Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-31 / 70. szám (76. szám)
Magazin A tanácsok az átmenetben A tisztségviselők búcsúzni készülnek Beszélgetés Mohácsi Ottóval, a megyei tanács elnökével Nyilvánv aló, hogy az új hatalom saját felfogása és igényei szerint fogja alakítani végrehajtó szervezeteinek struktúráját és apparátusát. Hogyan? Ma még természetesen e kérdésben csak találgatni lehet. Az mindenesetre nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a változás folyamata az adminisztrációt sem hagyja érintetlenül. Tudják ezt tanácsi berkekben is. Hogy élik át a tanácsok az átmeneti időszakot? Erről beszélgettünk Mohácsi Ottóval, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei T anács elnökével.- Vágjunk a dolgok közepébe! A változásokmilyen hatással vannak a tanácsi dolgozók hangulatára?- Az igazat megvallva a dolgozók hangulata meglehetősen rossz, ideges, feszült. Régóta foglalkoztatja őket az, hogy mi lesz, hogy lesz. Folynak a találgatások, terjednek a pletykák. Mi próbáljuk magyarázni az embereknek, hogy a rendszer megváltozik, de közigazgatásra minden hatalomnak szüksége van, a jó szakembereket nem lehet nélkülözni - építészek, jogászok, egészségügyi szakemberek, stb. - mindig kellenek. Meg kell mondani őszintén, a kedélyeket nem sikerül teljesen lecsillapítani. A múltbéli tapasztalatok, idősebbek körében a "B-listázás" emlékei még élnek. A választott tisztségviselők - akiknek posztja politikai jellegűnek is nevezhető - tisztában vannak azzal, hogy az új ciklusban nagy valószínűséggel már nem fognak rájuk számítani. Úgynevezett "menekülést" nem tapasztalunk, de tudunk arról, hogy többen már elkezdtek "tájékozódni". Az sem hallgatható el, hogy egyes esetekben "íróasztalféltés" is tapasztalható. Az anyagi kötődés sem mellékes, hiszen a tanácsi dolgozók fizetése tisztességes, néha magasabb, mintha az illető a szakmájában más intézményben vagy üzemben dolgozna. Természetesen előfordul ennek az ellenkezője is.- A rossz hangulat és a bizonytalanság nyilván hatással van a munkára.- Az államigazgatás működik, de tagadhatatlan, hogy a bizonytalanság lelassította a munkát. Előfordul időhúzás, az ügyek tologatása, a döntés elodázása, a kockázat kikerülése, "döntsön majd az új főnök" jelszóval. A felsőbb szervek magatartásában ugyanez tapasztalható - ez is kedvezőtlen hatással van a munkára. Felfogásom szerint a helyhatósági választásokig mindenképpen meg kell őrizni a stabilitást, hiszen rendkívül fontos kérdéseket kell még addig megoldani.- A helyhatósági választásokig milyen teendők várnak a tanácsokra?- Vannak ügyek, amelyek testületi döntést igényelnek, tehát ezeket elő kell készíteni, az állásfoglalást kialakítani. Nagy feladatokat rónak a tanácsokra a helyhatósági választások. Biztosítani kell a lebonyolítás tárgyi, technikai, személyi feltételeit. Az élet folyamatában millió napi döntést kell hozni, hogy a lakosság ne érezzen törést, hiányokat. Arra gondolok, hogy a hivataloknak, iskoláknak, egészségügyi intézményeknek és másoknak folyamatosan működniük kell. A lakosság ügyes-bajos dolgait is kezelni szükséges. Ezenkívül van egy csomó szolgáltatóvállalat, ahol szintén sok irányítási feladat adódik. Ilyen például a vízszolgáltatás, a temetkezés - de számtalan egyéb példát is lehetne említeni. Hogy számokkal is illusztráljam a helyhatósági választásokig tartó időszak munkáját: nagyjából egy negyedév alatt 150 ezer üggyel kell még foglalkozniuk a tanácsoknak.- Megvan ehhez a lakosság és a politikai erők bizalma a tanácsok iránt?- A tanácsok és az apparátus tekintélye a közigazgatási körzetekben nyilván az eddig végzett munkáján alapszik. Az tapasztalható, hogy a tanácsok többsége búja ezt a bizalmat. Igaz, az utóbbi időben az államigazgatást is bőven érték búálatok. Kétségtelen, hogy a kritikák egy része jogos, de érzékelhető az is, hogy az életkörülmények nehezedéséből adódó feszültség több esetben a tanácsoknál csapódik le. Rontotta a tekintélyt, hogy korábban több olyan intézkedést ráerőltettek a tanácsokra, amely a lakosságból ellenérzéseket váltott ki. Ilyen« volt pl. a teho, de más példát is lehetne említeni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi időszakban sok jogos igényt sem lehetett kielégíteni a szűkös anyagi helyzet miatt - a lakossági kapcsolat terén ez is kedvezőtlen hatású volt. Ennek ellenére biztos, hogy a helyhatósági választásokig adódó feladatokat * a tanácsok megfelelően megoldják.- A végrehajtó mechanizmus és apparátus a hatalomtól függ, de önálló életet is él, gyorsíthat vagy gátolhat folyamatokat. Véleménye szerint a tanácsok milyen magatartást tanúsítottak az átalakulás menetében?- Egyetértek azzal, hogy a közigazgatás lassíthatja, béníthatja a folyamatokat. Úgy értékelem, hogy a tanácsok felismerték a politikai, társadalmi változásokat, és azokat természetesnek, szükségesnek tartották. A változások és az azokból fakadó igények elől nem zárkóztak el. Nem tartották eretnek dolognak, hogy létrejöttek a pártok, politikai szervezetek. A tanácsok keresték velük az egüttműködést és biztosították elhelyezésüket is. Azt is-meg kell azonban mondani, hogy ez nem minden esetben volt általános, egyes helyeken adódtak konfliktusok, sőt, még mindig vannak, pl. az utcanevek, szobrok kérdésében.- A külső szemlélő számára úgy tűnik, a politikai, társadalmi változások nem sok hatással voltak a közigazgatás belső, néha elnehezült mechanizmusára.- Lehet, hogy kívüúől kevés változás látható, de belülről más a helyzet. Komoly szervezeti és egyéb változások történtek, mégpedig az önkormányzat irányában - pl. a kétszintű irányítás bevezeté' se, a kisvárosi modell kialakítása, jogkörök leadása, az átfedések csökkentése. És talán az utóbbi időben udvariasabbak, türelmesebbek, megértőbbek a tanácsi dolgozók. Kétségtelen tény azonban, hogy merev rendszer a tanács, sok régi, rossz beidegződést éltet ma is. A mechanizmusban is és egyes munkatársakban is fellelhetők hibák. A tanácsok önállósága emellett mindig hiányos volt. Régebben pártúányítás alatt dolgozott, feladatot kapott, de a gazdasági alapok hiányoztak. A pártirányítás megszűnt, de az önállóság anyagi hiánya változatlanul megmaradt. Nincs közigazgatási bíróság, ezért egyes ügyintézők hatalmi pozícióban érezhetik magukat. Az ilyen magatartás visszatetszést vált ki a lakosságból.- Említette, hogy a választott tisztségviselők köre feltehetően nagymértékben kicserélődik. Hogyan gondolkodik önmagáról?- 58. évembe lépek a nyáron, már csak pusztán életkorom miatt sem gondolok arra, hogy tovább csinálhatom. A helyhatósági választásokig gondolkodom tisztségemben. Bízom abban, hogy addigra tisztázódik a jövőm, a főhatóság ígérete szerint ebben a témában elbeszélgetésre kerül sor. Eredetileg bankszakember vagyok, de a szakmát már régóta nem gyakorolom. Mindenesetre nem akarok a terhére lenni senkinek - ha ilyen helyzet állna elő, a visszavonulást tartom megoldásnak.- Az államigazgatás jövőjéről ma még csak találgatni lehet. Ön milyen jövőt tippel?- Gondolkodásom szerint az új parlament már májusban jóváhagyja az önkormányzati törvényt. Ez sürgető nemzeti érdek. Várhatóan gondoskodás lesz a gazdasági megalapozás tekintetében is. Úgy vélem, továbbra is szükség lesz megyei önkormányzatra, szolgáltató jelleggel. Emellett véleményem szerint néhány hatósági feladat ellátása is indokolja a megyei önkormányzat fenntartását. Biztos vagyok viszont abban, hogy lényegesen kevesebb létszámra lesz majd szükség. 1987-ben a megyei tanácsnál még 317 státus volt, most 222 körül van - szerintem ez még legalább 50 százalékkal csökkenthető. A megyének meg kell szabadulnia "atyáskodó" szerepkörétől, menedzser módon kell tevékenykednie. Hangsúlyozom, amiket elmondtam, csak személyes prognózisom. Berki Imre
