Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-20 / 11. szám

1990. ÁPRILIS 20. 3 A FARMERGAZDASÁGOK SZÁMÁRA Felvételünk a japán KUBOTA-cég egyik 21 lóerős traktortípusát mutatja homlokrakodóval felszerelve. Fotó: N.Zs. Csúcstechnika négy keréken JÖNNEK A JAPÁN TRAKTOROK Élénk érdeklődés közepette rendezték meg tegnap Oroshá­zán Japán legnagyobb traktor­gyártó vállalatának termékbe­mutatóját. Az itt kiállított kiska­tegóriájú traktorokból még az idén mintegy 800-1000 darab be­hozatalát tervezi az osztrák ve­zérképviseleten keresztül a bu­dapesti FUTURA BT Export- Import Vállalat. Mint az Garamvölgyi Gyulá­tól, a FUTURA BT igazgatójától megtudtuk, a Független Kisgaz­da és Polgári Párt országos veze­tőségének megbízására olyan gépeket szeremének behozni a hazai piacra, amelyek legjobban megfelelnek a kisgazdaságok igényeinek. Több nyugati cég gé­peinek tanulmányozása után a ja­pán KUBOTA-traktorok mellett döntöttek. Országosan három bemutatót tartanak azzal a céllal, hogy felmérjék a belföldi keres­letet. A kiállított traktorok 25-30 százalékkal kerülnek többe ugyan, mint a szocialista gyárt­mányú társaik, de a magasabb vételár az üzemeltetési és a szer­­vizelési költségekben feltétlenül megtérül. A csúcsminőséget kép­viselő három és négyhengeres Diesel-motorral szerelt, négyke­­rékmeghajtású traktorok műsza­ki színvonalát jól bizonyítja, hogy a 19 lóerős típus üzemórán­ként csupán 0,9 liter gázolajat fogyaszt közepes terhelés mel­lett. A 14 lóerőstől az 50 lóerősig terjedő kínálatban egyaránt van mechanikus és hidrosztatikus hajtóművel rendelkező változat. A különféle munkagépekből is széles skálát vonultattak fel a ki­állítók, a talajmarótól a műtrá­gyaszóróig. A traktorok a nem­zetközi szabványoknak megfele­lő munkagép-felfüggesztéssel vannak ellátva, ezáltal alkalma­sak a belföldi gyártmányú talaj­művelő eszközök és célgépek üzemeltetésére is. A legkisebb, 14-19 lóerős, univerzális erőgé­pek ára 200 ezer és 300 ezer fo­rint körül várható. Egy rögtön­zött közvélemény-kutatás meg­győzött bennünket arról, hogy ez az ár mégsem drága a kisgazdák­nak. Az eddig lezajlott debreceni és orosházi bemutató azt igazol­ta, hogy komoly kereslet nyilvá­nul meg a KUBOTA-cég termé­kei iránt. Az értékesítés megkez­désének azonban jelentős akadá­lya a jelenlegi hitel- és kamatpo­litika. A gépek importját a nyár végén kezdik meg, de addig az egyéni gazdáknak a gépvásárlás­hoz preferált hitellehetőségeket kell teremteni, ehhez pedig kor­mányzati támogatásra van szük­ség. L.Z. PORNOGRÁF VAGY CSAK EROTIKUS? ELDÖNTI: A MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM Új rendelet az üzletek működéséről Az árucsere-szabályok a magánkereskedésre is érvényesek A kereskedelmi miniszter új rendeletet hozott az üzletek mű­ködéséről. Alapvető változás a korábbiakhoz képest, hogy míg eddig külön jogszabály vonatko­zott a magán, illetve az állami és szövetkezeti kereskedelemre, mostantól a szektorsemlegesség elve alapján a rendelkezések va­lamennyi kereskedelmi tevé­kenységet folytató cégre és sze­mélyre egységesen érvényesek. A rendelet számos könnyítést tartalmaz, így például eddig mű­ködési engedélyre volt szükség az üzletek nyitásához, ezután elegendő a szakigazgatási szerv­hez történő bejelentés. Továbbra is szükséges viszont egyes üzlet­körökben a különféle hatóságok engedélye, így az élelmi­szereket, vegyi árukat és gyógy­növényeket értékesítő kereske­dőknek és a vendéglátóknak a közegészségügyi- és járvá­nyügyi hatóság; a húst, tejtermé­ket, takarmányt és élő állatot áru­sító üzleteknek az állategészség­ügyi hatóság hozzájárulását is kérniük kell. A rendelet több üz­letkörre előírja a tűzvédelmi ha­tóság, illetve a rendőrhatóság en­gedélyét is. Annyiban viszont egyszerűsödött az engedélyké­rés, hogy a korábbi 100-nál több üzletkört tartalmazó listát a ren­delet ötödére csökkentette. A kereskedelmi miniszter most hozott rendelete számos korábbi jogszabályt hatályon kí­vül helyezett, illetve azokból csak a feltétlenül szükséges ren­delkezéseket