Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-29 / 19. szám
Néplap 1990. ÁPRILIS 29. 15 Egy kis csapat halála? Szünetel a futball Kuncsorbán Öreg barátom ajánlotta régebben, a falusi fociéletről folyó társalgásunk közben:- Látogasd meg egyszer a kuncsorbai csapatot Ott anynyira szeretik a labdarúgást, ha az edző a pálya közepén felrúgja magasba a labdát, az otthon lévő játékosok pedig az égre tekintve meglátják azt, egyből rohannak, s mire újra földet ér, a már együtt az egész csapat. Ez aztán összetartás a javából - gondoltam, még akkor is, ha az általam ismeretlen együttes ilyetén bemutatása kissé mesébe illő. Az viszont már valóság, hogy a megyei másodosztály sereghajtója jelezte a megyei szövetségnek abbéli szándékát, hogy a bajnokságban való részvételére a továbbiakban ne számítsanak. Ez lenne az a pettyes labda bűvöletétől átitatott, hangyaszorgalmú kis csapat, amelyik a szezon kellős közepén bedobja a törölközőt? - ötlött fel bennem a megválaszolatlan kérdés. Kevés a játékos A község bejáratánál útbaigazítanak, menjek be a központba, majd a boltos elmond mindent. Délidőben a vegyeskereskedés bejáratánál lelakatolt rácsok fogadnak. Sebaj, a szomszédos bisztró körül ételhordós emberek jönnek-mennek, hátha valaki felvilágosít. Bóka Istvánra ráhibáztam, s talán nem véletlenül, hiszen tipikus focistajárása feltűnő, főleg annak, aki maga is az volt. Már az első mondata meglepett.- Nehogy azt higgye kérem, hogy nem volt pénzünk. A tanács és a tsz annyit adott minden évben, amennyi keltett. Egyszerűen kevesen vagyunk, nincs aki játsszon az ifjúsági és felnőttcsapatunkban. Van itt öltözö, pálya, szerelés, labda, csak éppen hiányoznak a használóik. Murányi Sándomé tanácselnökként nagyon sajnálja a történteket, és főként az bosszantja, hogy nem tudott ellene tenni. Legszívesebben két fiát is küldte volna focizni, de még kicsik ahhoz. Nem nyugszik bele ebbe az állapotba, és tervezi, hogy összetrombitálják a falu számításba vehető fiataljait, és próbálják meggyőzni őket a rendszeres sportolás előnyeiről.- Nagyobb összefogásra van szükség, annyi bizonyos. Még a felnőttekkel nem is lenne baj, inkább az ifisták kiállítása nehezebb. A szövetség előírása szerint pedig ilyen korosztályú csapatot kötelező indítani, s mivel immár sokadszor kevés volt a játékos, félő, hogy előbb-utóbb kizárnak bennünket a bajnokságból. Elgondolkodtató szavak. Ha így áll a helyzet, azt kell mondanom, tisztességes szándékkal jártak el az egyesület vezetői. Nem vártak retorzióra, megelőzték azt saját maguk félreállásával, ezzel elkerülték, hogy netán rossz színben tüntethessék fel őket. A tsz-elnök nem adja fel A helyi termelőszövetkezet elnöke is hasonló véleményen van, ráadásul a pofozógép szerepét semmiképpen nem akarták magukra vállalni. Kuncsorba 960 fős lakosságát is elérte a demográfiai hullám hatása, persze Prókai Zoltán azt sem tagadta, az újonnan vásárolt kultúrházi színes televízió és videodiszkó jobban csábítja a fiatalokat, mint egy kilencvenperces mérkőzés. Szerinte szó sincs a csapat haláláról, ősztől egy emelettel lejjebb, a körzeti bajnokságban újra csatasorba állnak. Helyzetüket az is könnyíti, hogy ott már nem előírás az ifjúságiak szerepeltetése. Feltett szándékuk szerint ezen átmenetinek tekinthető, kellemetlen időszak után a nyárutón újra