Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-19 / 35. szám

2 1990. MÁJUS 19. 400 milliárdos Marshall-segély Kelet-Európának? (Folytatás az 1. oldalon) Helmut Kramer, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet igazga­tója felszólalásában annak a vé­leményének adott hangot, hogy a kelet-európai fejlemények szá­zadunk legnagyobb gazdasági kihívását jelentik, leszámítva ta­lán a nagy gazdasági világválság idejét. Véleménye szerint a ke­let-európai térség gazdasági megújulása hoszú távú, nehéz folyamat lesz. A konferencián Jeszenszky Géza külügyminiszter-jelölt is szót kért. Elmondotta: Magyar- ország sokat hangoztatott szán­déka az, hogy ismét csatlakoz­zon Európához. Ez a törekvés ak­kor lehet sikeres, ha az olyan in­tézmények munkájában is egyre intenzívebben részt vesz, mint az Európa Parlament. A háromnapos konferencia végén a résztvevők közös nyilat­kozatot fogadtak el. Ebben hang­súlyozzák, hogy Kelet-Európá- ban stabilitás, jólét, béke, politi­kai pluralizmus, demokratikus rendszerek és sikeres piacgazda­ság nélkül aligha biztosítható. Éppen ezért a térségben alapvető reformokra van szükség. A jelen­tős gazdasági változások során azonban el kell kerülni a társa­dalmi feszültségek növekedését. Erre egyetlenegy lehetőség van: az átalakulással párhuzamosan a kelet-európai országokban meg­felelő szociális hálót építenek ki az elesettek, a legrászorultabbak helyzetének javítására. Az Európa Tanács hozzálát a strasbourgi terv kidolgozásához, amelyet a múlt héten fogadtak el a parlamenti közgyűlésen. A strasbourgi terv keretében az Eu­rópa Tanács koordinálni kívánja a fejlett világ erőfeszítéseit a kö- zép-kelet-európai régió megse­gítésére. A konferenciát követő sajtótá­jékoztatón további részletekről számoltak be a strasbourgi terv­vel kapcsolatban. Az Európa Ta­nács vezető tisztségviselői sze­rint ez a Marshall-tervhez hason­lóan működne és megvalósítása során mintegy 400 milliárd dol­lárt tudnának Kelet-Közép-Eu- rópa pénzügyi finanszírozására, az átalakítás gyorsítására fordíta­ni. A strasbourgi terv végrehajtá­sába bekapcsolódna az OECD, a Közös Piac, a Világbank, az IMF, valamint Kanada, Új-Zé- land és Ausztrália is. Anders Björck, az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésének elnöke elmondotta, hogy pénte­ken találkozott Antall József ki­jelölt miniszterelnökkel. Tájé­koztatta őt arról, hogy Magyar- ország valószínűleg még az idén novemberben teljes jogú tagja le­het az Európa Tanácsnak. Antall Józsefet Anders Björck meghív­ta Strasbourgba. A leendő miniszterelnök szep­temberben tesz eleget a meghí­vásnak, s a tervek szerint részt vesz Magyarország teljes jogú tagságával kapcsolatos Európa tanácsi vitán. Bush fogadta Göncz Árpádot (Folytatás az 1. oldalról) ról. Szó volt arról, hogy milyen támogatást igényel és kaphat Magyarország. Göncz tiszteletére ebédet adott Bruce Gelb, a kormány tá­jékoztatási hivatalának elnöke. Jelen voltak a szervezet irányí­tói, valamint vezető kormány- tisztviselők a Nemzetbiztonsági Tanácsból és a külügyminiszté­riumból. Az államfő felkereste a hivatalhoz tartozó Amerika Hangja rádió szerkesztőségét és nyilatkozott a nemzetközi, illet­ve a magyar adásnak. Ezután az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Emberi Jogi Alapítvány adott fogadást az államfő tiszteletére egy wa­shingtoni magyar étteremben. Az igen meleg hangulatú össze­jövetelen, amelyen az amerikai politikai élet számos vezető kép­viselője is megjelent, Göncz Ár­pád a Magyar Köztársaság máso­dik legmagasabb kitüntetését, a Rubinokkal Ékesített Zászlóren­det adta át Tom Lantosnak, az amerikai képviselőház magyar származású képviselőjének. Lantos a II. világháború után vándorolt ki az Egyesült Álla­mokba. Kaliforniai közgazda­professzor, aki immár az ötödik ciklusban demokratapárti képvi­selő. Nagy szerepe volt a magyar ügy törvényhozási felkarolásá­ban. Segített kivívni a kereske­delmi könnyítéseket, kezdemé- nyezően lépett fel az emberi jo­gok védelmében, különöskép­pen az erdélyi magyarságéban. A köztársasági elnököt teg­nap, közép-európai idő szerint 16 órakor fogadja George Bush amerikai elnök. Magyarország élen jár a de­mokratikus folyamatokban, és számíthat az Egyesült Államok fokozódó támogatására, mon­dotta az MTI tudósítójának kér­désére Göncz Árpád, a köztár­saság ideglenes elnöke, George Bush amerikai elnökkel folyta­tott mintegy 40 perces megbe­szélése után. Bush az ovális irodában Dán Quayle alelnök, valamint Law­rence Eagleburger, a külügymi­niszter első helyettese és Robert Blackwill, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai főosztály- vezetője jelenlétében fogadta a magyar államfőt. Az MTI-nek arra a kérdésére, szóba kerültek-e a magyar nem­zetiségi problémák is, az elnök kijelentette: - Igen, a kérdés na­pirenden volt Románia vonatko­zásában. Azzal kapcsolatban, hogyan vélekedett az amerikai elnök, Göncz Árpád közölte: „George Bush tisztában van a problémá­val, annak súlyával, a kérdésben kitűnően, a legapróbb részlete­kig tájékozott,,. Az államfő a nemzetközi sajtó előtt hangsúlyozta, hogy minden várakozását felülmúlta az a meg­értés, szívélyesség, sőt, barátság, amellyel mindenhol fogadták. Arra a kérdésre, mit kért az ame­rikai kormánytól, kijelentette: összegekről nem volt szó, hiszen „nem segélyt, hanem segítséget kértünk,,. Mindenekelőtt a nem­zetközi gazdasági intézmények­nél, valamint abban, hogy a ma­gántőke beruházzon Magyaror­szágon, ahol stabilak a politikai viszonyok, és nem nagyobb az üzleti kockázat, mint másutt a világon. Az ideglenes államfő nem hi­vatalos amerikai látogatása ma befejeződik, s az elnök igen sike­res útjáról még ma hazaindul. Aláírták a német—német államszerződést (Folytatás az 1. oldalról) idegen államok képviselői, ha­nem honfitársak és barátok tár­gyaltak egymással, akik nem akarják az egymástól való elide- genítettség fenntartását. A szer­ződés kompromisszum, mégsem előnyökért való alkudozás ered­ménye, hanem jó, kiegyensúlyo­zott munka, az ökológiai szem­pontokat is érvényesítő szociális piacgazdaság bevezetésének hi­teles menetrendje. A kelet-berlini miniszterelnök szavai szerint a nyugati márka bevezetése, a dinamikusan fejlő­dő nyugdíjak és a munkanélküli- biztosítás meghonosítása, nem­különben az NDK államháztar­tásának nyújtott segélyek az NSZK nagyvonalú politikai gesztusai. - Senki ne ringassa magát hiú ábrándokban az NDK-gazdaság válságának mélysége felől, mert már nem tudtunk és nem is tudunk tovább­ra is úgy cselekedni, mint eddig - mondotta De Maiziere, de hoz­záfűzte: az államszerződéssel kapcsolatban nem minden álom vált valóra.- Ám tény, hogy senki sem fog szociális vonatkozású részeinek rosszabbul járni, mint eddig, sőt, fontosságát, és azt a személyes éppen ellenkezőleg. És ugyan meggyőződését, hogy az egység melyik ország mondhatja el ma- folyamatának eredményekép­A szerződést aláíró két államférfi, Walter Romberg, az NDK és Theo Waigel, az NSZK pénzügyminisztere gáról rajtunk kívül, hogy egy szerződéssel ilyen előnyös kiin­dulási helyzetbe hozták? - kér­dette a miniszterelnök. - Most azonban rajtunk a sor, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a dol­gokból. - De Maiziere külön hangsúlyozta az államszerződés pen egyetlenegy német sem lesz szegényebb, hanem a németség­nek együtt jobban fog menni a sora. Méghozzá nem Európa ká­rára, hanem a békés, szabad, jó­létben és szociális igazságosság­ban végbemenő összeurópai fej­lődés javára. A gyerekek kiszolgáltatottabbak (Folytatás az 1. oldalon) A fejlődő szervezetre különösen káros hatással van az ilyen fajta szennyezettség. Rontja az oxi­génellátást, és így károsítja az agyat. Ez a károsodás persze nem látványos, hiszen kis mérté­kű. A gyerekek szervezete sok­kal több ólmot vesz fel a környe­zetéből, mint a felnőtteké, és az jobban fel is szívódik. Különö­sen azok a gyerekek veszélyez­tetettek, akiknek a szülei dohá­nyoznak. A gyerekek passzív dohányzása és a levegő ólom­szennyezettségének hatása ugyanis összeadódik. A Biometód Kft. ügyvezető igazgatója az Ózon kipufogógáz­szűrő tapasztalatairól számolt be. Kiállításon mutatták be a szűrőt, illetve olyan szűrőbetéteket, amelyekben már benne volt a gépko­csik kipufogógázából kiszűrt ólom, olaj, kátrány, korom. A Biome­tód kft. ügyvezető igazgatóját, Varga Zsigmondot arról kérdeztem a szünetben, hol tart az Ózon szűrő népszerűsítése.- Azt hiszem, nem lehet úgy elérni, hogy használják, ha eladunk 8-10 ezer darabot. Az emberek azt gondolják, nem az én kocsim kipufogójának a szennyezését szívom be, hanem az előttem hala­dóét. Azt hiszem, az lenne a megoldás, ha erős támogatással, széles körben bevezetnénk. - Arra gondol, hogy tegyék kötelezővé?­- Nézze, a bukósisak és a biztonsági öv is csak a kötelezővé tétel után terjedt el. Addig hiába hirdették, hogy óvja az emberek életét, nem volt igazán hatásos. Ugyanakkor a Ózon szűrő árát le kellene szorítani. Elengedhetnék például a termék áfáját. Vagy a környe­zetvédelmi alapból támogatást biztosítanának, hogy még olcsóbban lehessen adni. Gorbacsov fogadta az amerikai külügyminisztert Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő a Kremlben tegnap déle­lőtt fogadta James Baker ameri­kai külügyminisztert. A találko­zón jelen volt Eduard Sevardna- dze szovjet külügyminiszter is. Baker hétfőn este érkezett Moszkvába, hogy szovjet kollé­gájával a hónap végén kezdődő szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről tárgyaljon. A találkozó kezdete előtt Mi­hail Gorbacsov a szovjet-ameri­kai párbeszéd témáit érintve új­ságíróknak úgy nyilatkozott: a két félnek mindent meg kell ten­nie a hadászati támadófegyver­zet csökkentését célzó szerződés mielőbbi aláírása érdekében. Szavai szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közel áll a szerződés megkötéséhez, de egyelőre nem lehet még azt állí­tani, hogy a csúcstalálkozón alá­írják a dokumentumot. „Mi min­den lehetséges lépést megte­szünk a megállapodás érdeké­ben,, - jelentette ki. Gorbacsovot megkérdezték, hogy a Szovjetunió miért tart az egyesített Németország NATO- tagságától? - És az Egyesült Ál­lamok miért fél attól, hogy az ország a Varsói Szerződéshez csatlakozna? - válaszolt kérdés­sel a szovjet államfő. Gorbacsov kitért a litvániai eseményekre, hangsúlyozva, hogy e folyama­toknak mindenképpen az alkot­mányos keretek között kell ma­radniuk. „Úgy vélem, hogy az amerikaiaknak nem kell na­gyobb pánikba esniük, mint azt maguk a szovjetek teszik,, - mondta. A Kremlben kezdődött talál­kozót megelőzően tegnap reggel rövid négyszemközti megbeszé­lést tartott Sevardnadze és Ba­ker, s a szakértői munkacsopor­tok is folytatták eszmecseréi­ket. Mihail Gorbacsov szovjet államfő a Kremlben fogadta James Baker amerikai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter is. (MTI Telefotó) Csehszlovákia — négypárti nyilatkozat A követelés egyenlő a CSKP törvényen kívül helyezésével A parlament nem tárgyal róla Varsói Szerződés . .lm, —■ Ta nácskozás Moszkvában Hazaérkezett a magyar katonai küldöttség Moszk­vából, ahol Lőrincz Kál­mán altábomagynak, a ma­gyar honvédség parancs­nokának vezetésével május 15. és 17. között részt vett a Varsói Szerződés Tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának soros ülésén, valamint a VSZ létrehozásának 35. évfordulója alkalmából rendezett hadtudományi konferencián. Ezeken a rendezvényeken a magyar delegációval együtt részt vettek a Katonai Tanács tagjai, valamint a szövetsé­ges hadseregek és az Egye­sített Fegyveres Erők veze­tői. Az ülésen a fegyveres erők felkészítésével össze­függő tennivalókat vizs­gálták meg. A hadtudomá­nyi konferencián a Varsói Szerződésnek a béke meg­őrzésében betöltött törté­nelmi szerepéről tárgyaltak és tevékenységét pozitívan értékelték. Megvitatták to­vábbá az új politikai gon­dolkodás alapelveivel és az egész világban végbemenő folyamatokkal összefüg­gésben a szövetséges or­szágok katonai együttmű­ködésének irányait. Önfeloszlatásra szólította fel a CSKP-t csütörtökön négy másik politikai párt elnöke. A Csehszlovák Szociálde­mokrácia, a Csehszlovák Szo­cialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Szlovákiai De­mokrata Párt elnökei nyilatko­zatukban a kommunista pártot tették felelőssé az ország sú­lyos helyzetéért. Közölték, hogy ha a CSKP nem hajlandó önként visszavonulni a politi­kai színtérről, tevékenységé­nek beszüntetése érdekében a parlament elnökségéhez for­dulnak. Vasil Mohorita, Csehszlová­kia Kommunista Pártja első tit­kára meglepetését hangoztatta afölött, hogy milyen szélsősé­gesen antikommunista kam­pányt folytat néhány más párt. A CSKP második embere (az első ugyanis Ladislav Adamec pártelnök) különösképpen azon a csütörtöki négypárti nyilatkozaton ütközött meg, amely a kommunista párt ad­minisztratív úton való lehetet­lenné tételét, gyakorlatilag tör­vényen kívül helyezését köve­teli. A szocialisták, a szociálde­mokraták, a néppártiak és a szlovák demokraták közös nyi­latkozatát egyébként az a Pol­gári Fórum is elmarasztalta, amely pedig éppenséggel a kommunista diktatúra meg­döntésének novemberi hevüle­tében született. Jan Urban, a Fórum vezető személyisége egy sajtóértekezleten „éretlen­nek,, minősítette a négypárti felhívást, és megállapította: „Ha a csehszlovákiai demok­ratikus erők nem lesznek képe­sek politikai eszközökkel sem­legesíteni a kommunista pár­tot, akkor Csehszlovákiának nincs helye a demokratikus Európában.,, A csehszlovák szövetségi gyűlés elnöksége tegnap úgy foglalt állást, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja a pluralista politikai rendszer szerves része, s politikai, illet­ve alkotmányjogi okokból semmi alapja sincs a négypárti javaslat vitára bocsátásának.

Next

/
Thumbnails
Contents