ingerültté tesz. Ha betegség esetén nehézzé válik a lélegzés, ha légszomj támad, az szorongást kelt a betegben. Mit csinál az ember, amikor fél valamitől, amikor nem tudja rászánni magát egy nehéz cselekedetre, amikor kedvetlen, amikor fáradt? "Nagy lélegzetet vesz”, teleszívja a tüdejét friss levegővel - és máris frissebb, aktívabb, erősebb, elszántabb lesz tőle. Másfelől az érzelmek - mint a mindennapos tapasztalatok mutatják - befolyásolják a légzést. Ijedtség, meglepetés hatására az embernek szinte eláll a lélegzete. Amikor ideges, fél, haragszik valaki, akkor szaporábbá válik a légzés. Hirtelen támadt nagy indulatában úgy érezheti, hogy "kevés a levegője", ilyenkor önkéntelenül kigombolja a nyakán az ingét, kinyitja az ablakot. Mély érzelmeit sóhajtással is kifejezi az ember. Sajátos légzésváltozásssal jár a sírás és a nevetés. Amikor teljesített valamilyen nehéz feladatot, vagy megszabadult valami veszélytől, megkönnyebbülten fellé- legzik. A nyugodt embernek lassú, egyenletes a légzése; alváskor tovább csökken a légvételek száma, mélyül a légzés. A levegő, lég, lélegzik kifejezések szótanilag is szoros kapcsolatban vannak a lélel, lélektan, lelki jelenség szavainkkal. A közfelfogás szerint aki él (lélegzik), annak "lelke van", és amikor meghal, akkor "kiszáll belőle a lélek", "kileheli a lelkét". József Attila ismert versében, melyben "Levegőt!" követel, a levegő a nyíltságot, függetlenséget, szabadságot jelképezi a rátelepedő önkénnyel, a fojtogató elnyomással szemben. A köznyelvben is használunk több szókapcsolatot hasonló értelemben. A "szabad levegőt szív", "szabadon lélegzik" kifejezések nemcsak a légzésre, mint életfunkcióra, hanem tágabb értelemben az életre, az ember lelkiállapotára, társadalmi helyzetére is vonatkoznak. A családnak, a baráti összejövetelnek vagy a munkahelynek légköre van. Ez lehet rossz, nyomott, félelmet keltő, fullasztó, fojtogató és lehet őszinte, nyílt, baráti légkör. Egy másik jelentésköre a levegőnek és a légkörnek az a pszichológiai értelemben vett "burok", az a láthatatlan "kisugárzás", mely egy-egy személy körül szinte érezhető, mellyel bizonyos hatást kelt maga körül. "Levegője van" egy-egy nagy színésznek vagy nagy politikus-egyéniségnek, ha színpadra vagy mikrofonhoz lép. Megnyugtató, vidám vagy zavaró légkört teremt egy-egy ismerősünk, ahogy belép a lakásba vagy a munkahelyre. Van, aki körül messzire sugárzik a derű, és van, aki körül szinte megdermed, megfagy a levegő. A pszichológiai ellazítás módszere (a relaxáció), a jóga és a torna meg a testedzés különféle ágai is alkalmaznak tudományosan kidolgozott légzőgyakorlatokat. Akinek a lakóhelyén még tiszta a levegő, jól teszi, ha tudatosan is igyekszik minél többször felfrissíteni a "lelkét". Ennél is nehezebb, de nem elhanyagolható feladat a személyes és a társas légkör folytonos "karbantartása". Dr. Ignácz Piroska Horgolt strandkabát /mb 92-100 cm/ Hozzávalók: 70 dkg FÖLDVÁR moherbuklé-fonal, 5-ös horgolótű. Alapminta: a kezdő láncszemsor után 1. sor egy- ráhajtásos pálca a 3. szemre, az előző sor minden szemére 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk; 2. sor: 2 láncszemmel magasítunk, 1 félpálca a soron következő szemre, a sor minden további szemére 1, az előző sor soron következő szemének a hátsó szálára öltött félpálca. A sor utolsó szemére 1 félpálca. A 2. sor ismétlődik. A szempróba: 15 szem x 10 sor = 10 cm. Munkamenet: a munkát az alsó szélen /fél ele- je+háta+fél eleje/ 205+2 láncszemre kezdjük. Egyenesen haladó oldalszélekkel 49 cm-t horgolunk. Jobb eleje: 51 szem, folyamatosan tovább dolgozunk, 75 cm elérése után, a vállrészen a munkát befejezzük, az elejeközép-szélen, a gallér részre 17 szemmel 10 cm magas pántot készítünk. Háta: 103 szem. Az elválasztástól számított 26 cm elérése után, a hátrész elkészült. Bal eleje: 51 szem. A jobb elejével azonos szem- és sorszámmal, mintával horgoljuk. Ujja: két azonos szem- és sorszámú, mintájú lapot készítünk, a munkát 89+2 láncszemre kezdjük alapmintával, 40 cm-t horgolunk. Zseb: két darabot horgolunk, 31+2 lánszemre kezdjük, a kezdéstől számított 18 cm elérése után az utolsó sor 1 visszafelé öltött rövidpálcasor. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint, alapszínű, és alapvastagságú fonallal összevanjuk. A zsebeket próba után illesztjük, varrjuk a szükséges oldalfelületre. A szabadon maradó szélrészeket 1 díszítő, visszafelé öltött rövid- pálcasorral körbehorgoljuk. Prósz Veronika f \ Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet _________J K erti ezermester Díszmedence-építés DONKÓLÁSZLÓ Mindenütt Gyermekvilág Mesemaradékok Mindenütt a gáton tücsköt költ a nyár, fürge szöcskelábon szökdel a határ... Mindenütt a parton nádibéka szól, “Szemtelen dalával szúnyog válaszol... Mindenütt a tóban táncikál a kösz, nótáját elhúzza tücsökfiegedüs... Volt egyszer egy büszke bot. Mindig azzal dicsekedett, hogy az egyik végén is, meg a másik végén is vége van. Aztán egy napon, összetört ez a bot. Most már bottal üthetjük a nyomát. • * * Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy vasorrú bába. Egyszer a rozsda megette a vasorrát. így lett belőle boszorkány. Élt hajdanán egy mélységesen mély kút. Ez a kút szeretett volna világgá menni. Mivel ő csak egy kút volt, sajnos, ez a kívánsága kútba esett. Kulcs/Olt/tartó A kulcskarikára (D) egyszerű kettős csomózással készíts hurkokat (A,B). Majd ezeket kapcsold egymáshoz is (C). Több ilyen köteget láss el díszítő keresztcsomókkal (3-4), végül a tetszés szerinti hosszúság lezárásaként egy egyszerű hurkot köss (E)! A kisebb-nagyobb vízfelület a kert legfőbb dísze lehet. Egyéni karaktert adhat a kertnek, ha jól építjük meg és helyét gondosan megválasztjuk. Van, aki az élőkért be építi, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy az arramenők megcsodálják. Valójában a kert eldugottabb részébe való inkább. A kora ősz kiválóan alkalmas a megépítésre, a tavaszi előkészítésre. Miután gondosan kiválasztottuk a medence helyét, ássuk ki a tükrét. Elég hetven-nyolcvan centiméter mélységben. A medence lehet szabálytalan is, kerüljük az éles szögeket. A néhány négyzetméteres díszmedencét elég húsz-huszonöt centiméter vastag fenékbetonnal ellátni. A betont úgy készítjük, hogy négy rész kavicshoz egy rész cementet keverjünk, és egészítsük ki köbméterenként 12 kg Trikozallal, a jobb vízzárás érdekében. A fenéken lazítsuk ki az ültető vályúkat, gödröket, esetleg bakhátakat. A vízinövényeket ide ültessük. A jóminőségű földkeveréket ide rakjuk, majd a konténeres növényeket hámozzuk ki burkolatukból és ültessük el. A medence oldalfalait is betonozzuk ki azonos minőségű betonnal. Az igényes kivitelű díszmedencéket túlfolyó és levezető nyitással is lássuk el. A díszmedence oldalfalait lehetőleg menedékesen képezzük ki. A medence partját nagyobb kavicsokkal, esetleg szép kövekkel rakjuk ki, ez a terepviszonyoktól függően akár ülőkeként is szolgálhat. Az elhasznált víz, különösen ott, ahol nincs csatornázás, kiválóan alkalmas a kert öntözésére. Az algásodás elkerülhetetlen. A folyamatot lassíthatjuk, ha egy köbméter vízre számítva négyhat dekagramm rézgálicot keverünk a vízbe. Ha nincs növényekkel túlzsúfolva, a medencét elegendő évente háromszor kitisztítani. Díszhalakat csak akkor tarthatunk a medencében sikerrel, ha a vizet gyakran cseréljük, frissítéséről folyamatosan gondoskodunk. A víz könnyen kimossa a vízi növények körül a talajt, hogy ezt megakadályozzuk, vagy legalábbis lassítsuk, a tövek köré, a talaj tetejére szórjunk gyöngykavicsot. Lényeges, hogy a növények a vízfelületnek csupán a harmadát foglalják el, ellenkező esetben zsúfoltnak hat. Ha a növények jobban benövik a vízfelületet, ritkítani kell a vízi növényeket is. A növények beszerzése nem kis gondot okoz. Csak nagyon kevés, jobbára magánkertészeti árudában lehet vízi növényeket kapni. Begyűjtésük eredeti termőhelyükön nehézségbe ütközik. Egyrészt virágzásuk idején tűnnek föl, ekkor azonban nem könnyű szaporítani őket. Másrészt a vízi növények igen mélyen gyökereznek, leszedésük ezért nehéz. A fokozottan védett és a védett növények kiszedését törvény tiltja. /Fokozottan