Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-22 / 64. szám
4 Néplap 1990. JÚNIUS 22. Operettest a Hold-udvarban "Ma este mindenki víg legyen" Hogy el ne kallódjanak... Tehetséggondozó tábor Nagyvisnyón Alighogy véget ért az iskola, elkezdődtek a különböző táborok. Több okból is figyelemre méltó az elsők között induló nagyvisnyói tehetséggondozó tábor. Akik Nagvisnyón voltak, a tanév folyamán is átlagon felüli teljesítményt nyújtottak. Dicséretes a Megyei Pedagógiai Intézet erőfeszítése, amellyel lehetővé tette, hogy a megye 50 iskolájából megyei tanulmányi versenyeken első helyezéseket elért tanulók majdnem ingyen(!) vehessenek részt ezen a továbbképzés jellegű nyári táboron. Az Ifjúsági Alapnál és a KÖTIVÍZIG-nél elnyert pályázattal kapott pénzből tudták megoldani, hogy a gyerekek saját hozzájárulásként mindössze 500 forintot fizettek amikor más, ugyancsak egyhetes tábor néha 8000 forintba is bele kerül. A tábor újszerű programja, szervezeti felállása és a tehetséggondozás új módja miatt is megérdemli meg, hogy kiemeljük a nyári táborok sorai közül. A Pedagógiai Intézet programjában fontos helyet foglal el a tehetségek fejlesztése, gondozása. Ez a célja a maguk szervezte megyei vetélkedőknek, amelyeken a legjobban szereplő gyerekeket meghívják nyári táborozásfa. /Újszerű volt a gyerekek részére eljuttatott udvarias hangú meghívás is. Egy ilyen meghívó, amely kifejezi a gyermek iránti tiszteletet, elismerést már eleve megadja a tábor jó alaphangját./ A tábor helyének megválasztásával is igyekeztek a gyerekek kedvében járni. Az alföldi gyerekek a gyönyörű hegyvidéken, Nagyvisnyón használhatták ki a jutalomból kapott továbbképzési lehetőséget. A program elsősorban a szakmai továbbképzést szolgálta természetbarát, társadalomkutató, technikusi és számítástechnikusi ágazatokban úgy, hogy a gyerekeket a gyakorlati életre is felkészítse. A kis technikusok készítették a minden táborozásnál nélkülözhetetlen hasznos dolgokat, az emléktárgyakat a résztvevőknek, vagy a természetbarát "kutatócsoport" munkájához szükséges kedves, "Idevárlak" feliratú madáretetőket. Cserébe viszont pontos, precíz, őszinte információkat kaptak a természetbarát ágazattól a környezetszennyeződésről. A gyerekek mindennap vízmintát vettek a tábor melletti hegyi patakból. A felnőtteknek is hasznos információkhoz jutottak: a víz még a hegyekben is szennyezett volt. A számítógépek mellől elmozdulni nem akaró ifjú számítástechnikusok a társadalomkutató csoport falukutató munkájából értesültek a környék néprajzi, népművészeti tudnivalóiról. A társadalomkutató csoportbeli gyerekek egy része nyelvműveléssel, irodalommal foglalkozott, ők gondoskodtak a táborlakók szórakoztatásáról. A saját maguk által írt "Ni- csak, egy bicsak" című színművüket táborszerte szendvicsemberek hirdették. Továbbra is élénk a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt. Május végéig 10,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A rubelelszámolású országokból 5,3 millióan érkeztek, ami több mint kétszerese az elmúlt évinek. A nem rubel elszámolású országokból 5,6 milliókülföldi érkezett, 59 százalékkal több, mint tavaly az első öt hónapban. A jelentős növekedést minden bizonnyal a jugoszláv bevásárlóturizmus és a romániai utazási könnyítések okozzák. Az idén öt hónap alatt 4,6 millió magyar utazott külföldre, 16 százalékkal kevesebb mint tavaly május A tanulással, saját maguk szakmai képzésével elfoglalt gyerekek egymásra is oda tudtak figyelni, az előadást ugyanis - mint azt hírelték - a szórakoztatáson túl jótékony céllal rendezték: az egyik fiú a táborból közel 300 forintnyi zsebpénzén egy számára fontos könyvet vásárolt, amit aztán azonnal el is hagyott. Az előadás után a gyerekek gyűjtést rendeztek, hogy a könyvet társuk újra megvehesse. Ebben a táborban nem volt fegyelmezési gondja a tanároknak: minden gyerek azt csinálta, ami érdekli, amihez ért - nem volt idejük (meg valószínű nem is akartak) rendetlenkedni. A magasszintű szakmai továbbképzés Román Béla vezető szaktanácsadó, itt táborvezető, valamint Müller Ferencné, Lovász Gáborné, Sulák Istvánná, Bárányt Györgyné szaktanácsadók és a táborban résztvevő szaktanárok munkáját dicséri. (iksz) végéig. A csökkenés valószínű oka, hogy tavaly április elején, a vámszigorító intézkedések bevezetése előtt sokszorosára növekedett a kiutazók száma. Kedvezően alakulnak az idegen- forgalmi bevételek is. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy négy hónap alatt 50 millió dolláros aktívum keletkezett, míg tavaly április végéig 289 millió dolláros passzívum alakult ki. A rubel elszámolású forgalom 44 millió rubeles passzívumot mutat, szemben az elmúlt évi 58 milliós -aktívummal. A passzívumot az NDK-márka és a csehszlovák korona spekulációs célú felvásárlása okozta. (MTI) Kellemes környezet: langyos nyáreste, szép virágok, kényelmes székek és a nyárra szervezett programokért minden elismerést megérdemlő rendezők várták hétfőn este Szolnokon a Széchenyi István Gimnázium belső udvarában az operettmuzsika híveit. Az ígéretes cím - Operettgála - a megfizethető belépődíj, no meg a nagy nevek a meghirdetett programra szép számú közönséget csalogattak el. A rendezők nemes gesztussal vendégül hívták a hangversenyre a Széchenyi városrész nyugdíjas klubjának tagjait. A közönség nagy örömére elsőként Tamási Eszter libbent a színpadra, szokása szerint frissen és üdén. Konferansza az egész műsor során mértéktartó, ízléses és hangulatkeltő - egyszóval az alkalomhoz illő volt. A kéttagú zenekar: a zongorista Fábián János és a dobfelszerélésen közreműködő Németh László általában jól látta el - tegyük hozzá: egyáltalán nem könnyű! - feladatát, hiszen az énekművészek "beléptetése", a hangulati aláfestés és a diadalmas kivonulás megfelelő hatásúvá tétele mind- mind a kettejük feladata volt. El kellett látniok továbbá a tekintélyes számú operettrészlet magas igényt támasztó kíséretét, követni a természetüknél fogva szinte féktelen duhajságba torkolló melódiákat, alkalmazkodva az előadó énekes pillanatnyi hangulata diktálta tempóhoz. Mindezt mérlegelve meg kell mégis állapítani, hogy a zongorakíséret esetenként nem volt kottahű - és időnként a dobszólam is átlépte a számára szigorúan előírt diszkrét, mindenkor alárendelt háttérszerepet. A műsort értékelve még valamiről szót kell ejteni, ez pedig a hangosítás. E sorok írójának véleménye szerint már jó előre meg kellett volna arról győződni, hogy ez a láthátatlan, mégis állandóan jelenlévő "főszereplő" hogyan működik - és most nem arra gondol, hogy mint minden "szerkentyű", ez a készülék is felmondhatja a szolgálatot - ahogyan azt Murphy fogalmazza meg törvényei egyikében: ami elromolhat, az el is romlik. Hanem arra gondol, hogy az elsőként fellépő énekesnek egész műsorát szinte élvezhetetlenné tette a bődületes, a beatben szokásos fokozatra csavart erősítés. Az, amit ez a műfaj elbír és