Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-05 / 49. szám

2 Néplap 1990. JUNIUS 5. Az Országgyűlés törvényt fogadott el a szövetkezeti földek tulajdonának átruházásáról Nem értettek egyet a módszerrel: kivonult a Fidesz-frakció Budapest vendége a finn miniszterelnök / Folytatás az 1. oldalról / előtte szólókkal - úgy fogalma­zott: ha az elnök mégis felteszi sza­vazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni azon, hogy a parlamentnek nem kellene-e fel­oszlatnia a Házbizottság intézmé­nyét. Szabad György természetesen minden felvetésre külön válaszolt, hangoztatva: javaslata az ésszerű­ség alapján azt szolgálja, hogy a plénum folyamatosan végezhesse munkáját, külön tárgysorozat megállapítása nélkül. Visszautasí­totta azt a megállapítást, hogy ja­vaslata ellentétes lenne a Házbi­zottság állásfoglalásával, s még in­kább Orbán Viktornak azt a „szó- használatát”, amely szerint ezzel ismételten szétveri az ülést. Indít­ványa - mondotta - az egyszerű logikával egyezően lehetőséget te­remt arra, hogy a következő napi­rendi pontot - amennyiben a kép­viselők megrövidítik felszólalásai­kat, esetleg átemeljék a jelenlegi tárgyalási sorrendbe. Harmadszor is elismételve ja­vaslata mellett szóló érveit, Szabad György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra bo­csátotta a kérdést. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellené­ben, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az al­kotmánymódosítás vitáját. Ezt követően - a kormány kéré­sére sürgősséggel - napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatal­mazott kijelöléséről rendelkező or­szággyűlési határozat módosításá­ról szóló javaslatot. Még mielőtt a plénum rátérhetett volna a napirend tárgyalására, Lu- 'kács Tamás (KDNP), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottság elnöke bejelentette: a bi­zottság eláll sürgősségi indítvá­nyától, amely a volt egyházi ingat­lanok elidegenítésének tilalmára vonatkozott. A termelőszövetkezetek tulajdo­nában lévő termőföld tulajdonátru­házásának átmeneti tilalmáról szó­ló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapár­ti Zsíros Géza többszörösen módo­sított alapjavaslata a hétfői ülésna­pon már a gazdasági, illetve az al­kotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság támogatá­sát is élvezte, igaz az utóbbi testü­let a javaslat több szakaszának sür­gősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az el­múlt ülésszak óta folytatott egyez­tetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkeze­tekkel foglalkozó 1967. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról szóló javaslatként fog­lalkozott vele a plénum. A csehszlovák elnök szerint Ko­máromban és környékén többé-ke- vésbé normális szomszédokként élnek szlovákok és magyarok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy min­den rendben van - jelentette ki Vác­lav Havel csehszlovák elnök hétfőn egy komáromi választási nagygyű­lésén. Havel kifejtette, hogy a problé­mák megoldásához mindenekelőtt jóakaratra van szükség. Elenged­hetetlen, hogy elkerüljenek bármi­Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának át­mentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés, felismerve e „sö­tét” törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta ki­fejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálá­sának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell ter­jeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügy­letek tárgyává válnak, akkor nem­csak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti érté­künk is az „eddigi országrontók” spekulációjának áldozata lesz. A kisgazdapárti indítvány - mind mondta - kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mel­lett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jo­gukat, amelyet eddig a tsz-ek alap­szabálya korlátozhatott. A terme­lőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadá­sának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztás­ra kerülő vagyonrészt - amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadá­sa - a termelőszövetkezetben ledol­gozott évek alapján kell megállapí­tani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gigantomániája” nyo­mán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásá­val új szövetkezetét alapíthat. A módosításnak az ad különös jelen­tőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező va­gyonfelosztás nem tartozik a kor­látozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülö­ző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módo­sítása nem old meg minden prob­lémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős megakadá­lyozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a ked­vező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalma­zást az SZDSZ üdvözölte, mert ez­zel, úgy tűnik, lekerült a napirend­ről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az állás­pont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremté­séhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mező- gazdaságban dolgozók az új föld­féle soviniszta és túlfűtötten szen­vedélyes megnyilvánulást, a prob­lémákat nyugodtan, ésszerűen, kapkodástól mentesen kell megol­dani. Az elnök a többség és a kisebb­ség együttélésével kapcsolatban olyan új modell megteremtésére szólított fel, amely „csodálatba ej­tené” azokat, akik ma még nem hiszik el, hogy Csehszlovákiában sikerül megoldani az örökölt prob­lémákat. törvényre várnak, s félő, hogy an­nak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Pi­ros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját is­mertetve rámutatott: az önálló in­dítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállósá­gát, a versenysemlegességet, kor­látozza a vállalkozás jogát, s elri­asztja a mezőgazdaságba befektet­ni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társada­lombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyi­ben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jo­gosult, s ha beviszi vagyonát bár­miféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellá­tás. A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetsé­ges érv elhangzott a javaslat mel­lett, illetvegllene, ezért a vita lezá­rását indítványozta. A képviselők a felvetés jogosságát szava­zataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövitj válaszában - még a sza­vazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhessenek a vidék „nya­kán” azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gazdálkodhas­son jogos tulajdonával, a termő­földdel. A plénum a kisgazdapárti tör­vényjavaslatot 247 igen szava­zattal, 27 ellenében, 38 tartózko­dással fogadta el. Az elnöklő-Vörös Vince javasla­tot tett arra, hogy az alkotmánymó­dosítás feletti vitával folytassák a munkát, ám mielőtt ezt megsza­vaztatta volna, Kónya Imre (MDF) újabb indítvánnyal élt: mivel olyan nagy horderejű kérdésről van szó, amelynek megvitatása hosszabb időt vesz igénybe, célszerűbb len­ne kedden reggel, kipihenve hoz­zákezdeni ehhez a témakörhöz. Vörös Vince - érzékelve a helyeslő hangokat - berekesztette a hétfői ülést. Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a parlament kedden délelőtt 10.30 órakor foly­tatja ülését. (MTI) / Folytatás az 1. oldalról / A kulturált hangú vita végén Kiss József foglalta össze a tagok véleményét. Ebben az állapotban a szövetkezet tagsága nem tud dol­gozni. Ez érezhető mindennap. A közgyűlésen túl kell esni, hogy boldoguljunk, hogy menjen a ter­melés. A hozzávetőlegesen száz tag egy emberként határozott úgy, hogy az ellenőrző bizottságot ki­bővítik a jelenlévők közül két tag­gal, és megbízza ezt a testületet a közgyűlés lehető legkorábbi ösz- szehívásával. Az állásfoglalás után a dolgozók a földeken, az irodákban is felvet­ték a munkát, hiszen az élet nem állhat meg. S hogy a községben sem figyelik közömbösen a téeszben lezajlott eseményeket, azt a 72 éves özvegy Juhász Imréné esete példázza, aki sírva kérdezte a kilépő sztrájkoló- kat, sikerült-e elérni céljukat? Újságunk többször is foglalko­zott a tiszaroffi problémákkal. Legutóbb elmúlt szombati szá­munkban adtunk hírt a várható / Folytatás az 1. oldalról / külgazdasági törekvéseiről, s szót váltottak néhány időszerű nemzetközi kérdésről is. így a német egyesülésről is véleményt cseréltek. A két kormányfő ha­sonlóan vélekedett: a német nép­nek ugyanúgy joga van az önren­delkezéshez, mint más népek­nek. Szóba került a kisebbségek helyzete is. Az északi ország - amely az elsők között ajánlotta fel segítségét a Magyarországra érkező romániai menekülteknek - a jövőben is kész segíteni a menekültek ellátásában. A két ország együttműködése kapcsán rámutattak: az időnként tapasztalható kisebb-nagyobb konjunkturális ingadozások elle­nére a kapcsolatok jól fejlődnek, példaértékűek, s rövid időn belül akár megsokszorozható a keres­kedelmi forgalom. Ehhez azon­ban meg kell találni az együttmű­ködés új, korszerűbb formáit. Hangsúlyozták: a 100 millió dol­láros finn hitel - amelynek kor­mányközi jegyzőkönyvét a meg­beszélés után írták alá - új lendü­A Néppárt parlamenten kívüli ellenzékként figyeli a tornyos házban folyó vitát, elsősorban a földkérdésről, mivel a párt tagja­inak sorában "földközeli" embe­rek találhatók. Ez a párt arról volt nevezetes, hogy programjának legkonstruktívabb pontja talán épp a földtulajdon koncepciója volt. Képviselői a parlamenti széksorokban nem vihetik győ­zelemre a néppárti gondolatokat, ám mégis kár lenne, ha elveszné­nek a továbbgondolásra érdemes elképzelések. Ezért, kérdeztük Töröcsik Mihályt, a Néppárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei titkárát, mondja el parlamenten kívüli hozzászólását a föld tulaj­donlásának vitájához.- Pártunk a választásokra úgy készült, hogy komoly programot dolgozott ki, s ebből a "csomag- tervből" többen átvették a föld­programot, némelyek úgy, hogy még a kifejezéseket sem változ­tatták meg. Mi nem tagadjuk, a vegyes tulajdon hívei vagyunk: sztrájkról. Mégis megdöbbentő, hogy még mindig vannak vezetők, akik csukott szemekkel, fülekkel próbálnak irányítani, s nem veszik észre, hogy időközben beosztotta­ik is megváltoztak. Úgy hiszik, ha a sajtót kitiltják a téeszből, a falu­ból, akkor korlátlan ideig marad­hatnak helyükön. Tiszaroffon szerencsére már nem érvényesíthetik korlátlanul akaratukat. A tagok nem félnek a nyilvánosságtól, így az Új Néplap tudósítója jelen lehetett megbeszé­lésükön. Meghallhatta, mennyi lel- ketlenséget, embertelen bánásmó­dot kellett elszenvedni ezeknek az embereknek választott vezetőik­től, míg eljutottak addig, hogy saját téeszükben, saját maguk kárára a sztrájk eszközéhez nyúlnak. A jelenlegi vezetés alkalmatlan jelenlegi posztjára, mennie kell - fogalmazta meg a sztrájkoló tag­ság. De előtte számot kell adjon működéséről, hibáiról, felelnie kell választóinak. V.I.I. letet adhat a további kontaktu­soknak. Elhangzott, hogy Ma­gyarország számára modellérté- kűek Finnországnak a Szovjet­unióval kialakított kapcsolatai, bár azok másolhatatlanok. A megbeszélést követően Sza­bad György ideiglenes köztár­sasági elnök hivatalában fogadta Harri Holkerit. A szívélyes légkörű megbe­szélés után Harri Holkeri és fe­nem lámánk értelmét a téeszek és az állami gazdaságok radikális megszüntetésének, mivel ez könnyen elvezethetne odá, hogy nem tudnánk eleget tenni export­kötelezettségeinknek, de elkép­zelhető, hogy a privatizálásnak árfelhajtó szerepe is lenne. Tehát mi nem csak a jövendő farmerek pártja kívánunk lenni, sorainkban szeretnénk látni a szövetkezeti tagokat és az állami gazdaságok dolgozóit is. Hogy miért van fenntartásunk a feltétel nélküli privatizálással szemben? A piacot azért nem lehet rászaba­dítani a földtulajdonra, mivel a társadalmunk jelenlegi rétegző­dése egészen sajátos: a felméré­sek szerint félmillióan lehetnek azok, akik komolyabb tőkét tud­hatnak magukénak, hétmillióan élnek úgy, ahogy, és hárommil- lióan léteznek a létminimum alatt. A privatizálás során a jó­módban lévő félmillió kezdené a földeket felvásárolni, és nem azok jutnának munkalehetőség­hez, ezáltal pedig kenyérhez, akik arra a legjobban rá lennének szorulva. Arról nem beszélve, hogy ha az 1947-es tulajdonvi­szonyokat visszaállítanánk, több százezren jelentkeznének kül­földről a földtulajdonukért, ám azt nem megművelni kívánnák, hanem pénzzé tenni, és a tőkét kivinni az országból. Alighanem ugyanezt tennék azok is, akik vá­rosban élnek, és már meglehető­sen messzire kerültek a földmű­velés ősi szakmájától. Mi tehát egy mérsékelt privatizáció hívei vagyunk, mondhatni egy harma­dik utas szemléletet képviselünk, juthassanak földhöz azok, akik valóban élni akarnak belőle, de ne mindenáron erőltessük a föl­dek visszaadását. Ha a tulajdon­jog megváltoztatására mégis sor Jász-Nagykun-Szolnok megye tizenegy országgyűlési képviselő­je hétfőn az MTI megyei szerkesz­tőségéhez közleményt juttatott el, amelyben bejelentették: csatla­koznak a régióban megjelenő na­pilap, az Új Néplap ellen pártjaik által meghirdetett bojkotthoz. lesége megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök te­rén. Az esti órákban Antall József és felesége díszvacsorát adott Harri Holkeri és felesége tiszte­letére a Parlament Vadásztermé­ben. A díszvacsorán - amelyen részt vett a politikai, a gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége - a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. kerül majd, mivel a földtörvény biztosítani fogja, kívánatos az lenne, ha előbb az önkormányza­ti törvény készülne el. Jó lenne, ha egy település határát már azok az önkormányzati vezetők par­celláznák, akiket a nép választ, és akik hosszú távon fogják képvi­selni községüket, városukat. Mivel a tulajdonjogban nem vagyunk túlzottan radikálisak, inkább megfontoltak, és tán azt is elvállaljuk, hogy a parasztság örök óvatossága is jellemző ránk - ezért sokan a baloldali pártok közé sorolnak bennünket. Nincs igazuk, mi a józan mérsékletet képviseljük pártunk politikájá­ban.- Az Ön véleménye szerint mi­ként juthatnak tulajdonjoghoz azok a kispénzű emberek, munka- nélküliek, vagy létminimum kö­zelében élők, akiknek valóban a kenyeret jelentené egy-egy far­mergazdaság?- Elsősorban az adórendszert kellene úgy átdolgozni, hogy az ennek a többségnek kedvezzen. Számukra kedvező hitelfeltéte­lek mellett kölcsönöket kellene biztosítani, hogy termelőeszkö­zöket tudjanak vásárolni, s egyik napról a másikra képesek legye­nek megjelenni, s helytállni ter­mékeikkel a mezőgazdasági pia­con. Ismétlem tehát, mi nem a szövetkezeti és az állami tulaj­don megrögzött hívei vagyunk, de azt szeretnénk, hogy a közös gazdaságok szétverése helyett az ésszerűség érvényesülne. S a föld tulajdonjogának odaítélése az emberek megélhetésében és ke­nyérgondjában segítene. A fel­ügyeletet pedig azok biztosí­tanák, akik a legközelebb vannak a szóban forgó földtulajdonhoz.-pb­A nyilatkozatot a bojkotthoz va­ló csatlakozásról Jász-Nagykun- Szolnok megye tizenkét ország- gyűlési képviselője közül - az MSZP területi listájáról bejutott Hámori Csaba kivételével - a hét MDF-es, a két-két SZDSZ-es, il­letve Független Kisgazdapárti honatya írta alá. (MTI) Havel Komáromban Csak a jóakaratra! múlna? Sztrájkolnak a téesztagok Finn-magyar hitelmegállapodás A hivatalos magyarországi látogatáson Budapesten tartózkodó Harri Holkeri finn miniszterelnök és vendéglátója, Antall József miniszterelnök hétfőn délután a Parlamentben hitelmegállapodást írt alá. Finnország igen előnyös feltételekkel 100 millió dolláros hitelt ajánlott fel hazánknak, szerkezetátalakításra. A hitel a finn export támogatását, illetve modellértékű beruházások megvalósítását szolgálja, s elsősorban a magánvállalkozásokat részesíti előny­ben. Az erről szóló bankközi megállapodást ez év januárjában írták alá, a két miniszterelnök ezúttal a hitelnyújtás kormányközi jegy­zőkönyvét látta el kézjegyével. (MTI) A Néppárt nem verné szét a szövetkezeteket Külső vélemény a parlamenti vitához Az országgyűlési képviselők is bojkottálj ák az Új Néplapot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents