Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-20 / 88. szám

4 1990. JÚLIUS 20. Mit olvas a magyar ? Legkeresettebbek a napilapok A vasútállomás aluljáróban található pavilon és Jdnálata Felzárkózunk a Nyugathoz. Ezen örvendetes tény első és ta­lán leglátványosabb jele a város újságospavilonjainak új színek­be öltözése. A nemrég még feke­te-fehérre tapétázott bódék szin­te kivirultak, új kikeletüket élik. Az olvasni- és látnivalók széles skálája várja a közönséget. A ve­vők pedig, engedve a csábítás­nak, kinyitják pénztárcáikat és jókedvvel vásárolják a legkülön­bözőbb sajtótermékeket. Vagy mégsem ? Erről beszélt Trébics Sándor pedagógus, aki nyári szabadide­jének egy részét az újságok el­adásának szenteli. Elmondása szerint - és ez nem csoda - legke­resettebbek a napilapok. Nincs visszaküldendő példány az Új Néplapból, de a férfiak érdeklő­désére számot tartó sportlapok­ból sem. Valamivel szőkébb vá­sárlóköre van a korosztályokat, nemeket célzó kiadványoknak, így a képregényeket a gyerekek, illetve szüleik, a divatlapokat, kézimunkaújságokat a lányok, asszonyok és az újdonságként ható szex-, félpomómagazinokat a 20 és 50 közötti férfiak vásárol­ják. Ez utóbbiakat annál szíve­sebben, minél "keményebbek". Szépen fogynak a már hagyomá­nyos, populáris igényeket kielé­gítő színes hetilapok, rádió-tv műsorok. Ezek közül a TVR 7 a legkedveltebb. A hétvégi kiad­ványok mind elkelnek. Nem vé­letlen, hiszen számuk egy kéz ujjain is mérhető. A rejtvényúj­ságok, krimifüzetek az útrake- lőknek, unatkozóknak nyújthat­nak szórakozást. Az okkult tudo­mányokkal, tudományos fan­tasztikummal foglalkozó írás­művek szintén jól fogynak. Eddig minden szépen hang­zik, csakhogy a pavilon által kí­nált csaknem 400 fajta sajtóter­mék között akad olyan is, ame­lyik nem ennyire kelendő. A fia­talok ugyan megvásárolják a ne­kik szánt könnyűzenei kiadvá­nyokat, romantikus szerelmi tör­téneteket, de ritkán szánnak pénzt és időt a hozzájuk szóló igényesebb újságok, kulturális lapok olvasására. Úgy tűnik, nem kelendő árucikk a kultúra, például az ÉS-ből heti két pél­dány jó, ha elkel. Kevesen kere­sik a magas színvonalú politikai, gazdaságpolitikai, tudományos, irodalmi, esztétikai folyóirato­kat. Az embereknek inkább megér több száz forintot egy-egy divatlap, mint tízegynéhányat a valódi szellemi táplálék. Az újságosbódé kirakatát néz­ve úgy látszik, dús keblekben, egyéb méretekben utólértük a Nyugatot. A kínált lapok sokasá­ga erről tanúskodik. Fotó: Illyés Cs. A nyugdíjasok az olcsóbb lapokat viszik Ami sok, az sok Csókolózás egy csontvázzal Mindent elönteni látszik napjaink divatos zenéjé­nek áradata. A rádió műsorainak többsége előtt, alatt és után - ha tetszik, ha nem - hallgatni kell e műfaj régebbi és legújabb "remekeit". A tévé műsorán - ha egy-két perc akad két műsor között - azonnal előkerül egy-egy zagyva clip (egyszer érdemes lenne lemérni, hogyan aránylik ezek adásideje a "Van öt perce?” című műsoréhoz!). Jól tudom: nagy dolog a népsze­rűség, a nézettségi index - de ha a Rádió és a TV műsorszerkesztői kísérletet sem tesznek arra nézve, hogyan reagálnának a hallgatók és nézők az értékes zene nagyobb mennyiségben való adagolására, mikor remélhető, hogy az oly hőn óhajtott ízlésváltozás be­következzék végre? Mert hogy ez hamarosan mindennek dacára meg­történik, afelől semmi kétségem, bármennyire is állí­tásom ellen szól a látszat. Az új hullámot több mint harminc éve útjára indító Beatles tehetséges, gomba­fejű muzsikusainak hamvas, üde bája megkopott - s a többi? Több, de inkább kevesebb tehetséggel megál­dott epigon, a műfaj vadhajtásainak feltalálója vagy műveletlen művelője már nem tud mit kezdeni az egyre szőkébbnek bizonyuló maga építette ketrecben. Egyre határozottabban jelentkeznek a dekadencia je­lei - s ez mindig egy-egy stíluskorszak kimúlásának legbiztosabb előjele. Boy George, Michel Jackson, Prince, ezek a sem nem férfi, sem nem nő sztárok, a videoclipek egyre inkább beteges, őrült agyak szülte képi világa mind-mind kétségkívül dekadens jelensé­gek. Ezen elmefuttatás megírására is egy clip készte­tett: a minap véletlenül (biz’ Isten!) bekapcsoltam a tévé Rockkalapács című műsorát - s mit lámák a zagyva clipektől edzett szemeim? Az ügyeletes éne­kes (a megrökönyödéstől nem tudtam megjegyezni, férfi volt-e vagy nő - de ez nem is lényeges) vadul csókolózott - egy csontvázzal. Akkor azt mondtam: ami sok, az sok! Azt hiszem, szükségtelen tovább bizonygatnom: az a műfaj, mely ennyire morbid eszközökkel operál, az halálának napjait éli még akkor is, ha ez az agónia esetleg évekig elhúzódik. Sírásója pedig az az ifjúság lesz, melyet a reményeink szerint most már tényleg megújuló pedagógia nevel belátható időn belül. Az az ifjúság, mely neveltetése eredményeként átlát e silány és igénytelen műfaj kalmárszellemű művelőinek szi­táján, és nem lesz többé vevő rá. Az az ifjúság, mely rájön arra, hogy ez a műfaj csupán bizarr külsőségek­kel tudja elterelni a figyelmet a lényegről: a mindig egyforma, embertől idegen, gépies zenéről, mely ma­ga nem mond semmit, csupán az énekes (de megtisz­teltem !) ordítja hozzá az üres és tartalmatlan életet élő fiatalság beteges életérzéseiről árulkodó, értéktelen dallamhordozta szöveget. Az az ifjúság, mely meg­csömörlik végre ettől a mákonytól, mely felismeri és elutasítja e műfaj ízlés- és erkölcsromboló hatását. Az az ifjúság, mely talán majd nagyobb örömet talál mondjuk egy Schubert-dalban, melyben a kíséret és az énekelt zene egyenlő értékű művészi eszközökkel fejezi ki a mondandót: a Pisztráng, a Rémkirály, a Margit a rokkánál, a Képmás jelent majd számára élményt. A szalóki öböl sorsáról Önnek, igazgató úr, mi a véleménye? A vihar utáni szélcsendben el­sőként a kezelői jogot gyakorló vállalat, a KÖTI-KOVÍZIG igazgatóját, Nagy Istvánt keres­tem fel az abádszalóki falugyű­lést követően. Addigra már in­formálta őt a történtekről Tiszai József, Kiskörei Üzemmérnök­ségük vezetője.- Miért módosították a hasz­nálatba adási megállapodást? A területről az igazgató beve­zetőben elmondta, hogy azt ed­dig is, ezután is kimondottan a strand céljára bocsátották ren­delkezésre, amikor a tanács kérte azt a sávot a szükséges létesítmé­nyek elhelyezéséhez. Ott a jövő­ben is csak a strand működésé­hez szükséges létesítmények he­lyezhetők el, más üzleti vállalko­zás céljára nem vehető igénybe - ezt kikötötték.- Az a cél, hogy Abádszalókon alakuljon ki minél hamarabb olyan kulturált strand, amely a közegészségügyi (szemétgyűj­tés, WC, mosdási lehetőség), a vízügyi és egyéb feltételeknek megfelel. A strand működéséért a tanács felelős, de nincs rá pén­ze. Úgy gondoltuk, jogos a ta­nács javaslatára annak átadni a terület egy részét, akinek pénze van rá, és vállalkozik a fejlesz­tésre. Nem vizsgáltuk az anyagi hátteret. Beértük azzal, hogy a helyi tanács javasolta a korábbi megállapodás módosítását, hi­vatkozással a nyílt tanácsülésen hozott határozatra. Ennek jegy­zőkönyvét telefonon kértem be az elnöktől. Kétségeink nem vol­tak afelől, hogy minden szabá­lyos. A tanács, a kft. és részünk­ről egy jogtanácsos előzetesen tárgyaltak, ennek alapján készült el a szerződésértékű megállapo­dás terve.- Azt írták alá az ominózus tanácsülés előtt?- Valóban az eredeti dátum szerepel rajta, valójában csak jú­nius végén lett jogérvényes. Ad­dig nem írtunk alá a kft.-vel sem­mit, míg a tanáccsal a régi szer­ződést nem módosítottuk. Az eredeti kft.-s megállapodás is időközben módosítva lett, azt a tanácselnök június 28-án kérte semmisnek tekinteni a strand üzemeltetése érdekében. Kérte továbbá a KÖTI-KÖVÍZIG és a tanács között létrejött használat­ba adás-vételi megállapodás 8. pontja alapján a kft.-vel a szerző­dés mielőbbi megkötését. Hoz­zátette még: a május 11-én aláírt megállapodás valamennyi pont­ját, így a területi határokat is tel­jes egészében érvényesnek tart­ja. Mindezt nemcsak elmondta, hanem dokumentálta is a beszél­getés közben a KÖTI-KÖVÍZIG igazgatója. A továbbiakban azokról a feltételekről beszélt, amelyek fejében két évre díjta­lan használatba adta a területet a Vakáció Kft. részére.- E két év alatt kiépíti a part­védelmet, gondoskodik a teljes töltésszakasz fenntartásáról, har­madszor pedig: a két év alatt képződő nyereséget teljes egé­szében a strand fejlesztésére for­dítja... Ez, úgy vélem, kellő ellentétel az államnak a terület használatá­ért. És van itt még valami, ami biztosítéknak sem kevés! A szerződés negyedik pontja kimondja: a használati díj meg­állapítása az eltelt két év után (a szerződés ugyanis 2005 májusá­ig szól!) a felek közös megálla­podása alapján történik, figye­lembe véve az akkori területér­tékeket, a használatbavevő tevé­kenysége alapján elért nyeresé­get, valamint a beruházások eredményezte értéknövekedést is. Amennyiben a megállapodást kötő felek ezen ismeretek birto­kában a használati jog ellenérté­kében nem tudnak megállapod­ni, bármelyik fél jogosult annak megállapítása végett a megyei bírósághoz fordulni.- A kapott információk alap­ján tehát bevétel zsebbe nem megy...- Viszont ami beépül oda, az mind Abádszalók lehetőségeit növeli. Mi nem akadályoztuk meg a fejlesztést. Az már a jövő titka, hogy a terület tulajdonjoga marad-e az államé vagy mennyiben lesz az önkormányzaté..., hogy mi lesz két év múlva? Mindenesetre, örülök, hogy nem vagyunk a kft. tagja!- Ezek szerint felkínálták a le­hetőséget?- Kaptunk ajánlatot rá, de - lehet, hogy a hetedik érzékem diktálta - nem léptünk be. Ter­mészetesen, ha ellenkező dönté­sünk született volna, első lépés­ként fölértekeltetjük a területet arra illetékes szakemberekkel, s nem kétséges, hogy a törzstőke, ezzel együtt a nyereség döntő há­nyada kié lenne.- rónai ­FELHÍVÁS A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat kéri a lakosság segítségét liftalkatrészek eltulajdonítóinak kézre kerítésére. Az utóbbi időben több esetben csak felvonóhoz használható alkatrészek kiszerelése történt a felvonóajtókból és felvonók­ból. Súlyos anyagi kárt okoznak a vállalatnak és azon lakóknak, akik a felvonók üzemképtelensége miatt, egészségi állapo­tukból adódóan mozgásképtelenné válnak. Az utóbbi napokban a Kun B. krt. 3. és Kun B. krt. 11. számú házban történt alkatrész-eltulajdonítás. A vállalat rendőrségi feljelentést tett minden esetben, de a lakosság segítsége nélkül ez nem vezetett idáig eredményre. A tettesek felkutatásához a nyomravezetőt 10.000 forint pénzjutalomban részesíti a vállalat. A BEJELENTÉST AZ ALÁBBI CÍMEKEN LEHET MEGTENNI: Városi Rendőrkapitányság, Szolnok, Baross u. Telefonszám: 32-222 Ingatlankezelő Vállalat, Szolnok, Mária u. 10. belsőellenőrzési és rendészeti osztály Telefon: 33-811,33-606,33-437 Segítségüket előre is köszönjük. Szathmáry Judit Színes kínálat a standokon, férfiak vásárolják a szexmagazinokat

Next

/
Thumbnails
Contents