védett mocsári növényünk a réti és mocsári kardvirág, védett a kálmos, a mocsári angyalgyökér, a nedves termőhelyen előforduló kosborok közül a poloskaszagú-, a pompás-, a mocsári-, a foltos ujjas kosbor, a lápi nádtippan, a mocsári hízóka, a tőzegáfonya, a nádi boglárka, a lápi nyúlfarkfü, a fehér tőzegkáka és még számos növény.! A vízinövényeket igyekezzünk csere útján beszerezni. A tündérrózsák nagyon szép és viszonylag könnyen beszerezhető vízi növények. Színük a fehértől a krémsárgán és a sárga különböző árnyalatain keresztül a sötétpirosig változik. Már a félméteres vízben is megmarad, a víz mélysége másfél méterig változhat. Vízpartra való a mocsári nefelejcs, a mocsári gólyahír, a sárkánygyökér. A víz partjától távolabb olyan növényeket is ültethetünk, amelyek szeretik a nedvesebb, párásabb, hűvösebb fekvést és a víz közelségét, de nem kimondottan vízi növények. Ilyen az Iris germanica számos változata és fajtája a szép levelű apácaliliom, vagy a kerti páfrányok. Ha a vízfelületünk kicsi, - két-három négyzetméternél kisebb - inkább csak a vízpartra vagy éppen középre ültessünk növényeket. A díszmedencét a fagyokig elkészíthetjük. A növények ültetését inkább hagyjuk tavaszra. Tamás Enikő Másodvetés a kiskertben Aki kétszer vet, az kétszer arat! Minden kiskertben akad olyan fölszabaduló terület tavaszutón vagy nyárelőn, amelyet még érdemes ebben az esztendőben másodvetéssel hasznosítani. Gyakorlott kiskert-tulajdonosok nem is hagyják ezeket a területeket parlagon heverni. A másodvetésekhez a rövid tenyészidejű zöldségféléket részesítsük előnyben. Igaz, hogy a rövid tenyészidejű zöldségfajták vetőmagja némileg drágább, de biztosabb a termés, ezért megéri. Mielőtt hozzálátnánk a másodvetésekhez, nem árt tudni, hogy a nyáron vetett zöldségfélék, ha lehet még alaposabb talajelőkészítést igényelnek, mint a tavasziak. Nemcsak azért, mert a talaj meglévő vízkészletéből többet őrizhessünk meg, hanem azért is, hogy a lekerülő növények gyökérmaradványaitól és a feltörekvő gyomoktól is megtisztíthassuk a jövendő ágyáso- kat. A talajművelés során ríe készítsünk sekély melegágyat, mert a feltalaj párologtatása sokkal intenzívebb ezekben a napokban, mint a tavaszi időszakban. A középmély, úgynevezett lazító talajművelést részesítsük előnyben a forgatással szemben. Indokolt esetben ne mulasszuk el a talajfertőtlenítést sem. A lazítást megelőzően mérsékelten adagolva juttassuk ki a gyorsan lebomló műtrágyákat, hogy a kelő magvak és a csíranövénykék mielőbb tápanyaghoz jussanak, hiszen az elővetemény növényei jelentős tápanyagmennyiséget használtak fel. Az egy-két lombleveles növénykéknek már szükségük van tápanyagra. Azok a kerthasznosítók döntenek helyesen a tápanyag-utánpótláshoz beszerzendő műtrágyák megvásárlásakor, akik a folyékony műtrágyát választják. Ezek a korszerű tápoldatok gyorsabban eljutnak a gyökerekhez, ezáltal pedig a növények is köny- nyebben hasznosíthatják. A fejlődés kezdetén lévő fiatal növénykék meghálálják, ha Tita- vitos permetezéssel segítjük elő fejlődésüket. Ez a lombtrágya segíti azoknak a nehezen fölvehető tápanyagoknak a hasznosítását, amelyeket a növények egyébként nehezen értékesítenének. Miután a magvak a földbe kerültek, nem árt a talaj felszínét könnyű hengerrel tömöríteni, hogy ezzel is meggátoljuk a talajfelszín párologtatását. A vetés és talajtömörítés befejeztével a talaj nedvességtartalmától függően alaposan öntözzük be az új ágyúsokat, ha lehet, akkor a hajnali vagy az esti órákban, mert így a meleg nyári napok párolgást fokozó hatását csökkenthetjük. Amíg a növénykék előbújnak a talaj felszíne alól, az öntözést 3-5 naponként ismételjük meg. A növényeket egy-két szikleveles állapotában még nem érdemes lombtrágyázni, mert ekkor még tartalék-tápanyagaikból élnek, de az egy-két lombleveles fejlettségi időszakban már érdemes permetezni. A másodvetéssel nemcsak területünket hasznosítjuk gazdaságosan, hanem a nyárvégi-koraő- szi időszakban is zsenge, primőr jellegű zöldségféléket vihetünk piacra, vagy juttathatunk a család asztalára. Bazsó Csongor
