Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-14 / 57. szám

1990. JÚNIUS 14. Néplap 5 Szélsebes villanyautó Gyomorfekély ellen lézer A diétára vagy más kezelésre nem reagáló súlyos gyomorfe­kélyt is meggyógyíthatják lézer­kezeléssel. Korábban elkerülhetetlenül műtétre, az adott gyomorszakasz eltávolítására volt szükség ilyen esetekben, most azonban a lézer már feleslegessé teszi a műtétet. Az új eljárással már száznál több beteget kezeltek eredményesen a moszkvai gasztroenterológiai in­tézetben. A rövid ideig tartó lézerbesu­gárzást optikai szálakon juttatják a fekélyes gyomornyálkahártyá­ra. A besugárzást ötször-hatszor megismétlik az egymást követő napokon. A kezeléshez a Lebegyev Inté­zetben kifejlesztett különleges rézgőzlézert használják - ennek erőteljes sugárnyalábja csak kis mélységbe hatol, így elkerülhetik a szövetek megégését. Fő hatás­ként a lézersugárzás elősegíti az egészséges szövetek újraképző­dését. Nehezen hihető, hogy az állatok közül a csigák azok, amelyeknél először lépett fel a törzsfejlődés során a szaporodási aktus mellett jelentkező jellegzetes szexuális magatartás. Az ugyancsak puha­testű kagylók - bár váltivarúak - még igazi remeteéletet élnek; érett ivarsejtjeiket egyszerűen a kör­nyező vízbe ürítik. Egészen más a csigák esete, amelyeknél emberi szemmel nézve szinte perverz sze­relmi életet tapasztalhatunk. A közismert éti csigánál például minden szokatlan. Az ivarmiri­gyek a csigaház vége közelében helyezkednek el, innen egy bo­nyolult csatornarendszer vezeti el az ivarsejteket és a kísérő váladé­kot. Ha a hímnős csigák egyikét "szerelmi" aktus közben megvizs­gáljuk, akkor a csiga a "férfiasság" megtestesítőjeként hat. Óriási, ki­dugható párzószerve van, udvarlá­sa heves és szenvedélyes. A vad szerelmi tánc végén mindkét part­ner felágaskodik, ide-oda inog, sőt cuppanásokat is hallat, a végsőkig felizgatott csiga pedig egy mész- tőrt döf szerelmesének testébe. Más csigafajok mésznyilakat lő­nek - találomra - partnerükbe, de a nyilak messze elkerülik a partner ivamyílását. Ezen izgalmas jele­net után a sebesült láthatóan ösz- szehúzódik a fájdalomtól; azt hi­hetnénk, hogy kéjgyilkosság tör­tént. Ehelyett azonban a partner is izgalomba jön, s ezt csak fokozza az, ha partnerének nyila eltalálta, szintén szerelmi tőrt döf vagy nyi­lat vet. Végül mindkét egyed, sok testvonaglás után, hímtagját a partner ivarnyílásába vezeti. A kölcsönös megtermékenyítés, amelyben mindkét partner egyide­jűleg hím és nőstény is, néhány percig tart. A fejlődésnek ezen a fokán ta­lálkozunk először azzal - a gerin­ceseknél gyakoribb megfigyelés­sel, hogy a szerelmi aktusban a fájdalom és a gyönyör harmoniku­san egységbe vegyül, és a nemi izgalom tetőfokán az izgalom- és idegfeszültség robbanásszerű ki­sülést /orgazmust/ mutat. Noha ezek csak megfigyelésen alapuló analógiák, a szerelemben egyesült csigák izgalmi állapotát aligha le­het másként értelmezni. A kerti kártevőként ismert mez­telen csigák szerelmi játéka egy faágról leereszkedő nyálkafona- lon függeszkedve zajlik le. Egy tengeri csigánál 5-6 partnerből ál­ló párzási láncolatot figyeltek meg. Az első állat itt csak nőstény­ként szerepel, a következő az előt­te levőt rendes hímként kezeli, a sor végén lévő pedig kizárólag hímként viselkedik. A feltűnően élénk szerelmi élet, érzéki reakció, szertelen szerelmi játék még magasabb fokra hág a puhatestűek legfejlettebb csoport­jánál, a lábasfejűeknél /polipok, tintahalak/. Levegőtisztító növények Kandó Kálmán szobra a Közleke­dési Múzeumban sőbb vezették be a vasútnál a Kandó-rendszerű mozdonyokat. Az első próbaszakaszon, Buda­pest és Alag között 1923-ban próbálták ki a most már új fázis­váltós rendszert, amely a köz- használatú erőművek 60 perió- dusú áramának a vasúti vonta­tásban közvetlenül való felhasz­nálását tette lehetővé. A siker el­lenére csak öt év múlva került ki próbamozdony véglegesen a pá­lyára és több, újabb külföldi si­ker után határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom fővonal villamosítását. Erre a célra a fel­találó ismét új mozdonyt terve­zett, azonban sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak végleges üzembeállítását /1932. június 16./ hazájában már nem érhette meg. K.A. A jövő autójának energiafor­rásáról megoszlanak a vélemé­nyek. Az óvatosabbak szerint a személygépkocsi fő energiafor­rása már hosszabb ideig napjaink dugattyús motorja marad, a te­herautókat, autóbuszokat pedig lehet, hogy gázturbinák hajtják majd. Sok szakember szerint azonban a városi közlekedést az elektromotor fogja uralni, vagy lehetséges az is, hogy a benzin­vagy gázolajhajtást villanyhaj­tással kombinálják /az előbbit az autóutakon, az utóbbit a város­ban használva/. Az áramot akkumulátor szol­gáltatja, ha sikerült majd megal­kotni kis súlyú, mégis jó hatásfo­kú típusokat. Mert a hagyomá­nyos savas vagy lúgos akkumu­látorokból ma még több mázsá- nyit el kell helyezni egy gépko­csiban ahhoz, hogy közepes se­bességgel 100-200 kilométernyi utat megtehessen a villanyautó. Ráadásul a kisült akkumulátor­cellák feltöltéséhez nem csekély idő kell. Mindamellett az akku­mulátor fejlesztőknek évről-évre sikerül egyre újabb, a korábbiak­nál mindig nagyobb teljesítmé­nyű, kisebb súlyú, jobban terhel­hető, és mind gyorsabban feltölt­hető típusokat kialakítaniok, de olyan csodákra egyelőre nem ké­pesek, ami elhárítaná az akku­mulátoros hajtás minden hátrá­nyát. A szakemberek a jövő autójá­nak energiaforrásaként - áram­forrásaként - ma már sokkal na­gyobb jövőt jósolnak a tüzelő­anyag-elemeknek, amelyekben a kémiai energia közvetlenül, fo­lyamatosan alakul át villamos energiává. Ám ezek az - egyelőre csupán az űrkutatás szolgálatá­ban használt - áramforrások ma még nagyon drágák, s tömeg- gyártásuk sincs megoldva. Ké­pünkön az amerikai General Mo­tors cég legújabb villanyautó- konstrukcióját láthatjuk, amely különleges karosszériájának kö­szönhetően óránkénti 160 kilo­méteres sebesség elérésére is ké­pes. Nagy kár, hogy az akkumulá­toros elektroautó egyfolytában csupán körülbelül 250 kilomé­teres utat tehet meg, s az elfo­gyasztott energiát a hálózati árammal való ötórai feltöltéssel lehet csak pótolni. Különösen a szmogtól szenve­dő nagyvárosokban számíthat komoly piacra. A NASA kutatói kísérleti úton megállapították, hogy a li­liom, a százszorszép, a ftkusz, a krizantém meg a gerbera, és némely más növény is nagyon alkalmas rá, hogy magába szív­ja a lakások levegőjét mérgező anyagokat. Például a filodend- ron csaknem teljesen elnyeli azt a rákkeltés gyanújába keve­redett formaldehidet, amelyet némely származékában még mindig felhasználnak bútorok és berendezési tárgyak védő­anyagaként. A filodendron - leveleinek a pórusain át - levegővel együtt magába szívja és feldolgozza a bevonatból felszabaduló for­maldehidgázt, s a helyébe oxi­Visszapillantó Kandó villamosmozdonya gént és vizet bocsát ki. A ger­bera és a krizantém főképp a gáz halmazállapotú benzolt, míg bizonyos filodendron-fél- ék a szénmonoxidot és vele együtt a benzolt is kiszűrik a levegőből. A tapasztalat szerint minél több levele van a nö­vénynek, annál hatékonyabb levegőtisztító. Az egyre hevesedö nász tánc egy pillanata az éti csigánál. lálónak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen a villanymotor addigi konstruk­cióit szinte megoldhatatlan fel­adat elé kellett állítania, neveze­tesen, hogy könnyű legyen, tud­jon lassan járni, de gyorsuljon hirtelen, búja a túlterhelést, a hi­deget, a meleget és a vontatással járó durva lökéseket. Kandó ezeket a nehézsége­ket a világ talán legbonyolultabb villamosszerkezeti elemének be­építésével, a fázis váltóval érte el. Ez egyidejűleg el tudta látni a transzformátor, a hajtómotor, az áramfejlesztő, a feszültségsza­bályozó és a fázisjavító felada­tát. Forgórésze a szokásos, de az állórésze már különleges megol­dású volt, nevezetesen nem egy, hanem két tekercselése volt. Amikor a magasfeszültségű, egyfázisú áram bejutott az egyik tekercsrendszerbbe - a transzfor­mátor hatás következtében - a másikban áramot fejlesztett, így a motor eleinte transzformátor­ként működött. A nagy nemzetközi sikerek el­lenére, hazánkban csak jóval ké­A vasútvillamosítás úttörője, Kandó Kálmán /1869-1931/ gé­pészmérnök a Budapesti Műsza­ki Egyetem elvégzése után két éves párizsi gyakomokoskodás után a Ganz gyárban kezdte pá­lyafutását, és érdeklődése azon­nal a villamosgépek felé fordult: megépíti az első háromfázisú közúti villamosvasutat. Az itt szerzett tapasztalatai alapján 1898-1902-ben az első váltako­zó áramú nagyvasúti villa­mosvonalat építi meg, az úgyne­vezett Valtellina-vasutat Olasz­országban, amely a maga nagy­A Valtellina-vasút első, 900 lóerős Kandó-villamosmozdonya olyan indukciós motorokat szer­kesztett, amelyek vasúti vonta­tás céljára alkalmasak lettek. Huszonhét éves korában már külföldi megbízatást kap, a fran­ciaországi Evian-les-Bains-ben feszültségű /3 ezer voltos/ há­romfázisú meghajtási rend­szerével azonnal bebizonyította a villamos vontatás fölényét a gőzüzem felett. Pedig ennek a zseniális felta­Ipari cukor ...."■■■» ■ .«■■■« ......I.-.. A grazi /Ausztria/ egyetem biokémiai inté­zetének új eljárásával ipa­ri cukrot lehet előállítani cellulóztartalmú hulla­dékból; fából, szalmából. Egy tonnányi kiindulá­si anyagból mintegy 300 kilogrammnyi ipari cuk­rot lehet kivonni, amit az­után nyersanyagként használhatunk fel a ve­gyiparban. Áusztriában a becslé­sek szerint évente mint­egy nyolcmillió tonnányi cellulóztartalmú hulladék keletkezik. A bizonyos enzimet felhasználó eljá­rást eddig három kísérleti berendezésben próbálták ki. A cellulóztartalmú hul­ladékot tíz percen át 200 fokos vízgőzzel kezelik, ez feltöri a cellulóz póru­sait. Hozzákeverik az enzi­met, és a nyersanyagot különleges tartályokban 48 órán át 50 fokos hő­mérsékleten tárolják. A cellulóz elbomlik, így el­választhatják az 5-10 szá­zalékos cukoroldatot. A Vöst-Alpine konszern még ebben az évben üzembe helyezi a napi há­rom tonna monomer cuk­rot előállító ipari berende­zést. Kejelgő állatok

Next

/
Thumbnails
Contents