Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-19 / 87. szám

Elfogadták az Állami Vagyon­ügynökségről szóló törvénytervezetet Néplap 1990. JULIUS 19. Népszavazás - kopogtatócédula nélkül /Folytatás az 1. oldalról/ nak Végül az utolsó vitatott kér­dés: hogyan történjen az önkor­mányzati vagyon privatizációja. A kormány szerint ezt is a va­gyonügynökségnek kell elvé­geznie, ám döntését csak az érin­tettek bevonásával hozhatja meg. Külön törvény fog arról rendelkezni, hogy a privatizáci­ós bevétel hány százaléka kerül­jön vissza az önkormányzatok­hoz. Végül az elfogadott módosí­tó javaslatokkal együtt részletei­ben és egészében elfogadták az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon keze­léséről szóló törvénymódosító javaslatot. A képviselők ezek után foly­tatták a pártatlan tájékoztatás bi­zottságáról szóló törvényjavas­lat előző nap megkezdett általá­nos vitáját. Még az általános vita előtt so­ron kívül szót kért Tölgyessy Pé­ter (SZDSZ), s kérte a keddi vi­tában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódo­sítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióve­zetője kijelentette: az MDF vál­tozatlanul elkötelezett a sajtó- szabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza. Ugyancsak az általános vita megkezdése előtt Orbán Viktor (Fidesz) arra hívta fel képviselő- társai figyelmét, hogy szoros összefüggés van a pártatlan tájé­koztatás bizottságának felállítá­sa és a nemzeti médiumok veze­tőinek kinevezése között. Emlé­keztetett arra, hogy e vezetők be­iktatására előzetesen megjelölt július 15-i határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhú­zódása tovább növeli a bizonyta­lanságot az érintett intézmé­nyekben. A törvényjavaslat általános vitájában főként a pártatlan tájé­koztatás bizottságának összeté­teléről, működési rendjéről fej­tették ki véleményüket a képvi­selők, de akadtak felszólalók - Csurka István (MDF) és Giczy György (KDNP) -, akik kétségbe vonták, hogy szükséges-e egyál­talán a bizottság létrehívása. Ko­sa Ferenc (MSZP) úgy ítélte, hogy amenyiben a beterjesztett törvényjavaslat szerint szerve­ződik meg a bizottság, úgy ab­ban túlteng a szakmai képviselet, míg a társadalmi képviselet szin­te teljesen elsikkad. Többen megkérdőjelezték azt is: milyen hatékonysággal bír, ha a bizott­ság utólag véleményez egy-egy rádiós, vagy televíziós műsort. Természetesen a vitában a szűkebben vett terület - azaz a létrehívandó pártatlan tájékoz­tatás bizottsága - mellett a ma­gyar sajtó helyzete is terítékre került, s a kormánypártok képvi­selői részéről ismételten megfo­galmazódtak a nemegyszer éles bírálatok. Beke Kata (MDF) pél­dául úgy vélte, hogy a választá­sok óta fanyar hangulat uralko­dik a sajtóban, s az újságírók szinte "ellendrukkerei" a kor­mánynak. A képviselő ezt azért is rosszallotta, mert - mint a plé- num előtt kijelentette - a sajtónak ujjongania kellett volna a politi­kai átalakulás megtörténtekor. Csaknem valamennyi felszó­laló kitért arra: miként bizto­sítható, hogy a bizottság direkt módon ne avatkozzék be a nem­zeti médiumok működésébe, az egyes szerkesztőségi műhelyek munkájába. A polgári demokrá­ciák példáját idézve Bossányi Katalin (MSZP) rámutatott: a nyugat-európai országok sajtó­gyakorlatában a kormány nem befolyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több informáci­óval lássa el a tömegtájékoztató eszközöket. Majd - a hatalom és sajtó viszonyát érzékeltetendő - Churchill szavait idézte, misze­rint: "a demokrácia szempontjá­ból még mindig jobb, ha a poli­tikusok félnek a sajtótól, mint ha a sajtó fél a politikusoktól". A pártatlan tájékoztatás bi­zottságának mielőbbi felállítását sürgetve Molnár Péter (Fidesz) kompromisszumos megállapo­dásra kérte a tervezetet beter­jesztő SZDSZ-frakciót, és a mó­dosító javaslatokat tevő MDF- képviselőket. Szabad György házelnök azonban bejelentette, hogy erre semmiképpen nincs ezen a na­pon lehetőség, és július 