Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-25 / 92. szám

2 Néplap 1990. JÚLIUS 25. Az önkormányzati választásokról tárgyalt az Országgyűlés A téeszek működési formája változtatásra szorul (Folytatás az 1. oldalról) Egy kereszténydemokrata kép­viselő szerint azonban legfeljebb azt tartaná pártja elfogadhatónak a közvetlen választás lehetőségé­ben, ha a települések lélekszámá- nak határát 60 ezerben szabnák meg. A Fidesz pontokba szedve fo­galmazta meg véleményét, s javas­latot is tett egy lényegesen egysze­rűbb, áttekinthetőbb választási rendszerre. Eszerint minden tele­pülésnek egy egyéni választókerü­letnek kellene lennie, ahol a tör­vényben meghatározott számú képviselőt választanának - listán. A parlamenti pártok ajánlás nél­kül, míg a többiek megfelelő szá­mú aláírás birtokában állíthatná­nak jelölőlistákat. Ennek a rend­szernek az alkalmazása a fiatal de­mokraták szerint lehetővé tenné az arányos képviseletet, ami nem mondható el a kormányelőterjesz­tésről. A vezérszónokok után - a jelent­kezések szerint - elsősorban a sza­baddemokrata képviselők kértek volna szót, hogy kifejthessék véle­ményüket. Erre azonban csak Me- zey Károly (MDF) és Kórodi Má­ria (SZDSZ) kapott lehetőséget, mert az ebédszünetig hátralévő né­hány percet Kónya Imre (MDF), Kórodi Mária és Áder János (Fi­desz) kétperces szópárbaja, egy­Vitaa Az interpellációkat és kérdése­ket követően a képviselők folytat­ták a Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottságáról szóló törvénytervezet vitáját. Csengey Dénes (MDF) úgy vélte, hogy a felállítandó bi­zottság semmiképpen nem lehet hasonlatos valamiféle bírósághoz, ahol - mint mondta - a szakma képviselői jelentik fel egymást. Ezért határozottan amellett érvelt, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottságát úgymond ’’meg kell ál­lítani” az intézmények falainál. A Haraszti Miklós (SZDSZ) által be­terjesztett törvénytervezet pontja­ival vitázva azonban az MDF-es képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy az SZDSZ által elképzelt pártatlanság voltakép­pen eltüntetné a politikai csomó­pontokat a belpolitikából. Csen­gey Dénes mindemellett javasolta, hogy a PTB, illetve tágabb érte­lemben a tájékoztatáspolitika és a sajtószabadság kérdéseiben is kezdődjék hatpárti konzultáció. Ez utóbbival több felszólaló is egyetértett, és Gáspár Miklós (KDNP) konkrét módosító indít­ványt is a plénum elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a nemzeti médiák vezetőinek kinevezését válasszák külön a PTB felállításá­más megjegyzéseit pontosító, sze­mélyeskedésektől sem mentes ma­gyarázata töltötte ki. S miután az ebédszünetet - az elfogadott napi­rendnek megfelelően - az interpel­lációk és kérdések követték, a tör­vényjavaslat általános vitája min­den különösebb jelzés nélkül fél­beszakadt. Alkotmánybírót választottak Az Alkotmánybíróság újabb tagjának megválasztására - titkos szavazással - az ebédszünetet használta fel a plénum. Miután az alkotmánybírák megválasztásá­hoz az összes képviselő kétharma­dának egyetértő szavazata szüksé­ges, a szünet utolsó perceiben még úgy tűnt: ezúttal nem sikerült meg­választani az új alkotmánybírát. Az ülésteremhez érkező képvi­selőknek sorra tették fel a kérdést: szavaztak-e. Ekkor derült ki az is: a független képviselők egyáltalán nem szavaztak, mivel már a jelölés lehetőségéből is kizárták őket. A szavazásra sürgető invitálás­nak végül is meglett az eredmé­nye: az Országgyűlés dr. Szabó Andrást 259 egyetértő szavazattal - 256 lett volna a szükséges - vá­lasztotta meg új alkotmánybíró­nak, aki a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be. A munkanap ezután interpellá­ciókkal, kérdésekkel és az ezekre adott válaszokkal folytatódott. PTB-ről tói. Ezzel az indítvánnyal Antall József miniszterelnök is egyetér­tett, s kijelentette: mind a köztár­sasági elnök, mind ő maga készen áll arra, hogy az illetékes parla­menti bizottság által meghallga­tott és ajánlott személyeket kine­vezze a Magyar Rádió és a Magyar Televízió élére, hiszen nem ha­lasztható tovább a TV és a Rádió elnökének illetve a Magyar Táv­irati Iroda vezérigazgatójának ki­nevezése, illetve a döntés ez ügy­ben. A kormányfő éppen ezért kér­te a képviselőket, hogy a követke­ző ülésnapon - azaz szerdán - dönt­senek is a kinevezésekről. Abban, hogy a nemzeti médiák vezetőit - márcsak az intézmények működése érdekében is - mielőbb kinevezzék, egyetértettek a képvi­selők, a Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottsága kérdésében a délutáni vi­ta során azonban nem sikerült kö­zös nevezőre jutniuk. Továbbra is elhangzottak hozzászólások, ame­lyek megkérdőjelezték a bizottság szükségességét, s a konkrét műkö­dést tekintve szinte valamennyi frakció eltérő álláspontot képvi­selt. A kormányzó pártok részéről a törvénytervezet vitájában ismé­telten megfogalmazódtak a sajtó­val szembeni fenntartások, s nem egy képviselő kemény szavakkal bírálta az úgymond ’’ellendruk­ker’ ’ tömegtájékoztatást. A PTB-ről, illetve a sajtósza­badságról vitázva más természetű kérdések is terítékre kerültek, és az SZDSZ előterjesztéséről kezdett disputa egyre inkább eltért a szoro­san vett tárgytól. Különösen akkor korbácsolód- tak fel az indulatok, amikor Iván Géza kisgazdapárti képviselő - szinte cáfolva pártja előző nap közzétett nyilatkozatát - kijelentet­te: egy politikai pártnak igenis a hatalom megszerzésére kell töre­kednie, a kormánynak pedig arra, hogy valóban végrehajtó hatalom legyen, s hogy ezt a sajtó ne aka­dályozhassa. Erre a felszólalásra Áder János (Fidesz) az alkotmányt idézve leszögezte: ha igaz az, amit Iván Géza mond, akkor a Kisgaz­dapárt az alkotmány szellemével ellentétesen cselekszik, sőt a párt­törvény értelmében, bírósági dön­tés alapján akár fel is oszlatható. Csengey Dénes (MDF) ugyan gyermetegnek nevezte ezt a felszó­lalást, ám a Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor erre reagálva kije­lentette: elérkezett az idő, hogy a Parlamentben mindenki komolyan vegye magát, és ne hangozhassa­nak el felelőtlen megszólalások. Márpedig - mint hozzátette - egy pártkörlevél nem tekinthető vala­miféle iskolai fogalmazványnak, s egy többpárti parlamentben nem lehet játszadozni olyan szavakkal, mint ’’hatalomátvétel” vagy ’’fegyveres testületek feltöltése”. A Fidesz képviselőinek szavai ki­sebb vihart kavartak a kisgazda- párti frakcióban, ahol szinte vala­mennyi képviselő reagálni akart az őket ért bírálatokra. Végül is indu­latokat alig leplező felszólalásaik­ból az derült ki, hogy az előző napi kisgazdapárti állásfoglalást to­vábbra is érvényesnek tekintik, s akár az Alkotmánybíróság előtt is hajlandók megvédeni magukat a Fidesz képviselőinek vádjaival szemben. A Kisgazdapárt politikai szán­dékait boncolgató heves szópárbaj után az SZDSZ törvényjavaslatá­nak általános vitája lezárult. A Pár­tatlan Tájékoztatás Bizottságáról, valamint a közszolgálati médiák vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előterjesztést ma délelőtt ismételten tárgyalja a kul­turális bizottság, majd délután a plenáris ülésen a törvényjavaslat részletes vitájával folytatódik a munka. így elképzelhető, hogy - mint azt Tölgyessy Péter, a szabad demokraták frakcióvezetője indít­ványozta - nemcsak a nemzeti mé­diák vezetőiről határoznak a kép­viselők, hanem döntenek a frek­venciamoratóriumról és a Pártat­lan Tájékoztatás Bizottságáról. (MTI) Nem jó gombot nyomtam meg Gerbovits Jenő nyilatkozata- Lélekben igennel szavaztam, de valójában nem jó gombot nyomtam meg - mondta Gerbo­vits Jenő tárca nélküli miniszter, a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt képvise­lője az MTI tudósítójának, aki a hétfői szavazás körülményeiről kérdezte a politikust. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés rendkívüli ülésszakán felhívást fogadott el, amelyben a szovjet parlamenthez fordult, hogy nyilatkozatban minősítse törvénytelennek, és ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyaror­szági beavatkozását. A felhívást az Országgyűlés 250 igenlő sza­vazattal elfogadta, ellene csupán Gerbovits Jenő szavazott. A tárca nélküli miniszter ál­lásfoglalásáról a következőket nyilatkozta:- A szavazás pillanatában hát­rafordultam, még gondolkodtam is, hogy hozzászólok az előter­jesztéshez. Most sem tudom megmondani, hogy a gép fogott mellé, vagy valójában én nyom­tam meg a rossz gombot. Tör­tént, ami történt, én igennel akar­tam szavazni, tehát nem politikai megfontolásból lett a szava­zatomból nem. Ha azonban már lehetőséget kaptam arra, hogy megmagya­rázzam, valójában mi történt, megragadom az alkalmat hétfőn el nem mondott gondolataim ki­fejtésére is. Engem - hiszen magam is részt vettem az 1956-os forrada­lom eseményeiben - nem kell meggyőzni arról, hogy mi történt akkoriban, és azt miként kell megítélnünk. S bár, mint mond­tam, én is azonosulok azzal, hogy kérjük szovjet részről az 1956-os forradalom átértékelé­sét, nem értek egyet teljesen en­nek időzítésével. Mint ismere­tes, a honvédelmi miniszter ne­héz tárgyalások előtt áll a szovjet csapatok kivonulása miatt kért 50-52 milliárd forintnyi fizetési kötelezettségünk ügyében. Lát­szólag egy ilyen határozattal na­gyon impozáns és könnyű a né­pet elragadtatni, de megnehezít­heti az egyeztető tárgyalásokon pozícióinkat. Gondoljunk csak arra: tárgyaló partnereinknek is vannak otthon opponenseik. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy amikor a Szovjetunióval tárgyalunk, már nem egy sztáli­nista rendszerrel állunk szem­ben, a gorbacsovi vezetés nem zavaró tényező országaink-vi­szonyában. Megbeszéléseket kezdünk a magyar-szovjet kis- határforgalom napokban történt indokolatlan mértékű korlátozá­sáról is. Számba kell vennünk azt is, hogy energiagondjaink vannak, s óráról-órára is még alakulnak szovjet üzleti kapcso­lataink. Mindezekhez a tárgyalásaink­hoz, megbeszéléseinkhez nem a legszerencsésebb pillanatban született meg ez a határozat, úgy gondolom, egy kicsit még várha­tott volna, amikor pozícióink már kedvezőbbek. Véleményem szerint a politikai, diplomáciai lépéseket tehát sokkal jobban végig kell gondolni, s tudatosab­ban megtervezni az ilyen határo­zatok időzítését. (Folytatás az 1. oldalról) Az is kiderült, a tulajdonren­dezést nem lehet érzelmi alapon megoldani, sőt, teljesen szét kell választani a valamikori igazság­talanság orvoslását és a mostani feladatot: a mezőgazdaság átala­kítását, amelynek első lépése a földtulajdon rendezése. Azon nem volt vita, hogy a jövő szövetkezése a tulajdono­sok önkéntes vállalkozása lesz. Ehhez pedig a jelenlegi téesz- tagságot kell olyan helyzetbe hozni, hogy vállalkozni tudjon. Az elnökök kérték: a téeszek dönthessék el maguk, hogy mit és hogyan akarnak csinálni, hi­szen a szakembergárda megvan, s a szövetkezetek vagyona nem­csak a föld. A vagyont pedig mű­ködtetni kell. Erre, ha más köz- gazdasági környezetet teremt