vette át. így például a szeszes ital forgalmazásához már nem kell külön engedély, ám az oktatási és egészségügyi, va­lamint gyermekintézmények 200 méteres körzetében tilos a kimért szeszes italok forgalma­zása, a vendéglátóhelyeken alko­holtartalmú italokkal változatla­nul nem szolgálhatnak ki 18 éven aluliakat, és tilos a szesz-árusítás a sportrendezvényeken is. Játék­automatát ezentúl a magánvál­lalkozók is működtethetnek üz­letükben, ám a pénznyerő-auto­maták üzemeltetéséhez továbbra is a Kereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. Az áruk cseréjére lényegében ugyanazok a szabályok vonat­koznak mint eddig, vagyis a vá­sárlástól számított nyolc napon belül - a fogyasztó kívánságára - a kereskedő minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni az árut, amennyiben azt még nem használták. Ez a rendelkezés ko­rábban csak az állami és szövet­kezeti kereskedelemre vonatko­zott - igaz többnyire nem tartot­ták be -, ezután a magánkereske­dőkre is érvényes. Változatlanul nem cserélhetők ki a gyermekjátékok, az alsóru­házati termékek, a kozmetiku­mok és az élelmiszerek. A rendelet szabályozza az ero­tikus- és szexuális áruk forgal­mazását is. Ezeket a termékeket az alsó- és középfokú oktatási intézmények 200 méteres körze­tében árusítani tilos. Ugyancsak nem megengedett e termékek ki­rakatban vagy közterületen való elhelyezése. A rendelet tiltja a pornográf termékek forgalmazá­sát; de abban, hogy egy áru ero­tikus jellegű-e vagy pornográf, vita esetén a Művelődési Minisz­térium független szakértői bi­zottsága dönt majd. Fogadalom a cseresznyefák alatt A napokban Nagykörűbe szólított a kötelesség: hallottam, hogy néhány ottani peda­gógus, a falu sorsáért felelősséget érző emberek valamiféle "iskolareformot" akarnak. A hír tartalmi értékét - bevallom - kétkedéssel fogadtam, hiszen a magyar oktatáspolitika, az iskolaügy számos cso­dabogarát megéltem, - de jobbik énem mégis biz­tatott: az a tény, hogy egy-két Duna-parti nagy házban oly sok mindent kitaláltak az elmúlt évtize­dekben a magyar ifjúság kárára, nem jelentheti azt, hogy a Tisza mellett ne tudnának okosat mondani. Sőt! A jelenlegi helyzet ugyanis azt is magában hordozza, hogy a sűrűn cserélődött legfelsőbb ok­tatáspolitikai hivatalnokok nem hallgatták meg, nem szívlelték meg a progresszív álláspontokat képviselő nevelők véleményét. Nagykörű nyugodt, csendes falu, legalábbis lát­szólag. Látszólag, mert hamar felsejlik, hogy kis országunk minden búja-baja benne van a hajdan volt világhírű Tisza-parti cseresznyések akár egyetlen fájában is. Jó lenne gondtalanul sétálni a virágzó fák fehér pompája alatt, de nem lehet, ezt mindenki érzi errefelé is. Akrónikásban a költői sor kísért:"... nem menekülhetsz, ez a hazád". A nagykörűiek jól tudják ezt, nem szenvelegnek, hanem cselekszenek. S milyen tudatosan: Pravda Julianna, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a több mint negyven év után újjáélesztett, az ősszel és a télen tartott népfőiskolának - faluszemi­náriumnak is mondják -, igen nagy sikere volt. A témakörök: a falu szövetkezeteinek lehetőségei; az önkormányzati!); cseresznyetermesztés. Mindez önmagáért beszél: arégi szervezeti és gazdálkodási hagyományokat elemző módon alkalmazva akar­ják megújítani. Hasonló elvek vezetik őket akkor is, amikor az iskolai oktatás céltudatosabbá tételére tesznek javaslatot. Nem "iskolareform" ez, mint ahogyan hozzám a hír eljutott, hanem inkább egy nagyon ésszerűen végrehajtott fakultáció, vagy eh­hez hasonló. Elméleti alapjait Szirákf Sándor tanár úr dolgozta ki, illetve, ahogy mondja, egy régi modell mai körülményekhez való igazításáról van szó. Tudni kell, hogy 1907-ben alakult meg Nagykö­rűben az első mezőgazdasági ismétlőiskola, majd 1922-től állami gazdasági népiskolaként műkö­dött, 20 holdas tangazdasággal. Az akkori hat osz­tályt végzettek, és akik nem tanultak tovább, gaz­dasági iskolába mentek. Többé-kevésbé így volt ez a megye, az Alföld minden településén. A képzés formái ugyan változtak, de a tananyag témakörön­kénti felosztása nagyjából azonos volt: hit és er­kölcstan, közismereti tárgyak, gazdasági ismere­tek, időszerű munkák. Több mint érdekes, hogy a hajdan világhírű nagykörűi cseresznyéskertek ekkortájt élték fény­korukat. A tiszazugi kertgazdálkodás hasonlókép­pen, a Szolnok-szandai zöldségtermesztő kultúra is, a Jászság szőlészete-borászata, a tiszaháti dió­kultusz, a kiskunsági barack, - hosszan sorolhat­nám. A föld, a fa csak az ember értő beavatkozásával ad jó termést. Nyilvánvaló, hogy az imént említett mezőgazdasági mikrokultúrákat értően gondozták, csak így válhattak magyar édeneké. A következte­tés egyszerű: az értő emberek a családi hagyomá­nyokat a gazdasági iskolában tanultakkal egészí­tették ki. Ezekben az iskolákban ugyanis a fő gya­korlati tantárgyak szorosan a táj, a szűkebb haza termelési kultúrájához kötődtek. Ahol gyü­mölcsösök voltak, ott a legnagyobb hangsúllyal a faápolást tanították, a borvidéken a szőlészetet, a zöldségekben a paprika, paradicsom, stb. termesz­tést, ahol pedig a jószágtartás volt a legfőbb meg­élhetési forrás, ott ez állt a stúdiumok előterében. Olyan specializálódási folyamatokról van tehát szó, amelyek az adott táj, település termelési kul­túráját és annak színvonalát kedvezően befolyásol­ták. Mindezeken kívül érdemes még tudni ezekről az ismétlő gazdasági iskolákról, hogy a lányok a csecsemőgondozáson kívül főzni, varrni tanultak, készültek anyai hivatásuk és feleségszerepük be­töltésére. Sziráki Sándor tanár úr mai elgondolásának is ez nagyjából a lényege, rövidítve és nagyon egysze­rűsítve. Felesége, az általános iskola igazgatója - és persze sokan mások a faluban - pedagógiai megfontolásból is támogatja a tervet, hiszen évti­zedek óta nagy gond, s nemcsak Nagykörűben, hogy a nyolc általános iskolát vagy ennél keveseb­bet végzett fiatalok, akik nem tanulnak tovább, elkallódnak a faluban, vagy elvándorolnak a Tisza partjáról. Ők azok a bizonyos kallódó kamaszok, akikről már annyi szó esett, de értük nagyon kevés történt. A nagykörűi pedagógusok az általános iskola utolsó osztályaihoz kötődve szeretnék megvalósí­tani elképzeléseiket, amelynek tulajdonképpen a gázdaképzés a lényege. Ezt így leírni nagyon egy­szerű, a kivitelezés minden bizonnyal bonyolul­tabb lesz. Ahhoz, hogy elképzeléseiket megvaló­síthassák, nyilván sok harcot kell még megvívniuk, de elgondolásaik célszerűségét a kétszer kettő négy igazával tudják bizonyítani. De ez a fakultáció mégis felveti a jelenlegi általános iskolai rendszer esetleges módosítását, a helyi igényekhez való iga­zítását. Ez viszont már mindenképpen országos döntést igényel, hiszen egy adott iskolarendszer vezénylése nemzeti ügy. De akárhogyan is lesz a kivitelezés, csak mielőbb megvalósuljon, hogy ér­tő, ifjú gazdái legyenek annak a kincsnek - tényleg a huszonnegyedik órában vagyunk, apáink már hamar "elmennek ősnek" -, amelyet a különböző mikrokultúrák jelentenek az ország egésze számára. Ha mond valamit - szerintem igen sokat jelent -, akkor leírom: egy sok-sok évtizeddel ezelőtti nagy­körűi faiskola árjegyzéke több mint három­­százféle-fajta körtefát kínált a világnak. Almából még ennél is többfélét. Nem szabad hagyni. hogy apáink örökségéből, tehetségük gyümölcséből ami tehetetlenségünk miatt hírmondó se maradjon az utókor számára, mondják a nagykörűiek. Tiszta fogadalom ez a szépen virágzó, a szakértők - vagyis az ottani földművelők - szerint a jó termést ígérő cseresznyefák alatt. Tiszai Lajos Kézimunkázó asszonyok Nagykapuson Ki ne emlékezne azokra a kis kalotaszegi falvakra - a Királyhágó hátrahagyása után Kolozsvár felé utazva ahol a kapu előtt ülő asszonyok telek szélességben kínálják kézimunkáikat. Ezen települések közül leghíresebb Nagykapus, ahol a falu egész hosszában népművészeti remekek között visz az út. Az ügyes kezű nagykapusi asszonyok nemcsak házak előtt kínálják a portékáikat, hanem gyakran jönnek át magyarországi nagyvárosok tereire is, ahol hamar vevőre talál kézi­munkájuk. /MTI fotó: Oláh Tibor/

Next

/
Thumbnails
Contents