Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-04 / 74. szám

Engedéllyel pusztítják az élővilágot a Zagyvában jAsz-nagykun-szolnok megyei napilap A koronás címert szavazta meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése Napirenden az Állami Vagyonügynökség és a népszavazás - Ma is ülést tart a testület A parlament rendkívüli üléssza­ka tegnap folytatta munkáját. Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke 296 képviselő jelenlétében is­mertette a már elfogadott napiren­det. A plénum ezután áttért a Magyar Köztársaság Alkotmánya címerre vonatkozó módosításának tárgya­lására. Vita az ország címeréről Balsai István igazságügy-mi­niszter előadta, hogy a kormány ezúttal csak egyetlen javaslatot ter­jeszt a plénum elé, mégpedig a ko­ronás kiscímert. Salamon László, az alkotmány- ügyi, törvényelőkészítő és igazság­ügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság is ezt a változatot támogatja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előzetesen véle­ményezni. Kőszeg Ferenc szóban is kifej­tette indítványát, melynek lényege, hogy az állami és a történelmi cí­mert különböztessék meg, azaz al­kalomtól függően használják a ko­ronás, illetve a korona nélküli álla­mi jelvényt. Csépe Béla (KDNP) mereven el­lenezte a beterjesztett javaslatot. Katona Tamás külügyminiszté- riumi államtitkár szintén azon a vé­leményen volt, hogy a koronás cí­mert kellene bevezetni. TellérGyula(SZDSZ) leszögez­te: a koronás címer azért megfele­lőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre jelenti a magyar államiságot, a történelmi folytonosságot és az európai népek közösségéhez való tartozást. Antall József miniszterelnök is szót kért a vitában, kijelentve: nem tartja indokoltnak, hogy további heraldikai, közjogi vagy politikai érvekkel folytatódjék a polémia. Lezárták az általános vitát, majd Szűrös Mátyás az illetékes bizott­ságnak utalta megvitatásra a komp­romisszumos módosító indítványt. Állami Vagyonügynökség Ezután a parlament megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyúj­tott törvényjavaslat tárgyalását. Az előterjesztő, Balsai István igazság­ügy-miniszter hangsúlyozta: a kor­mányprogram egyik gazdaságpoli­tikai célja a szociális piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhe­tetlen a nemzeti vagyon 80-90 szá­zalékát kitevő állami tulajdon je­lentős részének privatizációja. E folyamat ellenőrzésében fontos szerepe van az Állami Vagyonügy­nökségnek. A kormányprogram megvalósításához indokolt, hogy az Állami Vagyonügynökség (Folytatás a 2. oldalon) SZKP-KONGRESSZUS Beszámoltak a Politikai Bizottság tagjai A Politikai Bizottság tagjainak beszámolóival viszonylag csende-- sen telt az SZKP kongresszusának tegnapi ülésnapja, némi feszültsé­get mindössze az Örmény KP kilé­péséről szóló fenyegetés, illetve az örmény-azerbajdzsán viszály fel­lángolása váltott ki a teremben. Nyilván nem érezte nagy vesz­teségnek saját távollétét Borisz Jel­cin sem, aki ehelyett az oroszor­szági parlament ülésén elnökölt. Délután a moszkvai Gorkij park előtt ötezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelynek résztve­vői radikális megújulást követel­tek az SZKP-tól. A PB-tagok beszámolói két-há- rom kivételtől eltekintve lényegé­ben sablonosak, az egyértelmű po­litikai állásfoglalástól mentesek voltak. Ez alól kivételt csupán Je- gor