Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-16 / 59. szám
1990. JÚNIUS 16. 3 Prémesállat-tenyésztés belső vállalkozásban Itt valóban a piac érvényesül Hongkongban is ismerik Varga Józsefné gondozónő a 12 hetes ezüstróka kölyköknek osztja az ebédet A jó minőségű prém a technológia következetes betartásának eredmenye Nem lesz baj... Csak ne lélegezz, és ne igyál vizet! Az ember megszokta már a kitérő válaszokat. Mégis, egy idő után újra fölteszi ugyanazokat a kérdéseket. Hátha most másképp felelnek rájuk, hátha sikerül felébreszteni a válaszoló lelkiismeretét, és valamilyen furfanggal előcsalogatni az igazságot. Besenyszögön, a falu szélén szarvasmarha istállók sorakoznak. Tehénbőgés helyett azonban számunkra ismeretlen állatok hangja töri meg a csendet. A levegőben virágillatnak semmiképpen sem nevezhető szag terjed. Amint közeledünk a hiányos vakolatú állattartó épülethez, kékesszürke színű rókakölyköket pillantunk meg a vasból készült, rácsos ketrecekben. Az állatok izgatottan figyelnek minket, mintha csak az etetésre várnának. Néhány lépéssel odébb szintén ketrecbe zárva fényes, barna szőrű nyércek ugrándoznak. Hamarosan megérkezik az "ebéd", Varga Józsefné gondozónő egy nagy műanyagládában hozza a húsos masszát. Az állatokon érezhető nyugtalanság lesz úrrá.- Amikor meglátnak, már ugrándoznak a kölykök - mondja a gondozónő. - Kétségtelenül jó az étvágyuk. Persze vigyázni kell velük, mégiscsak vadállatok. Kesztyű nélkül nem ajánlatos megfogni őket, mert már a néhány hetes rókakölyök fogai is komoly sérülést okozhatnak az embernek. Körülnézünk a telepen. Miközben találgatjuk mit is esznek a kisrókák, megérkezik Bálint János, a Kossuth Tsz prémesál- lat-tenyésztési ágazatának vezetője. Tőle rögtön megkapjuk a választ:- A takarmány túlnyomórészt hús eredetű, de növényi összetevők is vannak benne. Itt állítjuk elő a keverőüzemünkben. Állatfajtánként más és más a takarmány-összetétel, tehát nem ugyanazt kapja a sarki, mint az ezüstróka. Jelenleg a ravaszdik mellett 5 ezer nyércet és 200 görényt is tenyésztünk a telepen.- Hát mit mondjak, érezzük ...- fmtorodom el.- Belső vállalkozásként működik a prémesállat-tenyésztés, ami azt jelenti, hogy megtermelt nyereségen osztozik a téesz és az ágazatunk. A telepet felterjesztettük törzstenyésztésre a Mező- gazdasági Minősítő Intézethez. Ahhoz azonban, hogy tenyészállatokat nevelhessünk, szigorú tartási követelményeknek kell megfelelnünk, és az állatok származását pontosan nyomon kell követnünk. De jöjjenek, tudok mutatni néhány kész prémet! A teleptől úgy háromszáz méterre egy üzemcsarnokszerű épületbe invitál minket Bálint János.- Ez a prémfeldolgozónk. Miután megnyúztuk az állatokat, a szőrméjüket itt teljesen megszárítjuk és tartósítjuk. Jókora szárítószekrények mellett haladunk el, majd egy kisebb raktár felé vesszük az útirányt. Orrunkat megcsapja a formaldehid kellemetlen szaga. A kicsempézett helyiségben drótkampókon lógnak a különféle nemes prémek. Amikor az árakról kérdezősködünk, az ágazatvezető így válaszol:- A mezőgazdaságban a pré- mesállat-tenyésztésben érvényesülnek igazán a piac törvényei. Ez érthető is, hiszen luxusárut állítunk elő. Eddig az NSZK-ba és Ausztriába adtunk el prémeket, azonban az ottani állatvédő szemlélet kialakulása érzékenyen érintette a szőrmepiacot, s ma már bizony nagyon nehéz az értékesítés. Jelenleg Hongkong, Görögország és Törökország számít még jó felvevő piacnak. Sokan azt hiszik, hogy a pré- mesállat-tenyésztésből egycsa- pásra meg lehet gazdagodni, pedig ez nem így van. A piacot nagyfokú pangás jellemzi. A görény és az ezüstróka prémje iránt van kereslet, de a nyérc bundáját már nehéz eladni, mert az árak meglehetősen alacsonyak. A hazai üzletekből sem viszik a százezer forintos bundákat úgy, mint a cukrot. A Skandináv országokkal ellentétben nálunk a termelésben nincsenek érdekeltté téve az élelmiszeripari vállalatok, akiktől a takarmányhoz szükséges nyersanyagot vásároljuk. Ezért, ha a prémesállat-tenyésztésben nem lesz egy érdekvédelmi szövetség, amely koordinálja a termelést és az értékesítést, akkor az ágazat bukásra van ítélve. A