Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-07 / 51. szám

Néplap 1990.6 JUNIUS 7. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Táppénz vagy nyugdíj? Egy tiszaroffi olvasói levél nyomában A tiszaroffi Romanek János asztalosmester szerkesztősé­günkhöz küldött levelében elpa­naszolta, hogy a helybeli Arany­kalász Tsz-ben - miután betegsé­ge miatt százszázalékos rokkant­tá nyilvánította az orvos­szakértői bizottság - sebtében el­indították a nyugdíjaztatását. Az eset úgy kezdődött, hogy a harmincöt éve becsületesen dol­gozó Romanek János (munkájá­ért csak dicsérték) gerincsérvet kapott, amihez valószínűleg a gyengén szerszámozott "mű­hely" is hozzájárult. Egyszál ma­ga végezte -1984 óta, kézi szer­számokkal a Borbély-kastély asztalosmunkáit. Műtété után 50-, majd ez év március 8-án 100 százalékos rokkantságot állapí­tottak meg nála. Az illetékes or­vosi bizottság felhívta a figyel­mét arra, hogy ilyen esetben elő­ször kimerítheti a táppénzes ke­retét, mely összesen egy év, s azután kérje a rokkantsági nyug­díjaztatását. Ezt a szándékát be is jelentette a szövetkezet sztk- ügyintézőjének, amire Balogh Lajos tsz-elnök levele adott vá­laszt. Közölte vele, hogy április elsejétől a táppénzes állománya megszűnt, elindították anyugdíj- ügyét. Intézkedésével a beteg ember zsebéből havi 1800 forin­tot vettek ki -10 hónapon keresz­tül még táppénzen lehetne -, no­ha az összeget nem a tsz, hanem a társadalombiztosító fizette vol­na! S mivel a betegállomány ide­je munkaviszonynak számít, Az M-es járatot nem megszüntetni, sűríteni kell Május 16-án reggel, a szolnoki Széchenyi lakótelep Ecseki utcai megállójából - a 6.30-kor induló 24-es hiányában - a 6.35-ös 24/A jelzésű busszal mentem kisgyer­mekemmel. Szerettem volna az Orosz Gy. utcánál leszállni, hogy az onnan 6.42 órakor induló M 17-es busszal továbbmehessünk a Ve­gyiművekhez, ahol dolgozom, ahová naponta óvodába viszem a gyermekemet. Az M 17-es buszok annyira zsúfoltak, hogy kénytelenek va­gyunk visszafelé menni egy-két megállót - abban a reményben, hátha felférünk rá. A problémám abból adódott, hogy a buszveze­tő nem vette figyelembe a jelzé­A Szolnoki Szolvill törökszent­miklósi, 4-es számú szervizében három hónapja áll javítás alatt a 150 literes Szaratov hűtőszekré­nyünk - írta elkeseredetten Gonda Lajos olvasónk, és közbenjárásun­kat kérte. Kis nyugdíjukból nem tudnak újat vásárolni, ezért a régi megjavítását várják, és érthető, hogy egyre türelmetlenebbül. Sajnos, ezúttal mi sem lehetünk olvasónk segítségére, mert mint kiderült, a szovjet partner ebben az évben egyetlen kondenzátort sem szállított a Ramovill megrendelé­sére. A szervizek állandó kapcsolat­ban állnak a központi alkatrész­elosztóval, megrendeléseik sürge­tése hiábavaló. Csupán igémi tud­ták, hogy amint megérkezik az import kondenzátor - ezt kell ki­cserélni a hűtőszekrényben - azon­nal megcsinálják. Rosszul sikerült randevú ugyanígy esett el a 40 éves jubi­leumijutalomtól, másfél havi ke­resettől. A levél kézhez vétele óta annyi történt, hogy az elnök úr Romanek Jánosnak megigérte: amennyiben a tsz vezetőségétől kéri a jubileumi jutalom kifizeté­sét, ő támogatja. Olvasónk ezt nem fogadta el, hanem keresetet nyújtott be a szövetkezet társada­lombiztosítási tanácsához - kér­ve az újbóli táppénzes állomány­ba vételét. Az ezzel kapcsolatos határozat megszületett: újra or­vosi bizottság elé kell állnia, im­már Tiszafüreden, mert az erede­ti állapot visszaállításához ennek a testületnek a véleménye szük­séges. Egy beteg dolgozóval szem­ben hol itt az emberség? Rok­kantnyugdíjba kényszerülve így kell "megköszönni" mindig be­csületesen, tisztességesen vég­zett nehéz munkáját? (Kérdései­met nem tehettem fel a tsz-elnök- nek, mert az elmúlt napokban sem személyesen, sem telefonon nem tudtam elérni.) V.U. Lapzártakor érkezett a hír, hogy Romanek Jánost visszame­nőlegesen betegállományba vet­ték, s amíg teljes egészében ki nem meríti táppénzes napjait, rokkantnyugdíját szüneteltetik. Újbóli folyósításával egyide­jűlegjár neki a 40 éves jubileumi jutalom is. Érdeklődéssel olvastam az Új Néplap május 30-i számában a Randevú a "Hatvanasban" című hírt, melyből megtudtam, hogy aznap 9 órától eredeti NSZK-be- li és francia tejterméket kínál a szolnoki 121-es Csemege, s hogy a bemutatót piackutatási szándékkal készítették elő. Fél tízkor érkeztem a boltba, de már nem lehetett véleményt írni, el­fogyott a kérdőív. Nagyon leszű- kítettnek tartottam a piackutatás­ra, véleménynyilvánításra sza­bott időt, és helytelenítem, hogy a kérdőíveken 50 forintos aján­dékbon volt, amit a nyertesek két nap alatt levásárolhattak a hely­színen. Legalább ennyi ideig kellett volna tartania a termékbe­mutatónak is, hogy megközelí­tően tükrözze a vásárlók vélemé­nyét. Fontosnak tartom a tejter­mékekből rendezett bemutató­kat, ha azok valóban a nagykö­zönség, a fogyasztók vélemé­nyét tükrözik, és a valós piacku­tatás szellemében elmaradhatott volna az ajándékbon. Farkas Kálmánná Köszönet a halk szavú óvó néninek Az ősz hajú asszony a 37. évet tölti fáradhatatlan lendü­lettel, odaadással az óvónői pályán. Szerény, becsületes a gyerekekkel, a szülőkkel, embertársaival szemben, és soha nem törekedett munkája látványosságára, mégis mindannyian érezzük, ta­pasztaljuk, hogy jó pedagó­gus. Qfyan, akire szívesen rá- bízzim gyermekeinket. Ez­úton is köszönjük azt a sok jót és szépet, amit Tőle kaptunk. Szívből örülünk, hogy Bu- lyáki Balázsné Darinka nénit, a szolnoki Hold utcai óvoda óvónőjét a pedagógusnap al­kalmával kitüntetésben ré­szesítették. Gratulálunk, és további munkájához sok sikert, jó egészséget kívánunk. A szülök Zenevizsga A jászkíséri művelődési ház­ban harminchét gyerek tanul ze­nét, köztük óvodások is. A szak­szerű oktatást (zongora, fúvós- hangszer, hegedű) a hevesi zene­iskola tanárai vállalták - szom­mindannyiunk számára öröm volt. A község művelődési vá­gyát mutatja, hogy a zenén kívül negyven gyerek németül, tizen­hat angolul tanul. A szülők kö­zött most nagy az izgalom, mert sem, nem nyitotta ki az utolsó ajtót, ahol jeleztem. Emiatt a Várkonyi térig mentünk, onnan az 1-es busszal. Nem az első eset, hogy a buszvezető figyel­men kívül hagyta a jelzésünket. Mit tehet ilyenkor az utas? A Széchenyi lakótelepen bárki ta­pasztalhatja, hogy minden meg­állóban rengeteg a felszálló, s amíg ez így van, nem értjük, mi­ért akarják megszüntetni az M 17-es járatot? Szeretnénk végre eljutni oda, hogy ne kelljen nap mint nap idegeskednünk amiatt, vajon felfériink-e a buszra, be­érünk-e idejében a munkahe­lyünkre. Öllé Györgyné Szolnok Pénz nélkül maradt a család Kislányommal 2 éve gyeden vagyok, s már szinte megszoktam, hogy néhány napos késéssel kapom kézhez a minden hó 2-án esedékes össze­get, de azt, ami legutóbb történt velünk, már nem hagyhatom szó nélkül. Június 4-én gyed helyett egy levelet kaptam, melyben - új elszámolási rendszerre, gépi feldolgozásra hivatkozva - közlik velem, hogy ezután a gyed és a gyes összegének kifizetése minden hó 12-én lesz. Szives tudomásulvételt és a megértésemet kérik. Megérteném, ha élére rakva állna a pénzünk, amiből ilyen váratlan helyzetben elvehetnék, de nem így van, sőt alig tudunk kitartani egyik fizetéstől a másikig. Három gyere­kemnek, az öttagú családomnak június 12-ig is ételt kell tennem az asztalra, senki ne számítson a megértésemre. Sajnos mást nem tehetek, minthogy tudomásul veszem az értesítést, s igyekszem az anyagi nehéz­ségeimet valamiképp megoldani. Ugyanakkor megkérdezem a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalatomtól, miért nem voltak képesek arra, hogy egy hónappal előbb közöljék a gyeden, gyesen lévő dolgozóikkal, mire számíthatnak. A gépi feldolgozás beindítása, a kései értesítés bizo­nyára nem csak bennünket hozott nagyon kellemetlen helyzetbe? Török Istvánná Szajol Három hónapja vár javításra a "Szaratov” hatonként. A gyerekek egész évi fejlődéséről május 26-án adtak számot, amikor szülők, nagy­szülők, rokonok és ismerősök előtt vizsgáztak ünnepélyesen a gyerekek. A résztvevők érezhet­ték azt a pluszt, amit a szülők a zeneoktatással gyermekeiknek adtak. A kis zenészek megjele­nése, közönség előtti szereplése nem biztos, hogy a művelődési ház - anyagi okok miatt - jövőre is vállalni tudja az oktatást. A felvételen Szabó Tivadamét, a hevesig zeneiskola igazatóját, Nyíri Évikét, Ládi Karcsikét és Kovács Krisztinát örökítettük meg - vizsga közben. - Az ese­ményről Tánczos Alajos út, és küldött képet. A tárgyalóteremből Újból rács mögött "Repülős Gizi" Sok év telt el azóta, hogy meg­írták életrajzát, és a szerző (M.T. rendőrtiszt) a "Repülős Gizi" cí­met adta a könyvnek. Találóan, hiszen az akkor még fiatal Bod­nár Gizella repülőgépen utazga­tott például Budapestről Szeged­re, hogy véghez vigye az előre kitervelt, vagy az éppen adódó alkalom felismerése után, elhatá­rozott bűncselekményét (lopás, betörés, stb.). Gyorsan dolgo­zott, mert sürgette az idő, hiszen a következő járattal már repült vissza Budapestre, hogy a gaz­dag zsákmány mellett alibije is legyen. Régen volt, és sok minden vál­tozott azóta. Bodnár Giziből Kosztor Sándomé lett, gyerekei születtek, elvált, és már nem re­pülőgépen, csak vonaton vagy autóbuszon utazik. Változás az életében az is, hogy közben 60 éves lett, sokszor volt büntetve, összesen 32 évet ült a börtönben. Legutóbb a szekszárdi városi bíróság ítélte el lopás miatt. Mint többszörös visszaeső, 1 év bör­tönbüntetést kapott. A börtönből "kipihenten", 1989 augusztusá­ban szabadult. Mivel 60 eszten­deje semmit se vett el vállalkozó kedvéből, ez év februárjában is­mét útra kelt. Állítása szerint egyik nőismerőse (volt börtön- társa) mondta el neki, hogy Jászárokszálláson egy bizonyos utcában van egy eladó motorke­rékpár. Motorra ugyan nem volt szüksége, de ha már van, és el­adó, Jászárokszállásra utazott. Kiderült, hogy ott nincs is olyan utca, amilyet keresett, eladó mo­torról sem tudott a megkérdezett fiatalember. Az utca másik vé­gén lakik ugyan egy motoros em­ber, de hogy eladó a járműve, azt nem tudja. A hölgy elindult hát az utca másik végéhez, de csak a második házig ért el. Ott bekopo­gott, és mert senki se válaszolt, bement. Újból bebizonyosodott, hogy mestere a "szakmának". Az egyik szobában ugyanis a hosszú szekrénysor 5 vagy 6 ajtaja közül elsőnek azt nyitotta ki, amely mögött a 39 ezer forint készpénzt és a 16 ezer forint értékű ékszert őrző doboz volt. A zsákmányt a táskájába rakta, és elindult a buszmegálló felé. A fiatalember úgy tudta, hogy a szomszédék nincsenek otthon, gyanús volt, hogy az idegen asszony mégis olyan sokára jön ki onnan. Elsietett a boltba, ahol a szomszédasszony eladónő volt, és elmondta neki, hogy mit látott. Az hazaszaladt, és rémülten ta­pasztalta, hogy kifosztották. A fiatalember még a buszmegálló­ban elcsípte a gyanús asszonyt, a rendőrőrsre kísérte, ahol a táská­ból előkerült az ellopott pénz és az ékszer. A Jászberényi Városi Bírósá­gon dr.Gondos Imre tanácsa tár­gyalta Koszter Sándomé (Repü­lős Gizi) ügyét. A vádlott min­dent beismert, arcán nyoma sem volt a megbánásnak. A bíróság lopás bűntette miatt, mint több­szörös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. Az ítélet nem jogerős.- Illés ­Az előleg nem lehet Csáki szalmája Elveszett az előleg címmel, la­punk május 29-i számában, A nap telefonja rovatunkban T. László szóvá tette, hogy a szolnoki Do- mus Áruházban - amikor az előre rendelt bútorért ment, és az előleg befizetéséről szóló nyugta nem volt nála, azt mondták: ha nincs meg a papír, az előleg elveszett. Furcsának tartotta, hogy a befize­téskor rögzített adatok alapján nem tudták azonosítani, ezért fel­tette a kérdést: Csáki szalmájává lehet a kisember pénze? Észrevé­telére Lipcsei Imre, az áruház igaz­gatója többek között a következő- ket válaszolta. Áruházukban nem válik Csáki szalmájává a vásárlók pénze, mert a befizetett előleget naponta - összesítve - a vállalat bankszámlá­jára utalják. Visszafizetésnél az áruház bizonylati fegyelme köte­lezi őket az eredeti okmány bemu­tatására, illetve annak csatolására. Megitélésük szerint nem jelenthet nagy megterhelést, ha a vásárló az árú átvételekor magával viszi az eredeti bizonylatot. Előfordult, hogy elveszett az előleg befizeté­séről szóló nyugta, s erről a vásárló írásban nyilatkozott. A napi pénz­tárzárásnál e nyilatkozat igazolta az előleg visszafizetésének jogos­ságát. Bíznak abban, hogy T. László vásárlójuk mindezek isme­retében intézkedésüket megérti, s bizalmával továbbra is megtiszteli áruházukat. (A bizonylati fegyel­met mindenki megérti, ijesztgetés helyett miért nem erről váltottak szót a vásárlóval? A szerk.) "WST Harminc embernek ad állandó munkát a ti- szaburai seprükötő üzem, melyet a volt mo­zi épületében alakítot­tak ki. Ez a munkahelyte­remtő beruházás a me­gyei tanács támogatá­sával jött létre. Július­tól, a teljes beindulás­tól, kft-ként működ­nek, melyet a helyi ta­nács, téesz és egy buda­pesti kisszövetkezet al­kot. (Fotó: Mészáros) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné Hozzászólás cikkeinkhez

Next

/
Thumbnails
Contents