Ligacsov és Eduard Sevardna- dze, valamint Dmitrij Jazov felszó­lalása jelentett. Ligacsov a tőle megszokott módon, köntörfalazás nélkül, határozottan értésre adta, hogy továbbra is a hagyományos értelemben vett szocializmus tán­toríthatatlan híve, ellenzi a magán- tulajdont, viszont az osztály­érdekeket, a szocializmus értékeit az általános emberi értékeknél ma­gasabb rendűnek tarja. Ligacsov nem rejtette véka alá azt sem, hogy továbbra is marxista-leninista él­csapatként tartja elképzelhetőnek az SZKP jövőjét. Felszólalása több ízben is elismerő tapsot váltott ki. Lényegében Ligacsov ellenpó­lusaként szólalt fel Eduard Sevard- nadze külügyminiszter, aki euró­pai hangvételű beszédében szen­vedélyesen érvelt a peresztrojka, s mindenekelőtt a megújult szovjet külpolitika mellett. A grúz nemze­tiségű szovjet politikus egyebek között visszautasította azokat a vá­dakat, amelyek Moszkva egyolda­lú engedményeinek igyekszenek, beállítani a leszerelési megállapo­dásokat, a szovjet-amerikai vi­szony javulását. Hangoztatta: a Szovjetunió nem tekintheti katonai ellenfelének az Egyesült Államo­kat, a politikai megegyezést, az együttműködést kell keresni, csak ez használhat az országnak. Nem okozott különösebb meg­lepetést, hogy Vlagyimir Krjucs- kov, a KGB elnöke, noha határo­zott támogatásáról biztosította Gorbacsovot, beszédével lényegé­ben Ligacsov mögé sorakozott fel. A gorbacsovi vonal határozott képviseletével tűnt ki ugyanakkor Dmitrij Jazov védelmi miniszter, aki hitet tett az új katonai doktrína elvei, az elégséges és egyenlő biz­tonság, a katonai reformok és a leszerelés mellett. Ötezer köbméter szennyvíz a rothasztó tóból ____________________________ ___________.________________________________ M iért pont alacsony vízállásnál csinálják? osztálya szigorúan felszólította a vízterületet hasznosító szegedi Tisza Halászati Tsz-t a haltete­mek mielőbbi eltávolítására. A jelenség ugyanis már napokkal ezelőtt észlelhető volt, de a szö­vetkezet eddig még mit sem tett a víz fertőzését okozó döglött ha­lak kiszedésére. Halpusztulást jeleztek a tiszaderzsi III-as öntö- zőcsatomában is. A szakem­berek véleménye szerint a halál­lomány tizedelését a meleg idő­járás, az algásodás miatt bekö­vetkezett oxigénszegénység, to­vábbá a szennyvíz okozza. A te­rületi Vízügyi Igazgatóság kör­nyezetvédői megerősítették a vízterületek ellenőrzését a Tisza­füredtől Csongrádig terjedő tér­ségben. A karcagi egyes számú öntö- "’ző-főcsatomán idestova egy hete folyik a küzdelem a csatornába került kommunális szennyvíz el­távolítására, a szennyvízdugó megszüntetésére, harmadfokú készültséggel. A Középtiszavi- déki Környezetvédelmi és Vízü­gyi Igazgatósághoz időközben újabb területekről érkeztek beje­lentések vízszennyezésről, illet­ve halpusztulásról. A Zagyván a hét elején első fokú szennyvízvé­delmi készültséget rendeltek el, mivel a hatvani cukorgyár rot­hasztó tavából ötezer köbméter bűzös, pocsolyás szennyvizet en­gednek a folyóba. Az igaz, hogy a műveletet a Középdunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával, szabályozottan engedik a folyó­ba, de a tömény szennyeződés már a Középtiszavidéki Igazga­tóság területén, Hatvan és Szol­nok között okoz jelentős gondo­kat. Az igazgatóság a folyó ala­csony vízállása miatt számol az abszolút oxigénhiánnyal, meg­kezdték a levegőztető készülé­kek előkészítését a bevezetésre. Ha ez sem segít, akkor kezdemé­nyezik a rothadó anyagokban dús szennyvíz bevezetésének leállí­tását. Jelentős halpusztulásról érke­zett bejelentés Csongrád térségé­ből A csongrád-mámai Holt-Ti- szán haltetemek borítják a vízfe­lületet, a becsléések szerint tíz mázsa busa pusztult el. A Vízü­gyi Igazgatóság környezetvédő Észt gazdasági kiállítás nyílt Szolnokon A vállalatok közötti együttműködésé a jövő Az észt gazdasági és kereske­delmi kiállítás megnyitnának al­kalmából tegnap sajtótájékoztatót tartottak Szolnokon. Dr. Bugán Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese hangsúlyoz­ta, hogy szűkebb pátriánk és Észt­ország között eddig csupán a ha­gyományos politikai és kulturális kapcsolatok alakultak ki. Az el­múlt év nyarán azonban elindult egy folyamat, amelynek célja a vállalatok közötti közvetlen együttműködés kiépítése. Me­gyénk ipari és kereskedelmi válla­latai, valamint szövetkezetei ta­valy nagyszabású árubemutatót rendeztek Tallinnban. Viszonzásképpen most a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban kerül sor arra a kiállításra, amelyre kilenc észt vállalat hozta el termékeit. Miközben a Szovjetunióba irá­nyuló export drasztikus csökkené­sének lehetünk tanúi, a vállalatok közötti, kölcsönös előnyökön ala­puló kompenzációs üzletek lehető­séget teremthetnek a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Nem beszélve arról, hogy valóban nagy hiba lenne erről a kiépített piacról kivonulni, hiszen a dollár- elszámolásra történő áttérés után világhírű nyugati cégekkel kell versenyezni. A Baltikum köztár­saságainak önállósodási törekvé­sei mindenesetre további lendüle­tet adhatnak a közvetlen együttmű­ködés kibontakozásához. Igor Pihela, az Észt Ipari és Ke­reskedelmi Kamara alelnöke ugyancsak rámutatott a vállalata­ink közötti szoros gazdasági kap­csolatok szükségességére. Szám­talan, megyénk iparát reprezentáló cég már kiterjedt együttműködést folytat észt partnervállalatokkal, de a lehetőségek jó része még ki­használatlan. L.Z. Leütötték az őrt Szökés a jászberényi fogdából Lakat alatt várják a büntetést Zavargások Tiranában Több százan a követségekre menekültek Az ATA albán hírügynökség tegnap délután bur­koltan megerősítette külföldi tudósítóknak és diplo­máciai köröknek azt az értesülését, hogy hétfőn este súlyos incidensek történtek az albán fővárosban. „3-400 huligán, köztük visszaeső bűnözők és meg­tévesztett fiatalok” megpróbált behatolni néhány (köztük a magyar) nagykövetségre. Egyes, hozzájuk csatlakozó „családtagjaik” köveket, téglákat és „más tárgyakat” dobáltak a rendőrökre - írta a hír- ügynökség. Sok embert letartóztattak. Athéni érte­sülés szerint a rendőrség tüzet nyitott polgári szemé­lyekre, akik közül többen meghaltak vagy megsebe­sültek - jelentette a UPI. Az MTI diplomáciai forrásokból szerzett értesü­lései szerint négy albán férfi behatolt a tiranai ma­gyar nagykövetségre és ott menedékjogért folyamo­dott, illetve azt kérte, hogy onnan külföldre távoz­hasson. Az ügy rendezésére a tiranai magyar nagy- követség felvette a kapcsolatot az albán hatóságok­kal. Egyéb hírügynökségi jelentések szerint összesen több százra tehető azok száma, akik a különböző országok tiranai követségeire menekültek hasonló céllal.. Július helyett csak szeptemberben Költségvetési támogatás a pártoknak Valószínűleg több pár­tot is csalódás ér, hogy a választásokat követően ré­szükre járó első költségve­tési támogatást nem július, hanem csak szeptember végén kapják meg. Né­meth Gyuláné, a Pénzügy­minisztérium csoportve­zetője az MTI érdeklődé­sére elmondta, hogy a tör­vény értelmében a válasz­tás eredményét a képvise­lői megbízatás érvényes­ségének megállapítását követő negyedév első nap­jától kell figyelembe ven­ni. Azaz ez a dátum július 1-je, s a pénzt negyedé­venként, utólag kell kifi­zetni. A pártok ez évre megál­lapított 700 millió forintos költségvetési támogatásá­ból a választások előtt 228 milliót utaltak ki, így 472 millió forint maradt. A tör­vény értelmében az összeg 25 százalékát (118 millió forintot) a parlamenti kép­viselettel rendelkező pár­tok között egyenlő arány­ban kell felosztani. Ez hét párt számára egyenként 16,8 millió forintos támo­gatást jelent. (A hat ismert parlamenti párton kívül az Agrárszövetséget is meg­illeti ez az összeg, ugyanis a választások során e párt­nak is bejutott egy képvi­selője a parlamentbe, egy másik képviselője pedig közös jelöltként került be az Országgyűlésbe.) Az állami támogatás 75 százalékát, összesen 354 millió forintot a szava­zatok arányában azok a pártok kapják meg, ame­lyek a szavazás során 1 százalék feletti eredményt értek el. Ez összesen 11 pártnak sikerült. A leg­több támogatást, 89,9 mil­liót a Magyar Demokrata Fórum kapja, a Szabad Demokraták Szövetsége 81 <7, a Kisgazdapárt 42,3, Magyar Szocialista Párt 39,8, a Fidesz 26,5, a KDNP 23,1, az MSZMP 12, az MSZDP 10,6, az Agrárszövetség 11,6, a Hazafias Választási Koa­líció 9,6, a Vállalkozók Pártja pedig 6,5 millió fo­rintos támogatásra jogo­sult. Az üres, szűk fogdában három­feltúrt prices, koszos, gyűrött ágyneműk, ruhák, tépett újságok és szemét. A falat az egyik sarokban rr 'g- bontották drótdarabokkal, «vézi tükör fémkeretével. Erejét, lele­ményességét próbálgatta, vagy valóban szökni akart a három fia­tal? Nem lehet tudni, de úgy lát­szik, igyekezetük eredménytelen volt, mert távozásra jobb, hatáso­sabb módszert választottak. A Jászberényi Rendőrkapi­tányság fogdájában egy hónapja szállásolták el a 24 éves Völgyi Szilvesztert és két fiatalkorú tár­sát, K. J-t és Sz. I-t. Völgyi már régóta Pestre költözött, de gyak­ran hazalátogatott Jászberénybe régi barátságait ápolni, alkalmi bűncselekményeit elkövetni. Ő volt az, aki ez év januárjában az egyik éjszaka betört a városi ta­nácsra K. J-vel. Azóta sok más bűncselekmény terheli kettőjük közös számláját: betöréses lopás a fővárosban, Jászberényben, Jászladányban és Érden, lopás Gödöllőn. Április végén K. J. ezen kívül aljas indokból elköve­tett súlyos testi sértéssel és ki­fosztással súlyosbította helyze­tét. (Folytatás a 3. oldalon) A "függetlenségi nyilatkozatok" után Feszült politikai helyzet Jugoszláviában Belgrádban nagy ellenérzéssel fogadták a hétfőn Koszovón és Szlové­niában elhatározott egyoldalú döntéseket: a szövetségi képviselőházban a törvényhozók jórészt a koszovói albánok és a szlovén parlament nyilat­kozatát vitatták, s nem a kormányprogram napirenden szereplő pontjaival foglalkozták. Hétfőn előbb Koszovóról érkezett hír, hogy a helyi albán (Folytatás a 2. oldaton) Felvételünkön a kiállításon bemutatott sportfelszere­lések láthatók Fotó: N. ZS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents