Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-11 / 28. szám
2 Néplap 1990. MÁJUS 11. A nyugati csúcstechnológia importjában Magyarország igen jelentős könnyítésekre számíthat IFolytatás az 1. oldalról/ őrzést vállaló ország azonban - Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia - előnyben részesül: magasabb szintű technológiát kaphat. A korlátok fokozatos csökkentésével Magyarország lényegében hozzájuthat majd mindahhoz - például a híradástechnikában - amire oly égető szüksége van infrastruktúrája, gazdasága fejlesztéséhez. A sikeres együttműködés alapján Magyarországot partnernek tekintik majd, s egyedi elbírálás alapján az ország vásárolhat olyan termékeket is, amelyek megvételére korábban nem is gondolhatott. Amennyiben az együttműködés, az ellenőrzési módszer beválik, Magyarország még kedvezőbb, bizonyos nyugati országokéhoz hasonló besorolásba kerülhet a COCOM-ban, hangoztatták amerikai részről. A magyar küldöttség csütörtöktől Ottawában kezd hasonló jellegű megbeszéléseket a kanadai kormány képviselőivel. Az amerikai féllel június közepén - a június eleji párizsi COCOM- konferencia tanulságainak tükrében - Budapesten folytatják a szakértői tárgyalásokat az ellenőrzés kérdéseiről. Műemléki albizottságok tanácskozása /Folytatás az 1. oldalrólI Jászság műemlékeivel ismerkedtek a résztvevők, tegnap pedig a ’90-es évek műemlékvédelmi feladatairól vitatkoztak a szolnoki tanács nagytermében. Vagy inkább csak vitatkoztak volna, hiszen a bizonytalanság jellemzi az albizottságokat, s az Országos Műemléki Felügyelőséget is. Nem tudni ugyanis, hogy a helyi önkormányzatok igényt tartanak-e majd például az albizottságokra, s munkájukra. Az eszmecsere résztvevői mindenesetre - nem önmaguk, hanem az ügy érdekében - nyílt levelet fogalmaztak meg a Magyar Köztársaság alakuló kormányához. A memorandumban többek között emlékeztetnek az elmúlt évtizedek hiányosságaira, majd hangsúlyozzák, hogy "meg vagyunk győződve arról, hogy az önálló, független, kiemelt kormányzati irányítás az egyetlen lehetséges módja és eszköze annak, hogy az építőművészet és az elmúlt korok örökségének ápolása megfelelő kezekbe kerüljön. Az önkormányzati struktúrának, mint államigazgatási módszernek, a demokrácia egyik vívmányának csak akkor lehet igazán jövője, ha a szakmai irányítás, ellenőrzés pozíciója nemhogy gyengül, de inkább erősödik a jövőben." S e szakmai irányításban, ellenőrzésben természetesen felajánlják segítségüket mindazok, akik eddig is részt vettek a műemlékvédelemben. Külföldi tőke beáramlása a magyar sajtóba A lényeg a monopóliumellenes szabályozás lenne Ülést tartott az Országyűlés kulturális bizottsága Négy albizottságot - kulturális; oktatási és tudományos; rádió, televízió és sajtó; valamint sport - hozott létre csütörtöki alakuló ülésén az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága. A bizottság elvetette, hogy közös sport- és ifjúságpolitikai albizottságot hozzanak létre. Egyetértett ugyanis a Fidesz egyik képviselőjének azzal az érvelésével, miszerint az ifjúság ügye annyira szerteágazó, hogy nem lenne szerencsés, ha egyetlen albizottság foglalkozna vele. Jobb megoldásnak tartanák, ha adott bizottságokban az ifjúságot érintő témákkal - lakáskérdés, oktatás, első munkahely - hangsúlyozat- tan törődnének. A kulturális bizottság elsőként Kincses Gyula (MDF) indítványát vitatta meg. A Hajdú- Bihar megyei képviselő ország- gyűlési határozatot sürget a régi struktúrában megválasztott és döntően azt reprezentáló egyetemi-főiskolai vezetők hatalma átmentésének megakadályozására. A bizottság hosszas vita után úgy döntött, hogy az indítványt utalják az oktatási és tudományos albizottsághoz, s az a Parlament következő plenáris ülésére készítsen új szövegű határozati javaslatot. A csütörtöki ülésen ugyancsak tárgyalt a bizottság Fodor Tamás (SZDSZ) indítványáról. Mint ismeretes, a javaslatot, amely az Axel Springer-Budapest Kft. üzleti akcióinak kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, az Országgyűlés a szerdai plenáris ülésen utalta a bizottság elé. Időközben az MSZP is készített a témával összefüggő indítványt. Ebben szorgalmazza, hogy parlamenti szinten vizsgálják meg a külföldi tőke beáramlásának mértékét és módszereit a hazai írott és elektronikus sajtóba, s dolgozzanak ki javaslatot ezek ésszerű törvényi korlátozására. A bizottság tagjai között nem alakult ki egyetértés abban, hogy a Springer-ügyre leszűkítve, vagy a hazai sajtó egészét érintve történjék meg a külföldi tőke jelenlétének vizsgálata. Abban mindesetre konszenzus mutatkozott, hogy a témát nem lehet a nyugati tőke elleni koncepciós perré változtatni. Elhangzott az is, hogy nem szabad különbséget tenni a külföldi és a hazai tőke között, s a lényeg a monopóliumellenes szabályozás lenne. A parlamenti vizsgálóbizottság felállítását pedig a médiatörvény előkészületeként is fel lehet fogni, s célszerű a jogi és a gazdasági bizottság tagjait is bevonni a munkába. A téma megvitatását végül a rádió, televízió és sajtó albizottsághoz utalták. Lejártak a pártirodák bérleti szerződései Győztesként csaknem illegalitásban KINŐTTÉK A RÉGI HELYÜKET Nem változtattak az újrakezdési kölcsön szabályain /Folytatás az l. oldalrólI lehet megvalósítani. Az ismertetés mellett konzultáció is lesz, ahol minden, a vállalkozással kapcsolatos kérdést fel lehet tenni. A második forduló a kezdő vállalkozóké, akik már túlestek az első nehézségeken. Nekik két napos tanfolyamot szerveznek, ahol a vállalkozás, piackutatás, a társadalombiztosítás, a könyvelés, az adózás, a hitelfelvétel, a pénzügyi lehetőségek és más kérdések lesznek napirenden. A harmadik lépcsőben a kft.-k, betéti társaságok, stb. szakemberei számára lesz rövid tanfolyam az egyszerűsített kettős könyvelésről. Már akik ezt a fajtát választották. A sorozatra főleg az újrakezdési kölcsönnel rendelkezőkét várják, de nem kizárt mások részvétele sem. A szolnoki nem az egyetlen lesz a megyében. Május végén a mezőtúri főiskolára várják az érdeklődőket, majd őket mások is követik. így Karcagon is tervezik a vállalkozók napját. Itt is jelezzük, hogy rövidesen Kunhegyesen, Jászapátin, Martfűn is várják az ügyfeleket a ME- SZI újonnan megnyíló irodái, így az embereknek ezekből a városokból sem kell máshova utazgatniuk. '■ F.I. A moszkvai blokád ellen Baltikumi mezőgazdasági egyezmény Csütörtökön életbe lépett a három baltikumi köztársaság - Észtország, Lettország és Litvánia - háromoldalú szerződése, amely a moszkvai központi hatóságok megkerülésével kölcsönös és közvetlen mezőgazdasági kapcsolatokat tesz lehetővé. A megállapodás része azoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy a Szovjetuniótól függetlenedő három köztársaság közös erővel próbáljon meg fellépni a moszkvai gazdasági szankciókkal szemben. Az egyezmény értelmében a három köztársaság mezőgazdasági és élelmezési cikkeket, valamint a mezőgazdaság számára szükséges alapanyagokat szállít egymásnak. Litvánia a minap jelentette be, hogy a korábbi mennyiség 10 százalékára csökkentette a központi szovjet élelmiszeralapba történő szállításait, s az így megmaradt mintegy 2 ezer tonna hús- és tejterméket saját, illetve ezek után két szomszédja piacán értékesíti. A moszkvai gazdasági blokád következtében a litván állattenyésztők nem jutnak elegendő takarmányhoz, s várhatóan a szükségletek egy része a másik két balti államból étkezik. Április 30-án lejártak azok az ideiglenes bérleti szerződések, amelyeket a tanácsok és a pártok kötöttek irodák használatára. A Minisztertanács időben intézkedett, döntése értelmében - amelyet MTI közleményben hozott nyilvánosságra - az ideiglenes kiutalások az év végéig csökkentett terheléssel, vagyis igénybevételi díj fizetése nélkül meghosszabbíthatók. Talán az átmeneti időszak bizonytalanságának tulajdonítható: a megyei tanács hivatalos intézkedési utasítást a Minisztertanácstól nem kapott, pusztán az MTI közlemény áll a rendelkezésére. Az irodák bérbeadása pártcélokra annakidején nem ment valami könnyen. Két dolog akadályozta: az egyik a bizalmatlanság, a másik pedig a szűkreszabott lehetőség. Mert mi tagadás, kezdetben nem kevés gyanú és fenntartás övezte a pártok szerveződését, irodai igényét. Utólag visszagondolva erre az időszakra, nincs ebben semmi különös, mert akkor még egészen másképp gondolkodtunk, mint manapság. És azt is belátta mindenki, hogy a lehetőségek korlátozottak. A politikai szituáció azóta alaposan megváltozott. A korábban székházakkal rendelkező párt maradt alul a választásokon, és azok kapták a voksok zömét, akik addig jószerével illegalitásban dolgoztak. Kimutatható-e a változás az elhelyezésben a pártok elért pozíciójával összefüggésben? Érre a kérdésre választ keresve tájékozódtunk az elhelyezési körülményekről, a várható változásokról. Elsőként a megyei tanácsot kerestük fel. Ott készséggel álltak rendelkezésünkre az információkkal. Elmondták, hogy az MTI közlemény alapján most dolgoznak ki egy javaslatot a helyi tanácsok számára, amelynek lényege: kérelemre az év végéig hosszabbítsák meg a bérleti szerződéseket. Tudomásuk van arról is, hogy a Belügyminisztériumban új szabályozáson dolgoznak, amely már ez ügyben figyelembe veszi a megváltozott viszonyokat. Hogyan minősítik a pártok jelenlegi elhelyezési körülményeit? - tettük fel a kérdést. Nos, a válasz szerint a pártok csak az indulás alapfeltételeivel rendelkeznek. Az első időszakban mindössze azt lehetett elérni, hogy legyen egy állandó helyük, ahol tanácskozásokat tartanak, őrzik az iratokat, ahol egyáltalán meg lehet őket találni. Ezt a tanácsok - bár különböző készséggel - igyekeztek biztosítani zömében a pártokkal egyetértésben, többnyire azok megelégedésére. A mai gondok talán abban keresendők, hogy a pártok - legalábbis egyesek - túl vannak az indulás stádiumán, a kereteket kinőtték, mégis abba kényszerülve kénytelenek tevékenykedni. A jelenlegi megoldásokat a tanácsok is átmenetinek tekintik. Számítanak arra, hogy a helyhatósági választások és az önkormányzati törvény után a helyzet megváltozik - bizonyára megnyugtatóbban, mindenki megelégedésére rendeződnek az elhelyezési ügyek. Ezen túl az is várható, hogy a társadalmi átrendeződés folytán épületek, irodák szabadulnak fel esetleg olyan helyen is, ahol ideálisak a feltételek. Pillanatnyilag az á helyzet, hogy a városokban többnyire ideiglenesen megoldott az elhelyezés, a kisebb településeken viszont sok esetben még ideiglenes jelleggel sem. Hozzá kell tenni, hogy a pártok nem- csak a tanácsoktól bérelnek irodákat, hanem másoktól is, pl. Áfésztől, stb. És mit mondanak a pártok? Néhányat megkerestünk közülük, és az ott hallottak zömében egybecsengenek a megyei tanács által elmondottakkal. Elhelyezésüket többnyire ők is átmenetinek tekintik, ami nem is csoda, hiszen pl. az SZDSZ megyei koordinációs irodája egy 5x4-es szoba Szolnokon a főtéri irodaház harmadik emeletén, az MDF - többszöri költözködés után - a volt járási hivatal földszinti tanácskozójában talált helyet, a Kisgazdapárt pedig a régi épületét szeretné visszakapni. Az SZDSZ irodáján elmondták, hogy gondjaik többnyire a kisebb településeken vannak, több helyen egyáltalán nincs irodájuk, ezt