számukra a kormányzat, képe­sek is lennének. A földtulajdon rendezésére is volt elképzelése a három tsz-el­nöknek. Úgy gondolták, hogy a régi - már nem földdel foglalko­zó - tulajdonosokat és örökösei­ket kötvénnyel lehetne kártalaní­tani. A kötvényeket az állam ad­ná ki, s alkalmas volna például tőzsdei ügyletek lebonyolításá­ra, más jellegű tulajdonszerzés­re. Konkrét példa is elhangzott: aki az iparban dolgozik, s ilyen kötvényhez jut, az például rész­vényt vásárolhasson rajta. Ezen hosszasan elvitatkoztak a résztvevők, de sem elvetni, sem támogatni nemigen tudták a pártok jelenlevő képviselői. A téeszek legutóbbi tetteiről, a földeladásokról, az agrárszövet­kezetben kialakított belső vállal­kozásokról, a téeszvezetés sztá­linista vagy nem sztálinista vol­táról esett szó inkább. A tanácskozásnak annyi hasz­na volt, hogy az elnökök végre elmondhatták gondjaikat. Mos­tanság földkérdésben meg a szö­vetkezeti gazdálkodásban min­denkinek kialakult véleménye van, csak éppen azokat nem kér­dezi, kérdezte meg senki, akiket ez a leginkább érint. Az érdek- képviseletek is mást csinálnak, a mezőgazdaságban dolgozók hangja nem haitik ki a nagy ki­abálásból. Bár sokan csak az el­nökök pozíciójának átmentését látják a szövetkezetek fenntartá­sában, az is nyilvánvaló, hogy az élelmiszergazdaság működőké­pességét fenn kell tartani. A gyors és átgondolatlan föld­visszaadás, a téeszek szétverése beláthatatlan következmények­kel járhat. A pártok az önkormányzati választásokra készülnek. A vá­ros további sorsának alakulását meghatározza az is, hogy a szö­vetkezetek ügye miként rende­ződik. A pártok közvéleményt formáló ereje nem elhanyagol­ható, s ha ezzel a tanácskozással árnyaltabb, több információn alapuló kép alakul ki a szövetke­zetekről, már ez is haszon. Kiss Erika Idegenforgalmi mérleg Nőtt a turisták száma és a bevétel (Folytatás az 1. oldalról) szerese volt az előző évinek, s a Szovjetunióból is másfélszer annyian, több mint 800 ezren jöt­tek Magyarországra, mint tavaly 6 hónap alatt. Az amerikai turis­ták száma 54 százalékkal, az Olaszországból érkezőké 50 szá­zalékkal, az NSZK-ból érkezőké 27 százalékkal gyarapodott. Ausztriából is 12 százalékkal többen jöttek, mint egy évvel ko­rábban. Mindössze az NDK for­galom csökkent, 67 százalékkal kevesebben keresték fel innen Magyarországot, mint tavaly. A magyar turisták - nyilván­valóan anyagi okokból - az első félévben kisebb érdeklődést mu­tattak a külföldi utak iránt, mint múlt esztendőben; 5,7 millióan indultak útnak, ez 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A devizabevételekről, illetve kiadásokról csak előzetes adatok állnak az OIH rendelkezésére. Számításaik szerint a konverti­bilis bevétel mintegy 289 millió dollár volt az év első 5 hónapjá­ban, s ez 98 százalékos növeke­désnek felel meg. A kiadások ugyanakkor - 41 százalékos nö­vekedésük ellenére is alatta ma­radtak a 200 millió dollárnak. A rubelelszámolású bevétel 14 millió - 40 százalékkal keve­sebb, mint tavaly -, a kiadás pe­dig mintegy 115 millió rubel háromszorosa a múlt évinek. Tengernyi nép Dimitrov temetésén Nem egyszerű gyászmenet, hanem tengernyi nép - így jel­lemzi a Bolgár Szocialista Párt lapjának tegnapi beszámolója a hétfő esti Dimitrov-temetést. Georgi Dimitrov urnáját szü­lei sírjában helyezték el, erre azonban csak késő éjjel - a hoz­zátartozók szűk körében - került sor. Előtte tízezrek rótták le utol­só kegyeletüket az urna előtt. A szófiai fővárosi tanács által erre felkért bizottság úgy dön­A mongol parlamenti válasz­tások vasárnap lebonyolított első fordulójában - az előzetes ered­mények szerint - az induló 2400 jelölt közül 799 ’’maradt állva”. Feltűnően kevés közöttük az el­lenzéki pártok jelöltje: össszesen 96, tehát durván számítva a ver­senyben maradt jelöltek nyolca­da. A többiek az uralmon lévő Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) jelöltjei vagy pártonkí- vüliek. A hó végén esedékes má­tött, hogy a korábban a Georgi Dimitrov bebalzsamozott testét őrző mauzóleum megmarad, és az épület hasznosítására pályá­zatot írnak ki. A döntéssel nem mindenki ért egyet. Az ellenzéki ’’Podkrepa” szakszervezet ez ügyben kiadott nyilatkozata sze­rint: ahogy a berlini fal Európa népeinek kettészakítottságát jel­képezte egykor, úgy szimboli­zálja a mauzóleum Bulgária el- szakítottságát Európától. sodik fordulóban dől el a 430 parlamenti hely sorsa. Több tu­cat választókörzetben nem lesz versengés, mert csak egy jelölt maradt. Az összes többiben ket­tő. így szól ugyanis a választási törvény: a második fordulóban minden körzetben csak az első forduló első két helyezettje ver­seng. Ahol eleve nem indult ket­tőnél több jelölt, ott (kétszáz kör­zetben) értelemszerűen eleve nem is rendeztek első fordulót. Románia RMDSZ-nyilatkozat a felsőoktatásról Minél hamarabb hozzanak dön tést a Bolyai Egyetem újraindítá sára vonatkozóan. Erre szólítom fel az állami szerveket, a kor­mányt, az oktatás- és tudó mányügyi minisztériumot, a parla mentet a Romániai Magyar De mokrata Szövetség országos vá lasztmánya, amely kedden hoztí nyilvánosságra állásfoglalását. A nyilatkozat közli, hogy az or szágos választmány Csíkszeredái tartott értekezlete elemezte a ma gyár felsőoktatás helyzetét. A tes tület kénytelen volt ismételtei megállapítani, hogy a szövetséf minden erőfeszítése ellenén mindeddig nem sikerült újraindí tani a Bolyai Egyetemet. ”Ag gasztónak tartjuk, hogy a magya: egyetem felélesztésére irányuk valamennyi akciónk beleütközik < felső állami vezetés ellenállásába s bár eddig egyetlen döntéshozó szerv sem szögezte le, hogy a: ilyen felsőfokú intézmény működ tetősét elvileg helyteleníti, gyakor latilag mégis ezt az állásponto képviseli. Egy ilyen egyetem hiá nyában hosszú távon nem látjul biztosítottnak a romániai magya kisebbség kultúrájának életbei tartását, a középfokú anyanyelvi oktatáshoz szükséges tanerők kép zését, a magyar műszaki-tudo mányos és művészutánpótlás ki alakítását. A jelenlegi állapotot egyáltalán nem biztatóak, nen biztosítottak, hogy minden főisko Ián anyanyelven lehessen felvétel vizsgát tenni, nem kaptunk beisko lázási kereteket még a Babes-Bo lyai Egyetemen sem, ahol elméle tileg egyik-másik karon magya tancsoportokat lehet létrehozni néhány tantárgyat magyarul lehe előadni”. Végezetül a nyilatkoza felkéri az európai és nem európa egyetemeket, demokratikus szer vezeteket, állami fórumokat: has sanak oda, hogy kialakuljon a Bo lyai Egyetem újraindításáho: szükséges kedvező nemzetköz légkör. Vérhasjárvány Lengyelországban Mintegy 2500 vérhasmegbetegedést regisztráltak a Lengyelország északi részén lévő Olsztyn körzetében - jelentette tegnap a lengyel sajtóra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A körzetben mint­egy 50 személyt, elsősorban gyermekeket kellett rövidebb időre kórházba szállítani. Egy egészségügyi minisztériumi tisztviselő szerint Lengyelor­szágban egész évben előfordulnak ilyen megbetegedések, de a hely­zet a nyári melegben súlyosbodik. A Slowo Powszechne katolikus napilap szerint Varsóban az év eleje óta 115 vérhasmegbetegedést regisztráltak, kétszer annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Mongol választási eredmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents