Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-09 / 2. szám

2 1990. ÁPRILIS 9. Választók és választások Jászberénytől Túrke véig A Jászságban az eső lehet a mérleg nyelve A választás második fordulójá­ra mintha kifáradtak volna a pártok és a választók is, pedig sokan az első fordulót megelőző kampány­­háború lendületes folytatásával számoltak. Ehelyett azonban Jász­berény utcáin is megfogyatkoztak a plakátok, újak pedig alig állítot­ták meg, szólították fel döntésre a járókelőket. Csendes, novemberi hangulat­ban pecsételte meg a Jászság teg­nap a négy évtized beteljesülését. Jászberényben a szabaddemok­raták kampánya volt talán a leg­eredményesebb, ha az első forduló sorrendjét nézzük, a plakátok szá­ma mindenképpen ezt mutatja. A Lehel étterem egyetlen délelőtti vendége is, aki magát egyszerűen Lőrincnek nevezi, az SZDSZ-pla­­kátra bök. A jelölt nevét nem tudja, ködös, zavaros fogalmai vannak, munka­helyéről, foglalkozásáról, sőt a párt nevéről is, de határozottan ál­lítja:- Rá kell nézni az arcára, egye­nes, határozott ember. Mi, cigá­nyok mind rá szavaztunk. Ő tud segíteni rajtunk, leviszi az élelmi­szerárakat, megmondta a cigány­párt is. A Lenin téri Kati Patikában /hi­vatalos nevén büfé falatozó/ igazi kocsmai hangulat van. A vendé­gek a pultnál állva, vagy asztal mellett diskurálnak. A téma azon­ban nem a választás, de azért ha szóba jön, vannak vélemények. Az alkohol úgy látszik nem vált a vá­lasztási harc részévé. Szabados Imre, a Hűtőgépgyár dolgozója kora reggeltől kint ült botjával a horgásztónál és jó köze­pes eredménnyel /négy ponty, ti­zenöt kárász/ tért be a néhai pati­kába melegedni.- MDF-győzelmet várok - mondja, miközben fia rá szól, mert a családban megoszlanak a véle­mények -, de minden lehet. A hor­gászok közül voltunk kint jó pá­ran, a többség például Pistára, a kisgazdajelöltre tett. Ők tudják, fontos, hogy ilyen békésen törté­nik minden. A szabaddemokraták pártiro­dáján dr.Kis Zoltán, a helyi kam­pányháborút olykor gusztustalan­nak, szélsőségesnek és személyes­­kedőnek ítéli, amiben ők (termé­szetesen) nem vettek részt. Felesé­ge, édesapja tartja még vele a fron­tot. Az esélyekről a hozzátartozók a jelöltnél határozottabban nyilat­koznak, Kis Zoltán azonban óva­tosabb, mert minden lehet. így gondolja Szigeti István, kis­gazdajelölt is. Az eső pedig, amennyire hiányzott a földekre, legalább akkora kárt okozhat vá­lasztási sikerüknek. Az idősek, a falusi, tanyasi emberek nehezen mozognak ilyenkor, pedig őket akarták megnyerni, és bízik benne, hogy az elmúlt két hétben is siker­rel járta körzetét. A Magyar Demokrata Fómm irodája zárva. Dr.Pethő László dél­időben otthon értékeli kampányát, amely jó ötletek, félresikerült ak­ciók miatt meglehetősen egyenet­len volt. Mindenesetre szorosabb eredményt vár mint az első fordu­lóban, mert a kiesett jelöltek sza­vazóinak megnyeréséért sokat tett a választás második fordulójában. Lukácsi Pál 1825-en tartoznak ide. Szabó Fe­renc a lányával jött el.- Önnek a jelölt személye vagy a párt volt a lényegesebb?- Nem kimondottan személyre szavaztam. Inkább azt monda­nám: irányvonalra.- Ha szabad kérdeznem: melyik irányvonal mellett voksolt?- A Magyar Demokrata Fóru­méra. Az emberek többsége már túl van a vasárnapi ebéden. Két óra múlt, a szavazatok száma már meghaladta a kritikus 25 százalé­kot. Bár eddig is folyamatosan ér­keztek az emberek, most mintha jobban megélénkülne a helyiség. Csak két percre tartom fel beszél­getőtársamat az Abonyi Úti Álta­lános Iskola folyosóján. Megtu­dom, közben harmincán adták le voksukat. Lógott az eső lába, amikor teg­nap reggel Túrkeve felé haladva a műúton, kinn a tengersík határban sietősen lépkedő emberpárral ta­lálkoztunk. Kiderült róluk, hogy a 79 éves Csordás Sándor és a felesé­ge igyekszik a buszmegállóba.- Egy kilométerre lehet a ta­nyánk a Kuczori-dűlőben. A meg­állóig az apostolok lován rakjuk, ott, ha minden igaz, kilencre busz vár bennünket, és visz be Surjánba- Négyen maradtunk talpon a körzetben, a négy legerősebb párt jelöltje, ezért szerintem szétszó­ródnak a szavazatok. Noha két hete én kaptam a legtöbbet, ebből messzemenő következtetés aligha vonható le.- Örülne egy esetleges győze­lemnek?- Örülnék, hogy a választók bíz­nak bennem, a Demokrata Fórum programjában, ugyanakkor bizo­Csordás Sándor és felesége a megállóba igyekszik, ahonnan autóbusz vitte őket Surjánba szavazni Négyszázhuszonnégy szavazó­kor működik a megyében, a bizott­ságok tagjainak száma öt és tizen­kettő között váltakozik. Könnyen kiszámítható, hogy az egyéni és területi választókerületekben mű­ködő választási bizottságok tagja­ival együtt több ezren virraszta­­nak. Az utóbbi hónapokban rengeteg munka nehezedett a tanácsi dolgo­zókra. A választók belátásuk sze­rint határoznak: elmennek-e sza­vazni vagy sem; korán kelnek-e fel, vagy pihennek még. A hivatali szervezet tagjai utasítást hajtanak végre. Néhol tiszteletdíjat kapnak, máshol szabadnapot, de előfor­dulhat, hogy semmit. A bizottságok tagjainak nagy része társadalmi munkában ügyel a választások tisztaságára. Közü­lük sokan pedagógusok vagy más intézmények dolgozói és ott van­nak természetesen a pártok dele­gáltjai is. A bizottsági tagok a leg­több helyen már ismerősök. Keve­sen morzsolódtak le. A szolnoki központú, 4. számú egyéni választókerületben reggel kilenc óráig nagyjából ugyan­annyian adták le voksukat, mint az első fordulóban ilyen időtájt - tu­dom meg a városi tanácsnál. Ha marad ez a tendencia, akkor rend­ben lesz minden. A választók 9 százaléka már szavazott. Odakinn esik az eső, hideg van. Ilyen po­csék időben kinek van kedve korán kelni? A telekre úgyse lehet ki­menni... Az 1.számú szavazókörben tíz órára már az urnában van a terület minden harmadik állampolgárá­nak választócédulája. Március 25- én itt több mint 70 százalékos volt a részvételi arány. Eljött akkor is Tóth Zoltán és felesége. Eszükbe sem jutott, hogy otthon maradja­nak.- Ha nem jövünk el mi - mondja a fiatal gépészmérnök -, akkor . azok jutnak előnyhöz, akiket nem szeretnénk hatalmon látni. Kár,­­hogy olyan képviselőjelölteket ál­szavazni - mondja a családfő.- Otthon ki maradt?- A ló, a csikó, a malacok, meg az aprólék. Enni adtunk minden­nek, bezártuk az ajtót, és irány a szavazás.- Szabad kíváncsiskodnom; kire adják a voksaikat?- Nem titok ez, kérem. Dögéi Imrére, a Kisgazdapártra. Ennek az az oka, hogy 1921 óta parasz­­tizálok, és a tagosítást 17 köblös földem bánja. Ok legalább ígértek valamit. No, isten megáldja, mert úgy látom, az a mi buszunk lesz! Mi pedig tovább iparkodtunk, át Kevibe, keresztül a Berettyón egy nadrágszíjvékonyságú hídon. Haj­danán ez a rész másik megyéhez tartozott, most pedig a Nagykunsá­gi Állami Gazdaság Ballai telepe. Odabent az épületben az emberek a buszra várnak, amelyik majd ha­zafelé szállítja őket. Kiderül, fél tízkor letelt a műszak, de amikor beszélni kellene, ki, kire is voksol, és fotóriporter kollégám a gépéhez nyúl, Erdei József kivételével min­denki otthagy bennünket. Nem te­lik bele bő tíz perc, amikor a vára­kozók már a buszon ülnek, mi pe­dig a "pilótával", Vaj­da Jánossal váltunk pár szót.- Ma fél ötkor kel­tem, és este fél nyolc­kor telik le a műszak. Ezen a vasárnapon hatszor is fordulok az utasokkal.- Ezek szerint még nem szavazott.- Eddig nem, bár ar­ra szorítok időt. Az én jelöltem az MDF-es Tóth Albert lesz, mi­vel nemcsak a leg­­szimpatikusabbnak tartom, de a programja is elnyerte a tetszése­­met.Ugy tűnik, olykor létezik gondolatátvi­tel, mert mire fél tizen­egyre Kisújszálláson a tizenegyes választó­­kerülethez érünk, nem telik el öt perc, és már­­'is megérkezik ide sza­vazni feleségestül, nagylányostul dr. Tóth Albert, a választókerület egyik képviselője­löltje. Itt időközben azt is megtud­juk, hogy fél tizenegyre a szavazók egyharmada már megjelent az ur­náknál. Mi is lehetne az első kér­désünk Tóth tanár úrhoz, mint az, hogy milyen esélyt ad magának? lítottak a pártok, akiket a kampány előtt csak kevéssé ismertek. Én például már tíz éve minden vasár­nap lejárok focizni. Sohasem hiá­nyoztam a csapatból. Most távol maradtam, de nem bánom.- Véleménye szerint a választá­sok után történnek majd olyan vál­tozások, melyeket mint magánsze­mély is érzékel majd? - kérdeztem dr. Szentandrásy Júliától, a Szé­chenyi lakótelep 30. számú szava­zóköre előtt.- Bizonyára el kell telnie még néhány évnek ehhez. Mindeneset­re hiszek abban, hogy ha jobb lesz az ország helyzete, akkor javul az enyém is.- Sokan megcsömörlöttek a po­litikai kampánytól.- Szerintem a miénk még min­nyos ideig fájó szívvel el kellene hagynom azt a hivatást, amit 26 éve végzek. Éppen ezért érzem a döntés felelősségét, súlyát. Tízegynéhány kilométerrel tá­volabb, a bánhalmi kocsmába alig­ha csak a hideg áprilisi zápor za­varta be az embereket. Majdnem telt ház van, miközben a sörösüve­gek, nagyfröccsök között élénk politizálás folyik. Jobb lesz ezen­túl? És ha igen, kiknek? Miképpen érintik majd a vidék lakosságát ezek a nagy változások? Eddig a párt emberei kaptak jó beosztáso­kat, lehetőségeket, most meg majd a pártoké? Kérdések, amelyek el­hangzottak az asztalok körül. A rögtönzött közvélemény-kutatás­ból az is kitetszett, itt a zöm a kis­gazdákra szavazott, de nem kevés voksot kapott az MDF-jelölt sem. Az SZDSZ képviselőjelöltjével kapcsolatban annyi hangzott el, tisztelik, voksolnának rá, de nem ismerik. Egy férfi azt mondja, nem ment el, mert az ő pártja - az MSZP - itt már nem érdekelt. Míg egy másik, azt hangoztatja, hogy ő leg­szívesebben Zalatnay sokszor em­legetett pártjára voksolt volna. Tiszagyendán ismét megállunk. Egy óra elmúlt, és ebben a faluban eddig az 1015 szavazásra jogosulta ból 192-en voksoltak mindössze. Hogy meglegyen a bűvös 25 szá­zalék, ahhoz pedig itt legkevesebb 254 érvényes szavazat kellene. Úgy tűnik, itt is unják már az em­berek a második fordulót. Miköz­ben pár perces "holt szezon" kö­szönt be, az öttagú szavazatszedő bizottságnál kíváncsiskodom, kik­re adták az igenjeiket. Kiderül, kö­zülük ketten az MDF-re, egy az SZDSZ-re, a többiek pedig nem döntöttek, mondván, zárásig ma­radt még idő. Egyébként Tisza­gyendán a vándorumát egy súlyos betegnek kérték csak, bár volt, aki a kórházból jött ki, de üggyel-baj­­jal elbotorkált, mivel mindenkép­pen szavazni szeretett volna. A döntő többség viszont délután egyig még itt sem kereste fel az urnákat. Visszafelé igyekezve fotóripor­ter kollégám néhány percre leszállt Törökszentmiklóson, és szavazott a 7-es körzetben. Ekkor már elmúlt fél három, és megtudta, hogy ott, addig a szavazók 26 százaléka je­lent meg. Utunk végéhez közeled­ve bevalljuk, mi mindenhol többre számítottunk, bár a népi szólás­mondás azt vallja, mindennek ki kell várni a végét. Véget ért Szolnokon az országos fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) szontláthattuk mai világunkat. Korunk rákfenéje, az elmagá­nyosodás, az alkoholizmus, a kétségbeesés épp úgy jelen volt, mint az élet velejárójaként az erotika, a szex, olykor egészen finom, árnyalt, sejtelmes kifeje­zésmóddal. Bámulatos emberi karaktereket ismerhettünk meg a képi tolmácsolás segítségével. Volt aztán olyan is, ami semmi­ről, mégis sok mindenről szólt. Feloldott, kikapcsolt, megnevet­tetett. De az, hogy csupán egy­másnak üzenhettek az alkotók - érdeklődő, kívülálló közönség híján - több volt, mint lehangoló. Egyetlen filmnek volt telt házas közönsége /még lesz alkalmunk hallani róla/, az alkotó barátai töltötték meg a nézőteret - mi­lyen kár, hogy a többi alkotást érdektelenség vette körül! Mondhatnánk kísérletinek is ezt a fesztivált, egy változó világ küszöbén, amikor "csak" a me­gyei sajtóból olvashatták előze­tesen, hogy városunk ad otthont egy ilyen országos kulturális rendezvénynek. /A közterületen kihelyezett plakátokat egyik órá­ról a másikra átragasztották, le­­tépdesték!/ Meghívó nem ké­szült, azt senki nem kaphatott. Talán a múltban gyökerező szo­kások maradványaként, a helyet adó intézmény igazgatóján kívül a város vezetői, a művelődés ki­emelkedő személyiségei közül senki nem érezte, hogy ott lenne a helye. Ez a jelen. Milyen lesz a jövő? Lesz-e még fesztivál, lesz­­e egyáltalán miből filmet csinál­ni?! Az értékelés persze hivatalo­san a zsűri dolga. DrBuglya Sándor rendező-operatőr, a MAFSZ elnöke, Dér András rendező operatőr, a MAFSZ fő­titkára, Hollós János, a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja, Kiss István népművelő, függet­len filmes és Mihályfy László rendező-operatőr nehéz felada­tot vállalt. A díjak átadása előtt a szövet­ség elnöke dióhéjba foglalta a zsűri véleményét:- Régen nem volt ennyire ve­gyes műfajú és ennyire egyenet­len színvonalú fesztivál. Mielőtt reggel hazamentünk, megkér­deztem: mindenkinek tiszta-e a lelkiismerete? Valamennyien, a zsűri tagjai, úgy éreztük: igen... Reméljük, hogy kulturális kor­mányzatunknak arra mindig jut némi pénze, hogy e törekvéseket támogassa. Bízunk abban, hogy jövőre ismét találkozhatunk. A XXXVÜ. országos függet­len film- és videofesztivál ered­ménye: a Magyar Televízió ván­dorserlegét és a zsűri kiemelt dí­ját /10 ezer forint/ nyerte Őszi Zoltán /Somogy AFS/ A város című rajzanimációs Super-8-as filmje. Ugyancsak a zsűri ki­emelt díját /10-10 ezer forint/ kapta a Közgáz vizuális brigád két filmje, a Portrék I /VHS vi­deo/ és a Private pictures /Super- 8-as/. A zsűri további díjai: Har­­tyányi Jenő /Győri AF Stúdió/ Üzenet /U-matic/, dr.Oláh Imre /Hajdúböszörmény/ Történelmi­leg (gy alakult /S-8-as/, Sasvári László /Masszafilm/ Telefilm cí­mű filmje /S-8-as/, Kovács János /Szolnok HEMOPTA/ Ki fogja leszedni? /VHS video/, Medgye­­si Gabriella-Fux Lehel /Stúdió 80, Vizuális Művészeti Tagozat/ U-matic, Werovszky Sándor /Szolnok/ Otthon /U-matic/, Markovics László-Mészáros Ist­ván /IXJLON/ Folt és villanás /16 mm-es film/, Mohi Sándor /AMOVI/ "... s hogy ne vesszen kárba a táblánk..." /VHS/. Számos különdíjat is kiosztot­tak: Jász-Nagykun-Szolnok Me­gye Tanácsának különdíja Szol­nokon maradt, Csete Miklós- Werovszky Sándor Balfék és Ra­gacs című U-matic videója nyer­te el. A Balázs Béla Stúdió kü­­löndíját, egy film elkészítésének lehetőségét Báthory András- Csermák Gábor /Kőbányai Non­­professional Filmstúdió/ Ólom­pióca és Elfájta a szél VHS vide­ója érdemelte ki. A Főfotó kü­­löndíját, nyersanyagot újabb film készítéséhez Harangi Ta­más /Eger AFK/ A Kis Generá­ció-ja /VHS/, Nagy Sándor-Ko­­már István Kék vonalon című VHS videója pedig a benevezés lehetőségét kapta az UNICA vi­lágfesztiválra.-rónai­---------------------------------7--------------------------------------------------­Nacionalizmussal, antiszemitizmussal nem léphetünk Európába Megemlékezés a koncentrációs táborok felszabadulásának évfordulójáról A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége nácizmus üldözöttéinek bizottsága műso­ros emlékünnepséget rendezett tegnap a koncentrációs táborok felszabadulásának és az áldoza­tokra való emlékezés közelgő nemzetközi napja alkalmából a Magyar Honvédség Művelődési Házában. November László, a NÜB el­nöke megnyitójában szólt arról az országgyűlési határozatról, amelyet az utolsó ülésen, márci­us 14-én fogadott el a képviselők testületé. Rámutatott, hogy a határozat­ban foglaltak elsősorban erköl­csi elégtételt jelentenek a náciz­mus üldözöttéi és a nácizmus el­len fellépők számára. Az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak a fasiz­mus áldozatául esett mártírok emlékének, majd Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnö­ke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarországon a háború idején - különböző okok miatt - nem ala­kult ki antifasiszta fegyveres nemzeti felkelés, de az ellenállás sok megnyilvánulása emberi életek tízezreit mentette meg. Külön is szólnom kell - folytatta - az eddig méltatlanul kezelt egy­házi és valláserkölcsi ihletésű antifasiszta ellenállásról, amely számunkra - több ezer élet ön­feláldozó megmentésével - nem­zeti becsületünket mutatja fel. Ezt követően hangsúlyozta: soha nem volt nagyobb szükség és lehetőség közeli történel­münkben, mint éppen ma és az elkövetkező időben, a nemzet minden konstruktív, hazaszerető polgárának összefogására, egy­más személyiségének, érdekei­nek és nézeteinek tiszteletére, a kölcsönös megértésre és toleran­ciára. Európához tartozásunk sokféle megfogalmazásával ta­lálkozunk. Nem elégséges azon­ban törekvéseinket csak dekla­rálni az Európához való tartozá­sunkról. Ezen ünnepi alkalom­mal is ki kell mondanunk, hogy nacionalista, soviniszta indula­tokkal, antiszemitizmussal, ci­gányüldözéssel nem számítha­tunk a művelt világ megbecsülé­sére. A beszédet követő műsorban közreműködött az Anna Frank ifjúsági kórus és több ismert fő­városi előadóművész. Kunsági körkép Csupa talány a képen dr. Tóth Albert tekintete aki a 6-os számú választókerület egyik képviselő­­jelöltje. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg amikor a feleségével együtt szavaz dig csendesebb politikai küzde­lem, mint amilyen Nyugaton fo­lyik. A magam módján én is kivet­tem a részem belőle. Elkötelezett­nek érzem magam: az SZDSZ tag­ja vagyok. Szolnok legtöbb választóját számláló szavazóköre a 45-ös.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents