Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-05 / 74. szám

XLI. évf. 74. szám 1990. április 5., csütörtök Ára: 4.30 Ft. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Ha engedné a helyzet, azt le­hetne mondani, hogy a KÖTI­­KÖVIZIG-nél nagy fába vágták a fejszét. Pedig szó sincs erről: a hullámtereken, kubikgödrökben lévő fákat szeretnék megvédeni, az erdőket gondosan felújítani. De ezzel még nem teljes a kép, hiszen természetvédők csak bi­zonyos fákat szeretnének előny­ben részesíteni és megvédetni a vízügyesekkel. A gondok feloldására a víz­ügyesek - híven a mai szokások­hoz - kerekasztal vitára hívtak jónéhány szervezetet, pártot, in­tézetet, legyenek a segítségükre. De miben is? A KÖTI-KÖVI­­ZIG 15, úgynevezett ártéri öblé­ben - amelynek területe 3666 A Szolnoki Mezőgép tószegi gyárának saját fejlesztésű szálastakarmány-felszedője, amely csatla- négyzetkilométer - 306 milliárd koztatható a nyugat-európai gyártmányú silókombájnokhoz is. forint értékű nemzeti vagyon van, az itt élő lakosok száma pe­dig 292 ezer 200. Ezeket és őket védi többszáz kilométernyi töl­tés. És itt kapcsolódnak be a fák és az erdők, mivel ezek pedig a hullámveréstől és a jégtől védik a gátakat. Tulajdonképpen a víz­ügyeseknek a fő feladatot az ár­víz elleni védelem jelenti, szá­mukra az erdők "csak" a töltés­védelem szempontjából fonto­sak. De belátva, hogy a termé­szetvédőknek is igazuk van - mi­szerint az erdők jelentős védett állat- és növényfajtáknak adnak életteret - foglalkoznak a kezelé­sükben lévő erdőkkel, amelyeket túlnyomó többségben nemes nyár alkot, s kevésbé a hazai nyár. Nem tudni, mi van a politikai maszkok mögött Egész magyarlakta falvak várnak szorongva Tőkés László budapesti sajtókonferenciája A romániai magyarság a teljes bizonytalanság pszichózisában él. Az állandó veszélyérzet, szoron­gás azonban egész Románia álla­potára jellemző, hiszen senki sem tudja pontosan, hol húzódnak a kü­lönféle politikai frontok, milyen tendenciák érvényesülnek, ki kivel és ki ellen fog össze. A politikai álarcosbálban mindenki a demok­ráciát, a keresztyéni elveket írja zászlajára, de a kaotikus viszonyok közepette nem tudható, mi van va­lójában a maszkok mögött - mon­dotta a romániai állapotokat ele­mezve Tőkés László református püspök. A román-magyar megbé­kélés eszméjének utazó nagyköve­te Nagyváradról Pozsonyba tartva szerdán sajtóértekezletet tartott Budapesten a Ramada Szállóban . A tájékoztatón Tőkés László mellett foglalt helyet dr. Kincses Előd, a nemzetmentő front Maros megyei bizottságának napokban elüldözött magyar alelnöke. A bizonytalan közállapotok mi­att - folytatta Tőkés László - az emberek életérzését a szorongás, a félelem határozza meg, s ezt a ve­szélypszichózist súlyosbítják a nemzetiségi ellentétek. A helyzet súly osságát jellemzi: mamáregész magyarlakta falvak várják szo­rongva, hogy mikor támad rájuk a szomszédos falvak felbujtott la­kossága. A magyarság lelkiállapo­tát tovább rontja, hogy senkitől sem várhat segítséget a bajban - monta többek között Tőkés Lász­ló. A romániai magyarság ügyének és a magyarországi belpolitikai csatározásoknak egy szerencsétlen összefüggése is terítékre került a sajtókonferencián. Tőkés László Chrudinák Alajos közvetítésével táviratot juttatott el magyarországi szerkesztőségekhez, kifogásolván, hogy őt ábrázoló fotókat használ­tak fel választási kampány céljából Magyarországon. Ezzel kapcsolat­ban leszögezte: a választáson indu­ló minden képviselőjelöltnek si­kert kíván. Ugyanakkor visszauta­sította, hogy nevét, képét egyik vagy másik párt jelöltjének az ér­dekében használják fel. Tőkés László a maga részéről hangoztat­ta, hogy egyik párt oldalán sem kíván állást foglalni. Ami az ügy romániai vonatkozásait illeti, a püspök határozottan felhívta az ér­dekeltek figyelmét arra, hogy min­den kifejezetten pártpolitikai jelle­gű akció káros hatással van a romá­niai magyarság helyzetére. Ezért minden pártot arra kért, hogy a ro­mániai magyarság ügyében tanú­sítson kellő önmérsékletet, elkerü­lendő a nacionalizmus, a külföldi beavatkozás vádját. A magyar po­litikai viszályok résztvevői éret­lenségről tennének tanúbizonysá­got, ha a pártviták oltárán feláldoz­nák a magyarság össznemzeti ügyét. Tőkés László hangoztatta, hogy a maga részéről e nyilatkoza­tával lezártnak tekinti a személyét érintő ügyet. (MTI) Világkiállítás - telekspekulációval Somogyi egyszemélyes mutatványa Szinte semmi pozitívumról nem tudott számot adni szerdai sajtótá­jékoztatóján ZsigmondAttila, aki a Bécs-Budapest világkiállítás elő­készületeit ellenőrző ország­­gyűlési bizottság elnökeként Megállapították egyebek között, hogy 9 évvel ezelőtt, 1981 -ben me­rült fel először a világkiállítás gon­dolata, ám ez hosszú éveken át ti­tokban maradt, nem került a nyil­vánosság elé az sem, hogy Ma­gyarország már 1985-ben beje­gyeztette magát a Nemzetközi Ki­állítási Irodánál. A kezdeti előké­születekről csak a miniszterelnök, az MSZMP gazdaságpolitikai tit­kára, a külkereskedelmi és a mező­­gazdasági miniszter, továbbá ter­mészetszerűen Kádár János tudott. A Somogyi László vezetésével megalakult 9 tagú kormánybizott­ság működését rendkívül alacsony színvonalúnak ítélte meg az ellen­őrző bizottság. Igaz, készült jó né­hány tanulmány, de ezek esetlege­sek, periférikusak voltak, s összeg­zésük sem történt meg. Vitatható megbízásokat adott a kormánybiz­tos egy magyar származású kana­dai építésznek, akinek a benyújtott számla szerint 80 ezer dollár jár. A bizottság azonban nem jutott an­nak nyomára, hogy ezért - az egyébként még ki nem fizetett - összegért valójában mit is tett az említett építész. Megengedhetetlennek tartotta a bizottság, hogy nem készült finan­szírozási terv, s mind a mai napig nem írták ki a nemzetközi megva­lósítási pályázatot. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy Somogyi Lász­ló egyszemélyes „mutatványa,, volt a világkiállítási bizottság. Szinte sohasem kérte ki munka­társai véleményét, nem tartott ér­tekezletet, még a beszámolóje­lentéseket is saját kezűleg írta. Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy a kormány sem foglal­kozott komolyan a világkiállítás­sal. Zsigmond Attila végül beje­lentette, hogy a bizottság jelen­tését átadják a következő Parla­mentnek. / Folytatás a 2. oldalon / Gorbacsov telefonhívása Maradjanak csak az észtek is! Mihail Gorbacsov élesen bírálta az észt elszakadási törekvéseket abban a szerdai telefonbeszélgetés­ben, melyet a balti köztársaság el­nökével, Arnold Rüütellel folyta­tott. Rüütel az észt televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a szovjet vezető nagyon dühös volt, s csak azt követően nyugodott meg, hogy ő pontosan kifejtette neki a tallinni álláspontot. Mindenesetre az észt népfront egyik vezetője a telefonbeszélgetés tényét pozitív­nak minősítette, mondván: az eset­leges tárgyalások érdekében szük­ség van minden kapcsolalatra. Az észt vezetés a múlt héten je­lentette be, hogy - egyelőre megha­tározatlan - átmeneti periódus után helyre kívánja állítani az ország függetlenségét. Az észtek azonban az elszakadás kérdését óvatosab­ban kezelik, mint a litvánok, s ezért első lépésként tárgyalásokra szólí­tották fel Moszkvát. A függetlene­dési törekvések persze érzékenyen érintik az Észtországban élő más nemzetiségűeket, s Gorbacsov te­lefonhívására is azt követően került sor, hogy egyes nem-őslakosok sürgették Moszkvát: védje meg jo-Nagyhatalmú hivatal­nokokat piszkálnak fel rak szemében voltam szálka. Hazánkban nem azt nézik, hogy mi a jő egy új dologban, hanem azt keresik, hogy mi a rossz. Ez nem normális szemlélet. A 90 százalék jót kellene észrevenni először, és nem azt a 10 százalékot, amely vala­mi miatt nem tökéletes. Kockázat nélkül nincs eredmény Helytállás kiélezett versenyben Merre tart a Szolnoki Mezőgép? A Szolnoki Mezőgép Vállalat piaci stratégiája már hosszabb ideje az európai integrációhoz való kapcsolatkeresést szolgálja. A cég filozófiája szerint egyaránt fontosnak tartják a hazai, a szo­cialista, a tőkés piacot és szerves egységben kezelik. Termékeik mintegy 42 százaléka nyugati, 28 százaléka a szocialista, 30 száza­léka a hazai piacon talál vevőre. A rubel elszámolású piacokra történő kivitel - a fizetőképes ke­reslet hiányában - csökkent az utóbbi időszakban. A hagyomá­nyos piacok mellett sikerült új értékesítési lehetőségeket terem­teni, így ma már az NSZK-ban, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában sem isme­retlenek a szolnoki vállalat me­zőgazdasági gépei. A legkeresettebb exportcikkek közé tartoznak a különféle rotá­ciós kaszák, szárzúzók, rendfel­szedő és rendkezelő, valamint szalmaszecskázó adapterek. Dr.Sziráki Andrással, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezér­­igazgatójával a mezőgazdasági Földrengés Boszniában gépgyártás jelenéről és jövőjéről beszélgettem.- Ellentmondásos helyzetben vagyunk - kezdte a vezér­­igazgató -, hisz a versenytárgya­lásainkon erősen középszerű technikai színvonal mellett kell csatát nyernünk. Szándékainktól eltérően kissé súlyosak a gépe­ink, mert vagy hiányoznak a könnyű, nagy szilárdságú anya­gok, vagy pedig indokolatlanul drágák. Áz utóbbi másfél évben így is mintegy 54 százalékkal emelkedtek az alapanyagárak. /Folytatás a 2. oldalon./ Sütő András állapota Sütő András bal szeme nagy mértékben sérült, és csak 20 százalékos esély van arra, hogy ezzel a szemével látni fog. Ezt a tájékoztatást kapta szerdán az MTI Bostonból, a Honvédelmi Minisztérium sajtó-főosztá­lyának közvetítésével. A jelentés teljes szövege a következő: „Dr. Tatsuo Hírőse 1990. április 3-án műtétet hajtott végre Sütő Andráson. Megállapította, hogy a bal szem nagy mértékben sérült. A műtét során a retina visszahelyezése megtörtént, de a gyógyulás esélye mindaddig ismeretlen, amíg a szem nem heged be a műtéti beavatkozás után. Remény van arra, hogy a szem kigyógyul a sérülésből, és megmenthető. Annak az esélye, hogy a retina a helyén marad, és bizonyos mértékig helyreáll a látás, mindössze 20 százalék. Mintegy egy hét múlva többet lehet majd tudni. Szerdán Sütő András ébren volt, nyugodtan viselkedett és evett.,, Az élővilág sorsa közös ügy Többórás tanácskozás a KÖTI-KÖVIZIG- nél az erdőkről Szerda délutáni hivatalos je­lentés szerint a szerda hajnali bosznia-hercegovinai földrengés nem követelt emberáldozatot, de jelentős épületkárokat okozott. Megsérült több ipari létesít­mény, iskola, szálloda és a vil­lanyhálózat is. A Mercalli-skálán hetes erősségű földrengést ké­sőbb még mintegy húsz kisebb mozgás követte. A terveknek megfelelően halad a szolnoki új Tisza-híd építése. A pénzügyi lehetőségek is biztosítják a folyamatos munkát. Je­lenleg a pillérek vasbetonozását végzik, illetve betonozó helyet alakítanak ki. T.Z.

Next

/
Thumbnails
Contents