Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-13 / 6. szám

1990. ÁPRILIS 13. Néplap 3 A Mezőtúri Állami Gazdaság gyoma­­endrődi faüzemének két fő tevékenységi köre van. Egyik a fű­részüzem, másik az asztalosüzem, ahol épületszerkezeteket gyártanak, épület­asztalos-ipari termé­keket, valamint egyedi rendelésű fa­házakat készítenek. Felvételeink az kézi asztalosműhelyben folyó munkákba nyújtanak bepillan­tást. , Fotó: Mészáros MINDENRE KERESNEK MEGOLDÁST Megalakul a Kisgazdapárt szaktanácsadó szolgálata A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt szolnoki szervezete a napokban létrehoz­za mezőgazdasági szaktanácsa­dó szolgálatát. Ezzel kapcsolat­ban érdeklődtünk a pártnál, ahol arra a kérdésünkre, hogy mit is nyújt ez a szolgálat, elmondták, hogy a mezőgazdaság minden te­rületére tanáccsal tudnak majd szolgálni a szakemberek a vállal­kozóknak, kistermelőknek. Se­gítséget adnak attól kezdve, hogy azon a területen, ahol a gaz­da vállalkozásba kezd, mit érde­mes termeszteni, egészen az adó­ívek kitöltésében való segédke­­zésig. A szolgálat már rendelkezik farmergazdaságok kialakításá­nak típusterveivel is, amelyek az érdeklődők rendelkezésére tud bocsájtani. Az ingyenes tanácsadásba egyébként pártelvektől függetle­nül több szakembert is bevon­nak, minthogy az FKgP nem akarja kisajátítani az ötletet, de érdeke is, hogy minél szélesebb körű szakembergárdára támasz­kodjon. Ennek megfelelően jó kapcso­latai vannak az Agroberrel, az Agrokerrel, a Hangyaszövetke­zet Rt.-gal, a Bauer (öntőzőgép­­gyártó) céggel és még sorolhat­nánk. A tanácsadás egyelőre csak Szolnokon indul. A vidékiek többek között a körzetükben lévő FKgP-szervezeteken keresztül kaphatnak választ kérdéseikre, problémáikra, de természetesen levélben, telefonon és személye­sen is fel lehet keresni a megye­­székhelyen lévő pártirodát. A szellemi szolgáltatás - amely egyelőre hetente egyszer lenne - kezdetének időpontjáról az Új Néplap hasábjain kaphatnak tá­jékoztatást az érdeklődők a kö­zeljövőben. Részvény­­társasággá alakul a megyei TSZKER Átalakul az ország, s ennek során jónéhány vállalat is meg­változtatja szervezeti felépítését, így tesz az ország minden me­gyéjében működő TSZKER kö­zös vállalat egyik tagja, a szolno­ki TSZKER is, amely a napok­ban éli meg átalakulását. A rész­vénytársasággá alakuló megyei cég vezetője, Papp Sándor igaz­gató elmondta, hogy az ország­ban már öt TSZKER is átalakult, s a többiek is fontolgatják ezt a lépést. A mezőgazdasági gépek, ke­mikáliák beszerzésével, forgal­mazásával, a megtermelt termé­kek eladásával, értékesítésével, valamint melléküzemágak szer­vezésével foglalkozó kereskedő­ház átalakulásában jogi és más tényezők játszottak szerepet. Eb­ből a legfontosabb, hogy a vilá­gon elterjedt társasági formák­hoz kompatibilisnek kell lenni, és a részvénytársasági bizonyult a legmegfelelőbbnek a cég ered­ményes továbbélése szempont­jából, hiszen a növekedéshez bármikor csatlakozhatnak továb­bi partnerek, persze tőkével. Amikor túl "magas" a munkanélküli-segély Az ÁÉV munkaerőhelyzetének tanulságai Az ország munkaerőhelyzeté­re a lappangó feszültség jellem­ző. Nő a kritikus foglalkoztatási körzetek száma, lassan, de hatá­rozottan nő az utcára kerülők száma is, és egyre hosszabb idő telik el az új munkahely megta­lálásáig. A folyamatokban per­sze nemcsak negatív összefüg­géseket szabad látni. A teljes foglalkoztatottságnak ugyanis ára van, amelyet nem biztos, hogy célszerű felvállalni. Sőt! Az objektív gazdasági törvény­­szerűségek alapján a dinamikus, hatékony gazdaságokra a mun­kanélküliségnek valamilyen ter­mészetes rátája jellemző. Ez or­szágonként változó, de a gazda­ság normális működése esétén ez a ráta csak a hatékonyság romlásával együtt csökkenthető. Ma még nem tudjuk, hogy Ma­gyarországon hogyan fog ala­kulni a munkanélküliek