Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-13 / 6. szám
9 1990. ÁPRILIS 13. Néplap családi körben Húsvéti tojásfestés mezből készült csövecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapálcika hasítékába illesztünk és cérnával megerősítünk); és a festéklé. Az írókát egyes vidéken kesicének, gicának vagy kondélynak nevezik. Festéshez az anilinfestéken kívül különböző növények főzetei is használhatók. Például zöld búza, sáfrány, hagymahéj. Ha minden együtt van, a tojások főzése az első feladat. Körülbelül harminc percig kell főzni, sós vízben, hogy meg ne romoljanak. Főzés után célszerű melegen tartani a tojásokat, mert így könnyebben olvad rájuk a viasz. Közben a méhviaszt egy kis edényben fölolvasztjuk, folyamatos melegítéssel biztosítva az állandó és megfelelő folyékonyságát. Ezután belemártva az írókát, elkezdjük "hímezni” a tojásokat. Az egyik kézben lévő írókát merőlegesen a tojás felületére fektetjük, és a másik kézben tartott tojást forgatjuk alatta, a mintának megfelelően. A legrégebbi minták írásához előbb be kell "rámázni" a tojást. Ez tulajdonképpen a tojás felületének mértani fölosztását jelenti, általában kettő, négy vagy nyolc részre, de lehet ettől eltérő módon is. A mintalapon ez jól látható. Ezen minták többsége erdélyi gyűjtés eredménye, s legtöbbjének még neve is van. Az írás után következik a "fürdetés". Két-három órás időtartamra a festéklébe tesszük a megírt tojásokat, majd egy picit fölmelegítjük, hogy a viasz meglazuljon. Száraz, meleg ruhával átdörzsölve a viasztól megszabadítjuk, és ezzel egyúttal fényesítjük is, miközben elővillan a minta fehér rajzolata. Öt-tíz tojás "megírása" után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojásokat gyűjthetünk a húsvét hétfői locsolkodók megajándékozására. Vándor Klára Virágvasámaptól a húsvét vasárnapot követő fehérvasámapig és az ezt követő hétfőig terjedő időszakhoz kötődnek a húsvéti ünnepkör szokásai. Ezek nagyrésze egyházi eredetű, másrésze a természet megújhodásával áll kapcsolatban, és főként termékenységvarázsló jellegű. Ilyen a locsolkodás és a tojásfestés. A tojásfestés szokása igen általános és régi. Például a kínai és iráni népek szokásanyagában is föllelhető. Nálunk már a honfoglaláskori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A különbözőség legfeljebb csak a díszítés módjára és elemeire vonatkozik, s ez nemcsak országonként lehet más*és más, de egy országon belül, tájegységenként is változhat. Igen sajátos díszítésű tojásokat készítenek például Baranyában, Somogybán, a Palócföldön, de leginkább Erdélyben. A sokféle díszítő eljárás legegyszerűbb módját jelentik a különböző színű anilinfestékkel megfestett tojások, melyeket száradás után puha, száraz ruhával, esetleg szalonnabőrrel fényesíthetünk. Érdekesebb felületdíszítést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kötözünk jó szorosan, és így forgatjuk meg a festéklében. Ezeket nevezik berzselt tojásoknak. Ha az egyszínűre festett tojások felületére éles, hegyes szerszámmal mintát karcolunk, megint más jellegű hímes tojást kapunk. A legszebbek és legváltozatosabbak az írott, vagy viaszolt tojások. Az erdélyi Barcaújfaluban ezeket irombás tojásoknak mondják. Ezek díszítő mintái egy-egy tájegység ízlésvilágát tükrözik. Készítésükhöz a következőkre van szükség: méhviasz (méhészboltban kapható); íróka (ez egy házilag is elkészíthető szerszám. Egy közepes nagyságú tűre csavart rézlelakberendezési cikkek, lámpák, étkező-edények, konyhai felszerelések, dísztárgyak, ágyneműk sorakoznak. Ezekhez csatlakozik a raktártér, ahonnan a vevő maga viszi el, rakja kosarába, kocsijába a lapraszerelt bútorokat.- És össze tudja majd rakni otthon?- Össze. Ha megnézi a rajzos útmutatót, melyet minden darabhoz mellékelünk, feltétlenül.- Aki ügyetlen, az is?- Egészen biztosan. A világon harmincmillió ember vásárol ilyen bútort, és rakja össze minden nehézség nélkül.- Mekkora a kínálat?- Egy átlagos Ikea-áruházban hatezer-féle cikk van, Itt, a nyitáskor négy és félezer.- Beszéljünk az árakról!- Eleinte nem leszünk olyan olcsó áruház, mint amilyennek nyugaton számít az Ikea. De a célunk az, hogy magyar körülmények között is olcsók le-Amikor az 1950-es években a cégalapító Ingvar Kamprad saját katalógusa alapján elkezdett bútorokat árulni egy svéd kisvárosban, az a cél vezette, hogy a kispénzű embereknek is szépvonalú, praktikus bútort kínáljon. Kezdeményezése olyan népszerű lett, hogy rövidesen bemutató termet kellett építenie. Aztán a szonylag olcsó ár ma is meghatározó fogalmak az Ikea-birodalomban. Merthogy időközben - s ez 1954-től, az első Ikea-áruház megnyitásától számítva nem is olyan nagy idő - a svéd vállalkozás világcég lett. Ma a világ tizenkilenc országában összesen 81 Ikea-áruház működik. A legutóbbi éppen a napokban Buda-Szoba és... raktározás egyszerűsítéséért a gyáraktól nem összeszerelt, hanem lapokban szállított bútorokat rendelt. S amikor a helyi bútorgyárak emelték áraikat, a cég Lengyelországból szerezte be kínálatát, és továbbra is olcsó tudott maradni. A minőség, a választék, a vipesten, az Örs vezér téren megnyílt első kelet-európai Ikea-üzlet, a Bútorker-Ikea Kft közös áruháza. Aki járt már Bécsben, Párizsban vagy Skandináviában valamelyik Ikea-áruházban, könnyen felismerheti az ott látottakat a budapesti áruházban. Mert az Ikea nemcsak árukínálatában, hanem szolgáltatásaiban, eladási formájában, stílusában, lakberendezési áruházaiban is egységes.- De hogyan jelenik meg itt, Budapesten az immár fogalommá lett Ikea-szellem? - kérdezem az Örs vezér téri áruház igazgatóját, Gussi Emrit, aki Emri Gyulaként Magyarországon született, s aki hatéves kora óta Svédországban ék.- Tartalommal és külsőségekben is jelen van - mondja az igazgató. - Színekben, mint minden Ikea-üzletnél, általában a kéksárga szín dominál. Ilyen az épület homlokzata, ilyen az eladók ruhája. Az áruház 11 ezer négyzetméteres alapterületéből az eladó-bemutató tér két részre oszlik. Az egyikben 40-50 berendezett enteriőrrel lakberendezési ötleteket kínálunk, a másik részben, amely önkiszolgáló jellegű, gyünk, ezt az arculatot nem akarjuk itt sem elveszíteni. Kezdetben 20-30 százalékkal leszünk drágábbak a magyar kínálatnál, de már most is vannak a hazainál olcsóbb cikkeink. Az sem mellékes, hogy a Bútorker-Ikea-áruházban a vevő pontosan annyit fizet, amennyi az árcédulán fel van tüntetve. Semmi borravaló, semmi csúszópénz. Ez nálunk megengedhetetlen.- Az eladókra, akik Ikea-szokás szerint tegezik a vásárlót, más szigorú szabályok is vonatkoznak?- Azt várjuk tőlük, hogy érdekelje őket a vevő, tudjanak tanácsot adni, legyenek készségesek. Nincs helye a tereferének, ez elbocsájtási ok. Lehet, hogy az Ikea magyarországi megjelenése nemcsak lakberendezési, de eladási kultúránkat is megváltoztatja? Kádár Márta GYERMEKVILÁG Keresőjátékok A nagyobb gyerekek általában nem fogadják kitörő lelkesedéssel azt a megbízást, hogy játsszanak kistestvérükkel vagy azok pajtásaival. Pedig van egy-két olyan izgalmas játék, amelyhez kevés kellék kell, és pillanatok alatt előkészíthető. A kisebb gyerekek szeretnek keresni, kutatni, valamit felfedezni. Ezért bizonyára szívesen vesznek részt az alábbi játékokban. A nagyoknak nincs más feladatuk, mint hogy elkészítsék a kellékeket, és vezessék a játékot. A kicsik öröme, lelkesedése pedig bizonyára kárpótolja őket az "óvó néni" szerepért. Szalagkereső A környéken lévő fákra elérhető magasságban kössetek fel különböző színű szalagokat. (Krepp papírcsíkokat). Minden színből annyit, ahányan a kisgyerekek - a vesenyzők vannak. Még az is megmondható nekik, hogy például a lila szín 50 pontot, a fehér esetleg 10 pontot ér, és így tovább. Ezután futás, ki mennyi szalagot talál meg és mennyi pontot tud összegyűjteni! Szabály: mindenki egy színből csak egy csíkot téphet le és hozza oda az értékelésre. Az a győztes, aki több pontot gyűjt! Jó megfigyelő vagy? Ha valahonnét tudtok szereznf egy látcsövet, azzal is lehet érdekes keresőjátékot játszani egy kiemelkedő pontról. Különböző helyekre számokat dugjatok el, amelyek csak távcső segítségével olvashatók le. Azután jöhet a verseny. Akinek többet sikerül leolvasnia, az lesz a győztes. Nagyobbaknak, akik márismerik az iránytű használatát, annak segítségével az égtájak megadásával (például északra 100 méterre egy plakát, délre 50 méterre egy hirdetőoszlopon egy felírás stb.) és a távolságok adataival is rendezhettek keresőjátékokat! (Lásd rajzunkat!) Nyomkereső Könyvekből másoljátok ki egy-két állatnak a lábnyomát (medve, nyúl, kutya, csirke, liba stb.) ebből vágjatok ki annyit, ahány versenyző van. Előtte mutassátok meg nekik, hogy melyik nyom melyik állaté! Vagy akár mintát is adhattok a kezükbe. Rejtsétek el földre-fára egy kijelölt helyen, és ezeket kell megtalálni. (Ezt lehet időre játszani, 10 vagy 20 perc alatt ki hányat fedez fel.)________________________ Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet ... konyha az Ikea kínálatából