megenged, az a hiba kijavítása utáni fokozat volt - így azok a szerencsés szereplők jártak jól, akik az est során később léptek színpadra. Tanulságként: a műsorban fellépők nagyszerű, képzett hangú énekesek, akiknek jóformán nincs is szükségük semmiféle elektromos manipulációra, s ezt az eszközt csak a kor divatja és szokása kedvéért alkalmazzák. Hangjukkal képesek megtölteni egy dalszínházat (nem egy tenyérnyi udvart!) - nem szabad tehát úgy erősíteni őket, ahogy például a rock "derviseit", akiknek üvöltésében nincs erő, s hangjuk nem jut el a harmadik széksorig sem az elektronika mankója nélkül. A hangulatos műsor? Sorra csendültek fel az irodalom méltán legnépszerűbb dallamai Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjéből, Marica grófnőjéből, Lehér Ferenc Víg özvegyéből, a Cigányszerelem című dalművéből, Huszka Jenő Bob hercegéből és Gül babájából - és még felsorol- hatatlanul sok szép operettből, musical-részletekkel és sanzonokkal fűszerezetten. A fellépő énekesek - igazi sztárok, a műfaj legavatottabbjai, akik közül néhányan - a "komoly" zene sznobjainak (mert hogy ilyenek is vannak jópáran) megvetését is vállalva - hivatásuknak vallják ennek a semmi mással nem pótolható zenének az átmentését, népszerűsítését szívbéli szeretettel, művészi igényességgel, őszinte meggyőződéstől fűtött ápolását. Csányi János, az Állami Operaház magánénekesének jó érzékkel összeállított, rutinosan'előadott - mégis egy premier hangulatát idéző - blokkja, a külföldön is sok sikert megért nagy tudású primadonna: Fehérvári Márta műsora, az operettszínpad fényes csillaga, a műfaj minden csínját-bínját ismerő, gyönyörű, táncoslábú Oszvald Marika, az elegáns, a műfaj modem hajtásának, a musicalnek képviseletét ellátó, a sanzonok igényes előadásában is otthonos Harsányi Frigyes, és végül, de igazán nem utolsósorban az Operaház színpada legnagyobb tisztelettel övezett művészeinek egyike, az operett felszentelt papnője, a csodaszép hangú, kitűnő humorérzékkel rendelkező Kalmár Magda, no és a Fehérvári Márta-Csányi János és Kalmár Magda-Csányi János duettek mind-mind megérdemelt sikert, szűnni alig akaró tapsot arattak, tovább erősítették a szerencsés jelenlévőknek az operettmelódiák kortalanságába és korszerűségébe vetett hitét. Nem volt szép a Holdtól, hogy ezen a kellemes estén nem látogatott el udvarába csillagkíséretével, hogy jelenlétével megörvendeztesse ennek a kifogyhatatlan dallamvilágú, a magyarok által büszkén sajátnak vallott műfajnak őszinte, odaadó képviselőit és rajongóit. Szathmáry Judit * Elénk magyar idegenforgalom Dollárból aktív, rubelből passzív a mérleg Szekszárdi barangolás A 40 ezer lakosú kisváros három tájegység megkapó szépségű találkozási pontján épült. Mint Garay János, a város egyik költő szülötte írja: "A Dunának bal partján a város áll Bortermő magas hegyek lábainál, A Dunától fél órányi járaton; Róma bírta telepéül egykoron." Probus, a vincellér fiából lett római császár ezeken a dombokon ültette el az első szőlőtőkéket, a mai napig megalapozva a szekszárdi szőlőtermesztést, a borkultúrát. Tarpai A város egyik legnevezetesebb épülete a volt megyeháza. Itt építette fel IJBéla király 1061-ben az egykori apátsági templomot, amelynek alapfalai ma is láthatók. Évente borversenyeket is tartanak a szekszárdi városban. 1753-ban épült Szentháromság-szobor részlete. I.Béla király szobra a Béla A szőlőhegyen bizony nehéz a munka. téren. Itt is épülnek paloták.