aránya, de a természetes arány bizonyo­san nagyobb lesz, mint a fejlett tőkés országokban. Feltehetőleg a spanyol, esetleg a török rátához fog közeledni. Úgy vélhető, hogy megyénk­ben az Állami Építőipari Válla­lat példája megfelelően alátá­maszthatja fentieket, tükrözve egyben az átmeneti állapotokat is. Az elemzésben ezúttal Vezse István, az ÁÉV személyzeti és munkaügyi osztályának vezető­je segített. Az elbocsátás a hatékonyság növekedésével jár Az ÁÉV-nél az elmúlt évek­ben évente 10-10 százalékkal csökkent a létszám. Jelenleg 1500 fizikai munkás és 391 al­kalmazott dolgozik a cégnél. Minden évben a szakmával nem rendelkezők száma csökkent jobban. Ez részben a gépesítés, részben a béremelési lehetősé­gek miatt volt így, de számunkra fontos tanulság az is, hogy tulaj­donképpen ezek az emberek vol­tak a kapun belüli munkanélkü­liek. A cég hatékonyságát több értelemben is rontották. Túl azon, hogy szakképzettségük nem volt, a viszonyok nem is ösztönözték őket erre, az elbo­­csájtás bürokratikus rendje a munkafegyelem helyzetén is meglátszott. Amióta több lehe­tőségük van a vállalatoknak a va­lóságos helyzethez való igazo­dáshoz, jobban meg lehetett kö­vetelni a fegyelmezettebb mun­kát. Az ÁEV ugyan az esetek többségében nem mondott fel, de a hiányzások következetes számonkérésével jó eredményt értek el. így a fizikaiak szakmai öszetétele is javult, ami a haté­konyság egyik feltétele. Jelenleg közöttük a szakképzettek aránya eléri a 70 százalékot. Az elbo­csátások a helyi tanácsoknak okoznak gondot, de el kell vé­gezni a létszámszerkezet javítá­sát, s a hatékonysághoz való iga­zítását, mert így a maradókkal jóval nagyobb teljesítményt le­het elérni. A hatás egyértelműen pozitív. Sokan a segélyre utaznak A helyzet ellentmondásossá­ga abban jelentkezik, hogy szak­képzettekre továbbra is szükség van, de nem nagyon jelentkez­nek. Építőipari lakatosból példá­ul nagy a hiány. Tanulóképzés­sel próbálják megoldani a hely­zetet, jelenleg is 448 tanulójuk van, de ez sem mindig válik be. Betanító képzéssel is foglalkoz­nak, de a szakképzéshez nincs elegendő és megfelelő ember. Az a tapasztalat, s ez a második ellentmondás, hogy aki a betaní­tásra nem alkalmas, az igazából dolgozni sem akar. Ezen a terü­leten a MESZI-vel vitáznak, hol­ott nekik nem egymással kellene vitatkozni. A régi egyenlősítő, követelményt nem támasztó rendszer visszahatásaként je­lentkezik ez a probléma. Ugyan­is a rendszer nem volt képes ösz­tönözni a magasabb képzettség­re, ugyanakkor a munkanélküli­segély, mértéke, a családi pótlék­kal együtt elég "magas" ahhoz, hogy valakit ne ösztönözzön a munkára. Sokan, a MESZI által kiközvetítettek közül, csak az aláírásokat gyűjtik a segélyre va­ló jogosultsághoz. Sajátos hely­zet. Az is, hogy az ÁÉV-nél sok munkakönyv van elfekvőben. Gazdájuk csak addig jutott el, hogy a vállalatnál bejelentke­zett, s utána eltűnt. Az alanyi jogon járó családi pótlék való­színűleg még több embert csábít egy bizonyos körből munkanél­küliségre. Úgy tűnik a társada­lomnak ezzel is számolni kell. A lengyelek nem kellenek Az ÁÉV-nek azért is kell a munkáskéz, mert munka van elég. A vállalat "beállt", Buda­pesttől Cegléden át Hajdúszo­boszlóig dolgozik. Az idei terve­zett termelés 90 százalékára jo­gilag érvényes szerződés van. Több versenytárgyalást nyert a vállalat, s ezen kívül saját épít­kezéssel is, elsősorban lakás­­építkezésről van szó, stabilizálja helyzetét. Szolnokon, a Bartók Béla út térségében, a Moha utcá­ban és Szandaszőlősön találkoz­hatunk az ÁÉV, szemmel is lát­hatóan jól szervezett munkájá­val. A szakmunkások biztosítását, akik a fenti tevékenységhez szükségesek, lengyel munkások beállításával is próbálták megol­dani. Mintegy 100 ilyen mun­kásról volt szó, de már leálltak vele, nem éri meg. Az ügyinté­zés bürokratikus, ahány megye, annyi engedély, ráadásul drágák is a magyar munkaerőhöz ké­pest. Az ország munkaerőhely­zetét figyelembe véve elfogad­hatók a külföldi munkaerő alkal­mazásának megszorításai, de az ilyen intézkedések, éppen általá­nosító voltuk miatt, nem egyér­telműek. Ugyanis ezzel az ÁÉV munkásgondja nem oldódik meg. Tudomásul kellene venni, hogy a strukturális munkanélkü­liség egyik fő jellemzője az, hogy egyes területeken felesleg, máshol hiány van. Egyoldalú in­tézkedések - mint a példából is látszik - semmit nem oldanak meg. Az ÁÉV a fentiek miatt sok alvállalkozót foglalkoztat. Ha szervezetten megy, akkor persze nem lehet ez ellen kifogás. Az ÁÉV, mint láttuk, elindult egy irányban, reméljük ez lesz a helyes irány. Mindez azért is szükséges, mert a cégnek ahhoz, hogy talpon maradjon, nevet kell szereznie. Mert valljuk be őszin­tén, az ÁÉV is olyan volt eddig mint a megye: se túl nagy ered­mény, se túl nagy probléma, így aztán alig esett szó a vállalatról. A piacgazdaság azonban más. Az eredmények akkor jönnek, ha ismerik a céget, hajó értelem­ben foglalkoznak vele, ezt pedig elsősorban jó munkával lehet el­érni. Füle István A növények fejlődése három héttel előbb tart, mbit tavaly ilyenkor A tavaszi munkák állásáról tájé­koztatták az újságírókat tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Fe­renc, a mezőgazdasági főosztály vezetője elmondta: a gazdaságok befejezték az őszi kalászosok fej­trágyázását és a kora tavasziak ve­tését, túljutottak a gyomirtás két­harmadán. A talajmunkákat csak­nem mindenütt befejezték. Mivel a növények fejlődése csaknem há­rom héttel előbbre tart, mint tavaly ilyenkor, s az idő is kedvező, hoz­záláttak a cukorrépa vetéséhez és a burgonya ültetéséhez. A viszony­lag korán, könnyebben melegedő homoktalajokon sokfelé elindítot­ták a kukorica- és a napraforgó-ve­­tőgépeket is. Az időjárás azonban csak rész­ben kedvez a mezőgazdaságnak. A csapadékhiány miatt az országban aszályos helyzet alakult ki, a ter­mőtalajban fele annyi a nedvesség, mint amennyi kellene. Az őszi ka­lászosok állapota ennek ellenére jelenleg az elmúlt 4-5 év bármelyi­kénél jobb. A vetések fele jó, 15 százaléka gyenge, a többi közepes minősítést kapott. Téli fagyok nem károsították a növényeket, s egye­lőre a mostani lehűlés sem volt országos jellegű, mindössze Bor­­sod-Ábaúj-Zemplén. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ből jelezték, hogy a virágzásban lévő fákon észlelték a hűvös idő nyomait. A főosztályvezető szerint a gé­pek javítása, téli karbantartása ed­dig elfogadhatóan teljesült, s még jelenleg is tart a később használa­tos eszközök felújítása. Jelentő­sebb alkatrészhiány nem gátolta eddig az üzemeket ebben a mun­kában. A régi gépeket újakkal is kiegészítik a nyár kezdetéig. A MÉM adatai szerint az idén hozzá­vetőleg 13 milliárd forint értékű új gépet, eszközt állítanak munkába, ám mivel a gépek ára tavaly óta megnőtt, a forint árfolyama pedig romlott, az említett összeg a tava­lyinál kevesebb gép vásárlásához lesz elegendő. Baranyai Ferenc külön is szólt az öntözés időszerűségéről, fon­tosságáról. Miután a vízdíjak a szabad árformába kerültek, az üze­mek valószínűleg fele akkora terü­letre juttatnak mesterséges csapa­dékot, mint az szakmailag indo­kolt lenne. A vízügyi vállalatok a vízkivé­tel költségeit hárítják át a terme­lőkre, nem pedig a víz árát. A MÉM, valamint a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium illetékesei szorgalmazzák, hogy az öntözésre berendezkedett gazdaságok, társulások végleg, vagy átmenetileg vegyék át a víz­kiemelő berendezések üzemelteté­sét, és így csak annyit fizessenek az öntözővízért, amennyi költség tételesen felmerül. Ám a termelők különösen a tartós üzemeltetéstől ódzkodnak, mivel a vízügyi válla­latok gépei is eléggé elhasználtak, rossz műszaki állapotban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents