Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-26 / 93. szám
Néplap 1990. JÚLIUS 26.- Államtitkár úr, ön az állam- és jogtudományok nagydoktora, több mint egy évtizedig tanított az ELTE-n, tankönyveket írt a szervezéselméletről...- Igaz...- ... most pedig mégis az ön feladata, hogy feltérképezze, milyen is az, ha Magyarországon katasztrófahelyzet áll elő, és hogyan lehet az ellen védekezni...- Mégis...? Mármint hogy laikus vagyok. No igen, két hónapja kaptam meg ezt a feladatot, azóta már fel is jelentettek a szakemberek. Egy jelentős beosztású tűzoltóparancsnok például azt írta, úgy érzi, laikusok akarnak itt beleszólni a szakemberek dolgába, abból meg mi lesz...- Hogyan reagált?- írtam egy levelet az illetőnek, hogy tökéletesen igaza van, jól látja a helyzetet, de nagyon jól van, hogy így van, mert a katasztrófák nem a szakembereket, hanem a laikusokat sújtják. Az ő gyerekük, feleségük, vagyonuk kerül végveszélybe, nem árt, ha végre ők veszik a kezükbe sorsuk irányítását, ha ők gondolkoznak el azon, mit kellene tenni, ha ne adj’isten, katasztrófa történne. ElVégre az ő bőrükre megy a játék, nem igaz?- Tényleg, mi lenne, ha ma Magyarországon katasztrófa történne?- Az katasztrófa lenne.- Volt már itt földrengés, árvíz, nagy tűz. Egészen jól megbirkóztunk vele.- Ön most az elemi csapásokról beszél. Földrengés, árvíz, aszály, tűzvész, szélsőséges időjárás, állati inváziók, járványok. Legtöbbje előfordult. Es bár nem állíthatom, hogy nem mehettek volna még jobban a dolgok, igaza van, helytállt a lakosság meg az elhárításra kijelölt szervek. Tudja, az első döbbenet után ilyenkor összefog mindenki. Meg aztán az emberiség évezredes tapasztalatokkal bír a természeti csapások terén. Jobban fel is lehet készülni. Mondjuk, a földrengésre nem, de hát az nemigen jellemző errefelé. De az árvizek, járványok... Ezekre már napokkal korábban számítani lehet. Nem is a természettől félek én igazán.- Hanem?- Attól, amit az ember hozott létre. A civilizáció jelenlegi fokán természetes, hogy termelnek a gyárak, üzemek, az emberek közlekednek. Ha nagyon sokan közlekednek, abból balesetek lehetnek, katasztrofális balesetek is, természetes. Az is természetes, hogy sok üzem veszélyes anyagokkal dolgozik. Nem is az atomerőművekre gondolok, az külön téma, arra - azt hiszem - fel is készültünk. A vegyi gyárakra gondolok, meg azokra, amelyek a feldolgozás során környezetre, emberre veszélyes anyagot használnak. Az üzemi és a közlekedési katasztrófáktól félek én, mégpedig nagyon.- Ezekre nem vagyunk felkészülve?- Nem.- Mondana példákat?- Ott volt például az a tömeges karambol az M1 -esen. Nagyon sokáig állt a forgalom, a mentés elhúzódott, mert az országban mindössze két olyan darus tűzoltóautó van, amelyik fel tudja emelni a kamiont. Messziről érkezett, keresztül kellett vinni a fővároson.- Több darus kocsi kellene...- Minden megyébe legalább egy. De nemcsak ez a gond. Hiányoznak azok a szerszámok, amelyekkel eredményesen lehet kiszabadítani a sérülteket a járművekből. Illetve vannák, de nem eléggé hatékonyak, nyugaton már sokkal jobbakat használnak, olyanokat, amelyekkel háromszor olyan gyorsan lehet dolgozni. A rémálmom egy olyan tömeges karambol, amikor az autópálya ellentétes irányban is zsúfolt. Például, ha sokanjönnek haza a Balatonról, Pest felől meg mennek haza a Forma-1 - es verseny nézői. Hogyan lehet odajutni? Csakis helikopteres és motoros egységekkel. Ilyenek pedig nincsenek. Jól felszereltek semmiképpen.- És az üzemi katasztrófák...?- Maradjunk még a közutakon. Előfordulhatnak ott az előzőnél még súlyosabb dolgok is. Mérgező folyadékokkal telt tartálykocsik járnak a magyar utakon. Tegyük fel, hogy karambolozik egy etilént szállító teherautó, az etilén kiömlik az útra. Mérges gázok fejlődnek, olyanok, amelyek nagyon sok embert megölhetnek. Ha pedig a gázok a felhőzetbe kerülnek, és a csapadékkal a földbe jutnak... A talajba kerülve megmérgezik a vizet, mégpedig nagyon nagy területen. Ez már egy igazi nagy katasztrófa.- Nem tudják hatástalanítani a kiömlött etilént?