Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-03 / 21. szám
2 1990. MÁJUS 3. Megalakult az új, többpárti Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kiegészítést fűzni, így az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette: négy körjegyző képviselőtársával együtt mandátumvizsgáló bizottságként megkezdik a képviselők megbízóleveleinek vizsgálatát. A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. Ezt követően az elsőnek megválasztott öt képviselő megbízottja, Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és a körjegyzők megbízólevelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Javaslata alapján a Parlament Kéri Kálmán, valamint Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsa és Wachster Tamás képviselőt korelnökké, illetve körjegyzővé mondta ki. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen, 1 nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadták. A korélnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Tor- gyán Józsefet, az MSZP Pozs- gay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Fü- zessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP) 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. A megválasztott tisztségviselőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette: - Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az önök bizalmát megőrizzem. Ezt követően - a frakcióvezetők megállapodása értelmében - Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György profesz- szort bízza meg. A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták. A megbízott elnökké választott Szabad György átvette az elnöklést Göncz Árpádtól. Köszönetét mondva képviselőtársainak, reményét fejezte ki: a parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülésének. A Németh-kormány lemondása A tisztségviselők megválasztása A napirend szerint haladva ez- netet rendelt el. A szünet után után az Országgyűlés tisztségvi- Kéri Kálmán ismertette a szava- selőinek megválasztása követ- zatszedő bizottság jelentését. Az Beszélgetés a szünetben: Mizsei Béla, a Kisgazdapárt egyik történelmi személyisége kezett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. A korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére szüOrszággyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 378 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a parlament újonan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alalnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban - a békés átmenet idején - vezesse a kormányt. A továbbiakban kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket vállalva működőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány. Reményét fejezte ki, hogy a hosszabb távon megoldható feladatokhoz - és csakis azokhoz - a következő kormánynak sikerül nagyobb türelmet nyernie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. A búcsúzó miniszterelnök megköszönte mindazok támogatását, akik megértették törekvéseiket, és segítették azok megvalósítását. Németh Miklós végül bejelentette: az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kormánya lemondását. Az új kormány hivatalba lépéséig a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását. Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kívánt az új parlament minden képviselőjének. Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valamennyi képviselő- társa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell - azt a plé- num tudomásul vette -, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad. Törvény az 1956-os forradalomról A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehoztató a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja, 56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy 56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok Országgyűlési jegyzetelj Történelmi nap, különleges pillanatok Nyugodtan állíthatjuk, hogy a parlament alakuló ülésének első napja nemcsak történelmi, hanem rendkívüli pillanatokban is bővelkedett. Elegendő csak arra utalni, hogy tegnap négyen is elnököltek azon a pulpituson, amelyen vezetik, irányítják a tanácskozás menetét, amelyről szót adnak a honatyáknak. Nos, elsőként Szűrös Mátyás köszöntötte az ülés résztvevőit, átadva a helyét Kéri Kálmán korelnöknek, őt követte Göncz Árpád az Országgyűlés megválasztott elnöke, aki a képviselők egyetértése alapján átadta ezt a tisztet Szabad Györgynek, az Ország- gyűlés első alelnökének. Rendkívüli volt olyan értelemben is, hogy a korelnök személyében egy, a 89. esztendejét meghazudtoló szellemi frissességű ember - volt katonatiszt - kommandírozta az új parlament első lépéseit. Akinek humorából arra is futotta, hogy megjegyezze az egyik szavazás alkalmával, amikor a végeredményt jelző táblák 99 %-os "igent" mutattak :"ez egy régen ismert szám." Igaz, nem tette hozzá: ezen a helyen. * * * A falak, a patkó alakú széksorok sok mindent láttak már, de olyat nem, hogy egy képviselő számítógépet cipel. Persze cipekedés- ről nem is igen lehet beszélni, hiszen táska méretű készülékekről van szó. A Mikroszisz- tem nevű cég látja el ilyenekkel a Fidesz minden képviselőjét. A gépiek lehetővé teszik, hogy az ifjú honatyák bekapcsolódjanak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatos számítógépes hálózatba. Információkhoz juthatnak ott, helyben, anélkül, hogy időt kémének, elmennének tájékozódni. Úgy tűnik, mintha egy merőben új képviselői munkamódszer ütött volna tanyát az öreg falak között. *** Kétségkívül a nap rendkívüli eseménye az MDF és az SZDSZ frakcióvezetőjének közös sajtóértekezlete volt, amelyen bejelentették, milyen megállapodásra jutott a két párt az Országgyűlés tisztségviselőiről. A bejelentésről Varga Mihálynak, a Fidesz karcagi képviselőjének az volt a véleménye, hogy erre a lépésre számítani lehetett. Úgy vélte, létrejött az a nagykoalíció, amit már korábban hangoztattak. Dr. Kiss Zoltánnak, az SZDSZ jászberényi képviselőjének nézőpontja ezzel ellenkező. Kérésünkre kifejtette: ez egy politikai kompromisszum, a kormányozhatóság érdekében. Nincs idő arra - mondotta - , hogy ilyen személyi kérdésekben mindenféle huzavonába menjünk bele, amely elveszi az energiát az érdemi munkától. Éz persze semmiféle koalíciót nem jelent, a koalíciós munkában nem veszünk részt, hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy ezzel a kompromisszummal enyhül-e az SZDSZ vehemenciája? - így hangzott a válasz: - Mérséklődik. Korábban egy rendszerrel álltunk szemben, most nem célunk a kormány mindenáron való bírálata. A konst- ruktíy ellenzék szerepét akarjuk felvállalni. ** * A sajtótájékoztatón Antall József az MDF- frakció vezetője elmondta, a megállapodások, s a kormányozhatóság érdekében megszületett kompromisszumok, az egyetértés több kérdésben, még nem jelenti azt, hogy nincs számos olyan dolog, amelyben az MDF és az SZDSZ nem ért egyet egymással. A kommentár nem volt rendkívüli, annál érdekesebbnek tűnt az az információ, amelyet Petronyák László szolnoki képviselőtől tudtunk meg, mégpedig az, hogy az MDF politikai akadémiát indít és retorikai tanfolyamot szervez képviselői számára. H.J. és a nemzet függetlenségének vé- ságharc kezdetének, valamint a delme érdekében. A törvény rögzí- Magyar Köztársaság 1989-es kikiti azt is : október 23-át, az 1956-os áltásának napját nemzeti ünneppé októberi forradalom és szabad- nyilvánítja. Szándéknyilatkozat az Európa Tanácsba való belépésről A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyar- ország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak - tartalmazza Anders Björck üzenete. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Ügy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé. A parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint "a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusan megválasztott Ország- gyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989. júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyar- ország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat" - tartalmazza a nyilatkozat. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollévő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új parlament képviselői ma reggel folytatják ülésüket. Göncz Árpád életrajza Göncz Árpád, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben doktorált. Az FKgP-ben kezdte poltikai pályafutását, ahol a párt főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét vezette valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bibó-per másodrendű vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar írószövetség elnökének. 1983-ban József Attila-díjat kapott, valamint tulajdonosa a Wheatland-díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása Elsősorban az ország kormá- nyozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének megállapodását - hangsúlyozta Antall József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai közös sajtóértekezletén az Országház Gobelin termében. Antall József ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt megállapodása nyomán szárnyra kelt, nagykoalícióról szóló híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra lépni. Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesszel is. A több napon át folyó tárgyalások eredményeként a két párt végül is megállapodott abban, hogy együttesen kezdeményezik az alkotmány módosítását mindazon pontokon, amelyek az ország kor- mányozhatósága szempontjából döntőek, így például javasolják megszüntetni a kétharmados többséget az adó- és a költségvetési rendelkezések meghozatalánál. Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar írószövetség elnökét közösen jelölik az Országház elnökének. Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a parlament jogosítványa. Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője három pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ fontosnak tartja az ország kormá- nyozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köz- társasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány ki- sebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét, kiemelte: a nemzetiségek országgyűlési képviseletének behívásos módja sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére.