nyugati országok ezen a téren is már messze leköröztek minket. Az ágazatvezető szavaiból következtetve úgy gondolom, hogy szükség lénne végre egy vállalkozói "szélre", amely ki- söpri a gazdaságból a kellemetlen "szagokat". Június 21-én hivatalosan is beindul az értékpapírok tőzsdei forgalmazása. Feladatuk sokrétű, sok új fogalmat kell megtanulni, új szakmák jelennek meg a magyar gazdaságban. Többek véleménye szerint a magyar értékpapírtőzsde alapvető feladata a tőke megszerzése, amelyben nagy hiány mutatkozik. A tőzsdének, habár tevékenysége nem előzmény nélküli, sok mindennel meg kell küzdenie. A gazdasági szakemberek egy része a magyar tőzsdét, főleg eddigi nem hivatalos formájában "műtőzsdének" nevezi. Ami ebből Hogy a szolnoki levegő és az ivóvíz árthat az egészségünknek, ezt eddig is sejtettük. A gond csak az, hogy soha senki, egyetlen szakember se mondta meg ezt feke- tén-fehéren, és soha senki nem szólt arról, hogy tenni is akarnak valamit. Dr.Kádár György, a megyei Köjál igazgató helyettese még most is optimista: De hol vannak a fák?- A szolnoki levegő szennyezettség szempontjából közepesnek vagy annál kedvezőbbnek mondható. Az ülepedő porszennyezettség azonban erőteljes, túllépi a megengedett értékét. Ez a város földrajzi és meteorológiai tényezőiből adódik.- Es hogyan védekezhetnénk ellene? Mit kellene tenni? Locsolni, fát ültetni?- Többször kellene locsolni a városban, és jó volna, ha erdők lennének a közelben.-Úgy hallottam, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy egy lakótelepen például milyen fákat, cserjéket ültetnek az ott élők. A különböző fák és sövények ugyanis másképp védik a házakat a portól; a kipufogógáztól. Úgy gondolom, mielőtt fát ültetünk, meg kellene kérdezni a szakembereket, hogy mit is ültessünk, hová is ültessük...- Teljesen mindegy, a lényeg az, hogy ültessenek!- Miért nem hozza nyilvánosságra a Köjál (például az Új Néplapban), hogy mikor milyen a levegő szennyezettsége? Esetleg tanácsokat is lehetne adni az embereknek, hogy mit tegyenek...- A Köjál-adatok egyáltalán nem titkosak. Egyszerűen anyagi kérdés az egész. Nincs annyi szakemberünk, hogy az adatokat folyamatosan feldolgozzuk és közöljük.- És a szolnoki ivóvízről mi a véleménye? Sokszor hallani, hogy ártalmas az egészségre.- Évente százszor vizsgáljuk az ivóvizet. Nincsenek benne olyan anyagok, amelyektől krónikus, heveny megbetegedést lehetne kapni. Egyébként jómagam is mindennap ebéd után megiszom egy pohárral. Ez engem egyáltalán nem nyugtat meg. Annál is inkább, mert nem mindenkinek van ilyen jó véleménye a víz ártalmatlanfeltétlenül igaz, hogy nem könnyű újrateremteni az értékpapír-piacot. A tőzsdén ugyanis értékpapírok, kötvények, részvények, kincstárjegyek stb. kellenek. Ezek fokozatosan kerültek, kerülnek be a pénzpiacra. Ugyanakkor ezek forgalma a tőzsde nélkül elképzelhetetlen. Ma már tehát szükség van a tőzsdére, s ez más kelet-európai országhoz képest önmagában is előnyt jelent. A fejlődés azt is megkívánja, hogy a magyar részvények fő piaca a budapesti tőzsde kell, hogy legyen. Ez utóbbit azért is említjük, mert a magyar ságáról. A Kossuth Lajos Tudományegyetem szerveskémiai tanszékének munkatársai nem ilyen derűlátóak. Négy évvel ezelőtt - a Szolnok megyei víz- és csatornamű vállalat felkérésére - olyan vizsgálatokat végeztek, amelyekre se a vízműnek, se a Köjálnak nem voltak eszközei. Megállapították, hogy a víz nagymértékben és veszélyesen szennyezett. Nekünk a feketelistás % • • x 1SJO A vizsgálat eredményeit a vízmű vállalat a mai napig nem hozta nyilvánosságra. Kovács Géza, a vállalat műszaki igazgató helyettese még ma is csak általánosságokban beszél róla.- Nem titok, hogy a nyers vízben (a Tisza vizében) sok szennyeződés található, ezek közül néhány átmegy a víztisztító rendszeren, és bizonyos időszakokban bekerül az ivóvízbe. A megengedettnél magasabb értéket azonban csak egy-két anyagnál mértek. Dr.Kertai Pál, a DO- XE Közegészségügyi Intézetének igazgatója szerint nem bizonyítható, hogy a vízben előforduló anyagoknak daganatkeltő hatásuk van az emberi szervezetre. A KLTE vizsgálati eredményei azonban nem ezt mutatják. Dr.Pethő Mária, az MDF szolnoki szervezete környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője ismeri a vizsgálat eredményeit:- A Tisza vízben és a hálózati vízben összesen 341 vegyületet azonosítottak. A klórozás, amelynek célja, hogy fertőtlenítse a vizet, a nyers vízben lévő eredeti anyagok mennyiségét két és félszeresére növeli. A hálózati vízben előforduló anyagok mennyisége jóval magasabb a nemzetközileg megengedettnél. Ráadásul olyan "feketelistás" anyagok is vannak benne, amelyeknek egyáltalán nem lenne szabad jelen lenniük a vízben. Ilyen például a kloroform és a széntetraklorid. Ezek rákkeltő hatásúak! Ráadásul kromoszóma rendellenességet is okozhattőzsdének saját fejlődésével együtt be kell kapcsolódnia a nemzetközi, elsősorban az európai tőzsdék tevékenységébe. Ezt jól felfogott üzleti érdekeink is megkívánják. A tőzsde persze nagy kockázatokkal is jár. Itt nagyot lehet nyerni, de bukni is. Ezért az óvatosabbaknak továbbra is az aranyat, ingatlant javasolhatjuk. A kockázat akkor csökkenthető, ha a tőzsde segítségével kialakul a valós értékpapírpiac. Ehhez az induló tőzsdének sok sikert kívánunk, saját érdekünkben is. F.I. nak. Azonosítottak a vízben tízféle növényvédő szert is, ezek közül kettő szintén feketelistás. Vannak még benne többek között fenolszármazékok is, amelyek mérgező hatásúak. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy főleg nyáron magas a növényvédőszer tartalom és a fenolkoncentráció. A KLTE szakemberei javasolták az ózonos vízkezelést és az aktív szenes szűrést. Ez azonban - úgy tudom, nem volt rá pénz - a mai napig nem valósult meg.- Es mit tehet a lakosság?- Artézi vizet kell inni, főleg azokban az időszakokban, amikor a hálózati ivóvíz szennyezet- tebb.- Miért nem közölték a lakossággal ennek a vizsgálatnak az eredményeit? - kérdeztem Kovács Géza igazgatóhelyettest.- Nem akartunk fölöslegesen pánikot kelteni.- Nincs jogunk tudni, hogy mit iszunk? Legalább abban az időszakban, amikor szennyezettebb az ivóvíz, figyelmeztetnék a lakosságot, hogy igyanak artézi vizet...- Nem bizonyítható egyértelműen, hogy ezek az anyagok daganatos betegségeket okoznak...- De azt se tudják bizonyítani, hogy nem indítanak el rákos folyamatokat! Az lett volna tisztességesebb, ha megadják az elemi védekezés lehetőségét a lakosságnak. Hiszen önök négy éve pontosan tudják, hogy mi mit iszunk meg gyanútlanul... Pánik helyett hallgatás- Ezzel nem értek egyet. A vizsgálat 1987-ben kezdődött. Az eredmények azonban csak azokra a napokra vonatkoznak bizonyíthatóan, amikor a méréseket végezték. A mintavételek közötti időszakokról nem is voltak adataink. Amikor 1988-ban megismertük a mérési eredményeket, azonnal beszereztünk olyan kísérleti berendezést, amely a KLTE által ajánlott technológia /ózonos kezelés, aktív szénszűrés/ korszerűsítéséhez szükséges. Azokat a méréseket, amelyeket a KLTE végzett, az idén nyár végétől mi is nagyobb gyakorisággal el tudjuk végezni, mert vásároltunk megfelelő berendezést. Az ózonos kezelés és az aktív szénszűrés is úgy tűnik, hogy megvalósul; nemzetközi támogatást is kértünk hozzá.- Ezután tehát rendszeresen tájékoztatják a szolnokiakat, hogy mikor milyen szennyezett az ivóvíz? *- Nincs akadálya a tájékoztatásnak... Dr.Kádár György ennek se látja értelmét:- Ha egyszer-egyszer közzé- tennék, hogy most például tanácsosabb artézi vizet inni, mi lenne annak az eredménye? A szolnoki kutak a város minden lakosának naponta három liter vizet tudnak biztosítani... Ezzel a szemlélettel fölösleges vitatkozni. A kérdés már csupán az, mikor sikerül kiharcolni, hogy az illetékesek mindazt - beleértve a víz és a levegő szeny- nyezettségét - ami ránk tartozik, ne kezeljék bizalmas információként. Ami persze, nemcsak attól lesz bizalmas, hogy ráírják a dossziéra, hanem attól is, hogy csupán néhány beavatott ember tud róla. Paulina Éva L.Z. Fotó: K.É. Negyvenöt év után újra A Indul a Budapesti Értéktőzsde ü /l VIZttlU DlZdlltlUS injOiTilClCWKCIll bowlt/? n tórtvt hntrv n v~n1nnbi li ICsíi VI) líi/JL V U oáAJIm * * * Y /t j f > /r 1 * ivoviztjcn raKKeito anyci§ok is
