Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-15 / 31. szám
2 Néplap 1990. MÁJUS 15. A parlament ma dönt a kilépés sürgősségi vitájáról / Folytatás az 1. oldalról I A testület erről szóló állásfoglalását benyújtja a törvényhozás elnökének. A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője nem értett egyet a sürgősségi indítvány elvetésével, illetve az azt megokoló állásfoglalás egyes kitételeivel. Hangoztatta: az SZDSZ a bizottsági állásfoglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. így a javaslatról a végső szót a törvényhozás mondja ki várhatóan keddi ülésén. A javaslattal kapcsolatos érdekesség, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége a külügyi bizottság ülésén máris jelezte: amennyiben a törvényhozás mégis napirendjébe iktatná az SZDSZ javaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító indítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban. A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyító alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy ország- gyűlési határozattervezetet, amelyet a parlament plénuma elé terjesztenek. A törvényhozás elé kerülő tervezet abból indul ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzete aggasztóan alakul, illetve hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalansággal szemléli a közép-kelet- európai térségben fellobbant nacionalista indulatokat. Ennek kapcsán a határozattervezet rámutat, hogy nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész régió demokratizálódás folyamatait, a jószomszédi kapcsolatok kibontakozását. A tervezet értelmében a törvény- hozás arra kémé fel a kormányt, hogy továbbra is ösztönözze a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi kodifikációs munkálatait, illetőleg kezdjen tárgyalásokat a szomszédos államokkal a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló szerződések kidolgozásáról, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatokat. A tervezet állást foglal a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása mellett. (MTI) Ma 10 órától a Kossuth adó URH-sávja közvetítést ad az Országgyűlésről Hol tart az önkormányzati törvény előkészítése? Beszélgetés dr. Gál Zoltán megbízott belügyminiszterrel A szabad választások nyomán megalakult és már a törvényalkotó munkát is megkezdő új parlament a rendszerváltozás jegyében látott hozzá a központi államhatalom alkotmányos alapjainak átrendezéséhez. A rendszerváltozás azonban nyilvánvalóan csak akkor lehet teljes, ha a központi hatalom után a helyi hatalom is megmérettetik egy szabad választáson, ha kialakulnak a helyi önkormányzatok. De hol tart jelenleg az önkormányzati törvény előkészítése? - kérdeztük dr. Gál Zoltán megbízott belügyminisztert, a jogszabály előkészítéséért felelős tárca vezetőjét.- Az önkormányzati törvény tervezete lényegében a Belügyminisztériumban készült - válaszolt Gál Zoltán - és azok között a törvénytervezetek között szerepel, amelyeket a kormány, illetőleg személy szerint én fogok átadni az új kormánynak. A törvény előkészítése megítélésem szerint korrekten, jó ütemben s kellő szakmai megalapozottsággal folyt, abban az értelemben is, hogy már az előkészítésében is részt vettek a parlamenti pártok képviselői, és mint arról a közvélemény is tájékozódott, széles körű nemzetközi tapasztalatokat hasznosítottunk a munka során. A helyi önkormányzat és az adók- A helyi önkormányzatot miképpen érintik az adóbevételek?- A személyi jövedelemadó-bevétel már most is helyben marad, noha ez talán nem mindeki előtt ismert. De ha már itt tartunk, megemlítem, hogy a múlt évi korrekció egybevág az új önkormányzati törvény konstrukciójával is. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a településszintű tanácsok, pontosabban a települések lesznek a centrumai az önkormányzatnak. Ehhez kell igazodnia az elosztás formájának is. Egyrészt, hogy a keletkezett jövedelmek automatikusan helyben maradjanak - ez a vidék lakosságának régi sérelmét orvosolja -, másrészt pedig az elosztás rendszere is olyan legyen, hogy anyagi forrásokkal maguk a települések rendelkezzenek. A megye, illetőleg a központ szerepe ugyanakkor csökkenjen. Viták a megyék szerepéről- Ami a megye szerepét illeti, azt hiszem, ez komoly viták tárgya lesz az Országgyűlésen is, amikor az önkormányzati törvényjavaslatról esik szó. Hiszen a különböző politikai erők nem ítélik meg egyformán ezt a kérdést. Vannak politikai pártok, amelyek testülettel, komoly apparátussal rendelkező megyét képzelnek el, bár visszafogott, korlátozott szerepkörrel. Mások egyfajta hivatal megszervezésére gondolnak. Sőt az utóbbi időben, ha nem is elég hangsúlyosan, bizonyos regionalizmus igénye is megjelent a helyi igazgatásban. Úgy gondolom, ebből a kérdésből nem kellene kabinetügyet csinálni, ezt a döntést alá kell rendelni az alapkoncepciónak. Nevezetesen a települések valóságos önállóságának. A megye szerepét és szervezeti formáit is ehhez kell alakítani. Tehát nem lehet kizárni, hogy a jövőben a megye teljesen más funkciót tölt be. Nem a központi igazgatás érdekeit közvetíti lefelé, hanem a településszintű önkormányzatnak lesz védőbástyája.- A helyi önkormányzatok létrehozása azonban elképzelhetetlen a választási szabályok nélkül. Úgy gondolom, erre nem alkalmazható mechanikusan az országgyűlési választásokról szóló törvény.- Valóban, önálló törvénytervezet készül az önkormányzatok választására. Képtelenség a két egymástól eltérő feladatot egy törvényen belül szabályozni. A konkrét megoldásokat illetően azonban ma még nem lehet véglegesen kiforrott elképzelésekről beszélni. Hiszen a választás az elképzelt szervezettel is szorosan összefügg, így várhatóan párhuzamosan kell állást foglalni a még nyitott kérdésekben. Ha egy alulról építkező megyéről beszélünk - amit az ön- kormányzatok választanak, delegálnak -, akkor természetesen ahhoz kell igazítani a választás szabályait is. Egy közvetlen választáson alapuló rendszer esetén megint más szabályok előírása indokolt. A választási rendszer és a pártok- Végül is a tanácsok mandátuma június 8-án lejár. Felmerül a kérdés, meg kelle-e hosszabbítani a mandátumukat? Ha igen, mi ennek a módja?- A jelenlegi szabályok szerint a tanácstestületek nem működhetnek tovább, csak a végrehajtó bizottságok. Ezek megbízatása ugyanis az új végrehajtó bizottságok megalakulásáig tart. Ha az Országgyűlés nem hosszabbítja meg a testületek mandátumát, az iménti megoldás érvényes. Én ezt személy szerint politikai szempontból vitathatónak tartom, helyesebb lenne meghosszabbítani a mandátumot, ami azt jelentené, hogy a testületek is tovább működnek. Ez természetesen nagyobb legitimációt adna a helyi igazgatásnak az átmeneti időszakban. Ez annál is inkább így van, mert a helyi igazgatásban már kialakult gyakorlat, hogy a testületi munkában részt vesznek a különböző pártok képviselői. Tehát az a politikai elrendezettség, ami országos szinten létezik, napjainkban már jelen van a helyi igazgatás szintjén is.- Lehet-e valami közelebbit tudni az önkormányzati választási törvényről?- Erről nyilvánvalóan az új Országgyűlésnek kell dönteni. A különböző pártok a maguk nézőpontjából közelítik meg a kérdést, ezért ma még korai volna a részmegoldásokról szólni. De ha a most kialakult szabályokat nézzük, azt mondhatnám, hogy egy differenciált önkormányzati választási rendszerben gondolkodunk. Megpróbáltuk "leképezni" a választási szabályok szintjére az egyes települések közötti különbségeket is. Könnyű belátni, hogy másfajta szituáció alakul ki e tekintetben egy 300 lelket számláló, most önállósult településen, mint mondjuk egy megyeszékhelyen, netán a több mint kétmilliós fővárosbsn.- Érvényesülnifog-e a választási törvény sajátos dualizmusa, vagyis az egyéni jelöltek mellett a pártok is kiállítanak majd saját jelölteket?- Ma még csupán alternatív javaslatokkal rendelkezünk. Ennek alapján azt tudom válaszolni a kérdésre: is-is. Nyilvánvaló, hogy a többpártrendszert nem lehet nem figyelembe venni az önkormányzati választásoknál, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani: az önkormányzatok, a képviselő-testületek feladata éppen a települési, a helyi érdek érvényesítése, kötődés a helyi dolgokhoz. Ennek a helyzetnek az egyéni választókerületi szisztéma jobban megfelelne. Nagyobb településeken azonban nem biztos, hogy mindig az egyéni választókerületi megoldás fejezi ki, hordozza a valóságos helyi érdekeket. Bodnár Lajos *** A belügyminisztérium megbízott vezetőjének ebben a beosztásában ez volt az utolsó nyilatkozata: Gál Zoltán lemondott tisztéről, és kormánytiszviselőként a sajtó képviselőitől búcsúzva kifejtette, félő, hogy az új önkormányzati törvényt az országgyűlés nem tudja a közeljövőben elfogadnia így a szeptemberre tervezett tanácsi választások későbbre tolódhatnak. A szerkesztőség nem önmagáért van Ilyen sem volt még a lap életében. Politikai bojkottot hirdetett meg hat párt az Új Néplappal szemben. Nyilatkozatuk leszögezi, hogy e lap vezetésében, stílusában, színvonalában változatlanul tapasztalhatók ma is a pártállam sajtójának jellemzői. A főszerkesztő és a vele szolidáris olvasószerkesztők változatlanul a bukott állampárt szemléletével irányítják a lapot. Bár jobb lenne, ha arról beszélhetnénk, hogy itt, szűkebb hazánkban milyen módon kívánnak fellépni a társadalom szervezői, társadalmi életünk irányítói a legégetőbb problémákkal szemben, hogy kevesebb legyen például a munka- nélküli, hogy magasabbak legyenek a fizetések, hogy végre láthassák az emberek azt, milyen áldozatokkal, milyen erőfeszítésekkel és megoldásokkal juthat ki az ország a mélypontból. Most,sajnos, mégis belügyeinkkel terheljük az olvasót. A politikai bojkott meghirdetői ellenzik az átállást, amely során a bizonytalanság, a csőd felé haladás helyett igyekezett biztosabb jövőt választani magának a szerkesztőség és a volt kiadó kollektívája. Olyat, amelyben biztosítja gazdasági és politikai függetlenségét; olyat amelyben az olvasót - és nem feltétlenül a pártokat - jobban kiszolgálhatja egy gazdagabb tartalmú, ugyanakkor olcsó újsággal. Bojkottálják a pártok az újságot a főszerkesztő személyének kinevezése miatt is. Merthogy ebben a különböző pártoknak nem volt semmiféle hozzászólásuk. Megfogalmazták nyilatkozatukban: ez utóbbi posztra a döntésnél a laptulajdonos mellett kívánatos, hogy legyen ott a MUOSZ, a Nyilvánosság Klubja képviselője, és felkérés esetén hallathassák véleményüket a pártok is. Ami az átállást illeti: elsőként az olvasónak fogalmaztuk meg, hogy e döntésünkre milyen okokból jutottunk. Az eltelt napokban megtett első lépések is talán ezt igazolják, hiszen vastagabb, dupla oldalterjedelmű, (így több hirdetési lehetőséget kínál - ez évekig "szűk keresztmetszet” volt nálunk) a csütörtöki szám, a hetenkénti műsorbetét, a TVR Extra is hasonlóképpen ezt szolgálja. Itt természetesen nem állnak meg a változások, hiszen éppen az elmúlt hét péntekén fogalmaztuk meg terveinket, például egy hétfői sportbetétről vagy arról, hogy rendszeresen egy-egy egész oldalon vitafórumot kívánunk biztosítani a különböző pártok számára: fejthessék ki egy-egy kérdésben nézeteiket. Mi sem természetesebb, mint ez - "egy állampárti módon gondolkodó, állampárti stílusban publikáló laptól". Sarat dobálni, olvasót letegezni persze, nem a mi stílusunk. Ezt megtette más helyettünk, meg is lehet nézni a példányszámát. Talán állampárti gondolkodásból fakadt az az elhatározás is, hogy a választások idejére kössünk megállapodást a pártokkal, hogy mindenki azonos eséllyel vívhassa meg választási harcát a lapunkon keresztül is? Talán állampárti szükség- szerűség volt az is, hogy közöljük a különböző pártok választási programját? És ugye hasonló okokból mutattuk be a képviselő- jelölteket, s számoltunk be választási eseményekről. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy ilyen indíttatásból interjúvoltuk meg az alakuló pártok vezetőit korábban, vagy nemrégiben ilyen indíttatásból emeltük fel a szavunkat aZ országgyűlési képviselőjelölteket, s immáron egy országgyűlési képviselőt is ért inzultusok ellen. Más, sokkal nemesebb cél vezérelte az újságot az évekkel ezelőtti metódusától eltérően, akkor is például, amikor egyházi eseményekről tudósított, amikor ismert vagy kevésbé ismert egyházi személyiségeket szólaltatott meg, azzal a céllal, hogy követendő emberi értékeket mutasson fel az olvasó előtt, A lap példány számának növekedéséből, az érdeklődésből új vállalkozásaink iránt, úgy tűnik nem állunk hadilábon a politikai hitelességgel. Kiért is vannak a pártok? Kiért is van az újság? Az előbbiek a társadalom életének szervezői. Tevékenységüket politikai világlátásuk és a lakosság véleményének figyelembe vételével végzik, s hasonlóképp értük van, segíti, támogatja, s a nyilvánosság fegyverével ellenőrzi is ténykedésüket az újság. Az Új Néplap kollektívája pedig, mint annyiszor, kinyilvánította, hogy nem akar semmiféle párt napi politikai érdekeinek kiszolgálója lenni. A szerkesztőség, benne a szerkesztőség vezetése átélte azt, hogy nem kritizálhat egy pártot, mert annak beleszólása van egzisztenciáját, létét érintő kérdésekbe. Most, hogy gazdaságilag önálló, természetesen megteheti azt, hogy bíráljon pártokat, bírálja a megye, a települések vezetését - ha rossz döntéseket hoz - gazdasági intézmények irányítását; megteheti, mert független. Mert nem szólnak bele mások, még a főszerkesztő kinevezésébe sem - ahogyan az újság bir- toklásáiiak ez politikai értelemben is egyik legfontosabb mozzanata. A pártok most, amikor a legfontosabb társadalomirányítási kérdések vannak napirenden, lemondanak arról szűkebb hazánkban, hogy a legnagyobb példányszámú megyei sajtóorgánumnak politikai információkat nyújtsanak. Nem a szerkesztőséget, hanem az olvasót sújtják az információk visszatartásával. A szerkesztőség azonban nem önmagáért van, hanem azért, hogy közvetítsen. Információkat, fontos gondolatokat, kezdeményezéseket, elgondolásokat. Még ha azok politikai jellegűek, és igyekszenek előle elzárni, akkor is. Hajnal József KITE bemutata A KUKORICA V> IPARinÖVEilY TERITIELÉÍI EGYEÍÜLEÍ G&PE.SÍTÚSI BtmüTATÓT ► K KfMftlfTERlVTetOK Remfte. A BE1T1UTATÓ HELYE Él IDŐP0I1T3A • 1990. IhÁlUÍ 17. 10 ÓRA JMZBERE'llY, ÁLLAUll ÖAIPAÍÁQ II. KERÜLET A EIAGYKÁTAI ŰTOn JÁÍZBERÉnYTÓL 9,5 km-RE. A BEfnUTATÖK PROGRAtTlJÁBA11 «EREPELüEK •• TRAKTOROK, TAIATMŰVEIŐ CrÉFCK, vető- és Raiáivta'tóöcfck, PAtAMTAIVeVflésr RflVDmRCK, ■«ÖVCIVmPEltlW ti TÁPAIWACrlfTAlVPÓTlAV ütHl, ÖMTÖZÓ'BCRElvméíTK. A BEITUJTATÓn SZEREPLŐ GÉPEKET ÉS BEREITDEZÉSEKET A HELYÄn ITTEG LEHET REITDEini , VAGY VÁSÁROLM. mirwn kedves érdeklődőt , haitati es SZAKCSOPORTI GAZDÁLKODÓT, mA6ÁnTERmELÖT, KERTTULAJDOnOST SZERETETTEL VÁRUflK . jotE NÁDUDVAR f
