Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-17 / 85. szám

2 1990. JÚLIUS 1 Marad a tanácsi rendszer? /Folytatás az 1. oldalról/ Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki drá­mai szavakkal ecsetelve a tör­vény elfogadásának jelentőségét - emlékeztetett airra, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Sza­bad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Or­szággyűlés a kormányzati tevé­kenység megbénítására alkal­mas, minősített többséget igény­lő törvények körét "a szükséges mértékre" korlátozza. Vita a paktum körül Az MDF elvárja, hogy az SZDSZ haladéktalanul térjen vissza a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. A kormánykoalíció pártjai hajlan­dóak minden ésszerű és elfogad­ható módosítási indítványt fi­gyelembe venni, amennyiben azonban a beterjesztett alkot­mánymódosítás nem kapná meg a minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság alkotmánya emiatt továbbra is a szovjet típusú tanácsrendszert tartaná fenn, akkor ennek min­den következményéért a felelős­ség a megállapodást megszegő szabad demokratákat terhelné. Magyar Bálint, a Szabad De­mokraták Szövetségének nevé­ben - ugyancsak soron kívüli hozzászólóként - válaszolt az ál­lásfoglalásra. Mindenekelőtt ki­fogásolta, hogy a két párt "ma­gánjellegű" megállapodását a Parlament elé vitték. Indokolat­lannak tartotta, hogy e kérdésben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre, hiszen még nem zárult le az önkormányzati törvény álta­lános vitája. Az SZDSZ egyéb­ként sem érzi úgy, hogy felrúgta a megállapodást. A Magyar De­mokrata Fórum - illetve a kor­mányzó pártok - állásfoglalása olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben egyedül az ellenzéket terhelné a felelősség, amennyi­ben valamely tartalmi kérdésben nem sikerül a parlamenti pártok­nak konszenzusra jutniuk. Az elnöklő Szabad György ja­vaslatára a napirenden kívüli vi­tát egyelőre "befagyasztották" - s az önkormányzati törvény problémakörét a tárgysorozat­nak megfelelő helyen és időben veszik elő. Utolsó soron kívüli felszólaló­ként kapott szót Tarján Lászlóné. A Független Kisgazdapárt kép­viselője választópolgárai véle­ményét tolmácsolta. Az emberek az országgyűlési közvetítések nyomán úgy vélik, hogy felhá­borító érdektelenség, figyelmet­lenség tapasztalható a Parlament soraiban. Gyakoriak a szemé­lyeskedő, időhúzó felszólalások, amelyek aláássák a törvénykezé­si munkát. Félévenként felülvizsgálják a családi pótlékot A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosí­tásának részletes vitájával, pon­tosabban a részletes vitában be­nyújtott újabb módosító javasla­tok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredeti­leg benyújtott javaslatot fogad­ták el, amelyet - mivel azt a kép­viselő visszavonta - Kutrucz Ka­talin (MDF) teijesztett elő. Esze­rint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermekne­velés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt. A vitában az érintett tárcák képviselői is állást foglaltak. Ke­lemen András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára felaján­lotta, hogy a tárca és a kormány félévente megteszi a "karbantar­tó" intézkedéseket a családi pót­lék értékének megőrzésére. Ra­bár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemcsak a Parlamentnek van felelőssége a családokkal szemben, hanem a kormánynak is. ígéretet tett arra: a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a családi pótlékot - szükség szerint - a le­hetséges legnagyobb mértékben emelje. AT. Ház a módosító javaslatot elfogadta, s 285 igen, 4 nem sza­vazattal, 9 tartózkodás mellett módosította a családi pótlékról szóló törvényt. A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi po­lémiát folytattak, amelynek lé­nyege: miként tárgyalják az SZDSZ által beterjesztett önkor­mányzati "ellentörvény-terveze- tet". A jelenleg érvényes házsza­bályok ugyanis nem rendelkez­nek arról az esetről, amikor a kormány beterjesztett törvényja­vaslatával szemben az Ország- gyűlésnek egy teljesen új tör­vényjavaslatot kell megvitatnia. Végül is Szabad György az ügy­rendi bizottság hatáskörébe utal­ta a döntést, nevezetesen: a bi­zottság vizsgálja felül és foglal­jon állást arról, hogy a képvise­lők esetleg az egyszer már elfo­gadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ "ellentörvényét". Az SZDSZ "ellentörvény­tervezete" Az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bi­zottság nevében Salamon László (MDF7) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t. Mint mondotta: a szeptember 30-ig hátralévő idő nem elegendő a szakmailag is megalapozott módosításokra. A javaslatok sokasága és az idő rö­vidsége együttesen pedig jelen­tősen lecsökkenti az eredményes helyi választások lehetőségét. Kérte az ellenzék tagjait, gon­doljanak felelősségükre, ne te­gyék lehetetlenné a kormány munkáját, hiszen ezzel meg­fosztják az országot a helyi rend­szerváltás lehetőségétől, kon­zerválják a tanácsi rendszert, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a he­lyi kiskirályok tovább élősköd- jenek. Juhász Pál (SZDSZ) vissza­utasította az obstrukció vádját. Hangsúlyozta: az új jogszabály- tervezet teljes egészében a ko­rábban meghirdetett alapelvek­nek felel meg. Az SZDSZ egyéb­ként azért nyújtott be teljes tör­vénytervezetet, hogy az egyedi javaslatok sokasága ne lassítsa a munkát. Kőrösfői László (MSZP) le­szögezte: éppen a kormánypárti hozzászólások lassítják a tör­vénytervezet fölötti vitát, az el­lenzék igyekszik konstruktív ja­vaslatokkal hozzájárulni a vitá­hoz. Az önkormányzati törvényja­vaslat általános vitáját az ebéd­szünet idejére függesztette fel az Országgyűlés. A képviselők - pártállásuktól függően - túlnyo­mórészt továbbra is támadták, il­letőleg védték a törvény terveze­tét, elfogadásra, illetőleg elutasí­tásra ajánlva azt a T. Háznak. Ungár Klára (FIDESZ), Pusztai Erzsébet (MDF), Wekler Ferenc (SZDSZ) is kifejtette: jó önkor­mányzati törvényt a csatlakozó törvények hiánya miatt nem le­het alkotni, ám abban vala­mennyien egyetértettek, hogy az önkormányzati választásokat szeptember 30-án mindenkép­pen meg kell tartani. Az ellenzé­ki képviselők közül többen hangsúlyozták: a most készülő törvényt ideiglenesnek kell te­kinteni, mert hiányoznak azok az alapvető gazdasági feltételek, amelyek nélkül az önkormány­zatok nem képesek sikerrel mű­ködni. A törvénytervezet egyik kon­cepcionális hibájának rótták fel, hogy abban a központi hatalom túlságosan nagy beavatkozási le­hetőséget kap; a mindenkori kor­mány így beleszólhat az önkor­mányzatok életébe. A polgár- mesteri, a főispáni intézményen keresztül például jogszabályok­kal, a megye rendeletalkotással, a kormány pedig közvetlen jog­szabályalkotással irányíthatja a helyi testületeket. Javaslatok az elhalasztásra Több javaslat is elhangzott a délutáni vitában: Horn Gyula (MSZP) azt indítványozta, hogy - mivel a nagy számú módosító javaslat immár áttekinthetetlen­né és követhetetlenné teszi a vi­tát, és félő, hogy a valóban alap­törvény értékű jogszabályterve­zet fogyatékosságait nem sikerül kiküszöbölni - a hat parlamenti párt, illetőleg a függetlenek állít­sanak fel egy bizottságot. E tes­tület július végéig hangolja össze az alapvető kérdésekre vo­natkozó javaslatokat, amelyek­ről aztán az Országgyűlés dönt. Oláh Sándor (FKgP) - hangsú­lyozva, hogy csupán a maga ne­vében szól -, azt indítványozta: tárca vonja vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot, illetőleg dol­gozza azt át. A délutáni szünetben az SZDSZ invitálta sajtótájékozta­tóra az újságírókat. Ezen a frak­ció tagjai az MDF néhány órával korábbi hasonló rendezvényén a szabad demokraták önkormány­zati "ellentervezetével" kapcso­latban elhangzott megjegyzé­sekre kívántak választ adni. Mint fogalmaztak: nem fedi a valósá­got az, ahogyan a fórum képvi­selői a különböző szakértői véle­ményeket minősítették. Hangsú­lyozták azt is, hogy nem értenek egyet a beterjesztett törvényja­vaslat koncepciójával, ezért dol­gozták ki az új indítványt. Délután a téma ismét terítékre került: Józsa Fábián (MDF) az­zal vádolta Juhász Pál (SZDSZ) képviselőt, hogy frakciója meg­engedhetőnek tartja a tanácsi rendszer fenntartását. Juhász Pál, majd később Wekler Ferenc kijelentették: nem kívánják a ta­nácsi rendszer fenntartását, sőt az SZDSZ éppen azért nyújtotta be módosító javaslatait, hogy az önkormányzati törvény megal­kotása után mindenképpen meg lehessen tartani a helyi választá­sokat. Igaz, ehhez a választójogi törvény napirendre tűzése és mó­dosítása is szükséges - mondot­ták. Döntés: a jövö héten? A törvényhozók 18.30 előtt néhány perccel fejezték be mun­kanapjukat. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mivel e témához még többen hozzá kí­vánnak szólni, a törvényjavaslat általános vitáját a következő hét­főn folytatják. Kedden reggel a T. Ház várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Németország szuverén állam lesz Brüsszelbe érkezett Antall József Németország az egyesülés után olyan szuverén állam lesz, amely maga dönt belső beren­dezkedéséről és katonai-politi­kai hovatartozásáról is. Erről ál­lapodott meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Helmut Kohl kancellár kétnapos moszkvai tár­gyalásain. A két vezető a kaukázusi Mi- nyeralnije Vodi városában tartott sajtóértekezletén közölte azt is, hogy az egyesüléssel, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szerződéssel együtt érvényüket vesztik a négy nagyhatalom Né­metország feletti ellenőrzési jo­gai. /Folytatás az 1. oldalról/ tette, hogy a közösség kapcsola­tainak további bővítésére törek­szik Magyarországgal, beleértve egy társulási szerződés kidolgo­zását is. A Tizenkettek tavasszal hatá­roztak úgy, hogy Közép-Kelet- Európa épülő demokráciáival az együttműködési szerződések "új nemzedékét” hozzák létre, S az ebben megfogalmazandó társu­lási formulákat mindig az egyes országok helyzetéhez igazítják: így az, hogy konkrétan milyen lesz a magyar társulás, sokban függ a ma csúcsszinten kezdődő, majd más fórumokon folytatódó munkától. Az előzetes tervek szerint ta­lálkozóra kerül sor Manfred Wömerrel, a NATO főtitkárával is, alig egy nappal az után, hogy Wömer visszaérkezik Moszkvá­ból, ahol a NATO első számú funkcionáriusa először találko­zott a Szovjetunió vezetőjével. A NATO és Magyarország kapcso­lataiban is először kerül sor e terv értelmében ilyen szintű ta­lálkozóra. Amagyarminiszterel- nök ma udvariassági látogatást tesz Baldvin belga uralkodónál, aki a múlt hónapban járt Ma­gyarországon és ekkor már talál­kozott Antall Józseffel. Ugyan­csak ma kerül sor Wilfried Mar­tens belga miniszterelnök és An­tall József megbeszélésére. Amnesztia után a szolnoki börtönben Uraim, holnap szabadulnak! Az amnesztia hírére és annak kihirdetése után mi jellemezte a szolnoki börtönt? - erről beszél­gettünk Doktor Károly őmagy- gyal, az intézet parancsnokával.- Az amnesztiát követően a fogva tartottak körében meg­nyugvás volt tapasztalható - mondta a parancsnok. - Minden­kinek megmondtuk, egyharmad- dal, egynegyeddel vagy egy- nyolcaddal csökken a büntetés ideje, mert ez is volt azon túl, hogy többen rögtön szabadultak, meg néhányan a feltételes szaba­dulás tekintetében a sorolásban előbbre kerültek. A fogva tartot­tak körében az is jó hatást váltott ki, hogy a napi sajtó rend­szeresen tájékoztatta őket arról, hogy milyen stádiumban van a közkegyelem kérdése. Az ezzel foglalkozó cikkeket a helyi rá­dióban rendszeresen beolvastuk. Nemcsak azok nyugodtak meg, akiket kiengedtek, hanem azok is, akik bentmaradtak. Az intéze­ten belül visszaállt a szokásos rend és nyugalom.- Ezek szerint az elítélteket nem érte váratlanul a szabadu­lás?- Volt, akit váratlanul ért és nem készült megfelelően arra. Nálunk is, az ország más terüle­tein is tapasztalható az, hogy a szabadultak' egy része ismét ren­dőrkézen van.- Erre számítva a lakosság nem egyértelmű helyesléssel fogadta az amnesztiát...- Szerintem a lakoságnak nem emiatt kell nyugtalankodnia, hogy néhány - büntetését részben letöltött - ember szabadlábra ke­rül. Számomra sokkal nyugtala­nítóbb a ki nem derített bűncse­lekmények igen nagy száma.- A jogerősen elítélteknél ért­hető a megnyugvás, hiszen most már pontosan ki tudják számíta­ni, hogy mikor kerülnek szabad­lábra. S mi van az előzetes letar­tóztatásban lévőkkel?