- De igen, ha ott vagyunk, rövid idő alatt elhárítjuk a veszélyt. De hogyan kerülünk oda? Felborul egy tartálykocsi, időbe telik, míg valamelyik járművezető felismeri, itt nagy baj van. Riasztás, odajutás, a helyzet pontosítása, a megfelelő eszközök odaszállítása. Idő, idő, idő.- Miért nem kísérik szakemberek a veszélyes szállítmányokat?- Mert a szakemberek nem tudják, merre járnak a tartálykocsik. Útvonaluk ugyanis titkos. Bizonyos emberek annak idején úgy döntöttek, nem jó az, ha kitudódik, merre jár az etilén. Az etilén meg jár az országutakon, ami még a jobbik eset, de jár a nagyvárosok utcáin is.- Érthetetlen.- Számomra is az. Precíz terveket készítünk arra, mi történne, ha a NATO atomtámadást intézne az ország ellen. A műholdfelvételek halálpontosan kimutatják, hol vannak rakétabázisok, merre mozognak, mit csinálnak. Azt viszont nem tudjuk, hogy egy ilyen tartálykocsi merre jár. Egy olyan szállítmány, amely adott esetben több tízezer ember életét veszélyeztetheti!- Változtatni kellene!- De nemcsak ezen, sok egyében is. Üzemi katasztrófák! Szerencsére túl sok nem volt, de lehetne. Lehetne, mert a magyar vállalatok, üzemek vezetői nem figyelnek kellőképpen a biztonságra. Amíg egy veszélyes anyagokat termelő nyugati cég a beruházási költség legalább húsz százalékát költi a biztonságra, nálunk jóval kevesebbet. Mert nincs tulajdonosi szemlélet. Aiőkés nemcsak az emberek biztonsága miatt áldoz jóval többet, hanem saját érdekében is. Meg aztán nem is fizet rá. A tőkés ugyanis levonhatja az adójából a biztonságra fordított összeget. De jobban figyel a tűzvédelmi előírásokra is, merthogy az ő tulajdona kerül veszélybe, az enyészik el a lángokban. Nézze csak meg, mennyivel jobban megbünteti a munkaadó nyugaton a munkavállalóját, ha megszegi az előírásokat.- Hogyan kívánnák a katasztrofális helyzetet megszüntetni?- Ki kell dolgozni a katasztrófaelhárítás jóval hatékonyabb stratégiáját. Erre kaptam megbízást két hónappal ezelőtt. Még a Németh- kormány hozott egy nagyon jó rendelkezést, hogy a Belügyminisztériumhoz visszakerüljön megint a tűzoltóság és a polgári védelem. Erre három tényező adott lehetőséget. Először, hogy megváltozott a filozófiánk. Nem a háborús - hanem a civil körülmények között előforduló katasztrófahelyzetek élveznek prioritást. Másodszor, hogy az önkormányzati törvény nagyobb önállóságot ad a helyi érdekeknek, harmadszor pedig gazdaságossági megokolások.- Mi erről a polgári védelmisek és a tűzoltók véleménye?- Az, hogy ez nem jó. Mindkét szervezet szeretné megőrizni az önállóságát. Érthető okokból: önálló szervezetben magasabb egy-egy beosztás presztízse. Azt mondják, ez a rendelkezés nem demokratikus. Igaz, csakhogy a demokráciának is megvannak a korlátái. Ha a katasztrófák megelőzéséről és elhárításáról van szó, akkor én nem vagyok demokrata.- Milyen tapasztalatokra támaszkodhat?- Nem sokra. És nem azért, mert egyetemi tanár voltam, hanem azért, mert a BM-ben ezzel a kérdéssel korábban nem foglalkoztak, így aztán a külföldi szakirodalomra hagyatkoztam és a józan paraszti észre.- Mi az elképzelése?- Az alapvető szempont a decentralizáció. Ott, a helyszínen, ahol a katasztrófa kialakul, ott is kell elhárítani, mégpedig felelősséggel és hozzáértéssel. Hát hogy mondjam én meg innen föntről, hogy ott, ahol a baj van, mint esi náljanak az adott helyzetben!- Hogyan nézne ki az új struk túra?- A katasztrófákat nagyságuk veszélyességük szerint hárön részre oszthatjuk. A legkisebb : mikrokatasztrófa. Nagyobb közút baleset, komolyabb tűz, felborul tartálykocsi, ilyesmi. Ott vannal persze a rendőrök, az egész ségügyiek is, de alapvetően a tű zoltók feladata az elhárítás. Tűzol tók? Speciális veszélyelhárító ala kutatok inkább, ahol van olyat egység, amelyik a tüzet oltja, di van olyan is, amelyik az összetör autók szétvágását, elszállítását adott esetben a vegyi anyagól semlegesítését végzi. Mindenk végzi a maga feladatát, de a pa rancsnok, akinek tényleg minden hez kell értenie, egyszemélyi fele lősséget vállal a döntéseiért.- És ha nagyobb a baj?- A regionális katasztrófává már a megyei és a nagyvárosi szét vek veszik át az irányítást. A leg főbb parancsnok a polgármeste alá rendelt helyi polgári védelmi vezető. Ennek az embernek ner akármilyennek keíl lennie, mert - a felelős mindenért. Alá leszne beosztva a hadsereg, a tűzoltóság a rendőrség és az önkéntesek egy ségei. Ő dönt egy személybe mindenről. Hát hogy mondjam é meg innen föntről, hogy mit esi náljon?- Az ennél is nagyobb kataszí rófánál?- Az már nem katasztrófa, ha nem rendkívüli állapot. Akkor mé a kormány veszi a kezébe az ügye intézését.- Beszélt az önkéntesekről...- Be kell vonni a lakosságo Olyan embereket, akik szívese vállalnák a kiképzést társadalrr munkában. Higgye el, nagyon so ember szeremé magát kipróbált vészhelyzetben, megtudni, mit i ér. Sokkal jobb, ha ezzel kötik le fiatalok fölösleges energiájuka mintha bandába verődnek és g; rázdálkodnak. Meg aztán róluk i van szó, a hétköznapi emberek leginkább érdekeltek. De hangsí lyozom, a legfontosabb a szerv« zés és a parancsnokok felelős ségvállalása. Nekem ne tervek« készítsenek! íróasztal'mellett mir denki gyönyörű kimutatásokat tu csinálni. Gyakoroljon, szervezze! ellenőrizzen, gondolkozzon. És h kell, vegye fel a sisakot, és csinálj együtt a többiekkel. Férfiasai okosan, higgadtan. És hát az es: közök... Kellő felszereltség nélki a haláltmegvető bátorság és a hí siesség is csak keveset ér.- Pénz, pénz, pénz.- Tudom, most mindenki az á lamkasszát pumpolná. Persze ke központi támogatás is, de sokk: több az elfekvő tartalék, mint gór dolnánk. Az új önkormányza rendszerben ott, a területen kell e dönteni, mire költsék a pénzüké Azt hiszem, a biztonságukra szív« sen áldoznának az emberek. A üzemekről már beszéltem, ott £ adóval kell ügyesen bánni. Szinté adótéma: örömmel beszállnának magyar biztosítótársaságok is, 1 támogatásukat leírhatnák az ad< ból. Aztán lehet szerezni nyugatri eszközöket. Amit ők leselejtezne! nálunk még csúcstechnika.- Említette az összevonás ga: dasági előnyeit...- Igen, ott vannak például a po gári védelem légópincéi. A ko szerű bombák ellen alig érnek v: lamit, azonkívül a lakosság min« össze hat százalékát képesek befi gadni. Tudja mit? Nekem az ilye védelem nem védelem. Sokk jobb lenne, ha a feltételezett aton támadás helyett békés célokra fo dítanánk ezeket a pincéket. Adji ki raktárnak vagy adjuk el a gon batenyésztőknek, a befolyt ös: szegből pedig vegyünk darus ki csit vagy egyéb létfontosság mentőeszközöket.- Ha az elképzelései megval« sulnak, mikor lesz az, hogy kij lentheti: nem katasztrofális helyzet?- Egy év múlva. Persze add sem ültlögélhetünk tétlenül. Me a katasztrófa többek között att katasztrófa, hogy nem tudhatju mikor következik be. Szabó Ilii PVOP - ismét a BM alárendeltségében A hazánk által 1989 októberében ratifikált és kihirdetett, az 1949. évi Genfi Egyezmények 1-es és 2-es kiegészítő jegyzőkönyve kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét és azt határozottan elkülöníti a - fegyveres erőktől. Az ezekben foglalt elvek szükségessé és indokolttá teszik a polgári védelem irányítási rendszerének olyan értelmű módosítását, hogy az jobban illeszkedjék az államigazgatás korszerűsített rendszeréhez. Az új védelmi doktrína megvalósításával összhangban a Minisztertanács 1989. november 30-án határozatot hozott a polgári védelem országos irányításának megváltoztatásáról. A Minisztertanács 3344/1989. sz. határozatában úgy rendelkezett, hogy a polgári védelem országos irányítását a továbbiakban a Belügyminisztérium lássa el. Az érintett minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek a polgári védelem működését és szervezeti rendjét a Belügyminisztérium vezetésével- a készülő önkormányzati törvényre is figyelemmel- át kell tekinteni és javaslatot kell tenni a racionálisabb, a gazdaságosabb megoldásokra. A folyamatos teendők ellátása mellett az átszervezést 1990. június 30-ig kell elvégezni. A határozat megjelenését követően (bizonyos idő- eltolódással) a belügyminiszter közigazgatási helyettese vezetésével széles körű feltáró munka, több értekezlet és még több vita vette kezdetét. A vitában folyamatosan részt vett a polgári védelem vezetése, a tűzoltóság országos parancsnoka és munkatársai, a megyei tűzoltóparancsnokok, megyei vb-titkárok, a gazdálkodó szervek vezetői és végül megyei tanács- elnöki értekezletet hívtak össze e témakörben. Az értekezletek megállapították, hogy a polgári védelem hivatásos állománya közel 30 éven keresztül - a honvédelmi miniszter irányítása mellett - eredményesen végezte a lakosság és a polgári szervek ellenséges támadó fegyverek elleni védelmének közvetlen tervezését, szervezését, a hatáskörbe utalt polgári védelmi szaktevékenység irányítását és végrehajtását. Az átadás-átvétel nehéz folyamatát csak nehezítette, hogy erre az időszakra esett a parlamenti képviselők megválasztása, az új kormány megalakulása és még előttünk van a helyközi választások végrehajtása. Tehát a polgári védelmi feladatok átrendezésének az államigazgatási és gazdaságirányítási rend váltásának közepette kell megtörténnie. E változásokat figyelembe véve kell a polgári védelmi törvényt és a minisztertanácsi rendeletet jóváhagyásra előkészíteni. Javaslataink szerint a polgári védelem alaprendeltetését, fő feladatait és irányítási rendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: A polgári védelem - az országvédelem részeként - az elemi csapások, ipari- és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést, az életet- és az anyagi javakat támadó fegyverek hatásai elleni védelmet szolgáló intézkedések, valamint ezek alapján az állami-társadalmi és egyéni erővel megvalósuló összehangolt védekezések rendszerét foglalja magába. A polgári védelem alatt az emberbaráti feladatok (figyelmeztetés, kiürítés, óvóhelyek kezelése, mentés, orvosi ellátás, elsősegélynyújtás, veszélyeztetett területek felmérése, megjelölése, fertőtlenítés, szükségelszállásolás, szükségellátás biztosítása, szükségintézkedések foganatosítása a katasztrófa vagy a támadó fegyverekkel mért csapás által sújtott területek rendjének helyreállítása, létfontosságú közművek megjavítása, közreműködés a létfontosságú közművek mentésében) mindegyikének vagy némelyikének ellátását kell érteni. E feladatok végrehajtása a polgári lakosságnak az elemi csapások, ipari- és egyéb katasztrófák veszélyeitől, a támadófegyverek alkalmazásának következményeitől való megóvására, valamint az életbenmaradás feltételeinek biztosítására irányul. Feladatok 1. A lakosság és a polgári védelmi szervek felkészítése az elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák megelőzésére, bekövetkezésük esetén a károk csökkentésére, a mentési és mentesítési feladatok végrehajtására, a helyreállításban való közreműködésre, továbbá a támadófegyverek ellenhatása elleni védekezésre, valamint egyéb polgári védelmi feladatok végrehajtására (riasztás, tájékoztatás, kimenekítés, óvóhely létesítés, egészségügyi ellátás stb.). 2. A létfenntartáshoz szükséges, és egyéb anyagi javak megelőző radiológiai-, biológiai-vegyi védelme, valamint a termelés, szolgáltatás stb. védelmét szolgáló intézkedések előkészítése. 3. Elemi csapások, ipari- és egyéb katasztrófák bekövetkezése esetén, valamint a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetekben a meghatározott emberbaráti feladatok ellátásának irányítása, végrehajtása. 4. A polgári védelem folyamatos működésének és vezetésének biztosítása érdekében az országos és területi vezető szervek polgári védelmi felkészítése, a területi szervek számára a vezetéshez szükséges technikai feltételek megteremtése. Irányítás A polgári védelmet a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény felhatalmazása alapján a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszter polgári védelmrjog- köre kiterjed valamennyi polgári szervre, függetlenül attól, hogy azok milyen tulajdonosi formában, felügyeleti, illetve szervezeti alárendeltségben működtek. A belügyminiszter a polgári védelem irányítását a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága után látja el. A BM PVOP a polgári védelmi szervezeteknek az elemi csapások, az ipari- és egyéb katasztrófák