Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-11 / 54. szám
1990. JÚNIUS 11. 3 ARATÁS ELŐTT, SORBANÁLLÁS KÖZBEN Baljós hírek keringenek az idei, de már a jövő évi aratás körül is. Nem lehet tudni, milyen árakon lehet felvásárolni a gabonát, miből lehet finanszírozni a felvásárlást. Nagy a hiteligény, s országos szinten is csak most folyik a tárgyalás a Magyar Nemzeti Bankkal a szükséges hitelkeret biztosításáról. Úgy tűnik, országosan az igényeket ki tudják elégíteni, persze így is kérdés, miért nem foglalkoztak korábban ezzel a problémával. Sokszor felvetődött már - nem elsősorban pénzügyi körökben, hanem inkább mások részéről - miért nem lehet a problémát váltók segítségével megoldani. Az Új Néplaphoz is érkezett olvasói hozzászólás, amely a sorbanállás ellen javasolta a váltók felhasználását. Első ránézésre valóban jó eszköznek tűnik. Ha a konkrét magyarországi gyakorlatot nézzük, akkor már némileg másképpen áll a dolog. Mindenesetre ez derül ki Fekete László szavaiból is, aki az egyik legnagyobb megyei váltóforgalommal rendelkező cég, a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. Bújtatott hitel A vállalat 1988-ban 1,7 milliárd forint értékű, 1989-ben 2,9 milliárd forint értékű váltóforgalmat bonyolított le. Ezek a számok úgy értékelhetők, ha tudjuk, hogy a vállalat tavalyi nettó árbevétele valamivel több mint 6,8 milliárd forint volt. A váltóforgalom adatai részben a saját, részben az idegen váltókra vonatkoznak. A váltók nagy része 90 napos, de volt 180, sőt 270 napos lejáratú is. Normális esetben ezek eddig helyettesíthetik a készpénzforgalmat, foroghatnak a különböző tulajdonosok között, s emiatt a hiteligény is kiDollárért Étolajexport a Szovjetunióba Befejeződött a napraforgómagfeldolgozási idény, és megkezdődött a nagy karbantartás hazánk legnagyobb növényolajipari üzemében, a Martfűi Növényolajgyárban. A korszerű, zárt technológiájú üzemben a tízhónapos szezon idején 360 ezer tonna napraforgóból 155 ezer tonna olajat sajtoltak. A jelentős mennyiségű, jó minőségű olaj 95 százalékát a dollárpiacon értékesítik. A magyar növényolaj legjelentősebb vásárlói közé Finnország, Svédország, NSZK, Ausztria és a közel-keleti országok tartoznak, ahová jelenleg is zömmel vasúti tartálykocsikban, illetve kamionokban szállítják az árut. Az idén első ízben - s mindjárt dollárért - kétezer tonna étolajat exportálnak a Szovjetunióba, kétszáz literes hordókba töltve. A kiszállítást a jövő héten befejezik. Ugyancsak új piacnak számít Málta és Dél-Korea, ahová egyelőre - inkább piackutatás céljából - kisebb tételű, finomított étolajat szállítottak hatvan literes ballonokban. A műit évben üzembe helyezett martfűi étolajfinomító jó befektetésnek bizonyult. Az étolaj iránt ugyanis élénkül a külpiaci kereslet. Jelenleg új palackozóüzem tervei készülnek, a jövő év végére már várhatóan megkezdődik a termelés. A program szerint a legmodernebb csomagolást alkalmazzák, a jelenlegi műanyag helyett egyliteres vagy annál nagyobb polietilén flakonokba töltik majd az étolajat. Az idei szezon a repcemag feldolgozásával július elején indul. Megváltó-e a váltó? sebb. A legutóbbi időkben az MNB felvásárlási váltók kibocsátásra adott hitelkeretet. Ebben a nagybankok, mint például az OKHB, az MHB vettek részt. A kisebb bankok is részt vehetnek a váltóforgalomban, de ők egyedi döntéseik alapján, általános keretük terhére kapcsolódnak be a felvásárlás finanszírozásába. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a váltók nem írták le klasszikus 90 vagy több napos útjukat. Gyakorlatilag hitelként funkcionáltak, hiszen a termelőszövetkezetek azonnal benyújtották a váltókat leszámítolásra az illetékes bankokhoz. A Gabonaforgalminak persze még ez a bújtatott felvásárlási hitel is jó volt, így számára biztosítva volt felvásárlási lehetőség. További gond a váltóforgalommal, hogy az MNB által meghatározott lejárat szerinti összetétel nem igazodik a vállalat tényleges tevékenységéhez. A váltók 55 százaléka 90 napon belül jár le, 25 százalék 90 napon túl, s 20 százaléka 180 napon túl. A cégnek viszont az egyszer felvásárolt gabonából egész évben kell dolgoznia, bevételei is folyamatosan, s nem egyszerre jelentkeznek. A cég sajátosságaihoz tehát egy fordított szerkezet felelne meg. így viszont nagyon megterhelő a túl gyorsan jelentkező fizetési kötelezettség. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, a múltban is többlethitelt kellett igénybe venni. Mindez természetesen az MNB biztosította keretre vonatkozik. A saját váltó esetében a váltó határidejét az árbevétel arányai határozzák meg. Amikor 1987-ben bevezették a váltót, még kevesebb volt a gond, ráadásul megtakarítást is jelentett a hitellel szemben a kamatkülönbözőség miatt. Akkora váltók 10-20 százaléka forgott tovább. Úgy tűnt, hogy beindul az üzlet, de 1988 elején a bankok leállították a váltók elfogadását. A bankok tulajdonképpen arra reagáltak, amit jeleztünk is, a váltók 90 százaléka már másnap megjelent a bankoknál, többek között a hitelnél kedvezőbb konstrukció miatt. A gazdaságban viszont akkor már sok pénz volt kint, így a refinanszírozási keretet szűkíteni kellett. A fő probléma, hogy a maradék 10 százalék helyzete máig megoldatlan. Sokan nem fogadják el A váltó elterjedését akadályozza az is, hogy sokan nem fogadják el, nincs ilyen kötelezettségük. Ilyen cégek, mint például a MÁV, az Áfor, az APEH és még sorolhatnánk. A mező- gazdasági üzemek tehát be vannak szorítva, ha akarnák, akkor sem nagyon tudnák forgatni a váltót. A Gabonaforgalmi Vállalat elfogadja a váltót, kölcsönösségi alapon is, de neki is állandóan egyeztetnie kell a bankokkal. Ez idő is, pénz is. Ráadásul mint jeleztük, az idei keret a cikk megírásakor még nem ismeretes. A váltópiacot az sem segíti, hogy nincs igazi túlkínálat a piacon a termékből, a vevőknek készpénzért is tudnak értékesíteni. Ä gabonapiac tehát jól, rosszul, de csak részben a váltó segítségével, megoldja idei feladatait. Ha viszont a váltók szerepét általánosítjuk, s kivetítjük az egész gazdaságra, s konkrétan a sorbanállásra, ahol logikus lehetne a váltó felhasználása, akkor látni kell, hogy a helyzet még iosszabb. Mi is leírtuk többször, a sorbanállás kiindulópontja a rossz gazdálkodás. Normális gazdaságban ezek a cégek azonnal a felszínre kerülnek. A tulajdonosok regálása gyorsan bekövetkezik, például részvényeladás vagy más formában. A rizikó az övék. Nálunk az igazgató, de a dolgozó is veszít, ha csődhelyzet van. így nyilván érdekük a mindenáron való fennmaradás. A váltó kibocsátásával ezek a cégek azt kockáztatják, hogy likviditásukat megvizsgálják. A végeredmény az lehet, hogy a váltót nem fogadják el tőlük. A kör bezárult. Ekkor már jobb csendben maradni, és nem fizetni. Füle István m Törökazentmiklós 90.máj.30, . 19-----5.00G.0Ö0,— f fpi A kiállítás helye Ideje összeg számmal Hl Fizetek e váltó alapján . .. Haladás Mg. Tsz. . Nyársapát Hl vagy rendeletére összeg betűvel II OKHB.RT. Szolnok 1990. augusztus 27. BniÜi A fizetés helye Az esedékesség megjelölése |i értéke áruban! 450-05066 A váltó azonosító száma íl « (a pénzintézet tölti ki). Bfcjl i A kiállító aláírása és pénzforgalmi Jelzőszáma íme egy váltó, ötmillióról. Az űrlap valódi, az adatok természetesen Fiktívek HOMÁLYOS CÉLOK A Minisztertanács áttekintette a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó rendeleteket. A homályos megfogalmazás, amely a napilapokban megjelent, sok félreértésre adhat okot. Az egyik javaslat szerint a jövőben csak különösen indokolt esetben célszerű a korábbi jogszabályok nyújtotta lehetőséggel élni! A gond ezzel kapcsolatosan az, hogy érinti-e ez a vállalatok január eleje óta érvényes jogait, amelyeket éppen a munkanélküliség elleni harc eszközeként vezettek be. Valószínűleg nem, de ez nem derül ki a közleményből, ha pedig igen, akkor azt kellene figyelembe venni, hogy a vállalat dolga lenne a mérlegelés, a konkrét helyzet függvényében, hogy akar-e élni ezzel a fontos eszközzel. A másik gond a visszamenőleges elemzéssel kapcsolatos. A visszamenőleges jogszabály-változtatás nem szokás jogállamokban. Egyébként pedig kérdéses a cél. Egy ilyen elemzés emberek jogait sértheti, meghurcoltatásukat eredményezheti, visszaélésekre adhat alkalmat. Reméljük nem erről van szó. F.I. ‘Beszéíjünkjóía! A fúrás,a pészméker és a minta Igen emlékezetes Palasovszky Ödön egyik harmincas évekbeli bökverse, a kútról. így szól: "A mi kutunk nem holmi kotormány, jól megcsináltatta azt a kormány." Amiért időszerű most e versike az az, hogy mostanában nem a régi és nem az új kormány csináltatja a kutakat, hanem maguk a polgárok. Felemelték ugyanis, méghozzá nem is akármilyen mértékben a vízdíjakat, így most az emberek kutat fúratnak. Mondhatnánk azt is, divat lett a fúrás. Persze, korábban hasonlóképp volt már ilyen, mindig is akadt oka annak, ha valaki fúrásra szánta rá magát. Talán a lélekbúvárok a megmondhatói, mindig megtalálható annak magyarázata, amikor valaki előveszi azt a bizonyos nagy fúrót. Pusztán csak képzeletben vagy valóságosan, vagy azért, hogy csatába induljon kibillenteni valakit vagy valakiket vélt vagy valós helyzetükből. Ezek szerint most már nemcsak a lélek ismerői tudnak mindezek indokaira magyarázatot adni, hanem maguk a közgazdászok is. A fúrás lelki háttere arra utal, igyekszünk elégtételt venni valamiért. Mondják, az embert arról lehet megismerni, hogyan bosszulja meg magát. Milyenek például eme ténykedéshez az eszközei. Nemesek vagy éppen ellenkezőleg? Áz előbbiek csoportjába tartozik a bosszúnak az a módozata, amit például mostanában folytatnak az emberek az áremelőkkel szemben. Megtorolják ezt például azzal, hogy kutat fúrnak, hogy befőttet gyártanak, csirkét nevelnek, ruhát varrnak maguknak, a gyereknek, a rokonnak, a barátnak. Kenyeret persze már nem sütnek. Illetve még nem sütnek. Tegyük hozzá: nem is bosszút lihegünk, hanem csak egyszerűen lihegünk. Az igyekezettől, tekintgetve a pénztárcánkra. Hívják ezt másképp alkalmazkodásnak is. Ahogyan az emberi szív alkalmazkodik a nagyobb igénybevételekhez, úgy annak tulajdonosa is természetesen igazodik változó, például módosuló társadalmi környezetéhez. Van, akiben megnő a bizalom - olykor kóros mértékben -, másokban éppen ellenkezőleg elapad, talán károkat is okozva magának s említett kömyzetének. Tény, hogy időnként meg-megdobban az a bizonyos motor, néha a felcsillanó remény igézetében, máskor pedig éppen a lehangoló hírek kapcsán. Elterjedt mostanában az elképedés vagy a jézusmáriázás helyett a rácsodál- kozásnak az a formája, amikor azt mondják: Megáll a pészmé- kerem! Pedig ha tudnák, hogy ez a bizonyos pészméker túl azon, hogy szívritmus-szabályozót jelent, elnevezése a lovak versenyében annak a sörényesnek, amelyik diktálja az iramot. Az a ló, amelyik gyorsítja a versenyt, "csinálja" vagy "nyomja" az iramot. Mindenki őt nézi, tőle függ, hogy üvölt a tömeg vagy halkan figyel. Bámulják, ahogyan könnyedén, ereje tudatában viszi előre a többieket, netán nyögve, rugdalva, harapva a másikat, görcsösen rohan az elérendő cél felé. Neves történelmi példák vannak nemes és nemtelen bosszúkra, kényszerű és önkéntes alkalmazkodásra, és híres pészméke- rekre egyaránt. Apropó, történelem! Úgy tartják, a történelem az a minta, amit utólag a káoszba beleszőnek. Káoszról persze szó sincs, legfeljebb a változások okoznak néha bennünk bizonytalanságokat. Milyen lesz ez a minta? Harsány, eldeformálódott vagy szép vonalú, e miliőhöz jól illeszkedő? Annyi bizonyos, függ attól, hogy akár az egyének, akár az általuk létrehozott csoportosulások miként viszonyulnak egymáshoz s az iramhoz. Alkalmazkodnak, fúrnak? Egyáltalán, hogyan diktálja a nagy versenyben, az országok vetélkedésében az a bizonyos pészméker a tempót? Rendszeres lóversenyre járók mondják, az a bizonyos ló megérzi, hogy rajta van a nézősereg tekintete. Miért a lamentálás az utólag beleszőtt mintán? A minta, a magatartás miatt. Ehhez adalékul annyit: lapunk első oldalán olvasható, hogy immáron három párt is, köztük a kormányzópárt szolnoki képviselői, ugyancsak megszüntették a bojkottot. Az újság példányszáma egyébként szépen emelkedett az elmúlt hetekben. Hajnal József Megyénk kedvező lehetőségei ellenére Csökkent a vetőmagtermesztés területe Szőkébb pátriánk éghajlati adottságai kedvezőek a vetőmagelőállításra, ennek ellenére az idén csupán 25 ezer hektáron termesztenek szaporítóanyagokat megyénk gazdaságai. A vetőmagvakkal szemben támasztott minőségi követelmények szigorúbbak lettek, a szocialista piacok beszűkülésével pedig, különösen az úgynevezett hibridkukorica vetésterülete jelentősen csökkent. A nagyüzemek mellett ma már számtalan növénynél előtérbe került a kisüzemi vetőmagelőállítás, és nem csak a hagyományos háztáji és részesművelésben, hanem más kistermelési formában is. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet mint hatósági felügyelet feladata a megtermelt szaporítóanyagok minősítése és fémzárolása, ezt azonban megelőzi a vetőmagtáblák szántóföldi szemléje. Az ellenőrzések során felmérik többek között a növények általános kultúrállapotát, fejlettségét, a gyomosság mértékét és a betegségek előfordulását. A szigorú követelményeknek meg nem felelő táblákat kizárják a vetőmagtermesztésből, míg a többi területről jegyzőkönyv készül, ami a későb- biekben származási bizonyítványnak felel meg. A komplex felmérés egyúttal termésbecslés is, hisz az ehhez szükséges valamennyi fontos adatot meghatározzák a szakemberek. Országszerte csaknem két héttel előbbre van a növényi vegetáció az átlagos időjárású évekhez képest, amit a szántóföldi kultúrák fejlettségi állapota is bizonyít. Ezért már megkezdődtek a vetőmagtáblák szemlézési munkálatai - tudtuk meg a Mezőgazdasági Minősítő Intézet szolnoki területi központjában. Először az őszi káposztarepce, a borsófélék és az egyes fűfajok termesztési területei kerülnek a vizsgálatok középpontjába, majd az érést megelőzően a kalászosok következnek. Szolnokon a Skálában szombaton sorsolták ki a májusban meghirdetett kedvezményes Samsung- -televízióakcio nyertesét, aki egy videorekordert nyert. Száma: 36748198. Az áruház történetében az egyik legsikerültebb akció volt, hiszen ez alatt a pár hét alatt négyszáz televíziót adtak el, ami tizehárommillio forint árbevételt jelentett. Továbbra is tervezik a Samsung-céggel az együttműködést. /Foto: T. Z J