Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-05 / 75. szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Július 29-én lesz a népszavazás Büntetendő cselekmény az aláírásgyűjtés a munkahelyeken SZKP-KONGRESSZUS Szolnokon tegnap délután súlyos közlekedési baleset történt a Keskeny János út-Szántó körút kereszteződésében. Az újra megnyitott Keskeny János úton a megváltozott forgalmi rendszabályt figyelmen kívül hagyta a BU 92-87 forgalmi rendszámú autóbusz sofőrje, és egy szabályosan közlekedő Trabantnak ütközött. A kereszteződés lassanként ismét elnyerheti "a város legveszélyesebb pontja" minősítést. Fotó: I.Cs. Sebők Tünde a leglédibb lédi. Képes beszámo­lónk a 15. oldalon a Dunaúj­városban megrende­zett Lady Aréna szépségver­senyről, melyen az első helyezett egy szolnoki lány lett. Sok jelentkező az egész országból Lezárultak a jelentkezések a szolnoki képzőművészeti trien- náléra, amelyet 1975 óta az idén hatodik alkalommal hirdetett meg a művelődési kormányzat, együtt a kezdeményező Jász- Nagykun-Szolnok megyei nép­művelési, képzőművészeti szer­vekkel. A seregszemle iránt or­szágosan nagy érdeklődés nyil­vánult meg. A három témában, "Ember és környezet", "Ember és család", "Ember és munka", kilencvenhárom alkotóművész - közöttük első ízben tíz amatőr - majdnem háromszáz szobrot, kisplasztikát, érmet, grafikát, li­nómetszetet, illetve festményt küldött be. Legtöbb képzőmű­vész festménnyel jelentkezett, számuk meghaladja a 170-et. A díjazott művekből, illetve elfo­gadott más alkotásokból augusz­tus közepén kiállítás nyílik. Szabad György megbízott házelnök tegnap nem sok­kal 14 óra után megnyi­totta a parlament rendkí­vüli ülésnapját. A megje­lent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­ját. Balás István (MDF), az alkot­mányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolat­ban tartalmaznak szigorítást, ne­vezetesen a javaslatot tevők til­tott tevékenységnek kívánják mi­nősíteni a munkahelyi aláírás- gyűjtést. Ezt a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizott­ság azt a javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vét­ség, és egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntetendő. A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés mi­lyen jogkövetkezményekkel jár­jon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén elegendő a sza­bálysértés, azon belül pedig an­nak legsúlyosabb tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalma­zása. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi garanciát a visszaélések elkerülésére, hi­szen azok a szervezetek, amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot. Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve létjogosultságát illetően. Szoko- lay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a „kezdeményező” MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Ki­rály Zoltán (független) reflektál­va az elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel, mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező. Mielőtt a képviselők határoz­tak volna, Demszky Gábor (SZDSZ) kérte Szabad Györ­gyöt: a Házbizottság vizsgálja meg, és tiltsák be azt a gyakorla­tot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a törvényalkotói munkát. A délutáni szünet után Szűrös Mátyás alelnök vezetésével a képviselők először a módosító indítványokról szavaztak. A be­nyújtott módosító javaslatok kö­zül Vastagh Pál (MSZP), vala­mint Fodor István és Király Zol­tán független képviselők javasla­tait nem fogadták el. Kőszeg Fe­renc módosításai közül kettőt - azt, hogy nem gyűjthető aláírás (Folytatás a 2. oldalon) A remélt kompromisszum mindinkább távolodik Szép csendesen, a „múltbéli kongresszusok vájta mederben hömpölyög” az SZKP XXVIII. kongresszusa - az egyik küldött fo­galmazott így a tegnapi vitát érté­kelve, megállapítva azt is, hogy a pártegység már aligha tartható, de „a süketek párbeszédét” látva nincs is sok értelme. A tegnapi munkanap (ekkor kezdődött meg a beszámolók fö­lötti vita) harminc felszólalásából kialakítható összkép is ezt támaszt­ja alá. Alig akadt érdemi észrevé­tel, nem volt igazi vita, s a centris­ta-konzervatív szónokok sorát csak a mérsékelt reformer moszk­vai Prokofjev, a gazdasági refor­mokat védelmébe vevő Abalkin törte meg. Tulajdonképpen nem akadt olyan felszólaló, aki magát az át­alakítás politikáját támadta, de a személyeskedő bírálatok, a hibák ostorozása már azt sugallta, hogy itt sokan „az elméletileg megala­pozatlan, minden koncepciót nél­külöző, rosszul előkészített” pe­resztrojkára zúdítanak össztüzet. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az SZKP-nak nem nagyon kívánko­zik megválnia „állampárti” jegye­itől. A nemzetiségi gondok kapcsán kijutott a kritikából Mihail Gorba- csovnak és a párt más vezetőinek „következetlen” álláspontjuk mi­att, s az e vádakat megfogalmazó Mutalibov, azerbajdzsán vezető, úgy értékelte, hogy alig van kü­lönbség a sztálini elnyomás áldo­zatai és a peresztrojka „földönfu­tói” között. Nagy tetszésnyilvání­tás kísérte a két litván küldött fel­szólalását is, akik a vilniusi veze­tést és a független köztársasági KP-t burzsoá-nacionalista jelzők­kel illették. Tegnap a KB-t és a PB-t szám­talan bírálat érte, de ennek ellenére Mihail Gorbacsov főtitkárrá törté­nő újjáválasztását mindenki támo­gatta. A Demokratikus Platform kép­viselői, a radikálisok egyelőre nem nagyon jutottak szóhoz - talán más lesz a helyzet a csütörtöki szekció­üléseken. Kérdéses, hogy ezek után látják-e értelmét részt venni egy erősen konzervatív hangulatú kongresszus munkájában, hiszen a remélt kompromisszum mindin­kább távolodik. Szolnoki képzőművészeti triennálé Tegnap délután megkezdődött a XVII. Lehel Kupa nemzetközi női ifjúsági röplabdatorna. Fotónk a megnyitó ünnepélyes pillanatát örökíti meg. A sarokban a győztesnek járó serleg látható. Brüsszelben tegnap 24 fejlett tő­kés ország miniszteri szintű - több­ségében külügyminiszterek vezette - küldöttségei ültek tárgyalóasztal­hoz, hogy a kelet-európai országok gazdasági talpraállását célzó, egy évvel ezelőtt beindított segély­akcióik folytatásaként döntést hoz­zanak a piacgazdaság felé haladó országok támogatásáról. A Huszonnégyek - a G-24-ek csoportja, mely most másodszor tart miniszteri találkozót - a tavaly kezdett Phare-program keretén be­lül jelentős támogatásban részesí­tették Magyarországot és Lengyel- országot. Ez elmúlt hónapokban az NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Bulgária is előterjesztette igé­nyeit a nyugati támogatásra. A brüsszeli tanácskozást azért hívták össze, hogy azon politikai döntés szülessék a Phare-program folyta­tásáról, illetve kiterjesztéséről. A jelentés szerint Magyarország és az EK bizottsága között megál­lapodás jött létre a középtávra szó­ló, egymilliárd dolláros kölcsön el­ső, 350 millió ECU-s, azaz mintegy 420 millió dolláros részletéről. Ja­pán egyidejűleg azt mérlegeli, hogy részt vegyen a Világbank ál­tal Magyarországnak nyújtandó 200 millió dolláros struktúrátalakí- tó hitel finanszírozásában. A Lengyelország és Magyaror­szág számára a Huszonnégyek által kilátásba helyezett kölcsönök összege meghaladja a 11 milliárd ECU-t, melyből hatmilliárdot ten­nének ki az adományok. Az EK 1990-es költségvetéséből 300 mil­lió ECU-t irányzott elő (adomány formájában) Magyarországnak és Lengyelországnak. Az európai be­ruházási bank három évre terjeszti ki a két országnak szánt egymilli­árd ECU-s kölcsönt. Szarvas öntörvényei szerint élő város, ame­lyik saját magának számolja az időt. Ez a település mindig is meg tudta sokszorozni magát a köztudatban. Mi ez, ha nem egy cso­dálatos képesség? - Városriportunk a 6. ol­dalon. Személyi változások várhatók Albániában „Sürgős személycserék” várha­tók az albán belügyminisztérium­ban, ezen belül a politikai rendőr­ség, a Sigurimi élén - jelentette teg­nap a Tanjug magát megnevezni nem akaró, jól tájékozott forrásra hivatkozva. A jugoszláv hírügy­nökség szerint lehetséges, hogy már tegnap kora délután összeült az Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága a személyi kérdések meg­vitatására, amelyek összefüggenek azzal, hogy vasárnap óta több mint kétszáz kivándorolni szándékozó albán kért menedékjogot tiranai nagykövetségeken. Az albán kormány és különböző nyugati országok képviselőinek tárgyalásai nyomán Tirana vállal­ta, hogy még ezen a héten kiad 15 ezer útlevelet és kiutazási enge­délyt kivándorolni szándékozó ál­lampolgárainak - közölték tegnap Párizsban megbízható források. A tiranai hatóságok egyben azt fon­tolgatják, hogy - hosszabb távon - kiutazási engedély nélkül is távoz­ni engedik állampolgáraikat - tet­ték hozzá. Tegnap reggel Athénba eljutott hírek szerint visszatért a nyugalom Tiranába. Délután azonban már azt jelentette a Tanjug, hogy nagy cso­portosulás volt a főváros központ­jában, de nagykövetségek meg­szállására nem történt kísérlet. SZARVASON JÁRTUNK Huszonnégyek csoportja Segélyakció Kelet-Európának Döntött az Országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents