Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-06 / 50. szám
2 Néplap 1990. JUNIUS 6. Döntés nem született az alkotmánymódosításról s Izekre szedték ezt a javaslatot is / Folytatás az 1. oldalról / parlament egymáshoz való viszonyát szabályozó passzusok korszerűsítése. Mint az előteijesz- tő kiemelte: a cél egy gyenge köz- társasági 'elnöki intézmény, egy viszonylag erós kormány és egy erős parlament megteremtése, ez a módosítás koncepciójának lényegeA szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos fóbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában a frakció többi tagjai. Tölgyessy Péter a legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül vagy a parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a miniszterelnök-e, avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége, amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a parlament ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel olyan köz-* jogi tisztséget, amely a miniszter- elnökével versengő legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a parlament adjon számára felhatalmazást, a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon. " Közerkölcs" és " közrend" nélkül Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett, hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől. Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a „konstruktív bizalmatlanság” intézményének bevezetését. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok kigyomlálását, mint például, hogy az „állambiztonság, a közerkölcs, a közrend” alapján korlátozhatók az emberi jogok. A parlamentnek ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi címeréről. Szigethy István a nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek, hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja; a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Tor- gyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a parlamentáris demokráciáét avagy a prezi- denciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött - ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztása. A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ortagadják, hogy a kétharmados többséggel meghozandó törvények körét valamelyest szűkíteni kell. Ám ebből a szövevényes, átláthatatlan javaslatból nem lehet kiolvasni, nyomon követni: milyen egyéb, be- és kiszámíthatatlan következményekkel jár az alkotmány módosítása. A szocialisták szerint a törvényjavaslat nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. Visszatérve a kormányozható- ság kérdésére kijelentette: egy demokratikus parlamentnek és törvényhozásnak a hatalmi ágak megosztása és egyensúlya szempontjából nem lehet célja a jogvisszavétel. Márpedig az, hogy á gyává tette azt, amihez nem volt felhatalmazása a néptől, és ilyen felhatalmazást soha, sehol, senkitől sem kért. Szakmai hozzáértés vagy politikai lojalitás A Fidesz parlamenti képviselői azon a véleményen voltak, hogy bár az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodás ténye üdvözlendő, ám az e kompromisszumot tükröző alkotmánymódosítási tervezet sok tekintetben kívánnivalókat hagy maga után. Mint Fodor Gábor ironikusan megjegyezszág kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta - két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a Minisztertanács akkor is a parlament fölé nőhet, ha kevesebb jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt a parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét - vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve a padsorokban. Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új választójogi törvény. A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül köz- társasági elnököt. Pozsgaylmre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hog)* haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: a szocialisták nem köztársasági elnököt a parlament válassza meg - a módosítás szerint -, éppen ezt jelenti. Az, hogy a nép - szuverenitását gyakorolva - közvetlenül választ köztársasági elnököt, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. Gál Zoltán az alkotmánymódosítási szándékok között felfedezni vélte azt: a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártnak erős hajlama van a végrehajtó hatalom elsőbbségének érvényesítésére, viszont nincs affinitása egy „cizellált” hatalommegosztási rendszerhez, amely egyébként a demokrácia egyik biztosítéka lenne. Katona Béla a fontos, de előkészítetlen javaslatok közé sorolta a konstruktív bizalmatlansági indítványt, mondván: egy gyermekcipőben járó demokráciában magában hordozza a parlamentipárti- puccs veszélyét. Nagy Attila szerint a minősített kétharmados többség ilyen mértékű beszűkítése azt eredményezi, hogy erős parlament helyett erős koalíció jön létre, és éppen az ellenzéki pártoknak a kezéből veszi ki azt az eszközt, amellyel alkura, kompromisszumra kényszeríthetik a kormányt vagy a koalíciós pártokat. Boros László a köztársaságielnök-választásról szólva hangsúlyozta: az MDF alku tárté: a Fidesz még a választások előtt a nagykoalíció mellett érvelt, s most örömmel látja, hogy ha a kormányban nem is, de a parlamentben egymásra találtak a szabad- és a magyar demokraták. Mindemellett utalt arra: nincs abban semmi meglepő, hogy két párt megegyezést köt, ez még nem feltétlen sérti a parlamentarizmust. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy az MDF és az SZDSZ közötti megállapodást titokban, a kisebb pártok informálása nélkül kötötték meg - szögezte le a Fidesz választmányi tagja. Immár a konkrétumokról szólva a továbbiakban kifejtette: nem indokolt a kétharmados szavazati arányhoz kötött törvények körének ilyen nagymérvű csökkentése. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, hogy mi indokolja a világszerte mindenütt ritka jogintézmény, a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetését. Mint hozzáfűzte: ez a jogintézmény - az előterjesztő szándékával ellentétben - gyengíti a kormány stabilitását. Orbán Viktor frakcióvezető rámutatott arra is: félő, hogy a konstruktív bizalmatalansági indítvány beiktatásával nem annyira a szakmai hozzáértés, hanem a politikai lojalitás lenne meghatározó szempont a kormánytagok kiválasztásánál. A vitában a Fidesz parlamenti képviselői több konkrét módosító javaslatot is tettek. így például - egyetértve azzal, hogy az alapintézmények körére a kétharmados szavazati aránynak kell vonatkoznia - javasolták az alapintézmények körének tágabb értelmezését. Ellenérzésüket fogalmazták meg atekintetben is, hogy az alkotmánymódosítási tervezet szerint a köztársasági elnök mandátuma hosszabb, mint a parlamenté. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője elmondta: pártja koalíciós készségét nagymértékben próbára teszi a köztársasági elnök megválasztási módjának kérdése. Véleményük szerint csak olyan köztársasági elnök tüdná valójában reprezentálni a nemzetet, és legjobban biztosítani pluralista hatalmi rendszerünk belső egyensúlyát, akinek ereje nem egy viszonylag ingatag parlamenten, egy szűk körű megállapodáson, hanem a nép egészének bizalmán alapszik. A párt történelmi hagyományaihoz tartozik egyébként - fűzte hozzá -, hogy mindig a köztársasági elnök közvetlen választása mellett foglalt állást. A vitában felszólaló kereszténydemokrata képviselők mesz- szemenően egyetértettek az alkotmánymódosításra beterjesztett javaslattal, mindenekelőtt azért, mert - véleményük szerint - csak egy módosított alkotmánnyal lehet a kormányozhatóság feltételeit megteremteni. Volt aki megjegyezte: a jelenlegi körülmények között súlyos többletterhet jelentene az országnak a közvetlen köz- társaságielnök-választás lebonyolítása, s újabb politikai megrázkódtatásnak tennék ki a népet. Lukács Tamás másokkal egyetértésben leszögezte: nem szabad az alkotmányozási folyamatot politikai alkuknak, pártszempontoknak alárendelni, ám - tette hozzá - a népakaratra sem lehet minduntalan hivatkozni, mert a végén már senki sem fogja komolyan venni ezt a kategóriát. A nemzetiségi, kisebbségi jogok képviseletével kapcsolatban többen arra figyelmeztettek, ezt a kérdést nem lehet egyszerű belpolitikai ügyként kezelni, hiszen az ezzel kapcsolatos döntések alapvetően befolyásolhatják külkap- csolatainkat is. Seszták László elismerte, hogy szükség volt a megelőző MDF- SZDSZ paktumra, de erősen kifogásolhatónak tartotta a megkötés módját, s kérte, hogy a jövőben az ilyesfajta megegyezések ne váljanak parlamenti gyakorlattá. A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott előadóként Czoma László foglalta össze. Abból kiindulva, hogy a lehető legkisebbre kell szorítani az alkotmánymódosítások körét, rámutatott: csak azokat a legszükségesebb módosításokat kell végrehajtani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ország kormányozható legyen az új alkotmány megalkotásáig. Antall József képviseli hazánkat Czoma László - a Fidesz frakció képviselőihez hasonlóan - megengedhetetlennek tartotta, hogy szá"Drámai" vizsga a betegágyon / Folytatás az 1. oldalról / ( tegye le magyarból, történelemből, oroszból, filmesztétikából, valamint film-és videoisme- retekből. Persze, ehhez az átlagtól alaposan eltérő vizsgához olyan megértő, segítő nevelők kellettek, akik vállalták, hogy Szentesről testületileg "átrobognak" és levizsgáztatják a tanítványukat. /A történelmi hitelességhez hozzátartozik, hogy ez a ro- bogás nem ment zökkenőmentesen, mert a mikrobusz útközben lerobbant, így a szóbeli érettségi némi késéssel kezdődött./ Egy szó, mint száz, azért a dr. Kovács Mihályné és a Petróczy Sándor vezette bizottság megérkezett, és a néhány perces biztatás után Beának máris húzni kellett. Ezt még láttuk, majd az ajtó becsukódott... A diáklány szüleitől este tudtuk meg: Bea tanárai előtt érettnek bizonyult. Az orvosi kar azonban még nem bocsáthatta útjára, gyógyulásáig türelemből még vizsgáznia kell az immár nagylánynak. > D.Sz.M. mos fontos törvény elfogadásához elegendő legyen az egyszerű többség. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: a tervezett alkotmánymódosítás több helyütt is valósággal semmibe veszi a népképviseletet. Hozzátette: a parlament nem adhat az előterjesztésben felvázolt mértékű kormányzási szabadságot a koalíciós kabinetnek. Kifejtette azt is, hogy parlamenti csoportjuk véleménye szerint a köztársaság első elnökét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania. E mellett érvelt az MDF frakciójából csak nemrégiben távozott Király Zoltán is, hangsúlyozva, hogy a monarchiákat leszámítva Európa-szerte többnyire közvetlenül a nép választja meg a köztársasági elnököt. Úgy vélte, hogy az alkotmánymódosításban felvázolt elnökválasztási szisztéma kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. A frakcióvezetők sorában utolsóként Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának vezetője fejtette ki véleményét az alkotmánymódosításról. Igyekezett eloszlatni a Fidesz és az MSZP képviselőinek aggodalmát, miszerint az alkotmány módosítása kellő kormányzati előkészítés nélkül történik. Úgy vélte, jogosnak tűnhet ez az aggodalom, ám az alkotmánymódosítás előkészítésére olyan szituációban került sor, amikor még nem állt fel a kormány. Az alkotmánymódosítás szerinte mindenképpen szükséges ahhoz, hogy stabil és megfelelő hatékonysággal működő kormány jöhessen létre. Az alkotmány módosításának pedig a másik fontos indoka: olyan államszervezeti modell lérehozása, amely a legnagyobb alkotmányjogi biztosítékot nyújtja a valódi, stabil parlamentáris demokrácia kialakuláshoz. Az MDF véleménye szerint ez az államszervezeti modell - amelynek szerves része a köztársasági elnök parlament által történő megválasztása - alkalmas erre. Baka András szerint az MDF csak kompromisszumként, egyetlen alkalomra vonatkoztatva tartotta lehetségesnek a közvetlen elnökválasztást, s kizárólag abban az esetben, ha ez az aktus megelőzte volna a szabad választásokat. Mivel csütörtökön tartja soros ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, az Ország- gyűlés döntött arról, hogy Antall /ózse/miniszterelnök képviselje a megbeszélésen hazánkat. A képviselők egyetlen ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el Katona Tamás külügy- minisztériumi politikai államtitkár előterjesztésében azt a határozati javaslatot, amely szerint az Országgyűlés a VSZ Politikai Tanácskozó Testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelöli ki. A plénum ülésén rövid ideig részt vett Rita Süssmuth, az NSZK parlamentjének elnöke és kísérete, valamint Michael Howard brit foglalkoztatási miniszter és kísérete. Az Országgyűlés keddi ülésnapjának lezárásakor az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő plenáris ülését június 11-én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az alkotmánymódosítási törvényjavaslat általános vitáját, s amennyiben a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, várhatóan napirendre kerül a közkegyelem gyakorlásának törvényjavaslata. Ugyancsak foglalkozni kívánnak Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. Az elnapolt interpellációkat és kérdéseket június 12-én, kedden tárgyalják. (MTI) Torgyán József felszólal
