Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)
1990-04-19 / 10. szám
1990. ÁPRILIS 19. Néplap 3 Ajándék a vevőknek Hús vét szombatján mindkét bolt: a 100-as ABC a Széchenyi lakótelepen és a Skála élelmiszer osztálya a szokásos egyórás nyitva tartás helyett öt óráig várta a vásárlókat, s minden órában más és más meglepetéssel kedveskedtek a vevőknek. Minden pénztárban elhelyeztek egy csörgő órát, s amikor megszólalt, az éppen akkor fizető vevő egy ajándékcsomagot kapott. A Skálában egységesen sonkás és csokoládés kosarat ajándékoztak, míg a 100-asban minden órában más-más csomagot. így déligyümölcs, sonka, zöldség, tojás kosár, süteményes tál, és 17 órakor egy karton dobozos sört nyert a szerencsés vásárló. Emellett mindkét boltban egyes élelmiszercikkekre 30-50 százalékos kedvezményt adtak, így a sonkára, csokoládéra, kenyérre, fügére, csirkemellre, salátára, stb. Különösen megható volt, mikor a 100-as ABC-ben a bolt vezetője egy régi törzsvásárlónak, egy nyolcvanéves néninek - aki többségében csak húsos csontot szokott vásárolni - egy élelmiszer csomagot adott át, amiben sonka, kalács, kenyér, déligyümölcs volt többek között. Az idős hölgy sírva köszönte meg a figyelmességet. Képünkön Kovács Lajos, a 100-as ABC vezetője átadja a süteményes tálat a boldog nyertesnek, Boda Györgynének.- nzs -DAMOKLÉSZ KARDJA ALATT A Vöröskereszt segít., de ki segít a Vöröskereszten? Gyerekkorom olvasmányaiból és történeteiből az maradt meg bennem, hogy a Vöröskereszt segít a bajba jutott embereken. Bevallom, akkor föl se vetődött bennem a kérdés: és ki segít a Vöröskereszten, ha maga a mozgalom jut bajba? Vállalkozni kell - erre az elhatározásra jutottak a Vöröskereszt Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkatársai. Elhatározásuk nem elsősorban egy divatos irányzat követése, hanem egyik módja a mozgalom fennmaradásának. Az idén ugyanis egy fillér működési költséget se kaDtak .Dr. Földy Dánielné, a megyei vezetőség titkára így fogalmaz:- Damoklész kardja itt lóg fölöttünk. Most kiderül majd, hogy a társadalom mennyire értékeli a segítő-tamogató tevékenységünket. Az idén ugyanis csak a bérünket fizetik ki. Ezen kívül minden egyes forintot nekünk kell előteremtenünk. A levelezés, a telefonálás, az irodák fűtésének, világításának, a rendezvényeink, vetélkedőink, véradás-szervezéseink költségeit. Mielőtt beszélgetni kezdtünk, szétnéztem a Vöröskereszt megyei vezetőségének Május 1 úti épületében. Az irodák egyben raktárhelyiségek is: zsákokban hatalmas ruhahegyek tornyosulnak.- Ez már a vállalkozás?- célzok a ruhákra.- Igen. A hátsó teremben már áruljuk is olcsón a holmikat. Import felnőtt és gyerek ruhák vannak benne, többnyire használtak, de akad közöttük új is. Mi ingyen kapjuk, és nagyon olcsón árusítjuk. Eladásukkal egyébként a városi vezetőségek is foglalkoznak. Persze 25 százalék áfát fizetünk minden egyes eladott darabért.- Mivel próbálkoznak még? Hogyan szereznek pénzt?- Van egy évünk arra, hogy megtaláljuk azokat a vállalkozási formákat, amelyek segítségével előteremthetjük a munkánkhoz szükséges forintokat. Különböző boltokat nyitunk a megyében. Kisújszálláson tervezünk egyet, Jászberényben pedig hamarosan vásárolhatnak is a vegyes kultúrcikk üzletünkben. Itt Vöröskeresztes kiadványoktól kezdve festményekig, kerámiákig, kegytárgyakig sok mindent árulunk olcsón, nagy választékban. Törökszentmiklóson pedig az áfész adományként felajánlotta, hogy átadja az egyik boltját. Az üzleti nyereséget az egészségvédelemre, véradás-szervezésre, segélyezésre stb. fordítjuk. Pillanatnyilag több céggel tárgyalunk, amelyek olcsón biztosítanának számunkra árut, hogy aztán azt, olcsón tudjuk majd eladni. A vállalkozáson kívül természetesen számítunk az emberek, a munkahelyek segítségére is. A "Rászorulók megsegítéséért" elnevezéssel szociális alapot hoztunk létre, amelyhez az egyének és a vállalatok egyaránt csatlakozhatnak. /A felajánlott összeg adóalapot csökkent. Befizetni az OTP megyei igazgatóságánál vezetett 820-2119 számú elkülönített számlára lehet./ Elsőként a szolnoki cukorgyár adott pénzt az alapba. A befolyt összegekből segélyt kapnak a rászorulók. A Vöröskereszt tehát most már csak úgy tud segíteni, ha bennünket is segítenek. A vállalkozás önmagában nem elég. Hiszen mi nem drága butikokat nyitunk, mert emberséges, segítő elveinket az üzleteinkben is érvényesítjük. így a nyereségünk igen csekély. A társadalom önkéntes segítségéről, az adományokról nem mondhatunk le.- Pénz híján nem kerülnek veszélybe a hagyományos vöröskeresztes tevékenységek: a véradások, a különböző egészségügyi vetélkedők szervezése?- Mivel, a vállalatok egyre kevesebb érdeklődést tanúsítanak, hogy a véradást jutalmazzák, próbálunk mi több elismerést adni. Most például tárgysorsjegyeket kapnak a véradók. A hagyományos csecsemőgondozási és elsősegélynyújtó vetélkedőket az idén is megszervezzük az iskolásoknak, de nem mindegyiket visszük el a megyei szintig. Az általános iskolások részére csak városi versenyek lesznek. Ennyire futja a pénzből.- A Vöröskereszt megyei szervezeteinél dolgozó tizenhét alkalmazott hogyan fogadta azt a tényt, hogy a megélhetésükhöz üzletelni - vagy mondjam szebben - vállalkozni kell?- Szerencsére nálunk olyan emberek dolgoznak, akik szeretnék megtalálni azokat a formákat, amelyekkel az új helyzetben tudunk segíteni. Persze egyre nehezebb, hiszen az adakozó, segítő kedv és lehetőség az utóbbi időben csökken a vállalatoknál is, az egyéneknél is. Mégis bizakodóak vagyunk, mert tudjuk, hogy szükség van a munkánkra, hiszen egyre többen élnek a létminimum alatt, és kerülnek olyan helyzetbe, hogy támogatást igényelnek. Az emberek szolidaritásérzése a nehezebb időkben is megmarad, legfeljebb kevesebbet tudnak adni. Az, hogy a Vörösker^zt létét nem az állami költségvetés biztosítja, hanem az emberek segíteni akarása, az csak Magyarországon újdonság. Hiszen a nyugati országokban már régóta természetes és megbecsült tevékenység az adakozás és a jótékony célú munka.- paulina -A pénz világa HOGYAN OLVASSUNK ÁRFOLYAMOT? Mostanában egyre több újságban lehet találkozni olyan rovattal, amelyben bizonyos értékpapírok árfolyamait publikálják. Miután a tájékoztatás effajta sokszínűsége magában hordozza a félreinformálás veszélyét is - s éppen a kialakulatlan szokások, szabályok miatt érezhet ilyet az érdeklődő olvasó -, nem árt kicsit részletesebben szólni az értékpapírok árfolyamairól, illetve azok értelmezéséről. Magyarországon - hasonlóan a nyugati példákhoz - alapvetően kétfajta értékpapírtípus honosodott meg, ezeket jegyzik a jelenlegi, nem hivatalos tőzsdén: a kötvény és a részvény. Először a kötvényekről ejtünk szót. Nemcsak azért, mert ezek a mai piacon hosszabb múltra tekintenek vissza, és így ismertebbek is, mint a részvények, hanem azért is, mert összehasonlíthatatlanul nagyobbb belőlük a forgalom. A kötvényeket klasszikus módon