- Meglehetősen sokan, több mint kilencvenen vannak előze­tes letartóztatásban. Az ő ügyük felülvizsgálata folyamatos. Az eljáró bíró dönti el, hogy közülük ki kap kegyelmet. Úgy tűnik, a nálunk előzetes letartóztatásban lévők nagy részére nem terjed ki a kegyelem, mert bűncselekmé­nyük olyan súlyos, hogy nem le­hetséges kegyelemben részesíte­ni őket. Elszomorító, hogy az előzetes letartóztatásban lévők egyre inkább a fiatalabb korosz­tályból kerülnek ki. Jelenleg is mintegy húsz olyan fiatal van az intézetben, aki nagyon súlyos bűncselekményt követett el. El­sősorban a rablásokra és a súlyos testi sértésekre gondolok. Az is igaz, hogy ezeknek a fiataloknak nem volt meg a kellő szociális hátterük. Nagy részük intézetből került ki. Nincs kötődésük a kinti élethez. Gyakorlatilag magukra hagyatottak, segítséget nemigen kapnak. A velük való foglalko­zásban sokat jelenthet az, hogy az egyház is érdeklődik irántuk és segítséget kíván nyújtani ne­kik. Erre annál inkább szükség van, mert ezeknek a fiataloknak jelentős része lelkileg sérült. Nincsenek tisztában cselekmé­nyük elkövetésének súlyával, másrészt pedig cSak a mának él­nek, nem törődnek a holnappal. Az intézet vezetői bíznak abban, hogy az egyház lélekre való ha tása eredményes lesz.- Mennyiben van egyenlősé] az előzetes letartóztatásban lé vők között?- A bánásmód tekintetében tel jesen. Az új jogszabályok adt lehetőségek - például a saját te levízió behozatalának lehetősé ge - azonban módot nyújtana! arra, hogy a gazdagabb fogv tartottak előnyt élvezzenek. Pél dául: mondhassák társuknak csak akkor nézheted az én tévé met, ha kimosod a zoknim. A ilyen eseteket nem lehet meg akadályozni.- Az intézetben hogyan érezte ti hatását az, hogy az elítélte jelentős része szabadult?- Megszűnt a zsúfoltság. Fc kozatosan építjük le az emelete ágyakat, hogy ezáltal is enyhíl sük az összezártság érzését, s m gyobb mozgáslehetőséget biztc sítsunk az elítélteknek.- A bánásmód tekintetébe mennyiben él a régi büntetés végrehajtási szemlélet?- Az állomány egy részén« szemléletbeli változásra szüksé van. Tudomásul kell venni, hog a becsukáson túl egyéb szankc: ókat nem kell alkalmazni. A fog va tartottakkal szemben az err béri normákat kell érvényesít« nünk.- A megszólításban is?- Nálunk a megszólítás: X.) elítélt! Amikor azonban a szab. dűlőkhöz szóltam, megkérde; tem tőlük: hogyan szólítsál őket? Egyikük azt felelte, mo: már azt szeretné, ha őket is úma szólítanám. Azt mondtam: no: uraim, holnap szabadulnak! S.I VÉGRE ELEGENDŐ FOGORVOS LESZ SZOLNOKON /Folytatás az 1. oldalról/ zik, hogy a kommunális üzem konténervécéket állít fel: ezek éjjel is üzemelnek, hiszen a pia- cozók egy része a gépkocsijában tölti az éjszakát. Ezzel persze a lengyelpiaci gondok nincsenek maradéktalanul megoldva, de egyelőre ennyire futja a város pénzéből. A másik érdekes téma Szol­nok fogászati ellátása volt. A je­lenlegi helyzet eléggé lehango­ló, hiszen a város évek óta fog­orvoshiánnyal küzd. Ugyanak­kor rendelőből sincs elég. Az is­kolafogászatot a középiskolák­ban nem tudták megszervezni, hiszen sokszor még a városi kör­zetek ellátását is nehéz volt meg­oldani. A 19 fogászati körzetben tíz-tizenegy orvos dolgozott. Ta­valy nyáron például szabadságra se tudtak elmenni, sok orvos 150-180 százalékos teljesít­ményt produkált. Ennél többet már nem tudtak dolgozni, ugyanakkor a lakosság elégedet­len volt a zsúfolt várótermek mi­att. Úgy tűnik, pillanatnyilag megvalósul az egyensúly; au­gusztus közepétől hat pályakez­dő fogorvos és három, már ré­gebben praktizáló jön Szolnok­ra. A fogorvosokat persze nem elég megszerezni, meg is kell tartani őket. Ahhoz azonban, hogy letelepítsék őket, lakás is kellene. Ezt segíti valamelyest a vb­ülés egyik döntése. Határoza született az Ady Endre út-Dózs György út-Somogyi utca álta határolt területen épült lakásol közül 6 állami lakás bérlőkijelö lési jogáról. Eszerint a megye kórház, a Külkereskedelmi Főis kola Szolnoki Tagozata és a me gyei bíróság kapott bérlőkijelö lési jogot. Döntés született a Rákóczi ú környékének rendezésiterv-mó dosításáról is. Korábban oktatás intézményeket is akartak erre területre építeni. Mivel ez nen valósul meg, a helyükön is lakó házak épülnek. Társasházaka terveznek - egy-két emeleteseke -, a terület kisebb részére pedij tetőtér-beépítéses családi háza kát. így ebben a városrészbe: 361 lakást tudnak kialakítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents