Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-10 / 59. szám
4 Néplap 1990. MÁRCIUS 10. Molnár István Magyar Demokrata Fórum Dr. Sári László Hazafias Választási Koalíció Molnár István 48 éves, tősgyökeres tiszaföldvári, református vallású gazdálkodó családból származik. Ez politikai bélyegnek számított, ami igen sokszor megkeserítette az életét. Nem veszik fel az egyetemre, az Állattenyésztési és Egészségügyi Felsőfokú Technikum után a helybeli téeszben az állattenyésztésben helyezkedik el. A téeszegyesítés után az új téeszvezetőséggel való sorozatos szakmai nézeteltérések politikai nézeteltérésekbe csaptak át, és mint megbélyegzettnek, neki kellett távoznia. Cibakházán helyezkedik el, majd 1976-ban kerül a HSZV-hez (később Taurina Szarvasmarhatenyésztők Közös Vállalata) szaktanácsadónak. Közben sikerült bejutnia, és elvégeznie 1977-ben az Állattenyésztési Főiskolát Kaposváron. Felesége tanár, két gyermekük van. 1984-ben az állam engedélyezte magánszemélyeknek szeszfőzde létesítését. Úgy döntött a család, hogy a háztáji állatállományukat eladva és kölcsön segítségével "visszavásárolják" a szüleitől államosított szeszfőzdét. így kisiparos lett, majd megválasztották KIOSZ- elnöknek.- A Tiszaföldváron alakuló MDF alapító tagja voltam. Hogy miért? Az MDF volt Magyarországon az a szervezet, majd párt, mely elsőként lépett fel nyilvánosan, magát törvényesnek tartó ellenzéki mozgalomként és törvényességét a hatalommal is elismertette. Az MDF elhatárolja magát a kommunista, illetve a szocializmus építését célzó ideológiáktól, azok követőitől, akik a 43 év alatt tönkretették az országot gazdaságilag, erkölcsileg, szellemileg, egészségileg.- Mit emelne ki a párt programjából? v- Az MDF kezdettől fogva olyan programot dolgozott ki, mely képes ezt a forradalmat véráldozat nélkül győzelemre vinni. Az MDF az önkormányzat, egyéni és családi vállalkozások, a tulajdonjog híve. Olyan törvényt kell alkotni, hogy a föld kerüljön vissza a jogos tulajdonosához és ahhoz, aki gazdálkodni tud rajta, és ne azokhoz, akik a nagy prémiumokból, meg nem érdemelt magas jövedelmekből meg tudják vásárolni. Cél a tisztességes nyugdíj, színvonalas betegellátás, a család védelme, az anyaság tekintélye és mint hivatás elismerése.- Miként képzeli el a változások keresztülvitelét?- A demokratikus függetlenséget lépésről lépésre, meggondoltan (a kísérletezésekből már elég volt) minden hangzatos reklámozás, nosztalgiázás és egyéb ígérgetések nélkül kell elérni. A magyar nép már eleget szenvedett a radikális intézkedések miatt, nem leszámolni, hanem elszámoltatni kell. A korrupt, felelőtlen vezetők a törvény és a nemzet előtt feleljenek tetteikért.- Egyénileg miért küzdene mint képviselő?- A telefonhálózat bővítéséért, munkahelyteremtésért, az egyéni vállalkozók, gazdálkodók támogatásáért. Fontosnak tartom az idegenforgalom fejlesztését, a közellátás javítását a Tiszazug alsó térségében is. A nyugdíjak számára biztosítani kell az értékállóságot. Kívánatos a helyi lakosság bevonása a környezetvédelembe. Mindent meg kell tenni azért, hogy a család alkalmassá váljon az alapvető életszervező funkciók ellátására. Az iskolák megfelelő anyagi támogatását szorgalmazom. Az ifjúság számára még több lehetőséget kell biztosítani a sportolásra, a versenyzésre, a megmérettetésre. Aztán vissza kell állítani a kisipar jogi és erkölcsi becsületét. Szeretem a hivatásom, amiről lemondani nem akarok. Nem politikusi babérokra vágyom, de úgy érzem, szükség van arra, hogy felemeljem szavam az igazságtalanságok ellén, és képviseljem az e területen élő embereket. Van elszántságom és hitem arra, hogy választóimmal öszszefogva ez a hátrányos helyzetű terület visszanyerje régi rangját, becsületét, és hozzájáruljon hazánk felvirágoztatásához. Sári László 1944-ben született Kunszentmártonban. Hatan voltak testvérek, édesapja napszámosként kereste kenyerét. Mezőgazdasági technikumban érettségizett, majd Debrecenben elvégezte az agrártudományi egyetemet. 1966-tól Kunszentmártonban az állami gazdaságban, Tiszakürtön, azután pedig a Körösmenti Tsz-ben dolgozott. Innen 1982-ben a megyei pártbizottság utasítására mozdították el. Szarvason talált munkát az Öntözési Kutató Intézetben. Korábban már doktorált, majd a mezőgazdasági tudomány kandidátusa címet is megszerezte. Néhány hét óta ennek a szarvasi intézetnek az igazgatója. Nős, három gyermekük van, felesége a kunszentmártoni városi tanács anyakönyvvezetője. Dr. Sári László olymódon lett képviselőjelölt, hogy novemberben Kunszentmártonban és környékén közvéleménykutatást végeztek arról, milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni a jelölteknek, és mindehhez neveket is kértek. A válaszadók nagy többsége mellette voksolt, így lett a Hazafias Választási Koalíció jelöltje. Programjában szól arról, hogy a környékre jellemző paraszti munka nem más, mint egy életmód, amely szorgalmat, egyenes jellemet, kitartást igényel. Aki ezt a tevékenységet vállalja, szó szerint holtig tanulja a leckét. Ezt tette, teszi ő is, hiszen a kutatáson kívül oktat is, sőt tizenhat évig a mezőgazdaságban, a gyakorlatban dolgozott. Tisztában van vele, hogy a térség és az ott élők problémáinak sarkalatos pontja a föld, ami a véleménye szerint semmivel sem pótolható, legjelentősebb erőforrás. A földkérdés rendezése egyrészt anyagi probléma, másrészt a vidéken élők érzelmére ható tényező. Ezért ennek a megoldása a földdel kapcsolatban lévők számára úgymond létkérdés is. Szerinte a megoldás egyetlen ésszerű módja a közvetlen érdekeltség és lelkiismeretes munkavégzés, amely a tulajdonjog egyértelmű rendezésével érhető el. Az önálló emberre kell építeni, aki nemcsak működtetője, de gazdája is lesz az általa kezelt javaknak. Aki szakértelmét, kitartó szorgalmát a piac törvényei szerint teszi egész élete során mérlegre, és nem a bürokrácia, bírálja el munkájának eredményét. Olyanok kezébe kell adni a földet, akik akarnak, és tudnak is azzal bánni, valamint a megélhetésük forrásaként is tekinthető. Hogy milyen formában történjék a gazdálkodás, azt rá kell bízni az ott élő emberre, s nem szabad "felülről" dönteni. Hozzátéve: biztosítani szükséges a gazdálkodás feltételeit. Kamatmentes hitelek, vagy kedvezményes kölcsönök kellenek, és lényegesen alacsonyabb adó. Azután megfelelő gépek, valamint természetkímélő növényvédőszerek. Nagyon fontos a bürokráciamentes kereskedelem, a közvetítők nélküli értékesítés. Szintén szükséges a gazdaképzés, az életszerű agrárkutatás. Dr. Sári László kiemelt fontosságot tulajdonít a családnak. Vallja: egy társadalom egészsége, fejlődése mindig a legkisebb egységtől, a családtól függ. Egy ember jelleme alapvetően ott alakul ki. Ez némileg változik az élete során, azonban attól lényegesen nem tér el, ami a családi környezetben kialakult. A zavartalanabb otthoni nevelés érdekében szerinte a családoknak olyan anyagi, megélhetési lehetőséget kell biztosítani, hogy az anya minél hosszabb ideig otthon maradhasson a gyerekkel. Elképzelései között a falu a harmadik fontos témakör, hiszen a falusi életkörülmények lényeges javításra szorulnak. Azért küzd, hogy ne legyen az ott élő ember a társdalom másodlagos állampolgára: ne fizessen többet a vízért, a villanyért pusztán azért, mert falun él. Éppen ezért az önkormányzat kiterjesztése elkerülhetetlen : magyarul mindenhol helyben döntsenek az emberek arról, amit szeretnének. Dr. Sári László az alaposabb megismerés érdekében tisztelettel várja az érdeklődőket választási jelölőgyűlésére, amely helye március 13-án este hat órakor a kunszentmártoni művelődési ház lesz. MAGÁNSZEMÉLYEK, vállalkozók, gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek FIGYELEM! PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat /Szolnok, Kossuth tér 1./ meghirdeti 5 éves időtartamú üzemeltetésre az alábbi egységeit. 1990. április 1-jétől kezdődően: Jászberény, Kossuth u. 93. szám alatti Kulacs Vendéglőt Szolnok, Jászkürt u. 1. szám alatti Pelikán fagylaltozót 1990. április 10-től kezdődően: Tiszafüred, Lenin u. 4. szám alatti Vadász Vendéglő és Szállodát 1990. április 15-től kezdődően: Szolnok, Sebestyén krt. 2. szám alatti Bástya Éttermet 1990. április 21-től kezdődően: Szolnok, Magyar u. 1. szám alatti Árkád Eszpresszót 1990. május 1-jétől kezdődően: Jászberényi piaci pavilonbüfét Jászberényi strandfürdő területén lévő büfét Az üzlet adatairól, az üzemeltetés és a pályázatok feltételeiről az érdeklődőknek írásban adunk tájékoztatást, melyet 1990. március 13-tól vehetnek át a vállalat igazgatási osztályán. Kivétel az Árkád Eszpresszó, melyről április 2-től adunk tájékoztatást. A pályázatot két példányban és személyesen kell benyújtani, legkésőbb 1990. március 22-ig, kivétel az Árkád Eszpresszó, melyre 1990. április 10-ig, az igazgatási osztályon. A vállalat egynél több pályázó esetén közjegyző részvételével versenytárgyalást tart. Versenytárgyalás helye: Szolnok, Jászkürt u. 1. Hotel Pelikán különterem Versenytárgyalás ideje: 1990. március 26. de. 10 óra * 4082/ 1* _______________) Torkos György Agrárszövetség A Cserkeszőlőn élő egyéni gazdálkodó eredeti szakmája mezőgazdasági gépészüzemmémök és műszaki tanár. Anyagi okok miatt döntött úgy, hogy zöldség- és virágkertészetből fog megélni. Torkos György szerint az Agrárszövetség nem konzerválni akarja a termelőszövetkezeteket, hanem korszerű és valódi szövetséget, illetve szövetkezeteket alakítani a vállalkozók szövetségéből. A szövetkezetekbe persze nem kötelező belépni, a vállalkozók gazdálkodjanak egyénileg is. Elképzelésük szerint a földet nem az 1947-es tulajdonviszonyok szerint kell elosztani, hanem a jelenlegi helyzetből kiindulva. Az emberek többségétől elvették a föld használati jogát, de a tulajdonjogot nem mindenkitől. Akik meg akarják művelni a földjüket, azok természetesen kapják vissza, vagy vehessenek, ha nincs földjük. Azoktól viszont, akik tulajdonosok, de nem akarják művelni a földet, vagy spekulálni szándékoznak vele /pl. bérbeadni/, váltsák meg, fizessék ki a valós értékét. A föld értékének egyik felét nemzeti földrehabilitációs alapból fizessék ki, a másik felét pedig az fizesse, aki a földet műveli, de nincs és nem is volt a tulajdonában. így földhöz juthat az is, akinek most nincs földtulajdona. A téeszek átalakulását úgy tervezi az Agrárszövetség, hogy az ott dolgozók az eszközök, gépek, épületek stb. résztulajdonosaivá válnak, és közösen használják azokat. Az Agrárszövetség a vidéki emberek szövetségének tartja magát. Úgy szeretné alakítani az itt élők sorsát, hogy ezután ne legyenek másodrangú állampolgárok. Ők is jussanak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amelyek ma csak a városiaknak adatnak meg. Legyen megfelelő úthálózat, telefon, vezetékes gáz, jól ellátott üzlet a falvakban is. Az Agrárszövetség kulturált országot, szép, virágzó falvakat, kiegyensúlyozott embereket szeretne. Külön hangsúlyt fektet a kultúrára, a szórakozási igények kielégítésére, hogy ne csak a kocsmában lehessen eltölteni az időt. A jelenlegi helyzetről az a véleményük, hogy nem az árak magasak, hanem a bérek elviselhetetlenül alacsonyak, ezért minden drága, szinte megfizethetetlen. Olyan szintre kell emelni a béreket, hogy az emberek megéljenek belőle. Nemcsak a nyugdíjasokról és a kiskeresetűekről van szó. Módos embereket szeretnének vidékre is, hiszen a jövendő helyi önkormányzat alulról építkezik majd, és egy település anyagi lehetőségeit meghatározza az is, hogy szegény vagy jómódú emberek laknak ott. Az Agrárszövetség szeretné elérni, hogy a parasztság legyen a legsikeresebb és a legnagyobb vállalkozói réteg. Nagy gondnak tartják, hogy az értelmiségieket nem fizetik meg. El kell érni, hogy a szakmájukból meg tudjanak élni. Az értelmiség megbecsülését fontosnak tartják ahhoz, hogy a jelenlegi oktatási rendszerünk változzék. Többszektorú iskolarendszert képzelnek el; a magán, állami és egyházi forma egymás mellett élését. El kell érni a tanszabadság technikai feltételeinek megteremtését, megalapozni a szülői és diákönkormányzat rendszerét. Torkos György választókerületében ugyanazok a problémák jelentkeznek, amelyek országos szinten is: nyomasztó a falvak elmaradottsága, hiányzik az infrastruktúra, nincs telefon, művelődési lehetőségek. A kunszentmártoni üzemekben dolgozók pedig a munkanélküliségtől félnek. Az emberek elkeseredettek, ugyanakkor bizakodás is van bennük az eljövendő rendszerrel szemben. Nagy gond, hogy a környezetvédelem ennyire háttérbe szorult. Fontos lenne, hogy ne mérgezzük önmagunkat, de ez egyelőre nagyon nehezen megvalósítható. A mezőgazdaságban ugyanis erős mérgeket, nagyhatású szereket használnak, mert környezetkímélő vegyszerekkel a kereskedelem alig rendelkezik.