árfolyammal jegyzik, azaz a névérték meghatározott százalékában adják meg a vételárat. Roppant egyszerűnek tűnik a dolog: mondjuk, egy 10 ezer forint névértékű részvény 90 százalékos árfolyamon 9 ezer forintot ér, illetve (a vásárlónak) annyiba kerül. (Ehhez jöhetnek még természetesen a bank-, illetve ügynöki költségek, adott esetben a tőzsdei díjak, stb. Természetes, ennél azért kissé bonyolultabb a dolog. A magyar piacon a kötvényeket ún. bruttó árfolyamon jegyzik, szemben a külföldön gyakoribb nettó (tiszta) árfolyamjegyzési gyakorlattal. Ez utóbbi lényege, hogy a kötvény árfolyama nem tartalmazza az időarányos (felhalmozódott) kamatot, hanem azt utólag adják hozzá a vételárhoz. Egy példán érzékeltetve: ha egy 14 százalékos nominálkamatú angol kötvényt 100 százalékon jegyeznek, s a legutóbbi kamatfizetés éppen fél évvel korábban volt, akkor az időarányos kamat 7 százalék. A kötvényekért fizetendő ellenérték tehát 100+7 százalék, 107 százalék lesz, A magyar árfolyamjegyzési gyakorlatban egyelőre még mind a bankok, mind a kísérleti tőzsde így, vagyis 107 százalékon tartja nyilván a kötvényt. Az általunk alkalmazott gyakorlatban a probléma, hogy a kötvény árfolyama önmagában nem ad elégséges információt annak valóságos piaci értékéről. Hogy ezt megkaphassuk, két dolgot kell még feltétlenül ismernünk. Az egyik, hogy mikor volt a legutóbbi esedékesség, a másik, hogy mennyi a kötvény nominálkamata, azaz mennyi a kupon. Az utolsó esedékesség óta eltelt időszakra jutó időarányos kamatot le kell vonnunk a bruttó árfolyamból, s így kaphatjuk meg a Kötvények és részvények Különbözik a magyar és a nemzetközi gyakorlat A hazai tájékoztatás hiánya kötvény tényleges piaci helyét, helyzetét tükröző árfolyamot. Meg kell jegyeznünk, hogy ma már számos sajtótermék külön feltünteti a nettó árfolyamot, néhol ezt tiszta vagy tisztított árfolyamként jelölve meg. A kötvények értékelésénél több tényezőt kell figyelembe venni. A különböző kötvényeknek eltérő a végleges lejárati időpontjuk. Emelkedő kamatlábak mellett természetes, hogy mindenki a "rövidebb" (hamarabb lejáró) kötvényeket keresi. Ugyanakkor éppen a magyar kötvények sajátossága miatt (ugyanis nálunk a kötvények többsége több részben fizeti vissza a tőkét) nem elégséges pusztán a lejárati időpontot ismernünk. Ha biztosak akarunk lenni befektetési döntésünk helyességében, tisztában kell lennünk a törlesztési ütemezéssel is. Ezt a legtöbb kiadvány nem tartalmazza, így a befektető jobbára magára van utalva. Pedig fontosságának bizonyítására elegendő egyetlen példa. Ha két kötvény végső lejárati időpontja (mondjuk, 1993. június l.)ésnominálkamatlába megegyezik, ám az egyik a lejárati időpontban egy összegben törleszt, a másik viszont évente négy egyenlő részletben, könnyen kiválaszthatjuk a másodikat, mint rövidebb átlagos futamidővel rendelkezőt. Érdemes még megjegyeznünk, hogy a fentebbi árfolyam mindig az adott időpontbeli névértékre, azaz a törlesztésekkel csökkentett értékre, vagy ahogy leggyakrabban használatos: a nettó értékre vonatkozik. (Világos, hogy a már visszatörlesztett tőkerész után semmilyen jövedelmet nem kérhetünk.) Összefoglalva tehát: feltétlenül érdemes figyelnünk a kötvény nominálkamatlábára, a kamatfizetés illetve a tőketörlesztés esedékességére, az aktuális nettó értékre, s csak ezek alapján alkothatunk reális ítéletet az árfolyamról. A részvényekről jóval kevesebb információt kaphatunk az újságokból. Magyarországon a részvényeket szintén százalékos árfolyamon jegyzik, és ez a részvény névértékére vonatkozik. Különösen fontos lenne tudni persze, hogy milyen címletekről van szó. Ez azonban, sajnos, nem mindig derül ki a tájékoztatókból. Igazán lényeges információkat a részvényekről nem tudunk az árfolyamlapokból, az árfolyam-tájékoztatásból szerezni, hacsak nem az ártrendek alakulásából akarunk következtetésekre jutni. Ám miután Magyarországon még nincs a részvénypiacnak likviditása, így trendek sem alakulhattak ki, erről nem érdemes szólni. Fontos viszont a vállalat mindenkori helyzetét értékelő, a gazdálkodására vonatkozó lényeges adatokat elemző tájékoztatás. Remélhetőleg rövidesen ez is mindennapos lesz. K.Cs. AZ IDEÁL BELELÁT A PÉNZTÁRCÁNKBA? Leárazva is megéri Az Ideál Kereskedelmi Vállalat boltjai előtt elhaladva, az ember hol itt, hol ott kapja fel a fejét. Mert hol az egyik üzletben, hol a másikban van kedvezményes áru ínálat, egynapos leárazás, régiért újat csereakció. Mostanában szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamelyik boltjukban kedvezményesen ne lehessen vásárolni. Ennyire gazdag az Ideál? Ennyire szegények vagyunk mi, vevők? Pálmai László, a vállalat igazgatója sem egyiket, se másikat nem cáfolja.- Háromféle leértékelést alkalmazunk. Van úgy, hogy szezonhoz kötött cikkeket adunk olcsóbban. Januárban például ez történt a csizmákkal. Ilyen gazdagok vagyunk? Ha nem kelnek el a csizmák, akkor őszig, télig ‘ foglalták volna a helyet, és egyszerűen ráfizettünk volna.- Tehát önöket is egyfajta kényszer viszi rá a kedvezmények adására?- Azt azért el kell mondanom, hogy a kedvezményes áru nem olyan, amelyik évek óta itt van a boltban, vagy a raktárban és senkinek sem kell. Hiszen megfigyelhetik, hogy másutt, más boltban ugyanezeket a termékeket rendes áron lehet kapni. Előfordul az is, hogy egy-egy régi kereskedelmi partnerünknek*’ készlete van valamiből, és nem ákarja a helyet foglalni vele, tehát eleve leértékelve bocsátja a rendelkezésünkre. Ezeket nyilván mi is leértékelve tesszük ki a boltjainkban. Mostanában pedig azért is látni több kedvezményes akciót, mert a vállalat az idén 30 éves, és a születésnapot több leárazással, rendezvénnyel ünnepeljük.- Megéri ez Önöknek?- Tavaly 31 millió forintot adtunk így vissza a lakosságnak. A kedvezményes akciók nagyobb forgalmat hoznak, és ez már megéri. Célunk, hogy a vevő, aki ma olcsóbban vett nálunk egy cipőt, máskor is, rendes áron is a mi boltjainkban vásároljon. Tavaly egyébként 3 milliárd forintot forgalmazott vállalatunk, és ebben a forgalomban a kedvezményes akcióknak is szerepe volt. Véleményem szerint a megszokott téli és nyári vásár elveszítette már a jelentőségét, és a vásárlók figyelme a kisebb akciók felé fordult. Nagy sikere van például az egy napig tartó leárazásoknak. - Hallottam már olyanról, hogy valaki csak a lengyel piacon vásárol ruhákat. Elképzelhető, hogy van, aki csak leárazáskor megy be a boltokba. Ilyen szegények vagyunk, mi vevők?- Vannak tehetős emberek, akik gondolkodás nélkül meg tudják venni a többezer forintos cipőket is. De nem ez a jellemző. Inkább az, hogy kedvelik, sőt várják a leárazásokat. Ilyenkor sokkal nagyobb a forgalom az üzletekben. Egyébként egy-egy akció ötlete sokszor a boltokból származik. Az eladókat is idegesíti, ha nincs forgalom. Ilyenkor próbálunk kitalálni valamit: boltköltöztetés, kedvezményes akciók. A cél, hogy vásárlásra ösztönözzünk.-pé-
