Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-14 / 30. szám

1 1990. MÁJUS 14. Néplap Tulajdonképpen e film megíté­léséhez elég lenne ez a felsorolás: Papa, Mama, Ő meg Én (1955), Az ötlábú birka (1958), a Horgász a pácban (1960), az Oszkár (1968), majd a "csendőrfilmek". Igen, Louis de Funes nevéhez, utólérhetetlen művészetéhez kötő­dik a Jákob rabbi kalandjai. Bő másfél évtizede nem volt ná­lunk új Funes-bemutató, bár a Já­kob rabbi kalandjai 1973-ban már elkészült, 1979-ben a Csendőr és a földönkívüliek, 1982-ben pedig A csendőr és a csendőrlányok. Igaz, ez utóbbi kettőt a Mokép-videón láthatta a közönség. Mindenesetre Funes 1983-ban bekövetkezett ha­lála után a mozinézők számára ez a filmje őrzi legfrissebben utolér­hetetlen művészetét. Louis de Funes a franciák szá­mára már nem egyszerűen egy szí­nész volt, hanem szinte intézmény: ő volt Fufu. De nem csupán a fran­ciák üdvöskéje volt ez a végtelenül szomorú, félénk, zárkózott, sze­mérmes ember, hanem az egész művelt világ egyik legismertebb, legnépszerűbb komikusa. Mondták róla, megerősíthetik hűséges magyar nézői is, mindegy miben játszott, akármilyen gyen­gébbre sikerült valamiben is, min­dennek fölé emelkedett, mindent bombasikerré tett. A Gérard Oury rendezte film, a Jákob rabbi kalandjai sem kimon­dottan irodalmi igényű forgató- könyv alapján készült. Sebaj, Fu- nes-nek tulajdonképpen nem is kell klasszikusan értelmezett for­gatókönyv, elég akármilyen baná­lis történet, amelyben "helyzetbe" hozzák, s ő máris elemében van. Ha a Jákob rabbi forgatókönyve nem is műremek, a trükkök, ame­lyekkel Funes él, annál eredetib­bek. Ahogy a nagy francia nevet­tető egyénisége is az. Ajánlani ezt a filmet nagyképűség lenne, Funes neve elsőrendű márkanév. Men­jünk el ezúttal a moziba, jót nevet­ni. Kell, és jót tesz. ■ti­Dalolva,észrevétlenül tanulnának idegen nyelvet "Kodály-módszerrel" franciául, németül Generációk nőttek fel úgy az el­múlt 40 év alatt, hogy nem tanultak meg egyetlen idegen nyelvet se tisztességesen. Megvált a latintól az ország, németről pedig egy még idegenebb nyelvre váltott, mellyel azután hiába birkóztak a gyerekek az iskolában. Most az orosztól for­dul el mindenki a nyugati nyelvek felé, de az elmúlt évtizedek nyelv­tanítási gyakorlata előrevetíti, mi­lyen eredmény várható ettől. Módszerek és nyelvkönyvek természetesen eddig is voltak bő­ven, mostanában pedig még na­gyobb a választék - kezdve a kis­gyermekkori nyelvtanulástól egé­szen az alva tanulásig -, még ma is csaknem általános, hogy tolmács nélkül nem boldogul az üzletem­ber, a vállalatvezető, de még a po­litikus sem. A képzés arra volt ele­gendő, hogy barátságok köttesse­nek sör és vodka mellett, valamint az utcai seftelésre készített fel. Egyértelmű, hogy az idegen- nyelv-tanítást új alapokra kell he­lyezni, sőt az egész oktatási rend­szer strukturális megváltoztatásá­ról is szó van. Mindehhez azonban rengeteg pénzre van szükség, anélkül ismét a félmegoldások útvesztőiben sik­kad el minden erőfeszítés. Szabó Mihály, a Jászberényi Tanítókép­ző Főiskola nyugalmazott tanára a nyelvtanításra olyan módszert ja­vasol (gondolatai a Művelődési Minisztérium módszertani kiadvá­nyában, Az ének-zene tanítása fo­lyóiratban is megjelent), amely kü­lönösebb ráfordítás nélkül is segít­heti a nyelvi elszigetelődöttségünk feloldását.