Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-27 / 17. szám
4 Néplap 1990. ÁPRILIS 27. MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉRMÉK Mátyás király halálának 500. évfordulójára emlékérméket bocsájt ki a Magyar Nemzeti Bank. Az ötezer forint névértékű érme 0,986-os finomságú aranyból készült, átmérője 20 mm, tömege 6,982 gramm. A két változatban készült, ötszáz forint névértékű érmék 40 mm atméröjűek, 28 gramm ezüstöt tartalmaznak. Képünkön az 500 forint névértékű ezüst Mátyás-emlékérmék között az ötezer forint névértékű aranyérme. /MTI-fotó: Mónos Gábor/ NINCS KÜLVÁROS, SZEMÉT, TORONYHÁZ - VISZONT RENGETEG A VIRÁG Széchenyis diákok Svédországban 1990. március 31.-április 8. között svédországi hangversenykörúton vett részt a Széchenyi Gimnázium és az MN 10. Kollégium NON-ROCK diákkórusa. A nagy úticélt az elmúlt év tavaszán tűztük ki, és több száz murfkaórányi próba alatt létrejött a kétórás kórusrepertoár, amivel már el lehetett indulni. Önálló fellépéseken, kórustalálkozón, versenyeken edződött közben a 38 fős együttes és az év elején megérkezett a várva várt meghívólevél is Halmstad város zeneiskolájából. A résztvevők élményeit nehéz röviden összefoglalni. A lelkes útibeszámolókat az érti meg igazán, aki már átélte a tengerrel való első találkozás semmihez sem hasonlítható érzését, látta a Balti-tengeren közlekedő komp öt egész vonatot, három buszt, plusz húsz kamiont befogadó impozáns méreteit, a tenger felől valóban mindig fújó szélben elferdült koronájú fákat, vagy az autópályák mentén - az úton járók biztonsága érdekében - a zöld hálóba csomagolt sziklákat. Meglepett és elbűvölt valamennyiünket nemcsak az üzletek elképesztő gazdagsága, ahol egy élelmiszerboltban is el lehet tévedni (kipróbáltuk!), hanem a hidegnek mondott északi emberek természetes kedvessége, derűs könnyedsége. Nincsenek külvárosok, nincs szemét és nincs toronyház, viszont rengeteg a virág, és csak tapintással lehet megkülönböztetni a művirágot a valóditól. Az ottaniak sárga-kék-piros-bama házakban, kevés és világos bútorok, fehér zongorák, sok-sok tükör és zöld növény között élnek. Étkezésükben igen nagy helyet foglalnak el a nyers zöldségfélék, többször étkeztünk iskolában, ahol a diákok szabadon választhatnak a tej és a gyümölcslé között, tanszereiket lábon álló fémszekrényekbe zárják a tanítás végeztével, és nem viselnek iskolaköpenyt. Más kultúra, más világ! Nagyon jó volt rápillantani, hiszen többre a hat nap alatt, mint egy rápillantásra, természetesen nem volt lehetőségünk. Útitervünk szerint három városban töltöttünk két-két napot, Helsinborg, Mellerud és Halmstad, angolulnémetül beszélő vendéglátó családjainál. Ezenkívül Göteborg és a csodálatos meseházakból álló kikötőfalu, Viken megtekintése "fért" még a hat és fél hangverseny, a "borbélyműhely-stílusban" éneklő-táncoló helsinborgi kórussal való találkozás és az ötezer kilométer mellé. Bizonyára sok kórustag mesél barátainak a suhanó autócsodákról. a csillogó, pici és csillagászati árú kristály állatfigurákról, a mindenütt villogó játékautomatákról, amik nemcsak nyelték a vállalkozó szelleműek koronáit, hanem három tagunknak szórták is... és ezer másról még! Az induló cserekapcsolat folytatásaként Mellerud város gyermekzenekara szeretne 1991 tavaszán - ők úgy mondják - Európában tölteni egy hetet. Reméljük, hogy tágas, színes hazájukból hozzánk érkezve nem csalódnak majd ebben a fogalomban, aminek tartalmát számunkra ezentúl a nálunk szerzett élmények döntően meghatározzák. A Széchenyi Gimnázium - MN 10. Kollégium NON-ROCK diákkórusa Jubileumi koncertet adott az ünnepelt Húszéves az Alföldi Olajbányász Fúvószenekar Szerdán este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ hangversenytermének nézőterét csaknem teljesen megtöltötték a fúvószene kedvelői, akik azért jöttek el ide, hogy részesei legyenek a születésnapjára készülődő kedvenceik által adott koncertnek. A nagyszázsef lépett fel, s a hallgatóság által jóleső érzéssel nyugtázott friss fizikai és szellemi kondícióval dirigálta a koncert első darabját: Vebe! Jubileumi hangok című indulóját. Ez a remekbe sikerült mű karmesteri pálcájának határozott intései nyomán dinamikailag árnyaltan, szeretettel - Morricone világhírű filmzenéinek de Mey holland karmester által hangszerelt rendkívül hatásos potpourrijának ifj. Varga Gábor vezényelte előadásával ért hatásos véget. A fúvószene új utakon járó komponistáival mindig is szívesen kacérkodó fiatal karmesfajtáns.»< rs mú közönség és az annak soraiban látható sok-sok fiatal eleven cáfolatát szolgáltatta annak a sirámnak, mely szerint a műfaj iránt az Alföldön nincs érdeklődés. Az ünnepi hangulatot megalapozó szignál után bevonult a színpadra a tekintélyes létszámú, csinos egyenruhába öltöztetett zenekar, soraiban őszhajú nyugdíjasok és katonazenészek, és olyan nagytudású amatőrök, akik valamenynyien méltó társakként játszanak együtt ebben az immár érett férfikarba lépett együttesben. A zenekar 1970. október 30-án alakult; ezt a dátumot tekinti születésnapjának. Alapító karnagyuk: Kiss József tizenhárom zenésztársával kezdte meg a közös munkát. Az MHSZ-Olajbányász Zenekar - ekkor még ezt a címet viselte az együttes - gyorsan fejlődésnek indult: hamarosan harmincöt főt számlálhatott soraiban és két év múlva már kérhette minősítését is. 1975 óra összesen öt ízben nyerte el az elérhető legmagasabb elismerést: az Aranydiplomát. Legfontosabb feladatuknak a bányászhagyományok ápolását tekintik a muzsikusok. Az eltelt húsz év alatt természetesen hullámvölgy is akadt az együttes életében: utánpótlásgondok nehezítették a munkát. A kiutat az jelentette, hogy 1982-ben megszületett az Olajbányász Úttörőzenekar, mely együttes állandó bölcsőjéül szolgált az újabb és újabb zenekari tagok nevelésében - ennek a munkának szemmel látható gyümölcse a színpadon látható sok-sok fiatal arc a zenekar soraiban. A karmesteri dobogóra elsőként az alapító karnagy, Kiss Jószíngazdagon szólalt meg, ezzel az egy darabbal is bizonyítván a karnagy fölényes technikai tudását és tévedhetetlen muzikalitását, szuggesztivitását, melynek birtokában remélhetően még sok szép és emlékezetes produkcióval ajándékozza meg tisztelőit a jövőben is. Másodikként a zenekar vezető karnagya lépett a színpadra: Varga Gábor, akinek komoly érdemei vannak a zenekar nehéz időkben való összetartása terén. Hosszú éveken át személyes példával járt elöl, hogy az együttes ne adja fel a harcot - s lám, mennyire megérte! Vezényletével elsőként Gyulai Ernő Magyar táncok című, verbunkos zene ihlette művét játszota a minden szólamában kiegyenlítetten megszólaló együttes. Az ezt követő műsorszám: Balázs Árpád Előjátékának előadásából főleg a visszatérő rész ragadta meg a karnagyot - ez érződött interpretációjában is. Georg Lohmann Bajor polkája hamisítatlan sikerdarab - harsonaszólóját ezúttal a tehetséges Győri Péter játszotta; a mű hangulatos előadása után nem maradt el a megérdemelt siker. Apa után fia: az elegáns megjelenésű ifj. Varga Gábor állott a zenekar elé, hog elsőként a nyugdíjas olajbányász Lakos Sándor lángoló fúrótorony robaja által ihletett, s az ifjú karnagy által jó érzékkel hangszerelt "Dübörög a föld" című olajbányász-indulóját vezényelje el - a művet kiváló stílusérzékkel előadók méltán arattak nagy sikert a művel, és annak tolmácsolásával egyaránt. A nagyszabású jubileumi koncert - melynek műsorát Czibulás Péter vezette nagy hozzáértéssel és it. « fi ter a mű előadásában lelkes és kitűnő partnerekre talált a szólót éneklő Bálint Erikában, és a Jász- Nagykun-Szolnok megyei karnagyok kórusában; karmesterük Vájná Katalin. A mű előadását követő szűnni nem akaró vastaps hatására végül is a minden szólamában kitűnően játszó zenekar és karnagya beadta a derekát, s a teljes művet megismételte a közönség legnagyobb megelégedésére. A koncert végén mindhárom karnagy még egyszer megköszönte a közönség lelkes tapsait, jó volt őket egyszerre látni a színpadon, hiszen érdemeik egyaránt elismerésre méltóak. A jubileumi hangverseny hallgatóságának tapsa azonban nemcsak a zenekarnak és vezetőinek szólt: teljes joggal részeseinek érezhették magukat a zenekar "hátországát" biztosító Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat és a Kőolajkutató Vállalat azon vezetői és dolgozói is, akik nagyon sokat tettek és áldoztak azért, hogy ez a nagyszerű, életerős zenekar ma ilyen kitűnő kondícióban lehessen. Az együttesek számára az éltető elem a levegő, a továbbvivő erő a szereplés, a siker. Ha ebben csak ritkán részesülhet, félő, hogy a fejlődés megtorpan, a lelkesedés csökken. Elengedhetetlenül fontos tehát a jövőre nézve minélt több szereplési lehetőséget biztosítani ennek az élete delelőjén lévő zenekarnak. Hadd profitáljon ebből a város, a megye, az ország is; hadd szerezzen ez az együttes minél több hívet ennek a derűt sugárzó műfajnak: a fúvószenének. Szathmáry Judit Tisztasági rendelet 1516-tól EGYETEMEN TANÍTJÁK A SÖRFŐZÉST Már 1516-ban tisztasági rendeletet hoztak német földön, hogy milyen körülmények között szabad és lehet sört főzni. Ez ma is érvényes. Képünkön Karl Wohlrat sörfözőmester ellenőrzi a sörfőzést Ki az, aki nem szívesen oltja szomját egy pohár sörrel ? Gyakran azonban boszszankodunk, hogy a magyar sör nem olyan finom, mint például a német. Mindenki tudja, mi kell a sörfőzéshez: sör, élesztő, árpa, komló és természetesen víz. Mégsem olyan egyszerű az áhított ital elkészítése. Van egy bizonyos gyártási titok, akár a gyulai kolbásznál, a szegedi szaláminál vagy éppen a herendi porcelánnál. A kölni Horizont című magazin most segíteni igyekszik, mert "Weihenstephan - a német sörfőzőművészet magasiskolája" című cikkében közelebb visz bennünket a titok megfejtéséhez. A sörfőzésnek nagy hagyománya van Németországban. Ahogy minden fontos szakmát, úgy ezt is alaposan el kell sajátítani, erre pedig sehol sincs jobb lehetőség, mint Weihenstephanban, a híres német sörfőzőintézet székhelyén. A sörgyártással és az erjesztési folyamatokkal ezenkívül csak a berlini Freie Universität keretében foglalkozik még egy német intézet. Weihenstephan, ez a 35 ezer lakost számláló kisváros, 30 kilométerre fekszik Münchentől, a bajor szabadállam fővárosától, melynek hercege, IV. Vilmos már 1516-ban kibocsátotta híres tisztasági rendeletét. A hercegi utasítás értelmében sört csakis malátából, komlóból, élesztőből és vízből szabad készíteni. Ez az előírás azóta minden német sörfőzdében szigorú parancs. Jóllehet a luxemburgi Európa Törvényszék két évvel ezelőtt kötelezte a Németországi Szövetségi Köztársaságot arra, hogy olyan külföldi sört is beengedjen az országba, amely nem a tisztasági rendelet szerint készült, eddig e sörfajtákból egy csepp sem folyt még a német vendéglők csapjaiból, és a nagy élelmiszerüzletekben pedig gyakran ott maradnak a polcokon. Weihenstephan, ellentétben a külföld elképzelésével, nem önálló sörfőző főiskola, hanem a müncheni műszaki egyetem (Technische Universität) kihelyezett részlete, és annak két fakultását foglalja magába: a sörfőzési, italgyártási és tejipari tudományok karát tizenkét tanszékkel és öt intézettel, valamint a mezőgazdasági és kertészeti kart 24 tanszékkel és kilenc intézettel. Jelenleg ötezer diákot képeznek ki itt, ebből 1158 fő látogatja a sörfőzési és italgyártási fakultást. Ä jövendő okleveles mérnökei között ez utóbbi karon 32 külföldi diák tanul. Elmélet és gyakorlat Weihenstephanban szorosan összekapcsolódik. A nyolc-kilenc szemesztert felölelő sörfőzőképzés nemcsak egy sörfőzdében, vagy malátagyárban töltendő fél éves gyakorlatot feltételez, hanem állandó kapcsolatban is áll a szomszédos Bajor Állami Sörfőzdével. Ennek eredete a bencések által 1010-ben alapított kolostori sörfőzdére nyúlik vissza, melynek tulajdonosa aztán váltakozva hol az egyház, hol az állam volt. Amikor Bajorország 1803-ban mezőgazdasági mintaiskolát állított fel, kézenfekvőnek tűnt, hogy azt az egykori kolostori épületekben rendezték be. Ehhez csatoltak 1865-ben egy sörfőzési tagozatot, amely 1919-ben főiskolai jogot kapott. Az itteni tanulmányok előfeltételeként az érettségin kívül - az NSZK-ban ez a 13. iskolai évre esik - alapos matematikai és kémiai ismereteket is megkövetelnek. A diplomavizsgát követően, mely mérnöki képesítést ad, megszerezhető a doktori cím. Emellett létezik egy rövidített képzés is, amely négy szemeszter után a sörfőzőmesteri oklevél megszerzésével zárul. Az oktatás a rövidített képzés keretében is kiterjed arra, hogyan állítják elő a különféle fajtájú italokat automatikus eljárással gazdaságosan és a környezetet kímélő módon. Ez a folyamat a nyersanyagok helyes kiválasztásával és szakszerű kezelésével kezdődik, és egészen a modem, elektronikus vezérlésű berendezések alkalmazásáig, valamint a biotechnológia szakterületéig terjed. Aki-mindezt sikeresen elsajátította, annak szakmai jövője biztos kilátásokkal kecsegtet, hiszen a sörfőzés és a különféle italok előállítása sok országban az ipar felfutó ágazatai közé tartozik. Nincs különösebb akadálya annak, hogy minél több magyar tanítványa is legyen a német sörfőzőiskolának. A kölni Horizont remélhetőleg kedvet csinál ehhez. Javulhat a magyar sör minősége, érdemes és lehet tanulni a német mesterektől, akik az előző nemzedékektől kapták a bevált recepteket. Összeállította: Molnár Károly
