Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-20 / 11. szám
1990. ÁPRILIS 20. 3 A FARMERGAZDASÁGOK SZÁMÁRA Felvételünk a japán KUBOTA-cég egyik 21 lóerős traktortípusát mutatja homlokrakodóval felszerelve. Fotó: N.Zs. Csúcstechnika négy keréken JÖNNEK A JAPÁN TRAKTOROK Élénk érdeklődés közepette rendezték meg tegnap Orosházán Japán legnagyobb traktorgyártó vállalatának termékbemutatóját. Az itt kiállított kiskategóriájú traktorokból még az idén mintegy 800-1000 darab behozatalát tervezi az osztrák vezérképviseleten keresztül a budapesti FUTURA BT Export- Import Vállalat. Mint az Garamvölgyi Gyulától, a FUTURA BT igazgatójától megtudtuk, a Független Kisgazda és Polgári Párt országos vezetőségének megbízására olyan gépeket szeremének behozni a hazai piacra, amelyek legjobban megfelelnek a kisgazdaságok igényeinek. Több nyugati cég gépeinek tanulmányozása után a japán KUBOTA-traktorok mellett döntöttek. Országosan három bemutatót tartanak azzal a céllal, hogy felmérjék a belföldi keresletet. A kiállított traktorok 25-30 százalékkal kerülnek többe ugyan, mint a szocialista gyártmányú társaik, de a magasabb vételár az üzemeltetési és a szervizelési költségekben feltétlenül megtérül. A csúcsminőséget képviselő három és négyhengeres Diesel-motorral szerelt, négykerékmeghajtású traktorok műszaki színvonalát jól bizonyítja, hogy a 19 lóerős típus üzemóránként csupán 0,9 liter gázolajat fogyaszt közepes terhelés mellett. A 14 lóerőstől az 50 lóerősig terjedő kínálatban egyaránt van mechanikus és hidrosztatikus hajtóművel rendelkező változat. A különféle munkagépekből is széles skálát vonultattak fel a kiállítók, a talajmarótól a műtrágyaszóróig. A traktorok a nemzetközi szabványoknak megfelelő munkagép-felfüggesztéssel vannak ellátva, ezáltal alkalmasak a belföldi gyártmányú talajművelő eszközök és célgépek üzemeltetésére is. A legkisebb, 14-19 lóerős, univerzális erőgépek ára 200 ezer és 300 ezer forint körül várható. Egy rögtönzött közvélemény-kutatás meggyőzött bennünket arról, hogy ez az ár mégsem drága a kisgazdáknak. Az eddig lezajlott debreceni és orosházi bemutató azt igazolta, hogy komoly kereslet nyilvánul meg a KUBOTA-cég termékei iránt. Az értékesítés megkezdésének azonban jelentős akadálya a jelenlegi hitel- és kamatpolitika. A gépek importját a nyár végén kezdik meg, de addig az egyéni gazdáknak a gépvásárláshoz preferált hitellehetőségeket kell teremteni, ehhez pedig kormányzati támogatásra van szükség. L.Z. PORNOGRÁF VAGY CSAK EROTIKUS? ELDÖNTI: A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM Új rendelet az üzletek működéséről Az árucsere-szabályok a magánkereskedésre is érvényesek A kereskedelmi miniszter új rendeletet hozott az üzletek működéséről. Alapvető változás a korábbiakhoz képest, hogy míg eddig külön jogszabály vonatkozott a magán, illetve az állami és szövetkezeti kereskedelemre, mostantól a szektorsemlegesség elve alapján a rendelkezések valamennyi kereskedelmi tevékenységet folytató cégre és személyre egységesen érvényesek. A rendelet számos könnyítést tartalmaz, így például eddig működési engedélyre volt szükség az üzletek nyitásához, ezután elegendő a szakigazgatási szervhez történő bejelentés. Továbbra is szükséges viszont egyes üzletkörökben a különféle hatóságok engedélye, így az élelmiszereket, vegyi árukat és gyógynövényeket értékesítő kereskedőknek és a vendéglátóknak a közegészségügyi- és járványügyi hatóság; a húst, tejterméket, takarmányt és élő állatot árusító üzleteknek az állategészségügyi hatóság hozzájárulását is kérniük kell. A rendelet több üzletkörre előírja a tűzvédelmi hatóság, illetve a rendőrhatóság engedélyét is. Annyiban viszont egyszerűsödött az engedélykérés, hogy a korábbi 100-nál több üzletkört tartalmazó listát a rendelet ötödére csökkentette. A kereskedelmi miniszter most hozott rendelete számos korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezett, illetve azokból csak a feltétlenül szükséges rendelkezéseket vette át. így például a szeszes ital forgalmazásához már nem kell külön engedély, ám az oktatási és egészségügyi, valamint gyermekintézmények 200 méteres körzetében tilos a kimért szeszes italok forgalmazása, a vendéglátóhelyeken alkoholtartalmú italokkal változatlanul nem szolgálhatnak ki 18 éven aluliakat, és tilos a szesz-árusítás a sportrendezvényeken is. Játékautomatát ezentúl a magánvállalkozók is működtethetnek üzletükben, ám a pénznyerő-automaták üzemeltetéséhez továbbra is a Kereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. Az áruk cseréjére lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint eddig, vagyis a vásárlástól számított nyolc napon belül - a fogyasztó kívánságára - a kereskedő minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni az árut, amennyiben azt még nem használták. Ez a rendelkezés korábban csak az állami és szövetkezeti kereskedelemre vonatkozott - igaz többnyire nem tartották be -, ezután a magánkereskedőkre is érvényes. Változatlanul nem cserélhetők ki a gyermekjátékok, az alsóruházati termékek, a kozmetikumok és az élelmiszerek. A rendelet szabályozza az erotikus- és szexuális áruk forgalmazását is. Ezeket a termékeket az alsó- és középfokú oktatási intézmények 200 méteres körzetében árusítani tilos. Ugyancsak nem megengedett e termékek kirakatban vagy közterületen való elhelyezése. A rendelet tiltja a pornográf termékek forgalmazását; de abban, hogy egy áru erotikus jellegű-e vagy pornográf, vita esetén a Művelődési Minisztérium független szakértői bizottsága dönt majd. Fogadalom a cseresznyefák alatt A napokban Nagykörűbe szólított a kötelesség: hallottam, hogy néhány ottani pedagógus, a falu sorsáért felelősséget érző emberek valamiféle "iskolareformot" akarnak. A hír tartalmi értékét - bevallom - kétkedéssel fogadtam, hiszen a magyar oktatáspolitika, az iskolaügy számos csodabogarát megéltem, - de jobbik énem mégis biztatott: az a tény, hogy egy-két Duna-parti nagy házban oly sok mindent kitaláltak az elmúlt évtizedekben a magyar ifjúság kárára, nem jelentheti azt, hogy a Tisza mellett ne tudnának okosat mondani. Sőt! A jelenlegi helyzet ugyanis azt is magában hordozza, hogy a sűrűn cserélődött legfelsőbb oktatáspolitikai hivatalnokok nem hallgatták meg, nem szívlelték meg a progresszív álláspontokat képviselő nevelők véleményét. Nagykörű nyugodt, csendes falu, legalábbis látszólag. Látszólag, mert hamar felsejlik, hogy kis országunk minden búja-baja benne van a hajdan volt világhírű Tisza-parti cseresznyések akár egyetlen fájában is. Jó lenne gondtalanul sétálni a virágzó fák fehér pompája alatt, de nem lehet, ezt mindenki érzi errefelé is. Akrónikásban a költői sor kísért:"... nem menekülhetsz, ez a hazád". A nagykörűiek jól tudják ezt, nem szenvelegnek, hanem cselekszenek. S milyen tudatosan: Pravda Julianna, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a több mint negyven év után újjáélesztett, az ősszel és a télen tartott népfőiskolának - faluszemináriumnak is mondják -, igen nagy sikere volt. A témakörök: a falu szövetkezeteinek lehetőségei; az önkormányzati!); cseresznyetermesztés. Mindez önmagáért beszél: arégi szervezeti és gazdálkodási hagyományokat elemző módon alkalmazva akarják megújítani. Hasonló elvek vezetik őket akkor is, amikor az iskolai oktatás céltudatosabbá tételére tesznek javaslatot. Nem "iskolareform" ez, mint ahogyan hozzám a hír eljutott, hanem inkább egy nagyon ésszerűen végrehajtott fakultáció, vagy ehhez hasonló. Elméleti alapjait Szirákf Sándor tanár úr dolgozta ki, illetve, ahogy mondja, egy régi modell mai körülményekhez való igazításáról van szó. Tudni kell, hogy 1907-ben alakult meg Nagykörűben az első mezőgazdasági ismétlőiskola, majd 1922-től állami gazdasági népiskolaként működött, 20 holdas tangazdasággal. Az akkori hat osztályt végzettek, és akik nem tanultak tovább, gazdasági iskolába mentek. Többé-kevésbé így volt ez a megye, az Alföld minden településén. A képzés formái ugyan változtak, de a tananyag témakörönkénti felosztása nagyjából azonos volt: hit és erkölcstan, közismereti tárgyak, gazdasági ismeretek, időszerű munkák. Több mint érdekes, hogy a hajdan világhírű nagykörűi cseresznyéskertek ekkortájt élték fénykorukat. A tiszazugi kertgazdálkodás hasonlóképpen, a Szolnok-szandai zöldségtermesztő kultúra is, a Jászság szőlészete-borászata, a tiszaháti diókultusz, a kiskunsági barack, - hosszan sorolhatnám. A föld, a fa csak az ember értő beavatkozásával ad jó termést. Nyilvánvaló, hogy az imént említett mezőgazdasági mikrokultúrákat értően gondozták, csak így válhattak magyar édeneké. A következtetés egyszerű: az értő emberek a családi hagyományokat a gazdasági iskolában tanultakkal egészítették ki. Ezekben az iskolákban ugyanis a fő gyakorlati tantárgyak szorosan a táj, a szűkebb haza termelési kultúrájához kötődtek. Ahol gyümölcsösök voltak, ott a legnagyobb hangsúllyal a faápolást tanították, a borvidéken a szőlészetet, a zöldségekben a paprika, paradicsom, stb. termesztést, ahol pedig a jószágtartás volt a legfőbb megélhetési forrás, ott ez állt a stúdiumok előterében. Olyan specializálódási folyamatokról van tehát szó, amelyek az adott táj, település termelési kultúráját és annak színvonalát kedvezően befolyásolták. Mindezeken kívül érdemes még tudni ezekről az ismétlő gazdasági iskolákról, hogy a lányok a csecsemőgondozáson kívül főzni, varrni tanultak, készültek anyai hivatásuk és feleségszerepük betöltésére. Sziráki Sándor tanár úr mai elgondolásának is ez nagyjából a lényege, rövidítve és nagyon egyszerűsítve. Felesége, az általános iskola igazgatója - és persze sokan mások a faluban - pedagógiai megfontolásból is támogatja a tervet, hiszen évtizedek óta nagy gond, s nemcsak Nagykörűben, hogy a nyolc általános iskolát vagy ennél kevesebbet végzett fiatalok, akik nem tanulnak tovább, elkallódnak a faluban, vagy elvándorolnak a Tisza partjáról. Ők azok a bizonyos kallódó kamaszok, akikről már annyi szó esett, de értük nagyon kevés történt. A nagykörűi pedagógusok az általános iskola utolsó osztályaihoz kötődve szeretnék megvalósítani elképzeléseiket, amelynek tulajdonképpen a gázdaképzés a lényege. Ezt így leírni nagyon egyszerű, a kivitelezés minden bizonnyal bonyolultabb lesz. Ahhoz, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák, nyilván sok harcot kell még megvívniuk, de elgondolásaik célszerűségét a kétszer kettő négy igazával tudják bizonyítani. De ez a fakultáció mégis felveti a jelenlegi általános iskolai rendszer esetleges módosítását, a helyi igényekhez való igazítását. Ez viszont már mindenképpen országos döntést igényel, hiszen egy adott iskolarendszer vezénylése nemzeti ügy. De akárhogyan is lesz a kivitelezés, csak mielőbb megvalósuljon, hogy értő, ifjú gazdái legyenek annak a kincsnek - tényleg a huszonnegyedik órában vagyunk, apáink már hamar "elmennek ősnek" -, amelyet a különböző mikrokultúrák jelentenek az ország egésze számára. Ha mond valamit - szerintem igen sokat jelent -, akkor leírom: egy sok-sok évtizeddel ezelőtti nagykörűi faiskola árjegyzéke több mint háromszázféle-fajta körtefát kínált a világnak. Almából még ennél is többfélét. Nem szabad hagyni. hogy apáink örökségéből, tehetségük gyümölcséből ami tehetetlenségünk miatt hírmondó se maradjon az utókor számára, mondják a nagykörűiek. Tiszta fogadalom ez a szépen virágzó, a szakértők - vagyis az ottani földművelők - szerint a jó termést ígérő cseresznyefák alatt. Tiszai Lajos Kézimunkázó asszonyok Nagykapuson Ki ne emlékezne azokra a kis kalotaszegi falvakra - a Királyhágó hátrahagyása után Kolozsvár felé utazva ahol a kapu előtt ülő asszonyok telek szélességben kínálják kézimunkáikat. Ezen települések közül leghíresebb Nagykapus, ahol a falu egész hosszában népművészeti remekek között visz az út. Az ügyes kezű nagykapusi asszonyok nemcsak házak előtt kínálják a portékáikat, hanem gyakran jönnek át magyarországi nagyvárosok tereire is, ahol hamar vevőre talál kézimunkájuk. /MTI fotó: Oláh Tibor/