- Véleményem szerint az idegen nyelv elsajátítása akkor a legered­ményesebb, ha megközelíti az anyanyelvtanulás körülményeit. Vagyis a lehető legfiatalabb kor­ban, már az általános iskola első osztályában be kell vezetni a nyelvoktatást. Ez már általánosan elfogadott, bár még nem gyakorolt elmélet. Az én gondolatmenetem­ben új az, hogy mindezt célszerű­nek tartom az ének-zene oktatás­sal összekapcsolni. Semmilyen előképzettséget, szellemi érettsé­get nem igényel ugyanis az idegen nyelvű gyermekdalok, játékok megtanulása sem.- így a nyelvi sajátosságok a leg­fogékonyabb korban rögzülnek, a nyelvi fonémákat a gyermek szinte észrevétlenül sajátítja el, és nem érvényesül a később tudatosuló anyanyelv ismeretének gátló hatá­sa sem. Grammatikai törvénysze­rűségekre, szórendre, mondatszer­Csütörtökön este a Déryné Mű­velődési Központ adott otthont a XVI. Székely Mihály zenei napok egyik rendezvényének: a világhírű énekes emlékezetének szentelt operahangversenynek. A fellépő művészek - és az egész szegedi operatársulat - nevében Gregor József üdvözölte a koncert közönségét, majd megkezdődött a ragyogó érzékkel szerkesztett mű­sor, melynek hatására e sorok író­jának rossz emlékei az úgyneve­zett haknikoncertekről egy csapás­ra feledésbe merültek. A színpa­don - melyen a Székely Mihály- kép elhelyezése nem volt túl sze­rencsés - sorra követték egymást Gregor József és partnerei a pati­nás és a modem, de egyként világ­hírű magyar énekiskolák neves képviselői. A fellépő énekművé­szek áriákkal örvendeztették meg a közönséget, de olyan operarész­letekkel: duettekkel és egy kvartet­tel is, melyek úgyszintén az opera­örökzöldek közé sorolandók. Az est közreműködői közül el­sőként Varsányi Mária lépett szín­padra; bemutatkozásul Rossini: Olasz nő Algírban című operájá­nak egyik bravúr-áriáját énekelte, megcsillogtatva fölényes techni­kai tudását, meleg tónusú hangjá­nak szépségét. Varsányi Mária ki­váló érzékkel választotta meg azt a műsorszámot, melynek előadásá­val egészen más oldaláról mutat­kozott be Jászberény operakedve­lő közönségének: Santuzza drámai feszültségekkel terhes, szenve­délytől izzó áriáját énekelte igazi Székely Mihály méltó utódai a hangversenydobogón Operaest Jászberényben átéléssel, kétségkívül a hangver­seny legjobb produkcióinak egyi­két nyújtva. Varsányi Máriát Gregor József követte a fellépők sorában. Gregor József - aki a konferanszié szerepét is magára vállalta - elsőként Basi- lio áriáját adta elő Rossini: Sevillai borbélyából, a tőle megszokott él­ményszerű tolmácsolást apró, jel­zésszerű, de az előadott részlet lé­nyegére utaló, vérbeli színészre valló gesztusokkal fokozva. A vi­lághírű énekművész - aki előadá­saiban mindig a zenei mondaniva­ló lényegét képes aláhúzni - ezúttal még egy operarészlet tolmácsolá­sára vállalkozott: ez Fiesco áriája volt Verdi: Simon Boccanegra cí­mű dalművéből. Az ária elhangzá­sát követő taps kifejezésre juttatta a zeneértő közönség elragadtatását a kiváló művész sokoldalúsága fe­lett. Réti Csaba a legnépszerűbb hangfajt: a tenort képviselte az es­tén. Előadásában két operarészlet­tel, Nemorino áriájával Donizetti: Szerelmi bájitalából és Puccini: Toscacímű dalművének Levélári­ájával örvendeztette meg közönsé­gét. Réti Csaba érces, hatalmas vi­vőerejű hangjával, átélt előadásá­val méltán osztozhatott a hangver­seny sikerében. Verdi: Traviatacímű operájából Violetta I. felvonásbeli áriájának előadásával mutatkozott be Szilá­gyi Erzsébet. Kifogástalan kolora- túráját, törékeny alkatához mérten szinte hihetetlen intenzitású hang­ját az est során még egyszer hali­adta elő Puccini: Pillangókisasszo­nyából, és Verdi: Álarcosbál című operájából Oszkár áriáját - szár­nyaló, szép hangjával, bájos egyé­niségével egycsapásra meghódít­va a város operarajongóit. A magas mércét magára nézve kötelezőnek érző előadógárda ha­todik tagjaként Gyimesi Kálmán nyújtanak, mint szólistaként. Nos, ez a koncert kivételt képezett: a közönség nem tudta, mit tapsoljon meg jobban: a pezsgőduettet a Tra- viátából Szilágyi Erzsébet-Réti Csaba, a Rigoletto-kvartettet Réti Csaba-Varsányi Mária-Szilágyi Erzsébet-Gyimesi Kálmán; aduet- tet a Don Pasqualéból Vajda Júlia és Gregor József; vagy ugyancsak a Don Pasquale hadaróduettjét Gregor József és Gyimesi Kálmán sziporkázó előadásában. Az operaest szinte láthatatlan, de annál fontosabb főszerelője: Pál Tamás karmester, aki az egész mű­sort fölényes hangszeres tudással, mű- és stílusismerettel kísérte, méltán osztozhatott a koncert sike­hatta a koncert hallgatósága: Erkel Ferenc Hunyadi László című ope­rájából Gara Mária áriájával Szilá­gyi Erzsébet őszinte elismerést váltott ki. * Vajda Júliának, a koncert másik szoprán-énekesnőjének műsorvá­lasztása úgyszintén telitalálat volt, bizonyítva a művésznő nagyfokú önismeretét. Cso-cso-szán áriáját mutatkozott be; Germont áriáját énekelte Verdi: Traviátájából - és Gounod: Faust című dalművéből Valentin imáját. A nagy tudású, szép hangú énekművész mindkét ária előadásával megérdemelt elis­merést, sikert aratott. Ritkán adatik meg a hangver­senylátogató számára, hogy a fel­lépő művészek együtteseket alkot­va is éppoly maradandó élményt rében, a közönség elismerésében. A hangversenyen jelenlévők, annak végeztével ünnepélyes pil­lanatok tanúi lehettek: a fellépő művészeket Búzás Sándor tanács­elnök Székely Mihály-plakettel ajándékozta meg - ők pedig tiszte­letdíjukat nemes gesztusként fel­ajánlották a XVII. Székely Mihály zenei napok céljára. Szathmáry Judit kezetre, hangsúlyra... gondolok. A nyelvnek énekkel való tanulása ebben a korban nem több hallás utáni "másolásnál". Később az­után szükségszerűen szétválik majd a kettő, de kezdetben az elsa­játítás auditív (hallás útján történő) jellege miatt még segítik is egy­mást. Szabó tanár úr zongoratanári diplomával, zeneszerzési képesí­téssel közvetlenül a háborút köve­tően hosszú ideig Jászjákóhalmán tanított az általános iskolában. Rit­ka dolog volt az abban az időben is, hogy első osztálytól nyolcadi­kig végig szaktanár oktatta az éne­ket. Az alsó tagozatban azóta sincs szaktanárokra bízva a Kodály- módszer megvalósítása, amiben Szabó tanár úr nagy keserűségére nemhogy előbbre léptünk volna, hanem a zenei írás-olvasással rosszabbul állunk, mint 40-50 év­vel ezelőtt. Az oktatási reformok rendszerint az ének rovására refor­máltak, de figyelmen kívül marad­tak más fontos szempontok is, úgy, hogy anyagában is teljes felül­vizsgálatra szorul a jelenlegi okta­tási rendszer.- Eleinte még heti két órát adtak az éneknek, mára az elsőben ez félórára zsugorodott. Egyre távo­labb kerülünk a kitűzött céltól, amikor én meg, gondolhatnák egyesek, még a nyelvtanulást is az énekre akarom terhelni. Nem erről van szó. Inkább arról, hogy meg kell szervezni, hogy az alsóban is szakemberek tanítsák az éneket. Őket nevezném én szaktanítók­nak, akik azután az énekkel együtt az idegen nyelvet is tanítanák. Ez azonban felveti a szaktanító kép­zés rendszerének kialakítását, ami az egész ének-zene és nyelv- tanításnak a legérzékenyebb pont­ja­Szabó tanár úr szerint erre a ta­nítóképző főiskoláknak nincs le­hetősége, nemcsak a már kialakult képzési rend, tantárgyak miatt, ha­nem a felvételiző hallgatók hiá­nyos zenei előképzettsége miatt sem. A zeneművészeti tanárkép­zők tudnák az elképzelést legjob­ban megvalósítani. Mégpedig úgy, hogy a szolfézs, mint fő szak mellé felvennék az idegen nyelvet is. így egyrészt nyerne az ének-zene ok­tatásunk jól képzett tanárokat, a nyelvtanulás pedig végre időtálló alapokat kapna.-Ip­Műsorok Rádió Szolnoki Stúdió 15.00- 17.00: Kereskedelmi adás. Zene, hír, reklám. (Tel: 44-618) Szerkesztő: Deák László 17.00- 18.30: Alföldi Magazin. Szer­kesztő: Pálréti Ágoston (Tel: 41-133) A tartalomból: Hírek -17.15: Zenés per­cek. Régi kedves dallamok -17.30: Alföldi krónika. Hűek, tudósítások, riportok. - A talpon maradásért - Vb-ülésekről jelentjük -Sport - 18.00-18.30: Zeneturmix, közben: Szóváltás: Fordulóponton a múzeumügy - Vállalkozó művelődési központ Kecske­méten Kossuth rádió 8.05: Érettségi tételek közzététele. - 8.10: Hangszemle. - 8.20: Nyitány. - 9.05- 11.00: Napközben. Közérdekű magazin. - 11.10: Hagyományápolók. - 11.30: Hrabal könyve. Részletek. - 12.45: A bizalom fel­függesztve...? Riport. -13.05: Klasszikusok délidőben. Magyar előadóművészek albu­ma. - 14.05: Az olvasás gyönyörűsége. - 14.32: Slágerfilmek - filmslágerek. -15.05: Kóruspódium. - 15.25: Törpe ecloga. Ver­sek. - 15.30: Zenei tükör. Kérdések, felele­tek, újdonságok, érdekességek. - 16.00: Délutáni Krónika. - 16.15: Miska bácsi ne­gyedórája. - 16.30: Nyitnikék - Kisiskolá­sok műsora. - 17.05: Eco-mix. Gazdasági magazin. - 17.30: Izraeli nemzeti ünnep. - 18.00: Esti Krónika. - 18.30: Ráadás. - 19.05: Sportvilág. - 19.15: Láttuk, hallot­tuk, olvastuk. Művészet- és művelő­déskritika. -19.30: Hol volt, hol nem volt... - 19.41: A Kalamajka együttes játszik. - 19.50: Gong. - 20.05: Első kézből. - 21.05: Hazátlan vagy... Dokumentumműsor. - 21.56: Radioton-korongokról! - 22.00: Ké­ső esti Krónika. - 22.30: Beszélgessünk... - 23.30: Három Vivaldi-concerto. Petőfi rádió 8.05: Rivaldafényben: Az ausztrál pop­zene. - 9.03: A Zsebrádiószínház bemutató­ja. A ház. Spiró György kishangjátéka. - 9.13: A Rádió Dalszínháza. A madarász. - 10.33: Fülszöveg. - 10.38: Könnyűzene mandolinra. - 10.45: Magyarán szólva. - 11.03: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. -11.35: Fúvóspolkák. -12.00: Nó­ták. -13.03: Slágermúzeum. -14.00: Kettő­től ötig... A Rádió kívánságműsora. -17.03: Ötödik sebesség. - 18.00: Kölyökrádió. - 18.30: Popregiszter. - 19.03: Vissza. Válo­gatás ifjúsági műsorokból. - 20.00: Összjá- ték. Korhatár: 1 -99. - 21.03: Tip-top parádé. A Duran Duran együttes felvételeiből. - 21.33: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. - 22.05: Rockújság. - 23.03: Sport­híradó. - 23.10-0.14: Hangminta ’90. Bartók rádió 9.10: Zenekari muzsika. - 10.30: A hét zeneműve. Gluck: Alkesztisz . - 11.00: A Budapest vonósnégyes játszik. - 12.05: Ze­nekari muzsika. - 13.00: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja. - 13.45: Népzene Izraelből. - 14.00: Magyar zeneszerzők. - 14.50: A Budapesti Tavaszi Fesztivál hang­versenytermeiből XV/1. rész. - 17.12: A Párizsi Fúvósegyüttes felvételeiből. - 17.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót /Élő/ - 18.30: Hiányjel - ami a nyolcadikos törté­nelemkönyvekből kimaradt. - 19.05: Fol­low me! Angol társalgás kezdőknek. - 19.20: Kommt mit! Alapfokú német társal­gás. - 19.35: A Magyar Rádió Csajkovsz- kij-ciklusa XV/2. Anyegin. Háromfelvoná- sos opera. - 22.10: Zenetörténeti értéktár. - 22.49: Új lemezeinkből. - 23.30: A hét ze­neműve. Gluck: Alkesztisz (ism.) Televízió Szolnok Városi Televízió 20.00: Dombovár-Olajbányász NB l-es férfi kosárlabdamérkőzés. Helyszíni közve­títés felvételről. A mérkőzés közvetítését az Alfa Autójavító Vállalat támogatta. Körül­belül 21.20: Zene - 21.30: Reklám - Dögölj meg kedvesem! - Amerikai filmkomédia (ism.) - Kb. 23.05: Műsorzárás 1. műsor: 8.00: Érettségi ’90. Magyar nyelv és iro­dalom a gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói részére. - 8.05: Képújság. - 8.10: Tv-toma nyugdíjasoknak. - 8.15: A HÉT (ism.) - 9.15: Fogat fogért. NDK tévéfilm­sorozat VII/7. - 10.15: Delta. Tudományos híradó (ism.) - 10.40: Képújság. - 16.30: Képújság. - 16.30: Déli videóújság. A sze­gedi körzeti stúdió műsora. - 16.40: Stíri. Hírek román nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. -16.45: Tízen Túliak Társa­sága. - 17.20: A Hónapsoroló jelenti. - 17.30: Szám-adás. Gazdasági negyedóra.- 17.50: Katolikus híradó. - 18.00: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörőjáték. Egri János műsora. -18.45: Reklám -18.50: Esti mese. Az én kis állatkertem. Papás-mamás. NDK- gyurmafilm. - 19.10: Cimbora. Keller: A tükörcica meséi. - 19.20: Reklám - 19.30: Híradó - 20.00: Reklám - 20.05: Családi kör. Segélykiáltás. - 21.05: Reklám -21.10: Magyar évszázadok. A népiskolai törvény.- 21.25: Új hullám. - 22.10: Nem egészen úgy van, mint a falvédőn (Irodalmi műsor)- 22.50: Híradó 3. 