benépesül a pálya, és remélhetőleg a környéke, mert a jó meccsnek a közönség is nélkülözhetetlen kelléke. Időközben betoppant a boltos, becsületes nevén Bálint Gyula, az együttes régi játékosa, ma menedzsere. Benne a legtöbb a keserűség. Negyvenesztendős folyamatosság után nincs aki tovább vigye a falu fociját. Tavaly még 46 évesen sem volt rest beállni, csakhogy meglegyenek. Három kutat fúrtak a pálya mellé, hogy legyen miből locsolni, huszonhét pár cipőt vásároltak a fővárosban, a fele úgy van dobozban, ahogy megérkezett. Bálint Gyula az újrakezdésben nem hisz igazán, ugyanis ha egy csapattal szerepelnek, feljutásra eleve nem pályázhatnak, akkor meg minek az egész.-Amondó vagyok, becsületből végig kellett volna gürcölnünk ezt a szezont, hiszen így nemcsak magunkat, hanem minden héten más-más csapatot is megfosztunk egy játéknaptól. Ma is alig hiszem, ami történt. Képtelenek voltunk meggyőzni a fiatalokat, s bizony azt sem szívesen hallgatnám el, hogy némelyikük nemegyszer másnaposon, vagy csak félig józanul állított be az öltözőbe, helyet követelve magának a csapatban. Ha ősszel is így akarják folytatni, nem pártfogolom őket tovább, pedig ’58 óta nem hiányoztam egyszer sem. Végezetül egy szakmai kérdésre is felhívták a figyelmemet. Nem a kis faluknak való igazán az ifjúságiak versenyeztetése. Sokkal fontosabb lenne az egykori tartalékbajnokság visszaállítása a megyében is. Ne kelljen elküldeniük olyan 19-20 éves srácokat, akik pusztán kedvtelésből, a játék szeretetéért és saját egészségük megőrzéséért látogatják a pályát. Többségük persze ezt már meg se várja, irány a videomozi, a diszkó, ahol ugye nemcsak üdítőt mérnek, és a záróra sem közvetlenül az esti mese után következik. Másnap kezdődik minden elölről.- Néder István -így árválkodik most a kuncsorbai fiitballpálya Röplabda ENNYIRE TELLETT Foci Magyar Kupa A megyei MK selejtező mérkőzések második fordulójának lejátszása után továbbjutott: Pusztamonostor, Jászdózsa, Jászapáti, Szászberek, Cserkeszőlő, Tiszafüred és Tiszaszőlős együttese. Eredmények: Pusztamonostor—Jászalsó -szentgyörgy 1-0, Jászdózsa-Jászladá ny 1-1, Jászfényszaru-Jászapáti 1-2, Jászszentandrás-Sz ászberek 2-3, Cserkeszölö-Szajol 1-1, Abádszalók-Tiszaftir ed 3-6, Tiszaszölös- Kunhegyes 2-2. Döntetlen eredménynél az alacsonyabb osztályba sorolt csapatokjutottak a harmadik fordulóba. V J NB I. Férfiak. Rájátszás s 9-12. helyért. Szolnoki Vegyiművek - Kazincbarcikai Vegyész 1 -3 (-6; 14; -11; -14) Szolnok 200 n. V.: Vaszily, Vasák. Vegyiművek: Fekete. Sármán, Hajdú, Illés, Gulyás, Soós. Cs.: Császi, Czanek. Edző: Liszi Ferenc. Kazincbarcika: Kiss Zs., Nagypál, Tomisz, Tóth, Pavelek, Mezei. Cs.: Incze, Gyenes, Nagy, Bencsik. Edző: Dudás András Liszi Ferenc edző édesapjának tiszteletére egyperces néma vigyázzállással kezdődött a mérkőzés. Ezúttal már tét nélkül találkozott a két vegyészcsapat, hiszen a vendégek a hátralévő mérkőzések eredményétől függetlenül biztosították helyüket a következő bajnokság A csoportjában, míg a hazaiak már semmiképpen sem szerezhettek helyet maguknak a legjobbak között. Az első szett gyorsan eldőlt a vendégek javára. Mind technikailag, mind taktikailag fölülmúlták vendéglátóikat. : "Nem étjük fel, úgy emelkedik." Mindössze hat pontot engedélyezve, 18 perc alatt nyerték az első játszmát a barcikaiak. A második játszma ott folytatódott, ahol az első véget ért. 11-5-ig úgy tűnt, gyorsan vége lesz a mérkőzésnek. Ekkor azonban mintha feltámadtak volna a hazaiak. Hatalmas lelkesedéssel küzdöttek, ennek eredményeként 14-nél sikerült is utolérniük a vendégeket, sőt Gulyás két pontos ütése nyomán egyenlítettek a vegyisek. Sajnos túl sok energiájukat felemésztette a második játszma, így a harmadikban újra tetemes előnyre tettek szert a vegyészek (11-3). Ugyan sikerült valamelyest felzárkózni, de a játszmát ISII-re a barcikaiak nyerték. A negyedik szett úgy indult, ahogy azt a szolnokiak mindig is szeretnék. Rövid idő alatt jelentős (9-1-es) előnyt szereztek. A kevés cserelehetőség azonban megbosszulta magát, a fáradó hazaiakat Pavelek és Tomisz vezérletével lehajrázta a kazincbarcikai csapat. A Vegyiművek gárdája nem vallott szégyent, emelt fővel jöhetett le a pályáról, hiszen mindent megtett a jobb eredmény eléréséért. - Géléi -NB II. Férfiak. Szolnoki Titász- H.Nógrádi SE 3:0 (9,7,14). Vezette: Kovács, V.Nagy. Titász: Juhász, Oláh, Pirók, Nagy A.,Peágity, Tompa. Csere: Kiss, Cseh, Novák, Papp Balázs. Edző: Pénzes György. Az első két játékot magabiztosan nyerte a hazai csapat. A harmadikban alakult ki igazi küzdelem némi vendégfölénnyel, de 11-14- es nógrádi vezetésnél megrázta magát a Titász, és közepes teljesítménnyel is megérdemelt győzelmet aratott. Jók: Pirók, Juhász, Tompa. ÚJ NÉVEN A TÖMEGSPORTÉRT Rokonszenves és hasznos vállalkozásba kezdett, a Szolnok Város Tanácsa Közterület-fenntartó Intézménye. A szabadidős és sportprogramok pezsdítése érdekében magába olvasztotta, felkarolta a Lakóterületi Tömegsport Egyesületet, mint autonóm szervezetet. Közel féléves vajúdás után gyógyszállónak minden szolnoki örülne, hisz ez óriásit lendítene a városon, csak a rózsaszín ábránd válna már realitássá, vagy ha nem, akkor sportközponttá. Mindenesetre az összekapcsolódott intézmény és egyesület azon dolgozik, hogy ha a Szolnok "tüdejének" nevezett Tiszaligetben nem sikerül Az országszerte híres Pékó, Szemén vagy Karmazin nevek mellett rengeteg fiatal sportol lelkiismeretesen ebben a körben, nekik érmek helyett, a kiegyensúlyozott egészséges élet a jutalmuk. Rendkívül fontosnak és hasznosnak mondotta az ötdanos mester a közterületfenntartóval létrejött fúziót: A karatésok és bady bildingesek "fellegvára" a Széchenyin Az országos ökölvívó diákolimpián két jászalsószentgyörgyi ökölvívó képviselte megyénket. Grósz Zoltánt és R4kasi Róbertét, a Dombóvár és Jászalsószentgyörgy közötti utazás túlzottan nem viselte meg, töretlen versenykedvvel érkeztek a viadal színhelyére. Mint megtudtuk, az otthoni felkészítés jól sikerült. Amint haladtak a küzdelmekben, úgy érlelődött a EZ IGEN! végső siker. A díjkiosztásnál Papp László, háromszoros olimpiai bajnok nyújtotta át a 49 kg-os Rékasi Róbertnek és az 59 kg-os Grósz Zoltánnak, a diákolimpia bajnokainak járó aranyérmet. Büszkék lehetnek a jászalsószentgyörgyiek, mert a hónapokkal ezelőtt alakult szakosztály nemcsak ígérgetett, hanem keményen helytállt. - S -Aranyos legények (balról Rékasi Róbert, Grósz Sándor edző, Grósz Zoltán) az illetékesek áldásukat adták arra, hogy közösen működtessenek egy szabadidős szolgáltatószervezetet, ami nemcsak jó vállalkozás, de nem utolsósorban hasznos a város lakóinak is. A Lakóterületi SE-nek mindenképpen jókor jött a fúzió, hisz egyetlen létesítményével, a Széchenyi lakótelep elején lévő "hosszú faházzal" nehezen tudott volna már megfelelni, az egyre növekvő igényeknek. A másik bázis a tiszaligeti teniszpályák szomszédságában lévő faházsor, ahonnan hamarosan a Szabadság térre költözik a közterület-fenntartó intézmény apparátusa, így a megüresedő helyiségeket tömegsportközponttá fogják alakítani. Az elképzelések alapján a harmadik létesítmény helye a tiszaligeti kempingmotel melletti szabad terület lenne, amelynek tervezetét Halász István építész már évekkel ezelőtt elkészítette. Hogy miért nem kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok? A szóbeszéd szerint azért, mert a későbbi, módosított rendezési terv alapján, ide egy termálszálló épülne. Nos, az a bizonyos szálló ’87 óta készül, sajnos teljesen "észrevétlenül". Mindenesetre a szabadidőcentrum jogerős építési engedélye úgy tűnik, kevésnek bizonyult. Félreértések elkerülése végett egy terjeszkedniük, akkor a város más részén próbálnak harmadik fokozatban gyökeret verni. Egyébként az egyesület önállósága abban fog megnyilvánulni, hogy az adott költségvetésen belül önállóan gazdálkodik, végzi a tevékenységét, és megtermeli a működéséhez szükséges anyagiakat. A közterület-fenntartó intézménynek sajátos kettős felállása úgy domborítható ki, hogy egyidejűleg munkálkodik a tanács pénzének hasznos felhasználásán, másrészt pedig folytatja a már évek óta végzett nyereségorientált tevékenységet, immár bővülve a Lakóterületi Tömegsport Egyesülettel. Az új szervezet, a Szolnoki Lakó- és Közterületi Testedző Egyesület nevet kapta, melynek vezetését Túróczy Sándor, az évek óta munkálkodó Tenyeri Istvántól vette át. A szakosztályokat a mindenkori igényeknek megfelelően fogják kialakítani. A leendő gördeszkás, BMX-es, fittnesstanfolyamos, testépítő és egyéb csoportok mellett, az immár tizenhárom éve működő kyokushinkai karateszakosztály a legjobb példa. Ennél a nagy létszámú sportközösségnél - mint az alapító Furkó Kálmántól megtudtuk - soha nem a kimagasló teljesítményű versenyzők kinevelése volt a fő cél, hanem a minél nagyobb tömegek aktív bevonása.- A saját munkájuk kapcsán fontos irányító, befolyásoló szerepük van egy-egy parképítésnél, játszótér kialakításánál. 'Célirányos munkájukkal olyan sportos kellékek, pályák kerülhetnek a hatnyolcéves gyerekek közelébe, amelyek korai indíttatást adnak, a mozgás felé terelik a jövő sportolóit. Szerencse, hogy Pusztai Tamás igazgató személyében az ügyet feltétlenül támogató sportemberre találtunk, erre az újszerű szemléletre már régóta szükség lett volna. Mi is újítunk a szakosztályban, a jövőben kipróbáljuk azt a módszert, amelyben a szülők bevonása a lényeg. Sokan a kocsiban üldögélve, vagy a folyosón állva várják végig az edzést, hogy utána hazafuvarozhassák gyerekeiket. Nemsokára eljön az az idő, amikor az anyuka vagy apuka a csemete tréningje idején, szervezett kocogással töltheti el hasznosan azt az egy órát. Karatékáink egy, a közelmúltban kötött szerződés alapján a budapesti Dunaholding Részvénytársaság emblémáját hirdetik, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az elkövetkezőkben a közterület-fenntartó intézmény neve is felkerül a vászonruhákra.- somogyi - Fotó: Korényi
