Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-29 / 70. szám
4 Néplap 1990.6 JÚNIUS 29. 1947-ben leverték a jászárokszállási tanácsháza homlokzatáról a község címerét. Eredeti rajzok alapján ebben az évben viszakerült a szép címer régi helyére, a Jászság legnagyobb községe (amely az idén a városi cím elnyerésére pályázik) eklektikus stílusban épült tanácsházának homlokzatára. Fotó: Korényi Éva Felvételi nincs, tandíj van Hogy valóban ez lesz-e a jövő egyeteme, azt ma még nem tudhatjuk. Az viszont bizonyos, hogy a többit megelőzve már a jövő útján jár, hiszen felvételi vizsga nélkül lehet bekerülni, és a valódi tehetség, szorgalom dönti el, ki maradhat a diákok között. Régen rebesgetik már, hogy lesz ilyen, mégis kevesen tudják, hogy Miskolcon megalakult, és már működik az ország első magánegyeteme, jelenleg kísérleti szemeszterekkel. Úgy érzem, most a felvételik időszakában különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a kultúra új fellegvára, hiszen a próbálkozóknak csak a töredéke kerülhet be a mai felvételi rendszerrel a felsőfokú intézményekbe. Erről beszélgettünk dr. Gyárfás Ágnessel, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökével.- Miskolcon mindig volt a humanióráknak a polgári lét alatt területe. Csodálatos gimnáziumai voltak, öt tanítóképzője és egy jogi egyeteme, amely Eperjesről költötött ide. Volt egy humán líceum, akik azt elvégezték, ha például Debrecenben tanultak még egy-két évet, akkor papok, ha Heidelbergben, orvosok lehettek. A szabadságharc bukása után a politika úgy büntette a várost, hogy elvette a líceumát. Tehát nem új kitaláció, hogy az értelmiségen ütnek először. Viszont a miskolciak nem felejtették el a múltat, és várva-várták, hogy visszakaphassák humán egyetemüket. Ezért alakult a Miskolci Bölcsész Egyesület is, és ezért írtunk Glatz Ferenc művelődésügyi miniszternek. Glatz Ferenc és a miniszterelnök válaszában az állt, hogy a magánegyetem működjön alapítványi alapon, városi, megyei,lakossági támogatásból, tandíjból. Helye pedig állami épületegyüttesben legyen. Még az MSZMP egyik titkárától, Szűcs Erikától kaptunk ígéretet, hogy megkapjuk a pártbizottság ötödik szintjét. Ezt az MSZP is megerősítette, így itt vagyunk. Mindenféleképpen a nyilvánosságnak köszönhetjük, hogy az emberek kérés nélkül gyűjtötték az aláírást mellettünk, és összegyűlt 1,1 millió forint adomány is. Ez az alapítvány alaptőkéje.- Ugyanolyan diplomát ad ez az egyetem is, mint a többi? Elfogadják hitelesnek mindenhol?- A legitimitásunkat a parlament nyáron fogja tárgyalni.- Kik tanítanak? Milyen az összetétel?- Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémiával van szerződésünk, néhányan a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemről is jönnek órákat adni.- Mindebből az következik, hogy az egyetem bölcsész jellegű képzést ad...- Vissza akarjuk adni a fiataloknak a műveltséget. Nem szakirányú, hanem kultúracentrikus képzést kapnak. Ezért tanítunk görögöt és latint, hiszen ezek a nyelvek teljesen kívül rekedtek mára életünkből. Pedig Nyugat-Németor- szágban is a humánegyetemekre való felvételhez a latin nyelvtudás a kritérium. Emellett kell még tanulniuk egy modem nyugati nyelvet, •a kötelező tárgyakat és a választott szakjukat.- Mennyi jelentkező van erre az évre?- Négyezer levelet kaptunk. Körülbelül négyszázat tudunk felvenni közülük. Ezért rendeztünk egy nyári kurzust, felhívtuk a figyelmüket, hogy aki ezen részt vesz, az biztosítja helyét az egyetemen. Latin érettségivel Dr. Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egye sülét elnöke Magán egyetem nyílt Miskolcon vagy nyelvtudással rendelkezők, vagy akik külföldön töltöttek egy-két évet, és nyelvtanári szakra jelentkeznek,"szintén felvételt nyernek. Fontos a megszerzett nyelvismeret.- Van-e korhatár vagy jelentkezési határidő?- Egyik sincs, bárki bármikor jelentkezhet.- Mennyi a tandíj?- Az első félévben tizenháro- mezer-hatszáz főrint, a továbbiakban kettőezer-nyolcszáz forint szakonként. - Vannak-e jelentkezők Szolnokról, Szolnok megyéből?- Természetesen. Szolnokról többen is, de vannak néhányan más városokból is.- Van-e levelező szak?- Akinek már van diplomája, itt szerezhet másoddiplomát. Ha nem tudja munkahelyét hosszú időre elhagyni, készülhet otthon is. Megkapja a könyveket, a tanmenetet, és csak vizsgázni kell bejönnie. Nagyon sokan vannak, akik úgy kezdik, hogy munka mellett leteszik a kötelező latin vizsgáikat. A latinórák péntek délután vannak, így munka mellett elvégezhetik. Latin-görög szakos diplomát szerezhet így például az, akinek orosz szakos tanári diplomája már van. V.I.L En Herbert vagyok... Színházi előadás a Hazafias Népfront udvarán Részlet az előadásból Fotó: Illyés Cs. Rigó Józsefet, a "Híd" színtársulat rendezőjét már ismeri a szolnoki közönség. Az idei nyárra igazi nyári darab színrevitelével lepte meg a közönséget. A Hazafias Népfront szolnoki székházának belső udvarán tartott színi előadásuk kellemes színfoltja a város nyári kulturális programjának. A darabról, megszületésének körülményeiről Rigó József így beszélt.- Régóta izgat, hogyan lehetne közelebb kerülni a közönséghez úgy, hogy ne egy zárt térben legyenek az emberek. Egy-két éve már, hogy szüntelenül keresem az erre legalkalmasabb teret. Amikor a HNF gyönyörű belső udvarát megláttam, tudtam, hogy "ez az"! A szép, érdekes helyszínen a legkülönbözőbb darabokat lehet játszani. Nagyon alkalmas a tér például Goldoni-, Moliére- darabok bemutatására. Az ablakok, ajtók eredeti hangulatú díszletek szerepét tölthetik be: lehet rajta kihajolni, bemászni, átkiabálni egymásnak, mint a Goldoni- darabokban szokás. Mi azonban erre a nyárra egy XX. századi amerikai szerző, Robert Anderson Én Herbert vagyok című darabját tűztük műsorra. A darabnak nincs igazán története. Illetve csak egy helyzet van: egy házaspár beszélgetése. A szerző belevitte művébe mindazt, ami Tennessi Willi- amstől máig sok amerikai íróra jellemző: kicsit bulváros technikát, amin hol szívderítőén szórakozik, nevet a néző, hol meg keserű-komolyán elszomorodik. Maga a mű két dologgal foglalkozik tulajdonképpen: kik vagyunk mi, honnan jövünk? Ezt a kérdést fejtegeti a két szereplő (a férj szerepében Vidéki Péter, a feleségében Tóth Ildikó) a 25 perces darab folyamán. Igazából nem is ismerik egymást, nincs közös múltjuk, ami van, az is csak mozaikszerűen van jelen az életükben, a jelenük is bizonytalan, nincs közös gyermekük sem, ezért életükből valahogy a jövő is kimarad. Csak keringenek a világban, mintegy örök körforgásban. Mi emberek igazából nem tudjuk, mi volt, kik vagyunk, honnan jövünk, mi lesz; úgy érezzük, sokszor csak körben forgunk, úgy, mint a darab két főszereplője. Ezért érzem, hogy aktuális mondanivalója van az európai ember számára is. Számomra viszont érdekessége még a darabnak, hogy amikor már-már teljesen elkomorodna, jön a könnyed amerikai csettintés, a "na és akkor mi van?"-nal elintézve minden problémát. Szakmailag is éppen emiatt érdekes: csak teljesen odakoncentrált színészi jelenlétben mutatható be, különben stílusban, mondanivalóban egyaránt szétpukkad a darab, nem éri el a célját. A mű színrevitelénél a mondanivalón túl kimondottan a tér inspirált: a lépcsősort úgy képzeljük, mintha egy patinás, de lerobbant szálloda részlete lenne - amelyhez szervesen kapcsolódik az adott helyszín. Ez a környezet, ez a miniszínház az, ami igazán hiányzik ma Magyarországon. Ezzel lehetne a színházak válságán is segíteni: a kevés nézőt befogadó, sajátos atmoszférájú helyek differenciált .ízlésű emberek színház- igényét elégíthetik ki. Ezt próbáljuk mi is tenni nyári előadásainkkal a HNF nagyon szép belső udvarán. . (ksz) Siralmas állapotban van Jászapátin, a Dósza út elején álló Mária- szobor. Ebekkel ezelőtt a katolikus plébánia föl akarta újítani, de ezt az akkori Műemlék Felügyelőség nem engedte. így évről évre pusztítja az idő. Félő, hogy teljesen tönkremegy, s esetleg ledől, mivel jelenleg nincs pénz a karbantartásra sem, az új plébánia építése miatt. T.Z. Hajdúsági vasember Nem szigora, hanem az öntöttvas tárgyak és eszközök iránti vonzalma jogosíthatja erre a jelzőre a Hajdúsámson- ban élő Bárdi Jánost, akinek egyedülálló gyűjteményében több mint 140 vaskályha és 220 használati eszköz és dísztárgy található. A gyűjtemény legjelentősebb részét kitevő vaskályhák a történelmi Magyagország öntödéiből - a XVIII. századtól napjainkig - származnak, például: Munkács-Frigyesfal- váról, Dolkáról, Isnyóvízről, Pusztaiakról, Kassáról, Diós- győr-Omassáról, Salgótarjánból és Debrecenből. MTI fotó: Oláh Tibor Bárdi János gyűjteményének darabjaival.
