Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-24 / 39. szám
BSéplap 1990. MÁJUS 24. /Folytatás az 5. oldalrólI részét helyi megállapodások veszik át De éppen e kérdés súlyosságának felismerése késztetett bennünket arra, hogy javaslatot tegyünk a munkaügyi, foglalkoztatásügyi jellegű minisztérium megszervezésére is. A munkavállalók érdekvédelmét, mint minden demokratikus országban, a szakszervezetek látják el. Az ■mtóbbi négy évtizedben nem a dolgozók érdekeit védték a szakszervezetek, de az elmúlt évben megindult ez irányban is a változás. A jövőben a demokratikus szakszervezetek, munkástanácsok és más érdekvédelmi szervezetek szabad alakulását és működését a kormányzat - a törvényes keretek között - támogatni kívánja. A munkaerőpiachoz kötődő állami szolgáltatások rendszere rendkívül alacsony szintű. A nemzetközi kapcsolatok rendszertelenek, a munkaügyi folyamatok jogszabályi háttere részben elavult Szükség van ezért a munkahelyi beleszólás (részvétel) jogának, a munkavédelemnek új törvényi alapokra helyezésére, s elő kell készíteni egy új érdekvédelmi és érdekegyeztetési törvényt is. Talán sehol nem kell egy kormányprogram keretében arra rámutatni, és sehol nem kell ezt jobban hangsúlyozni, mint éppen a gazdaságpolitikai résznél. Hány olyan kérdés merül fel, amely látszólag egymást kizárja vagy egymásnak ellentmond? Mégis úgy gondolom, a kormányzati politika éppen azt jelenti, hogy mindezeknek az egymással látszólag ellentétes kérdéseknek megadja az irányítást, megadja akár szakaszosán, akár prioritásban esetenként a következő lépésre való késztetést, és éppen ennek - ami látszólag ellentmondásos, vagy egymást kizáró - a kezelése a kormánypolitika feladata. Programunk ezután az ember, a haza és a nagyvilág dolgaival vet számot. Független külpolitika A Magyar Köztársaság független, a nemzeti érdekek elsődlegességén alapuló külpolitikát fog folytatni. Nemzetközi helyzetünk ehhez pillanatnyilag kedvező, mert valamennyi nagyhatalom elfogadja, illetve támogatja a végbement politikai átalakulást és szuverenitásunk teljes körű megvalósítását. Mondom ezt úgy is, hogy a nehézségeket természetesen ismerjük, és nincsenek illúzióink abban sem, hogy vannak, akik nem feltétlenül örülnek ennek. A gazdasági átalakulás eredményessége mellett elsősorban külpolitikánkon múlik, hogy az elmúlt években megszerzett előnyt és a térségünkben kialakult hatalmi átrendeződést kihasználva megszilárdítjuk-e helyzetünket és el fogjuk- e tudni foglalni a hagyományainkból és földrajzi helyzetünkből fakadó, bennünket megillető helyet Európában. Magyarország függetlensége és biztonsága érdekében arra törekszünk, hogy az 1991. június 30-i határidő előtt eltávozlak hazánkból a szovjet csapatok, de mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ez pontosan következzék be, ha más mód nincs. Az államterület és az új politikai szerkezet védelmét az ütőképes honvédség mellett egy új, összeurópai kollektív biztonsági ésegyüttmű- ködési rendszerre kell építenünk. Ez többet jelent, mint a nagyhatalmi garanciák nélküli semlegesség. Egy ilyen szerződés létrehozásában való tevékeny közreműködés a magyar külpolitika egyik első számú feladata. Ettől függetlenül, már a legközelebbi jövőben, kezdeményezni fogjuk a velünk szomszédos államokkal a kölcsönös érdekeket és jószomszédi viszonyt biztosító kétoldalú szerződéses kapcsolatok létrehozását A Varsói Szerződésben való részvételünk ellentétes a nemzet 1956- ban kifejezett és a legutóbbi választásokon is megerősített akaratával, véleményünk szerint maga a szerződés is szükségtelen hosszabb távon. Jogi, katonai és politikai álláspontunk érvényesítése érdekében tárgyalásokba fogunk bocsátkozni a szerződés tagállamaival, figyelembe véve a nemzetközi jogi feltételeket, szomszédaink álláspontját és hadseregünk ütőképessége fenntartásának szükségességét. És itt kell figyelembe vennünk a magyar Országgyűlés erre vonatkozó állásfoglalását is. Földrészünk mesterséges megosztottságának megszűnésével Magyarország külpolitikájának legjelentősebb területe - a gazdasági érdekeken és a közös tradíciók alapján - a tág (politikai és kulturális) értelemben vett Európa lesz. Ennek a döntő koncepcionális váltásnak a tartalmi, intézményes kereteit kezdjük kiépíteni az Európa Tanácsba történő belépéssel és a különféle nyugat-európai szervezetek munkájába történő bekapcsolódással. Szükséges lesz nemzetközi szerződéskötéseink jog- gyakorlatának a felülvizsgálata, és az újakhoz való csatlakozás. Mindez elő fogja mozdítani az Európai Közösség teljes jogú tagjává válást előkészítő társulási egyezmény megkötését. Külpolitikánk európai iránya azonban nem áll ellentétben a széles értelemben vett atlanti együttműködés gondolatával, az Egyesült Államok és Kanada, valamint Európa két világháborúban bizonyított egymásra utaltságával és együttműködési kényszerével. A fönálló kapcsolatok elmélyítésére törekszünk valamennyi demokratikus berendezkedésű és a magyar- országi átalakítási folyamatokat támogató állammal, figyelembe véve mind a hagyományos kulturális és földrajzi közösséget, mind pedig a változó globális egyensúlyt a kelet- közép-európai térségben. A német egység megteremtését támogatjuk, sőt büszkék vagyunk annak elősegítésében játszott szerepünkre. Az ideologikus megfontolásoktól mentes, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatokban nagy lehetőségek kínálkoznak, ezek kiaknázásához azonban felül kell vizsgálnunk prioritásainkat, átcsoportosításokat kell végeznünk egész külképviseleti rendszerünkben. A velünk szomszédos nagyhatalommal, a Szovjetunióval kiegyensúlyozott, korrekt, az egyenjogúságra épülő jószomszédi viszony kialakítására törekszünk. Ennek érdekében mind politikai, mind gazdasági kapcsolatainkat új alapokra kívánjuk helyezni. Á közép- és kelet-európai változások kezünkbe adták a nagy lehetőséget, hogy megszüntessük, vagy legalább jelentősen enyhítsük az itt élő népeket régóta szembefordító ellentéteket A függetlenné váló nemzeteknek szabad kapcsolatokat kell kialakítaniuk egymással; az államhatárok ne akadályozzák a személyek, az információk és az eszmék szabad áramlását. Bízunk abban, hogy egyetlen szomszédunknak sem lesz szüksége a jövőben a magyarságra, mint összetartó ellenségképre. Az összeurópai együttműködés velejárója az intenzív regionális együttműködés, erre törekszünk valamennyi szomszédunkkal. A föderáció felé haladó Európában ugyanakkor éppen a regionalizmus biztosíthatja a nemzeti sajátosságok megőrzését, a nemzeti érdekek további érvényesülését, minden nacionalista felhang nélkül. Felelősség a kisebbségekért Kisebbségi politikánk fő célja az emberi jogok és ezeken belül a kisebbségek jogainak érvényre juttatása határainkon kívül és határainkon belül egyaránt. Tekintettel arra, hogy a magyarság egyharmada határainkon kívül él, a magyar államnak különleges felelőssége a magyar nemzet, mint kulturális és etnikai közösség megmaradásának támogatása mindenütt. Ezért állunk ki - a fennálló nemzetközi szerződések tiszteletben tartásával, azok szellemében - a határainkon kívül élő magyar közösségek önrendelkezési jogainak megtartása mellett, a szomszéd államok kormányainak kinyilvánított ígéreteivel is összhangban. Ideje, hogy a nemzeti kisebbségek valóban az országok közötti barátság legfontosab híd- ját alkossák, de ezt csak a jogaikat és méltóságérzetüket visszanyert közösségek láthatják el. Ebben a tiszta törekvésünkben számítunk a demokratikus államok kormányainak és közvéleményének támogatására, éppen úgy, mint az európai és a nemzetközi szervezetek politikai segítségére. Külön hangsúlyt helyezünk a határainkon túl élő, az egykori történelmi Magyarország területén élő magyar kisebbségek mellett a nyugati magyar emigrációval való kapcsolatunkra, és a nyugati magyar emigráció problémakörének rendezésére törekedve kívánjuk, hogy megtartva akár állampolgárságukat, ugyancsak vállalkozzanak a híd szerepére, vagy nemzetünk érdekében a népi diplomácia feladatkörének ellátására. A kormány külgazdaságpolitikája az áru-, a tőke- és az idegenforgalmi folyamatok összefonódásából, egységéből indul ki. A külgazdasági potenciál erősítése nélkül nem állítható meg az eddigi világgazdasági térvesztés, az eladósodás, az elszegényedés. Rövid és középtávon az ország nemzetközi pozícióinak, megítélésének, erőforrásszerzési lehetőségeinek javítása elengedhetetlenné teszi az import színvonalát jelentősen meghaladó áru- és szolgáltatáskivitelt a dollárelszámolású forgalomban.» A gyorsított korszerűsödés, az exportorientáció és a privatizáció stratégiai követelménye a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseinek serkentése. Mind a lakosság jövőbe vetett bizalmának erősítése mind a demokratizálódási folyamat felgyorsítása sürgeti a nyugat-európai integrációkhoz fílződő kapcsolataink elmélyítését. Az Európai Közösséggel törekszünk a már említett társulási szerződésre, amely eddigi együttműködésünk hajtóerőit szilárdabb alapokra helyezi, figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét, bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális kutatási, fejlesztési programokba, erőfonásáramlásokba, politikai párbeszédbe, és nyitva tartja a későbbi teljes jogú csatlakozási lehetőségét. Ebből a szempontból fogadjuk örömmel az Európai Közösség dublini csúcsértekezletének üzenetét az új típusú társulás lehetőségeiről, amelyekről most, az elmúlt napokban annyiszor szóltunk mi, magyarok. Intézményes alapokra kívánjuk helyezni a magyar-EFTA, tehát a szabad kereskedelmi országokkal való kapcsolatokat, serkentjük az ország felzárkózását általában az európai gazdasági térséghez. Az európai együttműködés kibontakozásának szakaszossága, övezeti sajátosságai hívják fel a figyelmet az országcsoportok közötti együttműködés hajtóerőinek kibontakoztatására, például az Alpok-Adria térségen belüli munkamegosztás elmélyítésére, amelynek találkozóira éppen ezekben a napokban és hetekben került sor. Az európai együttműködési rendszer része az átalakuló KGST, illetve a közép-kelet-európai országok közötti szoros gazdasági kapcsolat Magyarország fejlődésében különösen nagy fontosságú a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Új alapokra helyezett, a nemzetközi kereskedelem szabályaihoz, feltételeihez illeszkedő, a szomszédos országok közötti határok lebontásához vezető regionális együttműködés megítélésünk szerint értékes hozzájárulást jelentene Európa gazdasági és politikai biztonságának, nemzetközi szerepének erősítéséhez. A kormány olyan hadsereget örököl, amelynek átszervezése megkezdődött, de még mindig magán viseli azokat a torzító jegyeket, amelyeket a kialakult elkötelezettségünk kény- szerített reánk. ' Ezért hadseregünk mérete, elhelyezése, felszereltsége még nem az ország védelmének, hanem a Varsói Szerződésből adódott követelményeknek felel meg elsősorban, s a megindult reformok ellenére - ezt el kell mondanunk, de egyben folytatnunk kell a megváltoztatás politikáját. A kormány új honvédelmi doktrínát dolgoz ki és érvényesít a jövőben. Ennek alapja, hogy nemcsak a belső elszánás, de a külső feltételek is adottak ahhoz, hogy a katonai tömbök adta kényszerhelyzetből a közös európai biztonsági rendszer létrehozása felé mozdulhassunk el. A kormány kiinduló pontja az ország szükséges és elégséges védelmének biztosítása, vagyis a magyar honvédség védekező és nem támadó jellegű haderő lesz ajövőben. Tisztelt Ház! Végére értem ennek az alapelveket tartalmazó politikai stratégiai fejezetnek, amely átfogta, meghatározta az elkövetkező esztendők tevékenységét. Most rátérek az utolsó fejezetre, ahol rövid távú cselekvési programunk alapelveivel foglalkozom. A kormány programja vázolta az alapértékeket, a társadalmi és gazdasági cselekvés fő irányait. Az elkövetkező mintegy 100 napot kulcs- fontosságúnak tartja az 1990-ben érvényesülő kedvezőtlen társadalmi és főként gazdasági folyamatok megfékezése és a három esztendőre szóló megújhodási folyamat sikere szempontjából. A rövid távú program keretében a kormány a következő lépéseket kívánja megtenni: Először a kormányzati irányítás szervezeti és működési rendjének átalakításáról. A demokratikus alapokon álló koalíciós kormányzás és a piacgazdaságra történő átmenet együttesen igényli a közigazgatás gyökeres átalakítását. A parlamenttől kapott felhatalmazás alapján a kormány a hivatalba lépését követő 120 napon belül kialakítja egy ütőképes, korszerű, társadalmilag és anyagilag nagyobb megbecsülést élvező, de kisebb létszámú és költségű államigazgatás szervezeti és működési rendjét. Akoalíciós kormányzás politikai követelményein túl az államigazgatás átszervezésénél a szakszerűség, a szakmai színvonal emelése a cél, a közszolgálat pedig a parlamenti többséget élvező kormány lojális partnere kell legyen. A következő az inflációellenes és vállalkozásélénkítő program néhány pontja. Csökkenteni az inflációt A kormány a hivatalba lépését követő időszak alapvető céljaként kezeli az infláció csökkentését. Ebből kiindulva a kormány működésének első 100 napjára olyan inflációellenes és vállalkozásélénkítő programot hirdet meg, amely koncentráltan támadja az infláció fő fészkeit, ugyancsak koncentráltan segíti elő nagyszámú új vállalkozás kialakulását. Ez a program egyben az első lépés a sokat idézett szociális piac- gazdaság kiépítéséhez, mert a munkahelyet veszítő, de vállalkozó szellemű és alkalmazkodásra képes embert visszakapcsolja a gazdaság vérkeringésébe. Néhány fontosabb pont: 1. A kormány a tarthatatlan méretűre duzzadt vállalati sorbanállások kezelésére programot dolgoz ki. 2. A kormány csődeljárást indít a legnagyobb, tartósan csődben levő vállalatcsoport ellen. 3. A kormány vállalkozásélénkítő programot hirdet meg, amelyben koncentrálja a vállalkozástámogatásra adott külföldi forrásokat és a rendelkezésre álló hazai pénzt. 4. A kormány előprivatizációt hirdet meg a belkereskedelemben, vendéglátóiparban, szállodaiparban, fogyasztási és szolgáltatói körben és a benzinkúthálózatnál. 5. A kormány kezdeményezi a vállalati tanácson és közgyűlésen alapuló vállalatvezetési formák módosítását. 6. Kezdeményezi továbbá a belső egységeiket társasággá átalakított állami vállalatok jogi helyzetének módosítását, szükség szerint államigazgatási irányítás alá vonását. 7. A program részeként külföldi befektetést ösztönző csomagtervet dolgoz ki és vezet be. 8. A kormány megtakarítás-ösztönző programot hirdet meg, amelyben ösztönzi a forintbetétekre adott pozitív reálkamatokat, és vonzó kamatokat ígér a devizabetétekre. 9. A kormány a költségvetéssel kapcsolatban teljes körű felülvizsgálatot indít. 10. A rövid távú program következtében megnövekvő munkanélküliség kezelésére új információs, munkaerő-közvetítő és átképzési intézmények létrehozását kezdeményezi, a munkanélküliek segélyezését, vállalkozási támogatási alapjait forrásokkal feltölti. Néhány kiemelt terület felülvizsgálata. A kormány külön felülvizsgál néhány olyan •társadalmilag kiemelt programot, tervet, amely gazdasági súlya, illetve társadalmi érzékenysége miatt a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. így: 1. A Budapest-Bécs Világkiállítással kapcsolatban kialakítja, illetve véglegesíti a megrendezés minimumprogramját, különös tekintettel a megfelelő pénzforrások biztosítására, olyan feltételek teremtésére, amelyek nemcsak az ország egyes részei számára lennének hasznosak, hanem az egész országnak, és nemcsak egy adott cél, a világkiállítás szolgálatában állanak, hanem az ország infrastruktúrájának kiépítéséhez és a vállalkozás, a befektetés élénkítéséhez vezetnének. Ezek azok a feltételek, amelyek mellett a Budapest-Bécs Világkiállítás vállalható a kormány számára. 2. A kormányprogramban foglalt alapelvek - és az eddigi előkészítő munkák - figyelembevételével elkészíti a lakásgazdálkodási rendszerreformjára vonatkozó javaslatát. 3. Áttekinti a környezetvédelem jogi szabályozását és elvégzi a szükséges felülvizsgálatokat, kidolgozza a hiányzó végrehajtási rendelkezéseket 4. A kormány előkészíti a döntést az egészségügy forrásteremtésének jövőbeni módjáról és kidolgoztatja a szóba jöhető biztosítási formákat. 5. A kormány megvizsgálja a forgalmi adónak és a vámtételeknek olyan módosítását, amely a jelenleginél jobban tükrözi a társadalmi érdekeket. 6. A kormány továbbra is fenntartja a Dunai Vízlépcső ügyének külön kezelését. Meg kívánja kezdeni a nagymarosi helyreállítás előkészítését és a bősi létesítménynél folyó munkák felfüggesztése mellett a kérdéskör újratárgyalását kezdeményezi csehszlovák partnerével. 7. A kormány felméri a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés problémáit és meghatározza az 1991 végéig érvényes válságkezelést 8. A kormánynak fontos feladata a folyamatban lévő, teljes szovjet csapatkivonás optimális lebonyolításának a biztosítása, a használaton kívül maradt objektumok hasznosítása és a környezet állapotának felmérése. A Varsói Szerződéshez fűződő viszonyunkat és a kapcsolódó kérdések összetett problémakörét jelenleg az Országgyűlés bizottságai vizsgálják. Ennek lezárása és az Ország- gyűlés ezt követő állásfoglalása után foglalkozik majd a kormány a nemzetközijogi, katonapolitikai és anyagi vonatkozású konzekvenciákkal, és ezek alapján folytatja ez irányban is további tevékenységét. A kormány felméri a megkezdett haderőreform pontos céljait és jelenlegi helyzetét, majd meghatározza az új honvédelmi doktrína alapelemeit, a folyamatban lévő átszervezés ezekkel összhangba hozásához szükséges teendőket. A társadalmi-gazdasági helyzet feltárásáról: Helyzetfelmérés A kormány a hivatalba lépését követő hónapokban felmérést készít azokon a legfontosabb társadalmi és gazdasági területeken, amelyek hároméves megújhodási programja középpontjában állnak. Ennek keretében például bemutatja a társadalom számára a külföldről felvett adósság elköltésének hiteles történetét és helyzetét, a belső államadósság nagyságát és szerkezetét, a területilegkialakult gazdasági aránytalanságokat és a vállalkozások valós állapotát. A helyzettől alkotott megbízható kép lehet az alapja egy részletes, valamennyi szükséges számítást és előrejelzést tartalmazó végleges kormányprogramnak . A kormány által felvázolt alapértékek és cselekvési irányok, valamint a hiteles felmérés alapján - figyelembe véve az első hónapokban előkészített és beindított kiigazítási gyors- program tapasztalatait is - a kormány részletes programot készít. Ez a kormányzat működésének első három évére érvényes feladatokat, ezek részletes számításait, valamint politikai és társadalmi feltételeit foglalja össze. Az ország súlyos helyzetének ismeretében a kormány nem táplál illúziókat programjának népszerűségéről, mozgásteréről. Az elmúlt évtizedek méltánytalanságai, szenvedései, korábban elfojtott és ma feltörő indulatai ha nem is mentik, magyarázzák az érzelmi töltetű vagy csodaváró magatartás elszabadulását nemegyszer a közéletünkben. Szeretném azonban azt hangsúlyozni: függetlenül attól, hogy a leendő kormány megéri-e vagy megéli-e megbízatásának teljes időszakát, a következő kormány sem lesz könnyű helyzetben, és a következő kormány sem tud ennél jobbat ígérni a magyar népnek. Az érzelmi töltetek, indulatok, személyi ambíciók elragadhatják könnyen az ország szekerét. Hadd idézzem Deák Ferenc ismert anekdotáját, amikor a kocsis idegeskedő útitársához e szavakkal fordult: „Bátyám, ha nem kap bele a gyeplőbe, talán megmenekszünk, de ha belekapkod, okvetlenül odaveszünk.,, Humanizmus, nemzeti szolidaritás Az ország mai helyzetében nagyon is megszívlelendő a deáki bölcsesség. Ma sokan kapkodnak a gyeplő után, ennek könnyen árokba borulás lehet a vége. Az ország szekerét higgadtan és erős kézzel irányító, hiteles jövőképpel rendelkező kormányzást kér ma a történelem. A munkálkodó nép nyugalmat, biztonságot igényel. Nem titkolhatjuk el azonban, hogy a nemzeti megújhodás nemcsak a hatalom korábbi birtokosainak, kedvezményezettjeinek helyzetét ronthatja, hanem mindazokét is, akik a múlt örökségeként életképtelenné, feleslegessé váló tevékenységeket folytatnak. A munkanélküliség, az átképzés, azúj- rakezdés terhei, a fogyasztás átmeneti visszaesése, a gazdaság súlypontjainak átrendeződése, az infláció egyes lakosságcsoportokra - önhibájukon kívül - különösen súlyos terheket háríthat A kormány a Szent István-i intelmek, a humanista és nemzeti szolidaritás szellemében törekszik arra, hogy a megújhodás viharának méltánytalan kárvallottjai is érezhessék a társadalom törődését, együttérzését. Számít arra, hogy az átmeneti áldozatok vállalásának eredményeként a nemzeti megújhodás, a nemzeti újjáéledés programja már középtávon is teremt és mozgósít olyan fejlődési energiákat, belső és külső erőforrásokat, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi válsághelyzet felszámolását, a jólét emelését és az ország európai felzárkózását. Ehhez azonban nem elég a program, ehhez nem elég a szándék a kormány részétől, ehhez bizalomra és türelemre van szükség az Országgyűlés, és ami még ennél is fontosabb, a magyar nép egésze részéről. Bocsássák meg, ha ismét Deák Ferencre hivatkozom, illetve egy 1848 tavaszán elmondott parlamenti beszédének örök érvényű, de jelen helyzetünkben különlegesen időszerű üzenetére. „Azokat is, akik a jelenlegi átalakulásnak nem barátai igyekeznünk kell barátaivá tennünk csak kezet fogva érhetünk célt, s hí magunk közt összebomlunk, nem ií kell külső ellenség, mert az ország magát teszi semmivé.,, Az ország mai állapota, korábbi, viszonylag jobb éveinek válságosra fordulást nem a mi tevékenységünk következménye. De az örökség átvétele é: megoldása nekünk jutott osztályré szül. Nehéz történelmünk üzenete: ha t nemzet létérdekeiről van szó, egy más mellett kell állnunk alapveti kérdésekben, és ez vonatkozik nem csak a koalíció politikai pártjaira nemcsak az általunk megbecsült el lenzékre, hanem vonatkozik mind azokra, akik e hazában élnek. Ebbei a szellemben, egy megszülető mo dem magyar parlamentarizmus ott honában, a magyar közjogi folyto nosság házában kérem erre a kor mánytöbbséget és kérem erre az el lenzéket, amelynek felelőssége ép pen olyan, mint a kormányzaté. Vaj kormány- és van ellenzéki felelős ség, és úgy gondolom, ez az Ország gyűlés e rövid néhány hét alatt i megmutatta Európának és a világ nak, hogy működőképes, kormány zópártokat és ellenzéket befogadt képes parlament, amely képes lesz magyar jövő alapjait együttesen le rakni. E szellemben kérem a kői mány törekvéseinek megvalósítási hoz a nemzet és a parlament biza mát, támogatását.
