Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-12 / 81. szám

8

Mit igyon a szomjas ember?

Kánikulában az ember akarva- akaratlanul is tapasztalja, hogy milyen sok verejtékmirigye van. Mintegy kétmillióra tehető a számuk. Néhány helyen - például a fülkagylón és a szemhéjon - hiányoznak a bőrből. Legtöbb a tenyéren és a talpon (itt négyzetcentiméterenként 500-700 verítékmirigy is található). Bár nem működik mind egyszerre, a napi verejtéktermelés 600-800 grammnyi. Kánikulában persze ennek nyolc-tízszerese is lehet. Ilyenkor mondja az ember: - "Szakad rólam a víz. Az ételt se kívánom. Csak a vizet iszom, de minél többet iszom, annál jobban izzadok!"

Valóban így van. Á folyamat önmagát pontja. A verítékezéskor a szervezet folyadékmennyisége csökken. Ez szomjúságot okoz. Ezért iszik ilyenkor az ember, ki többet, ki kevesebbet. És aszerint izzad újra...

Csakhogy! Verítékezéssel a szervezet nemcsak vizet, hanem sót is veszít. Tulajdonképpen a víz- és a sóveszteség együttes következménye nagy melegben az étvágytalanság, a fáradságérzés, a gyengeség, a levertség. Ez az úgynevezett "vízmérgezés". Erre mondjuk: megingott a szervezet só- és vízháztartásának az egyensúlya. Nyári melegben a hőség mellett ezt viseljük el a legnehezebben.

De mit tehetünk ellene?

A vízivást mindenesetre mérsékelni kell. És nemcsak a verítékezéssel elvesztett vizet, hanem az ilyenkor elvesztett sót is pótolni kell.

A kettőt lehet egyszerre is. Sőt, az is a helyes!

Éppen nemrégiben tapasztalta egyik ismerősöm, hogy mennyivel könnyebben bírta a nagy meleget egész nap, midőn reggelire a tej mellé sóskiflit fogyasztott.

Tulajdonképpen nem új dolog ez. Gondoljunk csak a tejre, mint védőitalra, a sóskekszre, mint védőételre, amit kohók és kovácsműhelyek munkásai régóta rendszeresen fogyasztanak. A tej fehérjéi, zsírja, vitaminjai mellett ez esetben a só is segített megőrizni a szervezet só- és vízháztartásának az egyensúlyát. Hasonlóképpen a folyadék mellett vitaminokat, üdítő ásványi anyagokat, sókat juttatunk szervezetünkbe a lédús friss gyümölcsökkel, illetve zöldfőzelékekkel.

Jó szolgálatot tesznek és a mértéktelen vízivást segítenek visszaszorítani a napjainkban egyre népszerűbb üdítőitalok, gyümölcslevek is. Az alkoholtartalmú italok viszont a forróságér- zést és az izzadást növelik. Nyári melegben, napközben a pillanatnyi "üdítő hatásuk" könnyen a visszájára fordul.

Üdítőitalokkal nincs ilyen gondunk. A hagyományos üdítők és frissítők egyetlen "veszélye" csupán, hogy esetleg - kalóriadúsak. Egy-egy deci szörpben, lében vagy üdítőben 45-50 kalória is lehet.

Szerencsére ma már egyre inkább bővül a kalóriaszegény üdítőitalok választéka is. Egy deci meggyüdítőben például 30, egy deci paradicsomlében 36 kalóriát kap a szervezet. A citrom- és narancsízű, cukormentes italokban (Deit, Arola) még ennél is kevesebb, mindössze 9-10 kalória található.

... és még valami: az üdítőitalok hőmérséklete. Egyesek a jéghideg italokat kedvelik, főleg még ha jégkocka is úszik az ital tetején. Mások megelégszenek, hajó hűvös. Talán nekik van igazuk, mert a jeges ital könnyen megfázást, köhögést, rekedtséget okoz. Ezért találták ki a sörmelegítőt is, ami nem langyít, csak a metsző hideget tompítja.

Ne felejtsük el, a trópuson a rakodómunkások forró sós teát isznak, és azt mondják: jó! Talán nekik van igazuk.

t

Néplap 1990. JÚLIUS 12.

Nyaralás és ismeretszerzés

Lapozzunk bele az útikönyvbe!

Ha olyan vidékre megy nyaralni, kirándulni a család, ahol korábban nem járt, a gyerek számára tanulmányúttal is felérhet az ott-tar- tózkodás. Haszna igazán akkor lesz az útnak, ha nem éri őket felkészületlenül. Ha előre megismerik valamelyest a vidék jellegte- tességeit, a látnivalók nem véletlenül tűnnek szemükbe, hanem tudatosan készülnek, megfigyelnek. Régi tapasztalat, hogy aki bizonyos dolgoktól némi előzetes ismerettel rendelkezik, többet észrevesz a személyes találkozáskor, mint a felkészületlen társak.

[ Szabadidőben

1

2

3

5

6

7

8

9

H

11

12

vl

13

■

□

U

■

□

15

16

17

□

"Í8

19

X

20

21

J

22

*

□

23

ü

□

A

M

□

24

25

□

27

28

29

30

□

31

32

□

33

■

_

34

35

36

1

37

38

□

□

40

41

42

□

43

44

□

45

46

47

L

48

49

C

50

51

r

52

53

r

54

55

C

56

57

58

59

r

60

61

V

C

62

r

63

64

r

65

66

67

68

69

70

r

H

72

r

73

74

L

75

IE

\L

Ix

Hogyan is kezdjük el? Mikor már bizonyos, hogy hazánk melyik vidékén nyaralunk az idén, vegyük elő a térképet, s mutassuk meg a gyerekeknek. Nézzük meg, milyen tájegységen helyezkedik el, milyen közigazgatási körzetben, s lakóhelyünktől merre, mennyire esik. Ha külföldre utazunk, a felkészülés módszere mindenben hasonló.

Ezután szerezzünk be egy jó útikönyvet. Ha mondjuk Szilvásváradon, Cserépváralján vagy Bánkúton töltjük a szabadságunkat, a Bükk útikalauzt. Ehhez egy részletes turistatérképet is adnak, ezen a legaprólékosabban feltüntetik a környezet földrajzi jellemzőit. Lapozzunk csak bele az útikönyvbe! Részletesen bemutatja a Bükk-vidék tájait, éghajlatát, vízrajzát, barlangjait, állat- és növényvilágát, néprajzát, történelmét. Ezt az útikalauzt mi olvassuk el, ne a gyerek. Neki csak adjuk a kezébe, hadd lapozgasson benne, amíg érdekli. Tőle semmilyen felkészülést ne követeljünk meg, mert ez elriasztja. Az ismeretszerzés csak a szabad érdeklődés szálán futhat. Inkább mi próbáljunk egykét érdekes dolgot kibogarászni, s felhívni rá a figyelmét.

Itt van egy fénykép a kaptárkövekről. A riolittufa-kúpokba vájt sekély fülkében a XI-XIV. században méheket tartottak. Ha ezt elmondjuk róla, s megmutatjuk a fényképet, a gyerek nagy örömmel fogja felfedezni.

A Szalajka-völgyi vashámoroknál megemlíthetjük, hogy 1834-ben öntöttek egy ilyen táblát is: Tilalmas a halászat, ebatta. Vagy ilyen adatokat, hogy a hótakaró 80 napig marad meg átlagban, s hideg télen a Bánkút környéki északi lejtőkön még április elején is lehet síelni. 1969-ben 108 cm-es hó borította ^^Jag^lesikló^BánkútomJ

mondhatjuk, hogy a barlang szláv eredetű szó, s itt a Bükkben még megmaradtak az ősi magyar elnevezések: odú, odor, lyuk, kőlyuk. S a barlangot rejtő hegy: Odvas-kő, Odvas-bükk, Odorhegy, Lyukas-gerinc, Kőlyukgalya, Farkaslyuk-tető. A történelem ismét sok lehetőséget kínál. Egészen másként néz a gyerek egy várra, ha tudja, hogy valamikor Nagy Lajos, Mátyás király vagy Rákóczi lakta, a kurucok vívtak csatát, Kossuth honvédéi vagy magyar partizánok. Mindez az ismeret jól szolgálja a hazafias érzés, a hazaszeretet kialakulását is.

Mikor mondjuk el mindezt a gyereknek? Közvetlenül a kirándulás előtt. Úgyis megkérdezi, most hová megyünk, mit látunk, miért nézzük meg ezt a helyet. S csak annyit, amennyit a gyerek érdeklődése felvesz, inkább a helyszínen tegyünk hozzá még néhány dolgot, hívjuk fel újabb részletekre a figyelmét.

A sok új ismeret, de maga a benyomás, látvány is fárasztó hatással van a gyerekre. Ha nem tudja feldolgozni, ez nyugtalanító számára. Ezért legjobb, ha egy-egy programról hazafelé

tartva értékeljük a látottakat. Nem is feltétlenül a gyerekkel, csak magunk között, de célzatosan. S majd kérdez, elmondja, mit nem értett, mi nyugtalanítja, izgatja őt.

Fontos a jó arányt megtalálni, hisz a nyaralás mégis a sok játék, a kikapcsolódás időszaka a gyerek számára.

Átányi László- Portás! Portás! - kiabál és rohan felindultan egy izgatott hölgy a szálloda portásához. - Parancsoljon asszonyom - előzékenykedik az.

Mire a hölgy előadja panaszát: vízszintes 1. és függőleges 1.

Megfejtésül ezt kell beküldeni.

Vízszintes: 13. Táplálék, régi irodalmi szavunkkal. 14. Veszprém megyei kisközség. 15. Regényét Gárdonyi írta meg regényében. 16. Tallin észt város régebbi neve. 18. Hollandia legészakibb tartományaés annak székhelye. 20. Ha sietsz, még nem késed le. 22. Mutatószó. 23. Új, német szóval. 24. Gyógyítgat. 26. Fedd, dorgál valakit valamiért. 29. A~~ kén és a vanádium vegyjele. 31. A kutyával rokon ragadozó állat. 33. Építőanyag. 34. Pápák közepe. 35. Kellemetlen tojás. 37. Régi orosz lovaskatona. 39. A lóláb szokása. 41. Az első emberpár lakóhelye. 43. Afganisztán fővárosa. 45. Kérdő névmás. 46. Becézett női név. 48. Neves cukrász. Emlékét egy kedvelt tortafajta őrzi /József/. 50. Angol tenger.

51. Végtelen kelet. 52. rádium vegyjele. 54. Huzamos ideig fülsértő hangot ad. 56. Ifjúsági Magazin. 57.. Vegyi elem, a konyhasó egyik alkotóeleme. 60. Patak a Dunántúlon. 62. Sok évvel előbb. 63. Ádám, Hugó. 65. Latin eredetű férfinév /július 18./. 67. Hozzávetőleges ellenértékek. 71. Másolat. 72. Tudományos tétel. 73. Város Törökország európai részén. Régebbi neve: Drinápoly. 75. Kárt tesz valamiben.

Függőleges: 2. Mai táplálék. 3. Sivatag régi hajói. 4. Hazánk világszerte ismert gépjárműgyártó üzeme. 5. Kiejtett betű. 6. Váratlan fordulat, tréfás bemondás. 7. A bikavér jelzője. 8. Ránehezedő. 9. Élesít. 10. Olyan mértani egyenesek, amelyek valamely felületet éppen csak súrolnak, de nem metszik. 11. Alakot ábrázoló/a művészetekben/. 12. Hozzám. 17. Letesz. 19. Szóösszetételekben újat jelent. 21. Az ókorban Erdély területén élt nép. 25. Felkel! 27. Sajátkezűleg. 28. Sziléziai lengyel vajdasági székhely egyik lakója. 30. Ide helyezik a bíróság elé került gyanúsítottat. 32. Konyhai edény. 36. Átható, orrfacsaró szagú. 38. Egy földmunkás talicskányi földje. 40. Az olasz és a máltai gépkocsik nemzetközi jelzése. 42. Égy- forma betűk. 44. Háziállatok. 47. Akik a mások szerencséjét elkívánják. 49. Fejfedő, tréfás szóval. 53. Az arany vegyjele. 55. A mohácsi csata vezére volt /Pál/. 58. Szarvasfajta. 59. Egyik leggyakoribb női nevünk. 61. Pán isten hangszerei. 64. Német hegység. 66. Angol vonal. 68. Egykori etióp hercegek címe. 69. Becézett Ádám. 70. A kálium és a neon vegyjele. 74. A hegy közepe.

Valló Emil

Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése -július 21-ig.

Alku skót módra című, július 28-i rejtvényünk helyes megfejtése: És mondja, mennyibe kerül, ha megígérem, hogy nem nézek ki az ablakon? - Könyvutalványt nyertek: Rigó Melinda, Szolnok; Tóth Alajos, Jászárokszállás és Szabó Róza, Kunmadaras! /Az utalványokat postán küldjük el./______________________

A faszerszámok faluja: Cserépfalu

A bükkaljai település arról volt nevezetes, hogy kapa- és kaszanyéllel látta el az Alföldet. Minndenféle, fából való szerszámot szállítottak a parasztember számára. Ezek egy részét ma sem lehet nélkülözni, ráadásul ők az évszázadok óta bevált anyagból és formában készítik. A Tóth família ma is ebből él. Ifj. Tóth Lajos már nem a vásárokban, hanem az Erdei Termék Vállalaton keresztül értékesíti a sok-sok szerszámnyelet. Bár gépekkel felszerelt nagy műhelye van, a kaszanyél megalkotásához édesapja öreg műhelyét és faragószékét is igénybe veszi. MTI FOTO: Kunkovács László

Táska vászonból

Az utcán több nőt látunk manapság jókora táskával, mint holmi apró retiküllel. Divat a táska. A bemutatott rajz és szabásminta alapján magunk is készíthetünk praktikus, jókora vászontáskát. Célszerű hozzá roló- vagy farmervásznat venni, mert erős, strapabíró anyagok. 90 centiméter szélesből 1 méter szükséges, valamint 45 centiméter hosszú zipzár.

A darabok kiszabásakor a szabásminta szélei mellett 1 centimétert ráhagyunk az anyagra. Mivel a táskában sok mindent vihetünk - élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, stb. - át is nedvesedhet az alja. Ezért érdemes az alsó lap nagyságának megfelelő vastag kartonlapot is kiszabni, és PVC- zacskóba bújtatva a táska aljára helyezni, hogy ne ázzék át a táskánk és a ruhánk. B.K.

Ú5|t falsóra sj 2.x

f= 43 “

“5

43-M

alsoresz.

1x

4m■18 - HlQxgcm) I