2. műsor: Tv2 Berkes Zsuzsával és Aigner Szilárd­dal 17.00: Képújság - 17.15: Tv2 - Benne: Reklám - Riportok - Időjárás - Zene. - 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műso­ra. - 18.00: Hétfőn hatkor. - 18.25: Gyere­keknek! Praclifalva lakói. Amerikai rajz­filmsorozat. Borzongató barlanglakó (ism.)- 18.46: Tv2 - 19.00: Nonni és Manni. Iz­landi tévéfilmsorozat VI/1. - 19.51: Tv2 - 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora. Buda­pest - Pécs - Szeged. - 20.55: Tv2 - 21.00: Híradó 2. - 21.20: Tv2 - 21.30: Telesport - Kb.23.00: Tv2 - Napzárta. Moszkva: 4.30: 120 perc - 6.35: Rajzfilmek - 6.45: A sikeres nő (film) - 8.00: Labdarúgószem­le - 8.30: Carmen - 9.30: Nyilvánvaló, hi­hetetlen - 10.30: Híradó -13.30: Hírszolgá­lat -13.45: Sz.Bekmuratova énekel -14.10: Dók.film - 14.30: Német nyelvlecke - 15.30: Pulzus ’90 - 16.30: Híradó - 17.00: Szép szó (irodalmi műsor) - 19.00: Híradó- 19.40: Reklám - 19.45: Aktuális inteijú - 19.55: A birodalom (3-4. rész) - 21.35: Orosz zenei fesztivál - 22.05: Hírszolgálat- 22.25: Igyekezzetek jót tenni (színmű) - 0.37: Joszif Kobzon énekel Szlovák: 16.30: A kék királyság. Mese - 17.00: Külföldi melódiák - 17.15: Érdekességek Japánból - 17.35: Jack Holbom. Film - 18.00: Esti mese - 18.10: A szlovák nyelv­ről - 18.25: Hírmagazin. Magyar nyelven - 19.10: Kínai dok.film - 19.30: Cseh animá­ciós film - 19.40: Új filmek a mozikban - 20.00: Sportvisszhangok - 21.00: Híradó - 21.35: Választás 1990. - 21.55: Életet, ami- lyet akarok. Film Eurosport: 6.00: Üzleti világhíradó - 6.30: Európai üzleti hírek - 7.00: D.J.Kat Show - 9.30: Kerékpár: a Spanyol és a Normandia túra - 11.30: A San Marinó-i Forma-1 és Motor Nagydíj -12.30: Film az 1974-es labdarúgó vb-ről - 14.30: NSZK Nyílt Teniszbajnok­ság - 17.00: Lovassport -18.00: Jégkorong. Nemzeti Jéghoki Liga - 19.30: Ökölvívás - 20.30: Nemzetközi autó- és motorsport - 21.30: Micsoda hét! - 22.30: Olasz Női Nyűt Teniszbajnokság - 0.30: Jégkorong. Nemzeti Jéghoki Liga - 2.00: Műsorzárás Super: 7.00: Napkezdet - 8.00: Hírek, időjárás - 8.15: Mediterrán konyhareceptek - 8.45: Egyveleg. Klipek, koncertkalauz - 16.00: Forró drót Könnyűzenei show -17.00: Hul­lámhosszon. Élő telefonos zenés műsor - 18.30: Kék éj. Zenés szórakoztató magazin- 19.30: Hírek, időjárás - 19.45: Időlánc. Műsorrészletek a tévé hőskorából - 20.00: Turistamagazin - 20.30: Utazás Indiába - 21.30: A tudomány távlatai - 22.00: Hírek, időjárás - 22.15: A Párizs-Langkawi-Párizs repülős verseny - 22.45: Utazó az időben - 23.15: Turistamagazin - 23.45: A tudomány távlatai - 0.15: Hírek, időjárás - 0.30: Kék éj - 1.30: Időlánc - 1.45-7.00: Egyveleg Tv 5: 16.05: Hírek - 16.15: 7-ről 7-re - 17.15: Esély a daloknak - 17.45: Főzőlecke - 18.00: Számok és betűk. Játékos vetélkedő- 18.20: Incifinci fantázia - 18.35: Ez nem igaz. Tizenévesek műsora -19.00: Állatba­rátok magazinja - 19.30: Hírek, időjárás - 19.40: Csillogó papiros - 20.00: Barangolá­sok Kanadában. Dok.film - 21.00: Thalas- sa. Tengeri magazin - 22.00: Tv-híradó - 22.25: Időjárás - 22.30: Tv5-klub - 22.40: Montreal jazzbalettje - 23.35: Miile Bravó. Színházi, művészeti hírek - 0.35: Műsorzá­rás A hét filmjeiből Jákob rabbi kalandjai

Next

/
Thumbnails
Contents