Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-31 / 45. szám
2 1990. MÁJUS 31. Néplap FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS /Folytatás az 1. oldalról/ rint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra. A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György megbízott Házelnök köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki, hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosították hazánkat. Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal „fűszerezett”, ám a konkrét érdemi érveket túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont, amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező „gazdáik” hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal „gazdálkodnak”. Ez a törvény- javaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, ez erre vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz - nem kevésbé következetesen - kormánykoncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalára. Ez a tény önmagában is jelző, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény megalkotása. A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi szempontból bírált egy javaslatot. Ä későbbiekben pedig, Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a parlament és a kormány együttesen viseli a felelősséget. Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást, hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta - a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat szövegezniök. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre. A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító indítványok kapcsolódnak. Kísérletet tett arra is, hogy a plé- nummal az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Ország- gyűlés - ha már felfüggesztette az általános vitát - térjen rá újabb törvényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta, „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval”, ezért ajánlotta, hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva végül is eleget tett a kérésnek. Az Országgyűlés csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját. Tőkés László, református püspök mond beszédet a Parlamentben Par [amenti jegyzet A búzát a rozstól - avagy ki szóljon a földkérdéshez? Derűs színfolttal kezdődött tegnap a parlament ülése. Kiss Zoltán jászberényi (SZDSZ) képviselő búza, árpa és rozskalászt nyújtott át Torgyán József kisgazdapárti képviselőnek - arra kérve, hogy nevezze meg, melyik micsoda. Az előző parlamenti ülésen ugyanis Torgyán József azt a kijelentést tette, hogy a földkérdéshez csak azok szóljanak, akik meg tudják különböztetni a búzát az árpától. A nem várt próbatételből - a Tisztelt Házat derűre fakasztva - huszárosán kivágta magát Torgyán József. Azt válaszolta: "Ez gabona, és ez az élet". Az élet viszont valódi és átvitt értelemben egyaránt felveti a földkérdést. Az átadott gabonacsokor jóval több egyszerű ugratásnál. Ezért kérdeztem Kiss Zoltántól, hogy mire gondolt a kalászok átadásakor.- Tagadhatatlanul frappáns válasz volt az, hogy "ez gabona, és ez az élet", mondtam is, hogy szeretném, ha ez az élet bőségesen meg is maradna. Arra gondoltam, hogy két-három holdon ilyen gabonát nem lehet termeszteni. Remélem, hogy a földkérdés mindenki megnyugvására oldódik meg. Természetesen tulajdonába kell adni a földet a ’47-es állapot szerint annak, aki a föld közelében él, és képes megművelni azt. De a spekulatív módon történő földhözjuttatást meg kell akadályozni. A kis parcellák szerintem különben sem lennének alkalmasak a bőséges termelésre. Az én édesanyám is visszakapná esetleg a tizenöt hold földjét, de nem hiszem, hogy ez jó hatással lenne a különben is kín- nal-keservvel előállított mezőgazdasági termékek árára. Nyilvánvaló, hogy a kisparcel- láknak árfelhajtó szerepük lenne. A Jászságban 2,9 hold lenne az egy főre jutó átlagterület a ’47-es állapot szerint. Ezért kellene valamilyen kompromisszumot találni. Még egyszer hangsúlyozom, vissza kell adni a földet annak, aki képes megművelni azt, de nem lehet kisemmizni azokat a téesztagokat sem, akik húsz-harminc éve a közösben húzzák az igát. A földkérdés megoldatlansága félelmet kelt bennük. Nem a téeszelnökökre gondolok, mert ha azoknak van félnivalójuk, féljenek, de az egyszerű téesztagokban el kell oszlatni a félelmet. Van olyan kisgazdas- párti képviselő, aki azt vallja: "A téesztagok eddig is bérmunkások voltak, ezután is azok lesznek. Nagy ügy." Nekünk igenis az. A kisparcellás gazdálkodással veszélyeztetve látom az ország ellátását is. Ha valaki nem úgy hasznosítja a földet, ahogy ígérte, az katasztrofális helyzetet teremthet. Lehet, hogy félelmem alaptalan, de a parasztok szembeállítása semmiképp nem lenne szerencsés. Megkérdeztük Hóm Gyula (MSZP) képviselőt is arról, hogy a földkérdésről mi a véleménye.- Nekem az a véleményem - hangzott a válasz -, hogy a földkérdés az egyik "legérzékenyebb" ügy. És ezt nem közhelynek szánom. Ezt nem lehet egyetlen párt politikai szempontjainak sem alárendelni. Teljesen egyetértek azzal, hogy ebben az ügyben igazságot kell szolgáltatni - akár deklaratív formában is, csak az a félő, hogy ha úgy dönt a parlament, ahogy most javasolják, akkor rendkívül súlyos kárai származnak az országnak. Arra gondolok, hogy ha a ’47-es állapotot állítják vissza, ezért tartom nagyon fontosnak azt, hogy a parlament nagyon józanul mérlegeljen minden javaslatot, és a földből élők többségének érdekei szerint döntsön. Hangsúlyozom, szükség van arra, hogy a földtulajdonnal kapcsolatban igazságot szolgáltassunk az új tulajdonosoknak is, mert tényleg sok mulasztás volt ezen a téren. A próbatételt derűsen könyvelte el Torgyán József:- Felismertem természetesen a búzát, az árpát, meg a rozsot is. Ismerem a határainkon belül termett növényeket, sőt az európában honosak jó részét is, hiszen paraszti vér buzog bennem. Kifejezetten a humor kedvéért adtam olyan választ. A földkérdésről az a véleményem, hogy mielőbb elő kell terjesztenünk. Most már nemhogy minden nap, hanem minden óra súlyos késedelmet jelent, tehát feltétlenül meg kell gyorsítani ezt a munkát. S.B. Antall József amerikai képviselőket fogadott Antall József miniszterelnök szerdán a Parlamentben fogadta a Magyarországon tartózkodó két amerikai képviselőházi csoport vezetőit, William H. Gray, Martin Frost demokrata párti képviselőket és Newt Gingri- chet, aki a republikánus kisebbség helyettes vezetője a képviselőházban. A képviselők tájékozódó megbeszéléseket folytatnak Budapesten arról, hogyan támogathatná az amerikai kormányzat a gazdasági kibontakozást, illetve milyen tanácsokat, segítséget adhat az amerikai kongresszus a magyar Országgyűlésnek különböző ügyrendi, eljárási kérdések megoldásához és a technikai felszereltség javításához. Az amerikai képviselők elismeréssel szóltak arról a vezető szerepről, amelyet Magyarország az elmúlt két év során a kö- zép-kelet-európai történelmi fordulatban betöltött. Antall József hangoztatta: a magyar átalakulás modellértékű, így sikere kisugározhat az egész térségre, esetleges kudarca pedig nemzetközi politikai hátrányokkal járna. Rámutatott azokra a nehézségekre, amelyeket a rendszerváltás pillanatában hivatalba lépő kormányfőnek kell megoldania. Rövid idő alatt teljesen újjá kell szervezni a kormányt, a minisztériumokat, meg kell keresni a vezető tisztségek betöltésére alkalmas hiteles embereket. Eközben már gazdaságilag is hatékony lépésekre van szükség, amelyek az egész nemzet számára kétségtelenné teszik, hogy valami új kezdődik el. Az amerikai képviselők kifejezték reményüket, hogy a magyar népnek lesz annyi türelme az átalakításhoz, mint amennyi bátorsága volt a fordulat végrehajtásához. A találkozón részt vett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és Bőd Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter is. (MTI) Félmilliard kanadai dollár hitel a Szovjetuniónak /Folytatás az 1. oldalról/ hozták nyilvánosságra. Mihail Gorbacsov Ottawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el újságírók kérdéseire válaszolva, hogy a Mulroney-val folytatott tárgyaláson nem esett szó Litvániáról. Gorbacsovot egyébként külföldi útjait jellemző lelkesedéssel fogadták a kanadai főváros lakói. Az ottawai látogatás kézzelfogható eredménye, hogy Kanada 500 millió kanadai dollár értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordítandó. Gorbacsov, akit elsősorban arról faggattak, mi a véleménye Jelcin megválasztásáról, kijelentette: bízik abban, hogy sikerül együttműködnie az Oroszországi Föderáció parlamentjének kedden megválasztott elnökével. -„Jelcin elvtárs álláspontja eddig destruktív volt, azonban az utóbbi három napban észrevehető változás azt mondatja velem, hogy várjunk, majd meglátjuk” - tette hozzá. A szovjet elnököt elkísérő Eduard Sevardnadze külügyminiszter, kanadai kollégájával, Joe Clarkkal tartott eszmecseréjén megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy az egyesült Németországnak semlegesnek kell lennie. Ugyanakkor hozzátette: „Németország egyesítését nagyon hasznos fejleménynek vélem. Keresnünk kell a német, a keleteurópai és a szovjet érdekeket egyaránt szolgáló megoldásokat”. Gorbacsov és kísérete középeurópai idő szerint csütörtök hajnalban érkezik Washingtonba. Földrengés Romániában Magyarországon is észlelték Magyarországon nem okozott károkat a romániai földrengés. Ezt Gellén Péter, az MTA Földrengésjelző Obszervatóriumának munkatársa közölte az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy a műszerek 12 óra 41 perckor regisztrálták a rengést, amelynek epicentruma feltehetően Bukarest környékén volt, s nagysága a Richter skála- szerint elérte a 6,5-öt. Hazánk keleti országrészében, sőt Budapest magasabb épületeiben is érezhető volt a rengés. Szólt arról is, hogy akár több száz utórengés is várható, de szinte a nullával egyenlő annak valószínűsége, hogy ezek hazánk területén károkat okozzanak. Segít a HM Keleti György ezredes, a HM szóvivője az alábbiakról tájékoztatta szerdán délután « MTT-t: Für Lajos honvédelmi miniszter utasította a bukaresti magyar katonai attasét, ajánlja fel, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség orvosi segítséget nyújt, illetve gyógyszereket küld a romániai földrengés okozta karok felszámolásához.