23-án, hétfőn 10.00 órára hívta össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Antall József hazaérkezett Brüsszelből IFolytatás az 1. oldalról/ január 1-jén életbe lépjen a két­oldalú társulási megállapodás. Ez valószínűleg egy aszimmetri­kus szabadkereskedelmi megál­lapodás létrehozását fogja jelen­teni, amelynek keretében Ma­gyarország bizonyos ideig előnyöket élvez majd a Közös Piaccal folytatott kereskedelmé­ben. Hazánk jelenleg még nincs olyan helyzetben, hogy képes le­gyen a Közös Piacon belüli szi­gorú versenyfeltételeknek meg­felelni. Ezért a Közösség a meg­állapodás életbelépésével egy­idejűleg, Magyarország pedig fokozatosan, átmeneti időszak után bontja le a vámokat. A tár­sulási megállapodás 1992-ben várható életbelépéséig a magyar kormány újabb részmegállapo­dásokkal kívánja javítani az or­szág pozícióit a Közös Piaccal kialakított kapcsolatokban. Ma­gyarország csatlakozása 1995- ben, vagy az azt követő években várható. Ez igen kedvező szá­munkra, hiszen Spanyolország lényegesen előnyösebb gazdasá­gi feltételekkel sokkal tovább várakozott a belépésre. Antall József elmondotta, hogy nem csak Magyarország, hanem a környező KGST-orszá- gok is várhatóan igen szigorú pénzügyi intézkedések megtéte­lére kényszerülnek, ha gazdasági egyensúlyukat fenn kívánják tar­tani. A jelenlegi kritikus és ké­nyes helyzetben egy-egy várat­lan lépés - például a szovjet olaj- szállítások csökkentése - tovább ronthatja az érintett kormányok manőverezési lehetőségét. A ke- let-közép-európai országok arra törekednek, hogy kikerüljenek a válságból, eközben azonban arra már nem képesek, hogy kiegyen­lítsék a váratlan kedvezőtlen nemzetközi hatásokat. Ezért len­ne szükség egy olyan rekompen- ■ zációs pénzügyi alap létrehozá­sára, amelyik képes átmenetileg finanszírozni az érintett orszá­gok ilyen jellegű veszteségeit. A rekompenzációs alap létre­hozásának gondolatát Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke nagy ér­deklődéssel fogadta, s a Közös Piac külügyminisztere pedig úgy nyilatkozott: ő is foglalkozott már ezzel a gondolattal. Az alappal kapcsolatos elkép­zeléseket még pontosítani kell, szükséges létrehozása, feltétele­inek minél előbbi meghatározá­sa. A miniszterelnöki villámláto­gatásnak azonban elsősorban az volt a célja - hangsúlyozta végül Antall József -, hogy új kaput nyisson, új kapcsolatok alapjai­nak lerakásához járuljon hozzá. A szakminiszterek, a tárcák fele­lős vezetőinek a feladata, hogy a részleteket pontosítsák. IF oly tatás az 1. oldalról/ meghosszabítják a szavazás ide­jét. Mindenki abban a szavazó­körben szavazhat, ahol március 25-én tette. Megyénkben lesz egy-két kivétel, ahol korábban művelődési házakban történt a szavazás, most azonban rendez­vények miatt a kultúrotthon nem tud helyet biztosítani, így a köze­li közintézményben jelölték ki a szavazás helyét. A megyében egyébként min­den tanácsnál biztosítottak a fel­tételek. Július 20-án a taná­csoknál közszemlére teszik a szavazásra jogosultak név­jegyzékét. Itt tekintheti meg mindenki, hogy rajta van-e a lis­tán. Ha valakit kihagytak, vagy észreveszi, hogy olyan is fölke­rült a listára, aki választójoggal nem bír - július 25-én 16 óráig jelezze az illetékes vb-titkámak. Ha a vébétitkár nem ért egyet a kifogással, a következő napon a Szolnoki Városi Bírósághoz te­szi át az ügyet, és a bíróság há­rom napon belül dönt. Fölmerül a kérdés, mit tegyen az, aki lakó­helyet változtat vagy üdül. Aki július elseje után költözik el, a korábbi lakóhely szerinti tanács vb-titkárától kell igazolást kérnie, és azzal adhatja le voksát az új lakóhelyén. Hä valaki a szavazás napján nem tartózkodik otthon, mert üdül vagy kórházban van, szin­tén az állandó lakcíme szerinti tanács vb-titkárától kell szemé­lyesen igazolást kérnie, hogy az ideiglenes tartózkodási helyén szavazhasson. Mindkét igazolást július 28-án 16 óráig személye­sen lehet igényelni. A népszavazás etikájához tar­tozik, hogy július 21-étől 29-én 20 óráig tilos nyilvánosságra hozni előzetes közvélemény­kutatás eredményét. Július 28- án 0 órától 29-én 20 óráig tart a kampánycsend, amikor is kampányt folytatni tilos. A politikai pártoknak /elsősor­ban a népszavazást kezdemé­nyező MSZP-nek és MSZMP- nek/ joga van a választási szer­vekbe képviselőt delegálni. Me­gyénkben ezt meg is tették: az MSZP szinte minden választási szervbe küldött képviselőt, az MSZMP is sok helyen élt ezzel a lehetőséggel. A választási szer­veket egyébként július 16-ig kel­lett létrehozni. Eredményes lesz-e népszava­zás? A törvény szerint akkor te­kinthető eredményesnek, ha az ország választásra jogosult ál­lampolgárainak több mint a fele érvényesen szavazott, és az érvényes szavazatok több mint fele vagy az igen-re vagy a nem­re vonatkozik. Ha a népszavazás nem lesz eredményes, akkor két évig nem lehet népszavazást ki­írni ebben a kérdésben. Vagyis akkor marad az Országgyűlés döntése, miszerint a parlament választja meg a köztársasági el­nököt. A Békehadtest katonái Szolnokon IFolytatás az 1. oldalról/ amerikaiakat, hogy ki-ki saját szakterületén, így a mezőgazda­ságban, iparban, kultúrában tá­mogassa a magyar fejlődést. Mi hatvanan, akik együtt érkeztünk, a nyelvtanításban tudunk a leg­többet segíteni.- Én nem az amerikai elnök hatására jöttem az önök országá­ba - veszi át a szót Eric. - Úgy érzem, az angol nyelvnek egyre nagyobb jelentősége van Ma­gyarországon, többek között a külkereskedelmi kapcsolatok­ban. Az orosz nyelv már nem kötelező az iskolákban, a tanu­lóknak igényük van a nyugati nyelvek elsajátítására. A gyere­kek tanítása mellett szeretnénk az angol tanároknak módszertani segítséget is nyújtani. Nagyon örülök, és kitüntetésnek érzem, hogy itt lehetek. Én már azelőtt szerettem volna ide ellátogatni, mielőtt ez a politikai program ré­sze lett volna. Kolléganőm és köztem egyébként isjrolitikai el­lentétek feszülnek. O republiká­nus, én demokratapárti vagyok. (Egymásra nevetve összekacsin­tanak. Ezt így is lehet?)- Miként ismerték meg a ma­gyarországi utazás lehetőségét?- Nyolcvanhárom éves édesa­nyám a hírekben hallotta a Ken- nedy-alapítvány felhívását, ő ajánlotta, hogy jöjjek el - vála­szol Mary Lou -, ugyanis szak­mám szerint is Amerikában élő külföldieket tanítok angol nyelv­re, óvodásoktól főiskolásokig minden korosztályt. A hosszú utazás is megszokott dolog szá­momra, már Kínában is jártam hasonló céllal. Felhívtam a Bé­keszolgálat kaliforniai szerveze­tét San Franciscóban, és jelent­keztem. Ezután egy komplex vizsgálaton vettem részt sikerrel, és egyike lettem az Észak-Kali- fomiából kiválasztott négy em­bernek. Mivel nagyon keveset tudtunk akkor Magyarországról, egy ötnapos előkészítőn vettünk Egyelőre nem lesz össznémet hadsereg Rainer Eppelmann keletnémet leszerelési és védelmi miniszter szerint a jövőben a szövetséghez való tartozás politikájának döntő kérdése az egységes európai biz­tonsági rendszer megteremtése. Ennek nyitva kell állnia a kelet­európai államok, így a Szovjet­unió előtt is - jelentette ki szer­dán a Rias tévéállomás műsorá­ban. Eppelmann síkraszállt összné­met hadsereg felállításáért is. Ha a Szovjetunió igent mond a je­lenlegi fejlődésre, akkor aligha van oka ennek elutasítására - mondotta Eppelmann. Ezzel szemben Markus Meckel kelet­német külügyminiszter - mint már jelentettük - kifejtette: össz­német hadsereggel még az átme­neti időben sem számol. Dimitrovot elhamvasztották Elvitték a Szófia központjá­ban lévő mauzóleumból és el­hamvasztották Georgi Dimitrov holttestét. A Reichstag "gyújto­gatójaként” Hitlerék által egykor perbefogott bolgár kommunista vezető, a második világháború utáni bolgár miniszterelnök be­balzsamozott testét 1949. július 10-én helyezték el a bolgár fővá­ros központjában felépített mau­zóleumban. A hamvasztáson csupán Dimitrov családjának tagjai vettek részt. Szovjet aggodalmak Moszkva szerdán határo­zott nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Washington kapcsolatba kí­ván lépni a szovjet pártból a kongresszuson kilépett erők­kel. A szovjet elnök szóvivő­je figyelmeztette az amerikai kormányzatot: megfontolt lépéseket tegyen a szovjet el­lenzéki erők, így az SZKP- ból nemrég kivált csoportok irányában. Áz intelem azt követően hangzott el Moszkvából, hogy James Baker amerikai külügyminiszter egy nyilat­kozatában kifejezte kor­mánya szándékát a most for­málódó szovjet ellenzéki pártokkal való kapcsolatfel­vételre. Arkagyij Maszleny- nyikov szerdán Moszkvában egy sebtiben összehívott saj­tóértekezletén annak a véle­ményének adott hangot, hogy ez a kapcsolatfelvétel mindaddig normális dolog­nak tekinthető, amíg csupán a nemzetközi gyakorlatban is szokásos találkozókról, esz­mecserékről van szó. A szov­jet belügyekbe való beavat­kozásnak fogják azonban te­kinteni, ha Washington anya­gi vagy más jellegű segítsé­get nyújt ezeknek az erők­nek, illetve, ha megpróbál befolyást gyakorolni rajtuk keresztül a szovjet belpoliti­kai helyzetre. Az ilyen törek­vések ellentétben állnak a nemzetközi jog normáival is - tette hozzá Maszlennyikov. A szovjet elnök szóvivője aggodalommal jegyezte meg, hogy ez a kapcsolatfel­vétel azoknak a washingtoni konzervatív erőknek a sugal- mazására történik, amelyek eddig azért bírálták a kor­mányzatot, mert kizárólago­san Gorbacsov mellett köte­lezte el magát. "Szívesen vállalnám tanárok tanítását" részt, ahol tájékoztattak az itteni körülményekről, mire számítha­tunk, hogyan viselkedjünk, mi­lyen ruhát viseljünk az önök or­szágában.- Érdekes lenne ezt tudni!- Nekünk, nőknek azt javasol­ták, hogy szoknyában, blúzban, kézitáskával, elegánsan jelen­jünk meg. Mivel a magyarok konzervatívabbak ilyen téren, kerüljük a nadrág, a hivalkodó öltözet viselését. Volt egy társ­nőm, aki a repülőre még farmer­ben szállt fel, de a landolásra már átöltözött az ajánlott ruházatba. Megérkezéskor kellemesen meglepődtünk, mert a magyar nők ugyanúgy felveszik egyéni ruhadarabjaikat, mint nálunk, és majdnem olyan színesen öltöz­ködnek.- Nekem hosszú hajam és szakállam kellett levágnom, pe­dig most hallom, hogy volt már ilyen kinézetű angol tanár Szol­nokon - mondja Eric.- Mik az első benyomásaik Magyarországról, a magyarok­ról?- Nagyon örültem, mikor meg­érkeztem - válaszol a fiatal­ember. - Ugyan országuk nagyon különbözik Amerikától, de csep­pet sem csúnyább annál. Az em­" Általános iskolában szeret­nék dolgozni" berek nagyon kedvesek. Érdekes számomra, hogy megismerked­hetek a magyar iskolarendszer­rel. Olyan időpontban érkeztünk, amikor nagy változások várha­tók, és ezeknek szemtanúi lehe­tünk.- Én texasi vagyok, a Dallas Egyetemen tanultam angol nyel­vet és irodalmat, majd St. Anto- nióban kiadóként dolgoztam. Ezután tanári szakképesítést sze­reztem, és egy tudományos kuta­tócsoportban tevékenykedtem, de szakácsként is működtem egy ideig. Az Alföld és Szolnok vá-. ros is Texasra emlékeztet. Tet­szenek a város szobrai, az I. és n. világháború, és az ’56-os forra­dalom emlékére felállított alko­tások.- Meglepő az üzletek ellátott­sága. Nem erre számítottunk - teszi hozzá a hölgy.- Ezek szerint el tudnák kép­zelni a kétéves szolnoki tartózko­dást?- Igen - folytatja -, ha Kínával összehasonlítom, igen.- Hogyan halad a magyar nyelv tanulása?- Úgyis tudja a választ. Nehe­zen! Ha a kifejezéseket, szóláso­kat szó szerint lefordítanánk an­golra, és otthon elmondanánk, azt hiszem, furcsán néznének ránk. Azonkívül az általunk nem használt hangzók ejtése is nehéz­séget okoz. Néhány szót azért már sikerült elsajátítani: - Nincs mit, egeszsegére, Madzsaror- szág, jóes tétkívánok! - sorolják fölváltva.- Találkoztak-e már magyar gyerekekkel?- Kevés alkalmunk volt rá, de akiket megismertünk, nagyon ér­deklődőek voltak. Jó tudni, hogy él bennük a tudásvágy az angol nyelv iránt.- Köszönöm a beszélgetést. Bakos Csaba Fotó: I.Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents