Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-02 / 47. szám

1990. JUNIUS 2. Néplap 7 Nem csodaszer, de "csodát mivel" Lehetnének jobbak a kapcsolatai?- Gordon-módszerrel a problémamegoldó családért ­Szeretné a kapcsolataiban adódó konfliktusokat megérteni, azok megoldását, feldolgozását segíteni? Szeretne segíteni a gye­rekek és szüleik között, a tanár­diák, tanár-szülő kapcsolatban felmerülő problémák megoldá­sában? A múlt szombat délután e té­mában a MMIK-ban Thomas Gordon amerikai pszichológus új probléma- és kapcsolatkezelé­si módszerének bemutatójára ke­rült sor szakképzett, szolnoki gordon-instruktorok segítségé­vel. A Gordon-módszer legfon­tosabb elve talán az, hogy ha el­fogadnak olyannak, amilyen va­gyok, - akkor készen állok a vál­tozásra. A módszer Ígérete, hogy a szülő, a pedagógus munkája, nevelése hatékonyabb lesz, a partnerek kapcsolatát nem az egymás elleni harc, az eltávolo­dás jellemzi, hanem a lehetőleg mindkét fél számára sérülésmen­tes konfliktusmegoldás. ígéretnek az nem kevés! A módszer elsajátítására Szolno­kon is lehetőség van, érdemes­nek találtuk közelebbről is meg­nézni, kinek, mit is ígér valójá­ban a T.E.T? Ugyanis e módszer T.E.T. néven vált ismertté a vi­lágban (az angol Teacker Effek- tivenness Trainink-ből, míg a Sz.E.T. ugyanennek egy változa­ta: Szülői Eredményességi Tré­ning). Tanároknak például: spe­ciális gyakorlati fogásokat ad ah­hoz, hogy könnyebben és szíve­sebben végezzék munkájukat. Ugyanakkor igényli, hogy a T.E.T-ről elbeszélgessenek a diákokkal is, ők is ismerkedje­nek meg vele, tudják, miért és hogyan fogják majd együtt hasz­nálni az osztályban, így partnerré válnak abban, hogy a tanulásuk élvezetesebb legyen. Szülőknek: Segít abban, hogy tanulja meg odafigyelve, de íté­letmentesen meghallgatni gyer­mekeit. A tanítás mint tudjuk, egyete­mes tevékenység - valamennyi­en csináljuk. A szülők tanítják gyermekeiket (legalábbis elvileg tanítaniuk kellene), a munka­adók tanítják alkalmazottaikat, a házastársak tanítják egymást, no és természetesen a tanárok tanít­ják diákjaikat. De mindenki tud­ja, hogy a tanítás lehet rettenete­sen kiábrándító is, tele csalódá­sokkal. Szülők, tanárok, ifjúság- védelmi dolgozók túlságosan is gyakran fedezik fel megdöbben­ve, hogy az a lelkes vágyuk, hogy valami értékes dolgot meg­tanítsanak, sehogy sem képes ha­sonlóan lelkes tanulási vágyat ébreszteni a másik félben. A Gordon-módszer nagy figyelmet fordít azokra a kommunikációs készségekre, amelyekre a tanár­nak szüksége van ahhoz, hogy eredményessé váljon e kapcsola­tok kialakításában és a hidak ki­építésében. E módszer elsajátítása a szülő­nek viszont nemcsak gyermekei felé ad hasznos gyakorlati útmu­tatásokat, de segít abban is, ho­gyan viszonyuljanak gyermeke­ik tanáraihoz. A szülő számára nem közömbös, a gyermekeik szeretik-e tanáraikat? A tanárok megtanítják-e nekik mindazt, amit tudniuk kell? Fontos a szülő számára, hogy tudja, gyermeke helyesen tanul-e otthon? Mind­ezeknek és még jónéhány hason­ló problémának kezelését megta­nulják azok a szülők, akik részt vesznek a Szolnok megyében a nyár folyamán több helyen is szervezett Gordon-tanfolyamo- kon. Ezek a táborok elsősorban arra hivatottak, hogy megtanít­sák a szülőket a családi problé­mák helyes kezelésére, hogy el­sajátítsák, hogyan segíthetnek másokon úgy, hogy saját egyéni­ségük ne vesszen el, hogy a csa­ládban jelentkező problémák ki­nek, mely családtagnak a problé­mái elsősorban. Az első tábor június 11-15-ig lesz Abádszalókon, népműve­lőknek, pedagógusoknak. A má­sodik egy Családi tábor Kunhe­gyesen, augusztus 5-12-ig. En­nek a tábornak hármas célja van: első, és legfontosabb, hogy együtt nyaraljon a család, máso­dik: apukák és anyukák együtt, egyszerre sajátítsák el, tanulják meg a Gordon módszert. A har­madik célja: megtanítani az egészséges embereket a mozgás- sérültekkel való együttélésre, a hozzájuk való helyes, termé­szetes viszonyulásra. (A tábor­ban ugyanis két olyan család is lesz, akinek gyermeke mozgás- sérült.) A harmadik lehetőség tulaj­donképpen egy tanfolyam Szol­nokon, augusztus 27-31-ig a MMIK-ban (nem bentlakásos!) szülőknek, pedagógusoknak. A tanfolyam célja: szülői eredmé­nyességi tréning. Olyan konflik­tusmegoldási módokat tanulnak meg, amelyre laikus és nem lai­kus szülőknek egyaránt szüksé­gük lehet a családi problémák kezelésekor. Nem egy csodaszerrel állunk szemben, hanem egy kevés el­mélettel, nagyon sok gyakorlat­tal elsajátítható problémamegol­dó módszerrel, melynek megta­nulása a konfliktushelyzetek olyan megoldását ígéri, amely­nek lejátszásában "nincs vesz­tes". Segítségül azoknak, akik ér­deklődnek a táborok, tanfolya­mok iránt megadunk három tele­fonszámot is: MMIK: Czétényi Sándor népművelő: (44-133) NevelésiTanácsadó: Seifert Esz­ter pszichológus (44-113) Ifjúsá­gi Iroda: Baricz Péter: (42-429). K.Sz. Másfél évszázad a művelődés szolgálatában Megyei küldöttgyűlést tart a TIT Szombaton tartja X. küldött- gyűlését a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei szervezete. Ez a megyei küldöttgyűlés több megközelítésből is igen fontos nemcsak a szervezet, hanem a művelődésügy számára is. Jövő­re ugyanis 150 éves jubileumát tartja a TIT. A Termé­szettudományi Társulat néven 1841-ben megalakult országos szervezet fennállása óta többször nevet, de ami ennél sokkal fonto­sabb, tartalmi célkitűzést és munkamódszert is változtatott. Jórészt ennek köszönhető, hogy a hazánkban történt, többnyire kiélezett történelmi helyzeteket hordozó változásokat a Társulat mindig túl tudta élni, képes volt megújítani működését. Felsorolni is hosszú lenne, hány reneszánsza volt már a Tár­sulat működésének, másfél év­százados fennállása alatt meny­nyit tett a magyar művelődés ügyéért. Hozzá kell tenni, olykor kényszerpályát jelölt ki számára a torz politika, de a tagság min­dig azon fáradozott, hogy érté­kelhető műveltséget, hasznos tudnivalókat közvetítsen a széles néprétegek számára. A TIT kezdetben gazdakörök­ben, különböző egyesületek tag­sága körében a hagyományos előadásos ismeretterjesztő for­mák alkalmazásával végezte műveltséggyarapító tevékenysé­gét, majd elévülhetetlen érdeme, hogy az iparosítás első évtizedé­ben már részese volt a gyári mun­kásság szellemi pallérozásának. A klasszikusnak mondható is­meretterjesztő formák - közben megjelentek a TIT különböző tu­dományokat ismertető, népsze­rűsítő hetilapjai és folyóiratai - az elmúlt évtizedekben bekövet­kezett életmód- és életforma vál­tozásokig némi korszerűsítéssel igen kedveltek voltak. Az embe­rek - amíg idejük, lehetőségük engedte - szívesen meghallgat­ták az őket érdeklő témákról ex- katedra előadásokat tartó, külön­böző szakembereket. Napjaink viszont már válto­zást kívánnak a tudományos is­meretterjesztésben is. Termé­szetes, hogy - főleg a társada­lomtudományi témakörökben - a tudomány hitele teljes lehetősé­get kap, de a közvetítés módsze­rei is újért kiáltanak. Az alapvető és elvi célkitűzés természetesen nem változik, hiszen az ismere­tek - tudományosan megalapo­zott - széles körű terjesztése, az általános műveltség, a szakmai­politikai kultúra színvonala nö­velésének segítése a legfőbb fel­adat. Mindezek optimális vagy azt közelítő megvalósulásához per­sze nemcsak a legcélszerűbb módszereket kell megtalálni, de a szervezeti kereteket is ésszerű megváltoztatni. A X. megyei küldöttközgyűlés még a régi nevén kezdi munká­ját, de a tervek szerint valószínű­síthető, hogy "Kátai Gábor Tu­dományos Ismeretterjesztő Egyesület"-ként fejezi be. Az Egyesület céljának megva­lósítása érdekében önállóan mű­ködik majd, szoros kapcsolatot tartva a társadalmi, egyházi gaz­dálkodó szervekkel, az állami in­tézményekkel. A céljuk az, hogy a kialakuló új munka- megosztásból általános ismeret- terjesztő, képesítést nyújtó tan­folyamokat tartson, szakmai to­vábbképző tevékenységet foly­tasson, különböző rendezvénye­ket szervezzen, alapítványt hoz­zon létre. Az új egyesületi alapszabály­tervezet fölött minden bizonnyal élénk vita bontakozik majd ki, de valószínűsíthető, hogy a küldött- gyűlés nem a látszatönállóságot választja, hanem a valódit. Ez tulajdonképpen egy új egyesület megalakítását jelenti, amely jog­utódja lesz a TIT Szolnok me­gyei szervezetének. Ez alkalommal először adják ki az arra érdemeseknek a Kátai Gábor Emlékérmet.-ti­Először ejtőernyővel érkezett A szíve ismét Öcsödre húzta az amerikai légierő volt törzsőrmesterét A második világháború egy kis epizódja elevenedett meg a héten Öcsödön: Robert L. Hastings, haj­dani amerikai katona kereste fel azt a falut, ahol 1945. január 15-én kilenc társával együtt egy bevetés során kényszerűen ért földet, B 24- es repülőgépük hibája miatt. A vendéget - talán leírni sem kellene - nagy izgalommal várták a telepü­lésen, hiszen nem minden nap ada­tik meg az ott élőknek egy ilyen sztori. Ki tudja miért, mindenki kato­nát vár, ám egy jóvágású, elegáns civil száll ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének autó­jából. Gyors üdvözlés, máris a ta­nácselnök szobájában vagyunk, s a többes szám azért indokolt, mert Hastings urat újságírók, tévéripor­terek népes hada is követi. Ott ha­marosan kiderül: a "katona" ma már nyugdíját élvező madisoni la­kos, kereső foglalkozása pedig bankszakember volt. De vissza a háborús élmények­hez, s Molnár Bálint tanácselnök készülhetett akármilyen precíz programmal, az egykori amerikai légierőst a sajtó képviselői - stíl­szerűen - kérdéseikkel "bombáz­zák". Ő veszi a lapot, afféle rög­tönzött sajtótájékoztatót tart, ho­A tolmács kezében az a bizonyos lábasfedö, s az ötlet díjazása Hastings úr arcáról leolvasható. szágra? A szívem húzott ide, látni akartam mindent, ami életem fe­lejthetetlen eseményét idézi, talál­kozni szemtanúkkal, újra átélni az 1945 januárjában történteket. Két évvel ezelőtt fordultam washing­toni nagykövetségükhöz kérésem­mel, s az igenlő válasz után az Egyesült Államok budapesti dip­lomáciai képviselete szervezte meg számomra az utazást. Először nem voltam biztos a dolgomban, A visszaemlékezek egyike, Kóródi Lajos. Szülei háza leégett a zuhanás következtében, ő maga szemtanúja volt a bombázó földet érésének. Furcsának tűnt, hogy a repülő ma­gában jött, általában kötelékben húztak el az égen. Valahogy rosszul szólt a motorja, igen ala­csonyan szállt, meg is ijedtem: csak nem bombázni fog? Kis idő múlva egy óriási csattanást hallot­tam a legelő felől, meg egy hatal­mas füstoszlopot láttam. Kóródi Lajos: - Kérem szépen, mi alaposan megjártuk. A szüleim házát súrolva zuhant le az égő gép, úgyhogy annak nádteteje azonnal kigyulladt, és le is égett. A repülő szinte belevágódott a földbe, olyan erővel, hogy az ottani vízve­zetéket is kettészakította. A pro­pellere szintén alaposan belefúró­dott a földbe, később alig bírtuk kiásni. A B 24-es ugyanis ott maradt, s először a szovjetek vittek el belőle minden értékeset. Aztán a helybé­liek mustrálták, mire is jó a gép­madár? Az emberi találékonyság nem ismert határokat, kerekének gumiköpenyéből például papucs készült. De az a megoldás is ezer­mesterre vall: borítólemezének egy darabjából ma is használatos lábasfedőket fabrikáltak ügyes ke­zek. Előkerül Papp János is, aki abban az időben borbélysegédként dolgozott Öcsödön, s az ő műhe­lyükbe kísértek a szovjet tisztek borotválásra két amerikait, az egyik kuncsaft Hastings volt. S az igazi meglepetés még most jön: Nádi Sándor portájára invitálja az idegent, s az udvart kettéválasztó kerítésből a B 24-es szárnyának egy tekintélyes darabját húzza elő. Ezzel még nincs vége, egy vödör­ből motoralkatrészeket önt ki, sze­lepek, himbák gurulnak szét, az egyik csapágyon tisztán kivehető a felirat: Made in U.S.A. így "él" még mindig a második világégés a faluban... gyan is került kapcsolatba Öcsöd­del. Erőteljes orgánumával lassan beszél, ahogy egy anekdojába haj­ló történetet illik előadni, fme mini élménybeszámolója:- A dél-olasz 15-ös légierőegy­séghez tartoztunk, a bevetésre Bécsből szálltunk fel, s a légtérben B 24-es bombázónk egyik motorja váratlanul leállt, a másik meg alig- alig működött. Legénységünk pa­rancsot kapott az azonnali ejtőer­nyős ugrásra, s szerencsésen lan­doltunk Öcsöd környékén, a ke­ményre fagyott talajon. A tízfőnyi legénységből öten egymásra talál­tunk, a többieknek akkor nyoma veszett. Csak akkor, mert vala­mennyien túléltük a háborút. Két 14-15 éves korú fiú jött oda hoz­zánk, egy tanyához kísértek, ahol rögtön étellel, itallal kínáltak, így egy kicsit megnyugodtunk. Nem sok idő telt el, amikor egy szovjet lovas járőr talált ránk, már ugyanis a front mögött voltunk, Öcsödre kísértek bennünket. Nem tudták eldönteni kikkel állnak szembe, németeknek néztek, de egy ango­lul tudó helyi lakos segítségével gépünk átvizsgálásakor bizonysá­got szereztek, nem ellenségek, ha­nem szövetségesek vagyunk. A B 24-es ugyanis a falu szélén zuhant le, miközben néhány házat alapo­san megrongált. Mi két napot töl­töttünk rendkívül szívélyes ven­déglátás mellett Öcsödön, majd a Vörös Hadsereg révén hosszú úton jutottunk el Bukaresten át a görög fővárosba, s onnan vissza dél­olaszországi támaszpontunkra. Miért kerültem ismét Magyaror­Öcsödön vagy Ócsán értünk föl­det, de Ruth Anderson ezredes asszony, katonai attasé mindent kiderített. A tájékoztatónak vége, a gépko­csisor úrnak indul a faluban, ahol hamar híre megy: itt az amerikai! Az Arany János somál állunk meg, e helytől nem messze csapódott a földbe a bombázó. Percek alatt ki­sebb tömeg jön össze, s Hastings úr most ismét 19 éves törzsőrmes­ter, a B 24-es gépágyúkezelője lesz. Szinte mindenkivel szót vált, ki mire emlékszik megkopott me­móriájával. A történet lassan kike­rekedik, mert beszélőkben nincs hiány. Serkédi Koméi: - Estefele volt, s én kinn tartózkodtam az udvaron. De harag a leégett, megrongált házak miatt már régen nincs, s erre tanúság az a baráti beszélgetés, amely délután zajlott. Hastings úr örül, gépük zuhanása végül is nem okozott katasztrófát, mert emiatt sokszortámadt lelkiismeret-furda- lása. Mint elmondja, leszerelése után két dolgot akart véghez vinni, jó feleséget elvenni, és egyszer visszatérni háborús kalandja szín­helyére. Az előbbi már korábban sikerült, az utóbbi pedig most vált valóra. Az ott élők számára is im­már megszépült emlék a 45 évvel ezelőtti ijedelem, a rettegés, a há­ború a feledés homályába merült. Good bye Mister Hastings, Öcsöd nem felejti Önt! Szöveg: Lazányi Fotó: Mészáros Nádi Sándor házának udvarán a B 24-es egy darabja, a földön a kerék külső köpenyének maradványa látható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents