Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-08 / 25. szám
2 Néplap 1990. MÁJUS 8. Ima a Guadelupei Szűz előtt n. János Pál pápa Mexikóban Vasárnap Mexikóba érkezett H. János Pál pápa, hogy - mint mondotta - térdre boruljon a Guadelupei Szűz, az ország védasszonya előtt, s a kisemmizettekért, a szegényekért és a betegekért imádkozzék. A katolikus főpap a beiktatása óta 114 országban járt, a hitélet újjászületésének elősegítése s az egyház befolyásának növelése érdekében. Legutóbb Csehszlovákiában volt. Mexikót egyszer már felkereste 1979-ben.n. János Pált a fővárosban, és ott a Guadelupei Szűz bazilikájába vezető úton mintegy hárommillió ember fogadta. Előzőleg, a repülőtéren mondott beszédében felszólította a mexikóiakat, hogy építsenek „igazságosabb, testvériesebb és oltalmazóbb” társadalmat. A bazilikában mexikói egyháztörténeti személyiségeket avatott boldoggá. * Negyedévi mérleg az EKV-nál IFolytatás az 1. oldalról/ szeráruházak forgalma. Az üdítőitalok, a sörök és a borok fogyasztásában változás nem tapasztalható, de a kínálat bővülésével párhuzamosan több dobozos gyümölcslé kelt el, mint tavaly. A baromfi áruféleségek kereslete szintén nőtt, ezért az ÉK V itt is szélesítette a beszerzés forrásait. Az év első hónapjában megtartott 12 kereskedelmi akció során a lakosság csaknem 800 ezer forintot takarított meg. A vállalat üzleti alapelve az, hogy megfelelő áruválasztékkal és árpolitikával alkalmazkodjanak a szabadárak miatt megváltozott lakossági kereslethez. Törekvéseik szerint a naponta vásárolt élelmiszereknél nem élnek a szabadárak adta áremelési lehetőséggel, így néhány cikket olcsóbban tudnak értékesíteni. A vevők csalogatásának eredményes módja a különböző árengedményes akciók szervezése, így például már hús vét előtt kedvező árakon kínálták a füstölt húsárukat és a csokoládéfigurákat. A vásárlókért folytatott versenyben további céljuk, hogy megteremtsék egyes ÉKV áruházak vasárnapi nyitvatartását, ezért május 13-án, a hét utolsó napján a Márka ABC ismét kedvezményekkel várja a vevőket. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, hiszen ez az ABC a legutóbbi vasárnapi nyitvatartása során 4 óra alatt közel félmillió forintos forgalmat bonyolított le. L.Z. Felülvizsgálják a kétoldalú egyezményeket Bolgár-magyar tárgyalások A bolgár és a magyar külügyminisztérium képviselői megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a*két ország közötti valamennyi kétoldalú egyezményt és magállapodást, amelyet 1945 óta kötöttek. Az erről szóló megállapodás Szokai Imre külügyminiszter-helyettes hétfői szófiai konzultációin született. Az ügyvezető magyar kormány külügyminiszter-helyettese a bolgár fővárosban Sztefan Sztajkovval, a bolgár külügyminiszter első-helyettesével és Filip Ispekov külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Többlet- támogatás a kritikus körzetekben Állami végkielégítés, kamatmentes kölcsön igényelhető Minisztertanácsi határozat szerint jelentős többlettámogatás használható fel - meghatározott munkahelyszám megszűnése esetén - a kritikussá nyilvánított foglalkoztatási körzetekben. Ezekben a térségekben igényelhető az állami végkielégítés, a kamatmentes áttelepülési kölcsön, akorengedményes nyugdíjazás általánosnál kedvezőbb formája. Megtérítik a munka nélkül maradókat foglalkoztató másik vállalatnál - bizonyos ideig - a társadalombiztosítási költségeket, illetve a különféle vállalkozásokba kezdőknek 200 ezer forintos értékig műhelyt, gépet adhatnak. A Foglalkoztatási Alapból mintegy 700 millió forint különíthető el ezekre a célokra Egeresein, Recsk, Bátonyterenye, Ózd és Pécs térségében. Teljes erővel a talponmaradásért /Folytatás az 1. oldalrólI és kft alapítására, továbbá újabb nyugati megrendelésekről is előrehaladott tárgyalások /előkészületek/ folynak. Mindezek valóra váltása azonban ideiglenes vezetéssel nem oldható meg, tehát egyszemélyi vezetőre feltétlen szüksége volt a MICOOP- nak. Ezt nemcsak a bank és a kínálkozó partnerek igényelték, hanem a tagság is elengedhetetlennek tartotta. Pénteken délután az Építőipari Szövetkezet nagytermében kezdett közgyűlésen, a gazdasági helyzetről szóló tájékoztató után a tagság az addig megbízottként tevékenykedő Pádár Pált jelölte elnöknek, aki a kialakult helyzetet ismerve, a felelősséget átérezve a szövetkezet tal- ponmaradása érdekében - más vállalkozó nem lévén - vállalta a jelölést. Ugyanakkor a közgyűlés megvonta a bizalmat a szövetkezeti vezetőségtől. A korábbi kilenc tagú vezetőségből, melynek létszámát ezek után hét főben határozták meg, Zajákné Korda Júliát, Bábosik Lászlót és Vígh Imrét erősítették meg tisztségében. A további szavazásra azonban este kilenc óra körül ha^ro- zatképtelenség miatt már nem került -sor, ezért hétfőn délelőtt folytatódott a procedúra. A szövetkezet Bajcsy úti telephelyének udvarán, szabad ég alatt, nyári melegben tartott közgyűlésen a tagok határoztak az autószerviz sorsáról is. Felhatalmazták a leendő vezetőséget, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett adják el a korábbi leányvállalati rangjától egy éve megfosztott, majd ez év januártól Turbó Autójavító Kft. néven elkülönülő üzemet. A szavazás eredményeként a jövő év március végéig Pádár Pál lett az elnök, a vezetőség pedig Berta Tamás, Kovács Endre és Nagy János rendes, valamint Sas József és Szőllősi Antal póttagokkal egészült ki. Van tehát vezetése és vezetősége a jászberényi MICOOP-nak, ami lehetővé teszi, hogy a nélkülözhetetlen döntéseket meghozzák. A már említett ígéretes változások mellett reményre ad okot a szovjet piaci helyzet is, azonban a létszámcsökkentés továbbra is napirenden van. Igaz, az-elmúlt másfél hónapban a beígért 120 felmondással szemben senkit sem küldtek el, de már folyamatban van több mint húsz dolgozó korkedvezményes nyugdíjazása, és számítani kell /hamarosan/ további dolgozók muunkaviszonyának ideiglenes szüneteltetésére is. /Hetek óta fogadásra készen várakozik a Hűtőgépgyár, a Cipőipari Vállalat és a BUBIV./ L.P. A nemzetiségi kisebbségek jogairól A menekülés nem lehet megoldás Interjú Szokai Imrével, az ügyvezető kormány külügyminiszter-helyettesével Mint arról már tegnap beszámoltunk, egyhetes menekültügyi konferencia kezdődött vasárnap Berekfürdőn. A tanácskozás első napján előadást tartott Szokai Imre, a jelenleg még hivatalban lévő, ügyvezető kormány külügyminiszter-helyettese, aki interjút adott lapunknak.- _ Külügyminiszter-helyettes úr! Ön elég aprólékosan elemezte az európai kisebbségek helyzetét, és rámutatott arra is, hogy az öreg földrész gazdasági nehézségei mellett éppen ez a kérdés az, amely jelenleg leginkább borzolja a kedélyeket. Ugyanakkor pedig - és itt most sok ember véleményét tolmácsolom - nem kellene ezen annyira megütköznünk, hisz az első és második világháborút lezáró békeszerződések következményeként a politikai és etnikai határok nem estek egybe. Megszabadulni tőlük?- így van, de ez önmagában még nem lenne gond, hisz sok ilyen ország van a világon. A baj az, hogy már jóval korábban elindult egyfajta törekvés, hogy ezeket a soknemzetiségű államokat homogenizálják. Magyarán: az egyes országok területén élő nemzeti és etnikai kisebbségektől valamilyen módon és a lehető leggyorsabban meg akartak szabadulni. Ezt például Romániában úgy tették, hogy az ottani zsidókat, szászokat, svábokat fejpénzért egész egyszerűen eladták az anyanemzetnek. Szóval a kis népeknek nem adatott meg a tehetőség arra, hogy valóban közelről lássák és ismerjék meg egymást, s a közvetlen tapasztalatok révén váljanak toleránssá, és ne azért, mert ezt hirdetik nekik. Itt van például Erdély, amely sajátos etnikai, politikai, építészeti egység Európában, s az elmúlt időszakban tulajdonképpen a legkülönfélébb létformákat ismerte meg. Hisz korábban a történelemben volt (kiálló, később tartozott Magyarországhoz, aztán egyik része Romániához, a másik megint hozzánk és most ismét Románia része. Ez nem nosztalgia, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a határok ide-oda tologatása nem jelenti a kisebbségben élő népek gondjainak megoldását.- Véleménye szerint akkor a kelet-európai nemzetiségiek bajai honnan gyökereznek?- Nézze, ebben a térségben 1945 után olyan monolitikus hatalmi rendszerek alakultak ki, amelyek nemcsak türelmetlenek voltak a különböző kis közösséHoppá! Az élet megtanított rá, hogy tiszteljem a közlekedési szabályokat. így hát hétfőn, a késő dél-- utáni órákban meglehetősen lötyögős tempóban kerülgettem Cibakházáról jőve Tlszaföldvár kerékpáros társadalmát. A nagyközség főutcáján még puskázhattam is, hiszen a szembejövő autók villogtak és vezetőik kézzel-lábbal integettek jelezvén, hogy a közelben rendőrőrszem éberke- dik. Én magabiztosan köszöntgettem a figyelmeztetéseket, és szemem le nem vettem a kilométeróráról, amely alig mutatott többet 40 lemnél. Mily nagy volt a meglepetésem, amikor Tisza- földvár végső kanyarjából kigabalyodva rendőr állta utamat és illő tisztelgés után közölte, miszerint szabálysértést követtem el. Ugyan, ellenkeztem, hisz alig mentem gyorsabban mint egy maratoni futó, de a rend őre hajthatatlan maradt. Ismét rákérdezett URH rádióján, és a tény megerősítést nyert: bizony 30 helyett 41 km-es sebességgel vettem azt a Iránya kanyart. A kifizetett 100 forintot tandíjként kívántam kamatoztatni, így menten fellapoztam a hétfői Új Néplapot, mit is mond a traffipaxos ellenőrzésekről. Ez áll benne: " A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság sebességmérő kocsija ma 6-14 óráig a Szolnok-Torökszentmiklós-Kenderes, míg 14-22 óráig a Szolnok-Törökszentmiklós- Mezőtúr útvonalon végez ellenőrzést." Ha már tandíjat emlegettem, mi lehet az ügy tanulsága ? Talán az, hogyha korrekt törvénytiszteletet várnak a közlekedőktől, úgy azoknak is megbízható partnereknek kell lenni, akik nyílt sisakkal kívánnak járni az élet országútjain.-pbgekkel szemben, hanem egész egyszerűen az államosítással, a tulajdonviszonyok monopolizá- lásával éppen a nemzetiségiek létalapját szüntették meg. Ezek a politikai struktúrák a kisebbségekben az állami stabilitást veszélyeztető elemet láttak és finomabb vagy kevésbé finom módszerekkel ezek megszüntetésére törekedtek. Magyarországon - persze megfelelő ideológiai köntösbe öltöztetve - egy finomított változatot alkalmaztak azáltal, hogy az itt élő kisebbségek jogainak gyakorlásához szükséges intézményeket egyszerűen megszüntették, fokozatosan elsorvasztották. Elég, ha az oktatási rendszerükre gondolunk. Nem véletlen, hogy az itt éjő nemzetiségek egyik legfájdalmasabb pontja éppen az oktatási rendszerük hiánya. A másik fontos ok pedig az, hogy a szocialistának nevezett ideológia egyik sarktétele az internacionalizmusra való hivatkozás. Ez magában foglalta azt is, hogy az e témakörben felmerülő gondokat az adott állam bel- ügyének hatáskörébe utalta, ami lehetőséget teremtett arra, hogy ezek az országok szisztematikusan, minden különösebb ellenállás nélkül folytathatták asszimilációs politikájukat.