Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-26 / 16. szám
2 1990. ÁPRILIS 26. Néplap • • Ötezer tonna is sok, de ez is valami Ha a rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek... Amerikai szovjet megállapodás a vegyi fegyverekről Interjú Túrós András országos rendőrfőkapitánnyal A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy mindkét nagyhatalom ötezer tonnára csökkenti vegyifegyverkészletét. A Genfben folytatott kétoldalú tárgyalások 15. fordulóján létrejött nagy jelentőségű egyezségről szerdán tájékoztatták a sajtót. A közös szovjet-amerikai nyilatkozatot Stephen Ledogar, az amerikai küldöttség vezetője ismertette. A megállapodás végrehajtása az Egyesült Államok számára vegyi fegyverei nyolcvan száza-A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Politikai Bizottsága szerdai ülésén úgy döntött, hogy a korábban április 28- 29-re összehívott nagyválasztmányi ülését augusztus 20-ra halasztja el, mert a testület tagjainak jelölése és megválasztása annak idején több megyében a párt alkotmányának megsértésével, szabálytalanul történt. Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági szakértője az MTI-nek adott nyilatkozatában meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország belátható időn belül, 1992 és 1995 között teljes jogú tagja lehet az Európai Közösségeknek. Véleménye szerint hazánkban az elkövetkezendő években - ha stabil marad a politikai helyzet, és megkapjuk azt a nyugati segítséget, amelyre szükségünk van - olyan mérvű gazdasági fellendülés következik be, amelynek révén az ország elérheti jó néhány EK- ország gazdasági színvonalát. Bethlen István szerint a közösségnek is érdeke, hogy Magyarország belépjen tagjai sorába, hiszen ily módon hazánk hídfő szerepet tölthet be a nyugat-európai régió, valamint a közép- és kelet-európai országok között. így az EK kiterjesztheti piacait és tevékenységét ezekre az országokra, valamint a piaci szempontból mind fontosabbá váló Szovjetunióra. Magyarország egyébként önmagában is attraktív piac és befektetési lehetőség nyugati cégek számára. Az MDF gazdasági szakértője szerint alaptalanok a Magyarország felvételével kapcsolatos nyugat-európai félelmek, és indokolékának megsemmisítését fogja jelenteni - közölte Ledogar. Az amerikaiak 25 ezer tonnájával szemben a Szovjetunió - mint azt korábban bejelentette - 50 ezer tonna vegyi harcanyaggal rendelkezik jelenleg. A tárgyalófelek reménye szerint a még nyitott kérdéseket a május közepén sorra kerülő moszkvai szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozón sikerül rendezni, s így a május 30-án kezdődő washingtoni csúcstalálkozón aláírhatják a szerződést. A politikai bizottság megállapította: a választásokhoz fűzött túlzott várakozások nem igazolódtak, a tényleges eredmények kétségtelenül csalódást keltettek. Továbbá: egyes felelőtlen párttagok feszült és indulatos légkört teremtettek az utóbbi időben. Mindez nem tenné lehetővé a nagyválasztmányi ülés eredményes megtartását. latlan a napokban nyilvánosságot kapott ezzel kapcsolatos brüsszeli cáfolat. Mint mondotta, annak idején, amikor Spanyolország, Portugália és Görögország kérte felvételét a Közös Piacba, ugyancsak kétségek merültek fel, ám végül is bebizonyosodott, hogy a déli terjeszkedés előnyére vált az EK- nak. Bethlen István arra is emlékeztetett, hogy az utóbbi hónapokban nyugat-európai kormánykörök, s maga az EK vezetősége is elismerték Magyarország kezdeményező szerepét a közép- és kelet-európai átalakulásban. Egyúttal hathatós segítséget helyeztek kilátásba az ország politikai és gazdasági rendjének demokratikus és a piacgazdaság elvének megfelelő átalakításában. Azóta jórészt létrejöttek a szükséges feltételek, így eljött az ígéretek valóra váltásának az ideje. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az lehet, ha Magyarország felvételi kérelmét jóindulatúan bírálja el az EK. Az MDF megítélése szerint hazánkat ugyanolyan politikai és gazdasági bánásmód illeti meg,mint egykorall. világháború következményeivel küszködő nyugat-eúrópai országokat.- Az ország közvéleménye éppen Öntől értesülhetett, hogy folyamatban van a rendőrség átszervezése. Attól tartok, hogy a testülettel foglalkozó számos, és nem is mindig a bizalmat erősítő hír környezetében elsikkadt e tény jelentősége. Fejtse ki, legyen szíves, milyen céllal történik az átszervezés!- A döntés nem új, az ország és a BM vezetése már 1976-ban elhatározta, hogy létre kell hozni az önálló országos főkapitányságot, mert az irányítási mechanizmus zavarokat okoz. A rendőrség és a belügyi apparátus öszefonódott: mindenki "rendőr" volt, az állam1 biztonsági tiszt éppúgy, mint a kormányőrség tagjai. Három évvel ezelőtt a BM hatásköre tovább bővült, az államigazgatási, a tanácsi, a településfejlesztési feladatokat is a belügyi tárcára testálta a kormány. Mindez, mondhatom, tudathasadásos állapotot okozott. így jutott el az akkori minisztérium vezetése, hogy létre kell hozni az önálló rendőrséget.- Ebben a működési modellben hol volt a helye a megyei főkapitányságoknak? A Allambiztonság a közbiztonság rovására- A közvetlen irányító a belügyminiszter volt. Őt azonban úgy lekötötték a kormányzati feladatok, hogy - kiváltképpen az utóbbi három esztendőben - fizikailag is képtelen volt oly módon foglalkozni a rendőrséggel, ahogy a helyzet megkívánta volna. A megyei főkapitányságok tehát magukra maradtak, ami ugyan önállóságként is fölfogható, ez azonban inkább látszatönállóság volt, hiszen a döntésekben nem jelentkezett. A döntés joga a miniszteré volt, aki viszont mint említettem, fizikailag is képtelen volt a problémákkal foglalkozni. A felügyeletet tehát megosztotta a miniszterhelyettesekkel, ami egyet jelentett a megyei szervek fölparcellázásával. Irányított az államtitkár, az állambiztonsági, a közbiztonsági, a személyügyi, az anyagi, pénzügyi miniszterhelyettes és az országos főkapitány is. Vagyis adva volt egy fegyveres testület, melyet kollektív módon irányítottak. A legnagyobb hátrány a rendőrségi munkát érte azzal, hogy összemosódott a felelősség. A közbiztonság és a közrend rovására működött ez a mechanizmus, a szakterületi rivalizálás állandó kísérőjelenségével. A megyei főkapitányságoknak minimum öt gazdája volt, de ezen belül az állambiztonság volt a meghatározó. Ezt tapasztalataim alapján is mondhatom, mert én is voltam megyei főkapitány. A pártállam lényegéből adódott ez a sajátos hierarchia és aki "fontosabb" volt, az erkölcsileg, anyagilag is jobb helyzetben érezhette magát. Sőt, azt mondom, hogy ez a mechanizmus is okozója volt annak, hogy a rendőrség a mostani válságos helyzetbe került.- A múlt leválasztása tragikomikus örökségtől való szabadulást is jelent. Arra gondolok, hogy hosszú ideig tartotta magát az az ideológiai indíttatású föltételezés, hogy miközben a szocialista embertípus formálódik, csökken a bűnözés. Tehát kevesebb pénz kell a bűnüldözésre. S aztán egyeszercsak azt vettük észre, hogy itt a szervezett bűnözés és a kábítószer. Nos, a kérdés most már az, hogy van-e elég pénz e késés behozására? Hivatástudatból nem élhet meg a rendőr- Nemrég egy nyugatnémet tévéinterjúban azt mondtam, hogy jó lett volna, ha a magyar rendőrség is tagja lett volna a Varsói Szerződésnek, mert akkor ez kikényszerítette volna, hogy jól felszerelt rendőrsége legyen az országnak. Az Ön által is említett téves szemlélet és a sok kozmetikázott jelentés miatt alakulhatott ki a mostani állapot, az, hogy lerongyolódott rendőrsége van az országnak. A helyzet ismeretében, úgy gondolom, nem sértő ránk nézve ez a megfogalmazás. Valóban nem kis gond, hogy honnan jussunk pénzhez a működőképesség biztosításához. Az ország korábbi irányítói, az MSZMP vezetői hibáztathatók, amiért nem fordítottak olyan figyelmet a rendőrségre, melyet az ország lakossága joggal elvárt volna. A minisztérium volt vezetőit azért terheli a felelősség, amiért mindig "megértőek" voltak a rendőrség rovására. Biztos vagyok benne, hogy nem alakulhatott volna ki a mostani helyzet, ha legalább követni igyekeztek volna a bűnözés növekedését. Most, ezzel a személyi állománnyal csak nagy áldozatok árán lehet az éppen csak elfogadható közbiztonságot fenntartani. Elkoptattuk azt a szót, hogy hivatástudat. Mert amikor túlórázni kellett, pénz helyett ezt zúdítottuk a rendőrállomány nyakába. Akik egy ideig úgy tettek, mintha el is hitték volna. Ma azonban már változott a helyzet. Egy dolog a közbiztonság, más a megélhetés. Nagyon kevés a pénz és én szeretném remélni, hogy az új kormány a segítségünkre siet. Á mai bérekkel ugyanis hosszabb távon nem tartható a rendőrség. Mi a múlt évben 40-50 százalékos bérfejlesztést javasoltunk , szerintem ez továbbra is helyénvaló. Sőt, attól tartok, hogy ma már ezzel sem tudnánk a feladatokkal egyensúlyba hozni a rendőrséget: már 1700 rendőr hiányzik és az utánpótlás bizonytalan.- Az átszervezés hogyan érinti a megyéket? Személycserék a megyei főkapitányságoknál- A megyei főkapitányok az ország első számú rendőrszakemberével állnak kapcsolatban és nem politikai funkciáriusok függvényei. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert igen nagy különbségeket tapasztalhattunk a megyei kapitányságok bűnüldöző munkájában. Ahol jó szakember volt a kapitány, ott jobb volt közbiztonság. Ahol viszont más területekről - párt,-, állami apparátus - jött a vezető, még ma is alacsony a színvonal. A cél az, hogy az egységes irányítás minél előbb járjon együtt a szakmai fellendüléssel, tűnjön el a megyék közti minőségi különbség.- Történtek személyi változások az egyes főkapitányságok élén, pontosabban ott, ahol az említett különbségek ismertté váltak?- Novembertől mostnáig, tehát fél év alatt három főkapitányság - Pest Fejér és Szolnok megye - kivételével mindenütt volt személycsere. Illetve a hónap végén nyugdíjba vonul a Nógrád és a Vas megyei főkapitány. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy az új megyei főparancsnokok a legjobb, legtehetségesebb emberek köréből kerültek ki. Szakemberek, egytől egyig két-, vagy háromdiplomás rendőrtisztek irányítják a munkát.- Úgy tudom, hogy az új parlament döntésére vár az önkormányzati törvény. Hogyan érinti ez a rendőrséget? Mit jelent az utóbbi időben gyakorta emlegetett önkormányzati rendőrség? Az önkormányzati rendőrségé a jövő- Az átszervezések kellős közepén vagyunk, a kormánykalíció pártjainak elképzelései ezután válnak ismertté. Biztosra veszem azonban, hogy az önkormányzati rendőrség kialakítása elkerülhetetlen. Én személy szerint örülök neki és szükségesnek is tartom. Nyugateurópai tapasztalatok alapján feltétlenül indokolt, hogy az önkormányzatok valamilyen formában felügyeljék és irányítsák a helyi rendőri szerveket. Azt már tudjuk, hogy hiba volt a centralizálás, hogy a városi rendőrségnek, az őrsöknek, a körzeti megbízott csoportoknak, a megyei főkapitányságoknak a tevékenységét mindig a magasabb elöljárók ítélték meg, s hogy a helyi, a lakossági vélemény nem számított. így fordulhat elő még ma is, hogy például a közrend megítélésében van hivatalos álláspont és van helyi vélemény. Ez a kettő azonban, tapasztalataim szerint, még sohasem találkozott. És mindig a hiarerchikus vélemény volt a döntő. Ez tarthatatlan. Az önkormányzati rendőrség ezt az állapotot meg fogja szüntetni. Mi azt akarjuk, hogy több lépcsőben épüljön.- Melyek lennének a fokozatai? - Az első azonnal bevezethető. Járhatónak tartom, hogy a városi kapitányokat, az őrsparancsnokokat, a körzeti megbízottak csoportvezetőit, sőt a megyei főkapitányokat is a helyi önkormányzatok nevezzék ki, az országos főkapitány egyetértésével. Vagy pedig a kinevezésben csupán vétójoga lehessen az országos főkapitánynak. Elengedhetetlennek tartom, hogy az első számú megyei rendőri vezető felelősséggel kötődjék a helyi önkormányzathoz. A törvény elfogadása után ezt akár azonnal is be lehetne vezetni. Azt is szorgalmaznám, hogy az önkormányzatok határozata legyen kötelező a rendőrségre, ha az a közrendet, a közbiztonságot érinti. A nehéz gazdasági helyzetből adódik, hogy amennyiben az önkormányzat a helyi közbiztonságot a rendőrség létszámának emelésével, a felszerelés tökéletesítésével javítani akarja, hozhasson erre vonatkozó döntést. A második lépcső - nyugatnémet mintára - az lehetne, hogy létrejön a teljes hatáskörű önkormányzati rendőrség. Országosan csak olyan bűnüldöző apparátusra lenne szükség amely a szervezett bűnözéssel, a kábítószerrel, és egyéb, kiemelkedő ügyekkel foglalkozna és az Interpollal tartaná a kapcsolatot. És természetesen a szakirányítási hatáskört is ellátná. E két lépcsőfok kiépítése nyilván hosszabb időt vesz igénybe és előfeltétel a felelősségteljes önkormányzatok léte.- Térjünk vissza a jelenbe. Hogyan látja a közbiztonságot az országosfőkapitány? A bűncselekmények száma egyre növekszik- Sajnos azt kell mondanom, hogy továbbra is romlik. A növekvő bűnözéssel együtt azt is tapasztalom, hogy a lakosság körében erősödik a félelem. Ha más országokkal vetjük össze, akkor jó a hazai kép. De ez nem lehet mértékadó; a romló tendencia ugyanis állandósult. A múlt évben 21 százalékkal emelkedett a bűnözés, ez mintegy 40 ezer bűncselekményt jelentett. Most, 1990 első negyedében már bizonyosra vehető a további 20 százalékos növekedés. De ez azt is jelentheti, hogy ha nem csökken az ütem, akkor két, három éven belül megkétszereződhet, sőt megháromszorozódhat a bűnözés Magyarországon. A prognózisok erre utalnak.- Részletezné a veszélyforrásokat?- Három fő veszélyt látok. A vagyon elleni bűnözés ma már szinte követhetetlen, az összes ismert bűncselekmény 70 százalékát jelenti. A második kapcsolódik ehhez. A betöréses lopásokkal összefüggésben kialakult a szervezett bűnözés. Bandák, betörőcsoportok hajtják végre és mögöttük ott az orgazdahálózat is. Az értékeket gyorsan eltüntetik és tisztára mossák a pénzt. A harmadik veszélyforrás a fegyveres bűnözés. Egy év alatt mintegy 30 olyan bűncselekményről tudunk, ahol fegyverrel fenyegették meg a sértettet. Ez új jelenség, korábban csak egy-két hasonló eset fordult elő.- Hol a legrosszabb a helyzet? - A betöréses lopások az ország egész területén állandósultak. Az országosnál is sötétebb a kép Budapesten, Borsod és Hajdú megyében.- Beszéljünk a kábítószerről is. Arról már évek óta tudunk, hogy Magyarország a kereskedelem útvonalába tartozik. Az utóbbi időben pedig hol itt, hol ott röppent fel a hír, hogy megkezdődött a beetetés. Van-e hazai kábítószer-fogyasztás? Kábítószer: a prognózis további veszélyt jelez- Szerencsére ma még többet beszélünk a kábítószer-ellenes küzdelemről, mint amennyit tennünk is kell. Tény, hogy a rendőrséget most készítjük fel. Az ORFK átszervezésével egy időben hoztuk létre a kábítószer-ellenes alosztályt, igaz, egy vagy talán két évtizedes késéssel. Kiépítettük a kapcsolatot az osztrák kollégákkal. Legutóbb pedig az amerikai rendőrség-ajánlott segítséget a szakemberek kiképzéséhez. Tranzitország létünket a nyugati fogások bizonyítják. Sajnos, az átmenő forgalom ellenőrzésére sem vagyunk tökéletesen felkészülve, jelentős tennivalónk van ezen a téren is, együtt a pénzügy- és a vámőrséggel. Ami a kérdés máósodik részét illeti, tartok tőle, hogy Magyarország egészen rövid idő múlva kábítószer-fogyasztó országgá válhat. Az előrejelzések erre utalnak.- A hatalom- és rendszerváltás tényei - a választások, az új parlament összehívása - elvezettek e az Önök esetében ahhoz, hogy kapcsolatot építsenek a volt ellenzéki, de már hatalmon lévő pártokkal?- Már a választások előtt is többször találkoztunk az akkor még ellenzéki pártokkal. Tárgyaltunk az MDF-fel, a két választás között pedig az SZDSZ vezetőivel. A megbeszélések folytatódnak, valamennyi parlamenti párt vezetőivel találkozni szeretnénk. Két témát tartok kiemelten fontosnak. Az egyik, hogy a parlament minél előbb tűzze napirendre a rendőrségről szóló törvényt, amelyet a korábbi Országgyűlés félretett. A másik: az átszervezés kérdése. Hiszen ez olyan időben zajlik, amikor rendszerváltás történik, új kormány alakul, új vezetője lesz a belügyi tárcának. Ilyen körülmények között egyértelmű viszonyokat szeretnénk, azt, hogy még csak a gyanúja se merüljön fel valamiféle politikai sandaságnak. A tét: a korszerű, önálló rendőrség megteremtése, a már említett önkormányzati rendőrség kialakításával.- Köszönöm a tájékoztatást. Király Ernő Az MDF új szolnoki elnöksége A Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezete hétfőn, április 23-án tartotta városi taggyűlését. A gyűlésen - a szervezeti szabályzatnak megfelelően - lemondott a régi elnökség, majd újat választottak. Az új, 12 tagú elnökség április 24-én tartotta első ülését, amelyen Pintér Lászlót választották a szolnoki szervezet elnökévé. Az elnökség tagjai a következők: Csala Sándor (város- és településpolitika), dr. Csoór György (jogi és igazgatási ügyek), dr. Erdei Gyula (agrárkapcsolatok, vallási, felekezeti kapcsolatok), dr. Gelléri Dezső (egészségügy), Juhász István (a városközeli községek szervezési ügyei), Kovács Gyula (választási ügyek, VT - összekötő), Lipták Sándor (információs-szervezési ügyek), Nagy Géza (vállalkozói kapcsolatok, szociálpolitika), Teleki József (ifjúsági szervezési ügyek). Tóth István (szervezési és propagandaügyek), Zolnai Sándorné (pénzügyek). Továbbra is tevékenykedik a környezetvédelmi csoport (vezetője dr. Pethö Mária) és a pedagógiai csoport (vezetője Staub István). Az elnökség mandátuma fél év időtartamra, illetve a helyhatósági választásokig érvényes. Függetlenítettirodavezetőmegválasztására - az anyagi lehetőségektől függően - később kerülhet sor. Elhalasztották a Kisgazdapárt nagy választmányi ülését Az MDF bizakodik "Eljött az ígéretek valóra váltásának ideje"