a szerepet gyakran magánlakások töltik be. Ideális helyzetre példát nem tudtak mondani. Zömében elhagyott termekben kaptak helyet, az eszközellátás is gyenge, nagyon hiányzik pl. a telefon. A jövőben egyébként azt tartanák megoldásnak, ha a megyei iroda is kaphatna olyan helyet, ahol legalább három terem állna rendelkezésre. Nem tartják szerencsésnek azt, hogy egy épületben több párt is van. Az MDF "ad hoc megoldásnak" nevezte a jelenlegi állapotokat. Olyan helyekre kerültek a szervezetek, amelyek nem adnak lehetőséget a mozgalmi, pártszerű életre. Alkalmi, felszabadult kis termeket kaptak, ahol a tárgyi feltételek - asztal, székek, stb. - a legminimálisabbak. Náluk is komoly gond a telefon hiánya. Van MDF szervezet, amely pl. egy használaton kívüli tűzoltószertárhoz jutott, vagy egy művelődési otthon hátsó épületrészének kisterméhez. Hol vannak ideális állapotok? Erre a kérdésre ők sem tudtak konkrét példát mondani. Belátják, hogy az igények kielégítésének korlátái vannak. Régi MSZMP irodákat - talán a "hely szelleme" miatt - nem akarnak elfogadni. A belátás mellett viszont azt vallják, hogy előbb- utóbb méltányosabb megoldást kell keresni - "aki keres, az talál" alapon. Ä Kisgazdapárt régen hangoztatja igényét: vissza akaija kapni azokat az épületeket, amelyek a tagság pénzéből, adományaiból épültek. Míg ez meg nem valósul, minden megoldást csak átmenetinek tekintenek. A tájékozódást nem folytattuk tovább - minden valószínűség szerint a többi párt is hasonlóan nyilatkozott volna, kivétel az MSZP, amely más pozícióból indult az. elhelyezési "versengésben". Összességében tehát a helyzet nem nevezhető megnyugtatónak. Feltételezhetően egyik párt sem akar MSZMP- szerű "fehér házakat" működtetni, de az indulási állapotot már kinőtték, remélhetőleg elhelyezésük is túlhaladja az "illegalitás" helyzetét. Berki Imre AKenderesi Mezőgazdasági Tsz cipőfelsőrész-készítő üzemének mindkét szalagja jelenleg szovjet exportra dolgozik. Egy műszakban 1300 pár felsőrészt varrnak a lányok és asszonyok. Fotó: Mészáros Készülőben az új, közös elszámolási rendszer IFolytatás az 1. oldalról! vesztés az érintett országok részéről - nyilatkozta Antal László kormányfőtanácsos az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió központi bankjainak, illetve pénzügyminisztériumainak képviselői nemrég Magyarországon tárgyaltak a tervezett fizetési rendszer bevezetéséről. A pénzügyi rendszert George Soros kezdeményezte, aki valamennyi keleteurópai ország vezető kormánytisztviselőivel jó kapcsolatot alakított ki, és egyúttal a nemzetközi pénzügyi világban elismert üzletembernek számít. Mint a kormányfőtanácsos hangsúlyozta, az elképzelés szerint a fizetési unióban részt vevő országok klíringközpontot hoznának létre, amely a tagországok központi bankjai által havonta beküldött jelentések alapján rendszeresen elvégezné a pénzügyi elszámolásokat. A központ a kialakuló passzívumok egy részére automatikusan hitelt nyújtana a klíring elszámolási valutájában, azaz klíringdollárban. Ha azonban a kereskedelmi forgalomban, egy-egy ország esetében, a hiány egy bizonyos mértéket meghaladna, akkor a bank részben vagy egészben szabad felhasználású dollárban nyújtana hitelt a deficit finanszírozására. A központi bank pénzalapját részben a tagországok által befizetett alaptőkéből teremtenék elő, de feltétlenül kellene a nyugati országok pénzügyi támogatása is a bank létrehozásához. A rendszer kidolgozásában nagy szerepet játszana a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amely jelentős tapasztalatokkal rendelkezik e téren. A nyugat-európai valuták konvertibilissé tételét megelőzően hasonló pénzügyi uniót hoztak létre a második világháború után Nyugat-Európában.