- És gondolom éppen e miatt nem alakulhatott ki egy úgymond, konfliktuskezelő és megoldó mechanizmus sem. A Szovjetunió szava- így van, és ezek a kelet-európai országok egyértelműen a Szovjetunió politikáját követték, s egymás közötti kapcsolataik el- hanyagolhatóvá váltak. Ha felmerültek gondok, akkor azok a Szovjetunió közreműködésével oldódtak meg. Onnan mondták, hogy kell-e vagy sem ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nem véletlen, hogy a kisebbségek helyzete az évtizedek során elő sem került. Hiszen ha ez megtörténik, akkor a szovjet vezetésnek meg kellett volna tagadnia azt az ideológiai saroktételt, hogy a szocializmus automatikusan megoldja ezt a problémát is, illetve maguknak is szembe kellett volna nézniük az országon belüli nemzetiségi konfliktusokkal.- Az egyes országokban élő nemzetiségi kisebbségek helyzetének javítása érdekében ön előadásában különös hangsúlyt fektetett a demokrácia és az önrendelkezési jog megteremtésére. E mellett persze nemzetközi garanciák is kellemének.- Pontosan, és ebbe tartozna bele egy kisebbségi parlament, egy európai bizottság létrehozása, amely a nemzetiségiek helyzetével foglalkozna. Sót, meg kéne alkotni egy kisebbségvédelmi chartát is, amely bizonyos elveket fogalmazna meg minden ország számára. Az elvek vállalása lenne a feltétele annak, hogy egyáltalán bármelyik ország kinnyilváníthassa szándékát, hogy teljes jogú tagja akar lenni az egységesülő Európának. Ezzel kapcsolatban már egy folyamatos építkezés érezhető a magyar politikában és az európai közgondolkodásban is. S ha figyelembe vesszük, hogy például ez év nyarán Koppenhágában lesz egy emberjogi tanácskozás - amely éppen a nemzetiségi kisebbségek helyzetével foglalkozik -, akkor meggyőződésem, hogy további fontos előrelépések várhatók.- Ön meglehetősen bizakodónak tűnik, csakhogy közben meg szakadatlanul érkeznek hozzánk a menekültek Romániából. Átjárható határok- Az biztos, hogy nem az a járható út, hogy mi befogadjuk a menekülteket. Ez már csak utólagos kozmetikázás. A megoldás az lenné, ha nem kerülne sor menekülésre. Ennek érdekében kell a belső feltételeket, a nemzetközi jogi garanciákat megteremteni, ami persze nem megy egyik napról a másikra. Nagyon fontosnak tartom-az előbb említettek mellett az integrációt is, ami persze nemcsak a történelmileg meglévő szoros kapcsolatok újraépítését, hanem azt is jelenti, hogy ha mondjuk egy nagyváradi esztergályos át akar jönni Debrecenbe dolgozni, mert itt többet keresne - nos, ezt nyugodtan megtehesse. Tehát a határok átjárhatóságát kell biztosítani, mert ez megtarthatja a kisebbségeket az adott ország területén, persze csak akkor, ha a többi feltétel már adott. Hisz ebben a pillanatban értelmét veszti a menekülés.- A mostani berekfürdői tanácskozás - amit a Magyar Református Egyház szervezett - véleménye szerint hozhat-e valamilyen eredményt?- Feltétlenül. Az ilyesfajta összejövetelnek lehet eredménye az - hogyha már megvan ez a probléma -, hogy az állami szervek mellett a társadalom miként lehetne úrrá a gondokon. Ugyanakkor pedig az egyházaknak megvannak a maguk nemzetközi kapcsolatai, és rengeteget segíthetnek abban, hogy például a romániai magyarságban az összetartozás érzését és a helybenmaradás tudatát erősítsék. Ugyanis tisztában vagyok vele, hogy teljesen más dolog az, ha egy miniszter elmondja, hogy a nemzetiségiek maradjanak a szülőföldjükön, mert nekik ott kell keresni boldogulásukat, .mintha ugyanezt a templomi szószékről hallják az emberek. És ebben közös a feladatunk. De még a felelősségünk is! Külügyminiszter-helyettes úr, köszönjük az interjút! Nagy Tibor Szokai Imre, az ügyvezető kormány külügyminiszter-helyettese