megelőzésében, felszámolásában való közreműködését, a lakosság és a polgári szervek támadófegyverek hatása elleni védelmét országos szinten tervező, szervező, irányító és ellenőrző államigazgatási szerv. A polgári védelem területi - és helyi irányítása az illetékességi területükön - az önigazgatási szervek vezetői hatáskörébe tartozik. A gazdálkodó szervekre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtásáért a gazdálkodó szerv vezetője felelős. Az ismertetett szervezeti keretek, illetve irányítási rend még nem végleges, mivel a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes utasítása a következőket határozta meg: "A BM a polgári védelmet változatlan szervezettel veszik át és a belügyminiszter intézkedik a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága szervezeti kereteinek, a polgári védelem működési rendjének kialakításáért úgy, hogy az igazodjon az államigazgatás struktúrájához és feleljen meg a vele szemben - az ország egységes védelme részeként - támasztott honvédelmi követelményeknek." A Belügyminisztérium szervezete most van kialakulóban, az önkormányzati törvény elfogadása előkészítés alatt áll, a helyközi választások még előttünk vannak, mindezeknek megfelelően, illetve ezekhez igazodva még szervezeti keretünk és irányítási rendünk is változhat. A soron következő feladatok 1. A polgári védelem országos irányító szervének létrehozásával egyidejűleg a polgári védelem hivatásos állománya jogi helyzetének a rendezése. 2. A helyközi választásokat követően a területi irányítási rendszer működőképességének a biztosítása. 3. Jogszabályokban rendezni a katasztrófák megelőzésével , hatásainak csökkentésével, a mentő-men- tesítő munkák végrehajtásával kapcsolatos koordinatív és együttműködési kötelezettségeket. 4. A polgári védelem alaprendeltetésével összefüggésben újra kell értékelni:- véglegesíteni kell az ország területi sorolását, elsődlegesen figyelembe véve a bekövetkezhető békeidőszaki katasztrófák lehetőségeit és a háborús veszélyeztetettséget is;- a riasztás rendszerét alkalmassá kell tenni a békeidőszaki katasztrófák és a háborús időszaki riasztásra;- az új sorolásnak megfelelően - elsősorban önkéntességi alapon - ki kell alakítani az új polgári védelmi szervezeteket, meg kell fogalmazni azok készenlétbe helyezési és alkalmazási elveit;- a pv-tervek rendszerének ki kell elégíteni az operatív vezetés követelményeit;- meg kell szervezni a pv-szervezetek, a lakosság és a munkavállalók egyéni védőeszköz ellátásának rendjét és rendszerét;- ki kell dolgozni a lakosság és a munkaviszonyban álló dolgozók óvóhelyi védelmének elveit, a kimenekítés (kitelepítés), mint a kollektív védelem alternatív megoldásának elveit;- a lakosság felkészítésének a szervezetek kiképzésére vonatkozó elvek átdolgozásával korszerűsíteni kell a kiképzés rendszerét;- ki kell alakítani a polgári védelem anyag- és pénzgazdálkodásának rendjét és rendszerét, biztosítva a működés, a technikai kiszolgálás és fejlesztés feltételeit. Mindezen elvárások és a korábbi fejlődési szakaszok sikeres megvalósítása tették lehetővé a 3344 sz. Mt. határozat végrehajtását. Napjaink feladata az átadás-átvétel zökkenőmentes befejezése. Az eddig végzett munka azt igazolja, hogy az átmenethez a feltételek adottak. A polgári védelem teljes személyi állományának eddig végzett fegyelmezett, eredményes munkája joggal tölt el bizakodással, hogy zökkenőmentesen kezdhetjük meg közösen a Belügyminisztérium legfelső vezetése által meghatározott, az eddiginél is magasabb szintű elvárások teljesítését. Bízom abban, hogy területünkön valamennyi hivatásos és polgári védelmi aktivista teljes akarással és odaadással segíti célkitűzéseink megvalósítását. Ehhez a munkához kívánok mindenkinek, hivatásos tiszteknek, tiszthelyetteseknek, polgári alkalmazottaknak és polgári védelmi aktivistáknak - jó erőt, egészséget, eredményes munkát és katasztrófamentes, békés napokat. Sztanek Endre ezredes Katasztrófára készül Az a félelmetes, amit az ember hozott létre... Interjú dr. Verebélyi Imre államtitkárral Polgári védelem