Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-13 / 6. szám
1990. ÁPRILIS 13. Néplap 3 A Mezőtúri Állami Gazdaság gyomaendrődi faüzemének két fő tevékenységi köre van. Egyik a fűrészüzem, másik az asztalosüzem, ahol épületszerkezeteket gyártanak, épületasztalos-ipari termékeket, valamint egyedi rendelésű faházakat készítenek. Felvételeink az kézi asztalosműhelyben folyó munkákba nyújtanak bepillantást. , Fotó: Mészáros MINDENRE KERESNEK MEGOLDÁST Megalakul a Kisgazdapárt szaktanácsadó szolgálata A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szolnoki szervezete a napokban létrehozza mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálatát. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a pártnál, ahol arra a kérdésünkre, hogy mit is nyújt ez a szolgálat, elmondták, hogy a mezőgazdaság minden területére tanáccsal tudnak majd szolgálni a szakemberek a vállalkozóknak, kistermelőknek. Segítséget adnak attól kezdve, hogy azon a területen, ahol a gazda vállalkozásba kezd, mit érdemes termeszteni, egészen az adóívek kitöltésében való segédkezésig. A szolgálat már rendelkezik farmergazdaságok kialakításának típusterveivel is, amelyek az érdeklődők rendelkezésére tud bocsájtani. Az ingyenes tanácsadásba egyébként pártelvektől függetlenül több szakembert is bevonnak, minthogy az FKgP nem akarja kisajátítani az ötletet, de érdeke is, hogy minél szélesebb körű szakembergárdára támaszkodjon. Ennek megfelelően jó kapcsolatai vannak az Agroberrel, az Agrokerrel, a Hangyaszövetkezet Rt.-gal, a Bauer (öntőzőgépgyártó) céggel és még sorolhatnánk. A tanácsadás egyelőre csak Szolnokon indul. A vidékiek többek között a körzetükben lévő FKgP-szervezeteken keresztül kaphatnak választ kérdéseikre, problémáikra, de természetesen levélben, telefonon és személyesen is fel lehet keresni a megyeszékhelyen lévő pártirodát. A szellemi szolgáltatás - amely egyelőre hetente egyszer lenne - kezdetének időpontjáról az Új Néplap hasábjain kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a közeljövőben. Részvénytársasággá alakul a megyei TSZKER Átalakul az ország, s ennek során jónéhány vállalat is megváltoztatja szervezeti felépítését, így tesz az ország minden megyéjében működő TSZKER közös vállalat egyik tagja, a szolnoki TSZKER is, amely a napokban éli meg átalakulását. A részvénytársasággá alakuló megyei cég vezetője, Papp Sándor igazgató elmondta, hogy az országban már öt TSZKER is átalakult, s a többiek is fontolgatják ezt a lépést. A mezőgazdasági gépek, kemikáliák beszerzésével, forgalmazásával, a megtermelt termékek eladásával, értékesítésével, valamint melléküzemágak szervezésével foglalkozó kereskedőház átalakulásában jogi és más tényezők játszottak szerepet. Ebből a legfontosabb, hogy a világon elterjedt társasági formákhoz kompatibilisnek kell lenni, és a részvénytársasági bizonyult a legmegfelelőbbnek a cég eredményes továbbélése szempontjából, hiszen a növekedéshez bármikor csatlakozhatnak további partnerek, persze tőkével. Amikor túl "magas" a munkanélküli-segély Az ÁÉV munkaerőhelyzetének tanulságai Az ország munkaerőhelyzetére a lappangó feszültség jellemző. Nő a kritikus foglalkoztatási körzetek száma, lassan, de határozottan nő az utcára kerülők száma is, és egyre hosszabb idő telik el az új munkahely megtalálásáig. A folyamatokban persze nemcsak negatív összefüggéseket szabad látni. A teljes foglalkoztatottságnak ugyanis ára van, amelyet nem biztos, hogy célszerű felvállalni. Sőt! Az objektív gazdasági törvényszerűségek alapján a dinamikus, hatékony gazdaságokra a munkanélküliségnek valamilyen természetes rátája jellemző. Ez országonként változó, de a gazdaság normális működése esétén ez a ráta csak a hatékonyság romlásával együtt csökkenthető. Ma még nem tudjuk, hogy Magyarországon hogyan fog alakulni a munkanélküliek aránya, de a természetes arány bizonyosan nagyobb lesz, mint a fejlett tőkés országokban. Feltehetőleg a spanyol, esetleg a török rátához fog közeledni. Úgy vélhető, hogy megyénkben az Állami Építőipari Vállalat példája megfelelően alátámaszthatja fentieket, tükrözve egyben az átmeneti állapotokat is. Az elemzésben ezúttal Vezse István, az ÁÉV személyzeti és munkaügyi osztályának vezetője segített. Az elbocsátás a hatékonyság növekedésével jár Az ÁÉV-nél az elmúlt években évente 10-10 százalékkal csökkent a létszám. Jelenleg 1500 fizikai munkás és 391 alkalmazott dolgozik a cégnél. Minden évben a szakmával nem rendelkezők száma csökkent jobban. Ez részben a gépesítés, részben a béremelési lehetőségek miatt volt így, de számunkra fontos tanulság az is, hogy tulajdonképpen ezek az emberek voltak a kapun belüli munkanélküliek. A cég hatékonyságát több értelemben is rontották. Túl azon, hogy szakképzettségük nem volt, a viszonyok nem is ösztönözték őket erre, az elbocsájtás bürokratikus rendje a munkafegyelem helyzetén is meglátszott. Amióta több lehetőségük van a vállalatoknak a valóságos helyzethez való igazodáshoz, jobban meg lehetett követelni a fegyelmezettebb munkát. Az ÁEV ugyan az esetek többségében nem mondott fel, de a hiányzások következetes számonkérésével jó eredményt értek el. így a fizikaiak szakmai öszetétele is javult, ami a hatékonyság egyik feltétele. Jelenleg közöttük a szakképzettek aránya eléri a 70 százalékot. Az elbocsátások a helyi tanácsoknak okoznak gondot, de el kell végezni a létszámszerkezet javítását, s a hatékonysághoz való igazítását, mert így a maradókkal jóval nagyobb teljesítményt lehet elérni. A hatás egyértelműen pozitív. Sokan a segélyre utaznak A helyzet ellentmondásossága abban jelentkezik, hogy szakképzettekre továbbra is szükség van, de nem nagyon jelentkeznek. Építőipari lakatosból például nagy a hiány. Tanulóképzéssel próbálják megoldani a helyzetet, jelenleg is 448 tanulójuk van, de ez sem mindig válik be. Betanító képzéssel is foglalkoznak, de a szakképzéshez nincs elegendő és megfelelő ember. Az a tapasztalat, s ez a második ellentmondás, hogy aki a betanításra nem alkalmas, az igazából dolgozni sem akar. Ezen a területen a MESZI-vel vitáznak, holott nekik nem egymással kellene vitatkozni. A régi egyenlősítő, követelményt nem támasztó rendszer visszahatásaként jelentkezik ez a probléma. Ugyanis a rendszer nem volt képes ösztönözni a magasabb képzettségre, ugyanakkor a munkanélkülisegély, mértéke, a családi pótlékkal együtt elég "magas" ahhoz, hogy valakit ne ösztönözzön a munkára. Sokan, a MESZI által kiközvetítettek közül, csak az aláírásokat gyűjtik a segélyre való jogosultsághoz. Sajátos helyzet. Az is, hogy az ÁÉV-nél sok munkakönyv van elfekvőben. Gazdájuk csak addig jutott el, hogy a vállalatnál bejelentkezett, s utána eltűnt. Az alanyi jogon járó családi pótlék valószínűleg még több embert csábít egy bizonyos körből munkanélküliségre. Úgy tűnik a társadalomnak ezzel is számolni kell. A lengyelek nem kellenek Az ÁÉV-nek azért is kell a munkáskéz, mert munka van elég. A vállalat "beállt", Budapesttől Cegléden át Hajdúszoboszlóig dolgozik. Az idei tervezett termelés 90 százalékára jogilag érvényes szerződés van. Több versenytárgyalást nyert a vállalat, s ezen kívül saját építkezéssel is, elsősorban lakásépítkezésről van szó, stabilizálja helyzetét. Szolnokon, a Bartók Béla út térségében, a Moha utcában és Szandaszőlősön találkozhatunk az ÁÉV, szemmel is láthatóan jól szervezett munkájával. A szakmunkások biztosítását, akik a fenti tevékenységhez szükségesek, lengyel munkások beállításával is próbálták megoldani. Mintegy 100 ilyen munkásról volt szó, de már leálltak vele, nem éri meg. Az ügyintézés bürokratikus, ahány megye, annyi engedély, ráadásul drágák is a magyar munkaerőhöz képest. Az ország munkaerőhelyzetét figyelembe véve elfogadhatók a külföldi munkaerő alkalmazásának megszorításai, de az ilyen intézkedések, éppen általánosító voltuk miatt, nem egyértelműek. Ugyanis ezzel az ÁÉV munkásgondja nem oldódik meg. Tudomásul kellene venni, hogy a strukturális munkanélküliség egyik fő jellemzője az, hogy egyes területeken felesleg, máshol hiány van. Egyoldalú intézkedések - mint a példából is látszik - semmit nem oldanak meg. Az ÁÉV a fentiek miatt sok alvállalkozót foglalkoztat. Ha szervezetten megy, akkor persze nem lehet ez ellen kifogás. Az ÁÉV, mint láttuk, elindult egy irányban, reméljük ez lesz a helyes irány. Mindez azért is szükséges, mert a cégnek ahhoz, hogy talpon maradjon, nevet kell szereznie. Mert valljuk be őszintén, az ÁÉV is olyan volt eddig mint a megye: se túl nagy eredmény, se túl nagy probléma, így aztán alig esett szó a vállalatról. A piacgazdaság azonban más. Az eredmények akkor jönnek, ha ismerik a céget, hajó értelemben foglalkoznak vele, ezt pedig elsősorban jó munkával lehet elérni. Füle István A növények fejlődése három héttel előbb tart, mbit tavaly ilyenkor A tavaszi munkák állásáról tájékoztatták az újságírókat tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a mezőgazdasági főosztály vezetője elmondta: a gazdaságok befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását és a kora tavasziak vetését, túljutottak a gyomirtás kétharmadán. A talajmunkákat csaknem mindenütt befejezték. Mivel a növények fejlődése csaknem három héttel előbbre tart, mint tavaly ilyenkor, s az idő is kedvező, hozzáláttak a cukorrépa vetéséhez és a burgonya ültetéséhez. A viszonylag korán, könnyebben melegedő homoktalajokon sokfelé elindították a kukorica- és a napraforgó-vetőgépeket is. Az időjárás azonban csak részben kedvez a mezőgazdaságnak. A csapadékhiány miatt az országban aszályos helyzet alakult ki, a termőtalajban fele annyi a nedvesség, mint amennyi kellene. Az őszi kalászosok állapota ennek ellenére jelenleg az elmúlt 4-5 év bármelyikénél jobb. A vetések fele jó, 15 százaléka gyenge, a többi közepes minősítést kapott. Téli fagyok nem károsították a növényeket, s egyelőre a mostani lehűlés sem volt országos jellegű, mindössze Borsod-Ábaúj-Zemplén. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelezték, hogy a virágzásban lévő fákon észlelték a hűvös idő nyomait. A főosztályvezető szerint a gépek javítása, téli karbantartása eddig elfogadhatóan teljesült, s még jelenleg is tart a később használatos eszközök felújítása. Jelentősebb alkatrészhiány nem gátolta eddig az üzemeket ebben a munkában. A régi gépeket újakkal is kiegészítik a nyár kezdetéig. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg 13 milliárd forint értékű új gépet, eszközt állítanak munkába, ám mivel a gépek ára tavaly óta megnőtt, a forint árfolyama pedig romlott, az említett összeg a tavalyinál kevesebb gép vásárlásához lesz elegendő. Baranyai Ferenc külön is szólt az öntözés időszerűségéről, fontosságáról. Miután a vízdíjak a szabad árformába kerültek, az üzemek valószínűleg fele akkora területre juttatnak mesterséges csapadékot, mint az szakmailag indokolt lenne. A vízügyi vállalatok a vízkivétel költségeit hárítják át a termelőkre, nem pedig a víz árát. A MÉM, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium illetékesei szorgalmazzák, hogy az öntözésre berendezkedett gazdaságok, társulások végleg, vagy átmenetileg vegyék át a vízkiemelő berendezések üzemeltetését, és így csak annyit fizessenek az öntözővízért, amennyi költség tételesen felmerül. Ám a termelők különösen a tartós üzemeltetéstől ódzkodnak, mivel a vízügyi vállalatok gépei is eléggé elhasználtak, rossz műszaki állapotban vannak.
