Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. MÁRCIUS 29. Néplap 5 A tudomány világa "Érdekességek az ásványvilágból" Drágakövek a homokban /A kvarccsalád ásványfajtái/ - Harmadik forduló Visszatekintő Az Országház és építője Az egyik legközönségesebb ásványunk. Közönséges változata hatalmas területeken borítja a föld felszínét. A kvarc a fő alkotója a homokbuckáknak, a homokköveknek. Sok más kőzetnek is alkotórésze, ilyen a gránit vagy a riolit. Az üledékes kőzetekben való nagymértékű feldúsulását nagy keménységének köszönheti. Kémiailag tiszta szilícium-dioxid. Ez a víztiszta kvarcnak felel meg. Gyakori, hogy különböző fémionok csak műszerekkel meghatározható mennyiségben megfestik, ekkor színváltozatok jönnek létre. Előfordul, hogy a kristály nem átlátszó, benne lemezeket, tűket látunk. Ezek különböző ásványok zárványai. Nagyon gyakori a kvarcban a gáz- és folyadékzárvány is. Ha együttesen helyezkednek el az üregben, akkor libellás kvarcnak nevezzük a darabot a lebegő gázbuborék miatt. Kialakulását tekintve sokféle folyamat terméke. A kvarckristályokat azért nevezik földtani hőmérőnek, mert a kristályforma és a hőmérséklet között szoros összefüggés van. Ha a kvarc 573 fok fölött kristályosodik ki, akkor e formája olyan, mintha két hatoldalú piramist talpával egymás felé fordítva összeragasztanánk. Szakmai neve hexagonális /hatszöges/ dipiramis. Az 573 fok alatt keletkező kristályok alakja oszlopos, csúcsukat általában 3 fő és több kisebb lap zárja. Ezt a formát trigonális /háromszöges/ prizmának nevezik. Az egyre alacsonyabb hőmérsékleten képződő kristályok egyre hosszabb oszlopok. Igen érdekesek és értékesek a kvarc változatai. Ezeket a belső szerkezetük alapján két nagy csoportra osztjuk. Az egyik a jól kristályosodott kvarcok csoportja, a másik a rejtett mikrokristályos változatoké. Nézzük az első csoportot. Ide tartozik a hegyikristály, a füstkvarc, a citrin, a rózsakvarc, az ametiszt, hogy csak a leginkább ismerteket soroljam. Ide tartoznak az ásványzárványos kvarcok is: a macskaszem, a tigrisszem, a sólyomszem és az aventurinkvarc. A hegyikristály az ókori görögök szerint úgy keletkezett, hogy az Alpok magas csúcsain a víz felolvaszthatatlan jéggé fagyott. Ezért nevezték ezt a víztiszta, ragyogó lapokkal határolt ásványt krüsztallosznak, jégnek. A közelmúltban feljegyezték a legnagyobb alpi hegyikristályok méreteit, nézzünk közülük néhányat. 1719-ben Zinngenstock környékén /Svájc/ 400-800 kilogrammos példányokat találtak, az Eiskögelen 618 kilogrammosat. 1965-ben a Grossglockneren /Ausztria/ találtak egy közel 1000 kilogrammos kristályt, amelynek mérete 120x60x75 cm volt. Ezeket a kristályokat hatalmas sziklaüregekből bányászták elő. Korunkban a hegyikristály technikai célokra való felhasználása került előtérbe az ékszerészet helyett. Egy érdekes tulajdonsága miatt használják a nagy pontosságú órák működtetéséhez. Az ametiszt ibolyaszínű kvarcváltozat. A feltételezések szerint színét vasionok és radioaktív sugárzás együttes hatása okozza. Színtartóssága változhat. Sárga vagy színtelen lesz kb 400 fokra hevítve, egyes brazíliai fajták hevítve zölddé válnak. Egyes fajták a napfény hatására kifakulhatnak. Más, ás vány gyűjtőknek fontos tulajdonságai megegyeznek a hegyikristályéval. Igen sok jelentős lelőhelye van. Európában az NSZK-beli Idar- Oberstein környéki melafirbányákban igen szép színű kristályokat találtak szép színes acháttal, kalcedonnal együtt. Ez a lelőhely kimerült. A legjelentősebb ametiszttermelő országok Brazília, Uruguay, Mexikó, Tanzánia, Ausztrália. A világ legnagyobb ametiszt-kristályürege Brazíliában került elő: 70 tonnás üreg, melynek méretei 10x5x2 m. Ebből került egy darab a Nemzeti Múzeum Ásványtárába Semsey Andor közreműködésével. Hazánkban csak kevés helyen fordul elő, a legjobb minőségű /sajnos nem brazil minőségű/ ametisztek Gyöngyösorosziból származnak. Nagyon kedvelt drágakő, sok híres ékszert és tárgyat készítettek belőle, többek között II. Katalin cámő ametisztből csiszolt serlegből itta borát. A füstkvarc, a citrin, a rózsakvarc színéről kapta nevét. A füstkvarc füstbama, átlátszó, jó minőségben drágakő, gyengébb minőségben ékkő. Színét radioaktív sugárzás hatására történt rácshibák miatt kapta. Kedvelt kő, belőle ékszerköveket, szobrokat, kisebb tárgyakat csiszolnak. A füstkvarc híres lelőhelyei a Svájci- Alpok /1946-ban a Tiefengleccseren egy csodálatos kristálypincét találtak, mérete 90x60x40 cm volt, súlya 180 kg./, Spanyolország. A már említett Semsey Andor jóvoltából egy füstkvarc- óriás is a Nemzeti Múzeum gyűjteményében látható, jól példázva az óriási kristályméreteket. Igen kedvelt ékkövek a különböző kvarc-"szemek". A tigriszszem sárgásbarna, a sólyomszem kékes, a macskaszem barna színű kvarcváltozat, amelyekben tüsszálas szilikátásványok hézagait töltötte ki a kvarc. Belőlük golyókat, félgömb és cabochon csiszolású ékszerköveket faragnak. Ma igen közkedvelt ékkövek, a múlt század végén fecfézték fel őket. Az aventurinkvarcban zöld vagy barna csillámlemezek helyezkednek el zsúfolva, és a kő mozgatásával ezek a csillámlemezek csillognak. A rejtett mikrokristályos változatokat tágabb értelemben kalcedoroknak nevezik. Közülük a kalcedont, a krizoprázt és az achátot említem meg. A kalcedon világoskék - szürkésfehér színű, formája hasonlít a szederhez, tehát gömbös-buborékos megjelenésű. Nevét egy ókori város, a Boszporusz partján fekvő Kalkedonról kapta. A legszebb égszínkék színű példányok egyik gazdag lelőhelye Namíbia, a másik ugyancsak égszínkék, sokkal kevesebb példányt adó lelőhely a romániai Kötelesmező volt. Szintén ősidők óta ismert ékkő, úgy hitték, hogy viselőjét láthatatlanná teszi. Egy változat, amely hazánkban egyáltalán nem gyűjthető. Ez az élénk almazöld színű krizopráz. Neve görög eredetű, aranylúgot jelent. Színét néhány százaléknyi nikkelnek köszönheti. A kő színe igen árnyalt: a világoszöld átlátszatlantól a smaragdzöld erősen áttetszőig terjedhet. Az igen jó minőségű darabok csaknem a smaragd árfolyamán keltek el egyes börzéken. Gyakoriak olyan darabok is, amelyekben barna foltokként tűnnek fel az anyakőzet nyomai. Ezeket krizopráz-mátrixnak nevezik. Sokáig egyetlen lelőhelye egy dél-lengyel falu környékén volt, azonban a terület lassan kimerült. Újabban Brazíliában, az USA-ban találtak jó minőségű köveket. Érdekes, hogy Ausztráliában citromsárga színű krizoprázokat is találtak. Talán a leginkább tetszetős kalcedonváltozat az achát. Nevét szintén első lelőhelyéről, a szicíliai Acchates folyóról kapta /ma Diril- 1 ó/, ahol már az ókorban is találtak szép példányokat, megjelenése sávosszalagos, az egyes sávok között jelentős színbeli vagy kontrasztbeli eltérés van. Szigorú értelemben achátoknak nevezzük azokat a kalcedonváltozatokat, amelyek szerkezetében önmagukba visszatérő vonalak, sávok találhatók. Az ettől eltérőket fantázianevekkel illetik. Belsejükben kvarc-, citrin- vagy ametisztkristályok ülhetnek. Ilyenek kerültek elő Brazíliából, Mexikóból, a Szovjetunióból. Hazánkban is gyűjthetők gyengébb minőségű achátok a Mátrában és a Zempléni-hegységben. Kérdések: 1. Melyik tulajdonsága miatt használják a kvarcot az órákban? Milyen ipari felhasználása van még a kvarcnak? 2. Milyen hiedelem fűződött az ametiszthez, mit jelent a neve? 3. Melyek a Nemzeti Múzeum ametiszt és füstkvarc ásványóriásainak méretei? 4. Milyen fantázianevű achátok vannak, melyek a nem achát szerkezetű achátok? Jellemezze őket! 5. Melyik kalcedonváltozatra ismer a képről? Mit tud róla? Ajánlott könyvek:- Koch - Szrókay: Ásványtan II.- Oberfrank - Rékai: Drágakövek- Színes Ásványvilág- Ásványok /Búvár Zsebkönyvek/ Beküldési határidő: április 13. A helyes válaszokat az V. fordulóban közöljük. Csernóczki László Az első forduló helyes megfejtése: 1. Telkibánya. A középkorban jelentős volt az aranytartalmú ércek bányászata a környékén. 2. -38,9 Celsius fok, a higany ezen a hőmérsékleten szilárdul meg. 3. A Cullinan volt az eddigi legnagyobb nyersgyémánt, tömege 3106,0 karát. Amszterdamban, 1908-ban az Assher cég 9 nagy és 96 kis kővé darabolta és csiszolta. 1. Cullinan 3106 karát 2. Excelsior 995,2 karát 3. Sierra Leone csillaga 968,9 karát 4. Wogie River 770 karát 5. Vargas elnök 726,6 karát. 4. Rácsszerkezetük különbözősége miatt. A gyémánt szabályos rendszerű, holoéderes, főként oktaéder formában kristályosodik. Atomrácsa van, a szénatomokat kovalens kötés tartja össze. A grafit esetében a hatszöges rendszerben rétegrácsban helyezkednek el az atomok. A rétegek között gyenge van der Waals erők hatnak. Az emberi környezet terhelése /szennyezése/ többé-kevésbé mérgező fémekkel - ma már megállapított tény. Ezt elsősorban az ipari és kommunális eredetű nehézfémek okozzák, amely közé az ólom, kadmium, a króm, a réz, a nikkel, stb. tartoznak. Ezek a fémek bekerülnek a légkörbe, a folyó- és állóvizekbe, a talajba és a különböző bonyolult kölcsönhatások révén egyik közegből a másikba. Javarészt a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak, s ott - koncentrációjuktól és sok egyéb tényezőtől függően - egészségkárosító hatást okozhatnak. Az ólom vagy a higany esetében a mérgező hatás közismert, de például a tallium /és még néhány fém/ káros hatásaira, hatásmechanizmusára még nincsenek teljesen kikristályosodott ismeretek. Azt már Paracelsus /1493-1541/ - akit méltán tartunk a farmakológia és a toxikológia atyjának - megállapította, hogy egyedül a dózis szabja meg azt, hogy valami méreg-e vagy sem. Szellemes mondása szerint: "Minden dolog méreg és semmi sem létezik méreg nélkül." Valóban, az emberi szervezet sem működhet jól bizonyos elemek és fémek jelenléte nélkül. A tapasztalat és a kutatások szerint ezeknek bizonyos koncentrációja szükséges az egészséges életműködéshez, s ennek hiánya vagy többlete már betegség- vagy mérgezési tünetet okoz, amely szélsőséges esetben halálhoz vezethet. A kadmium például a vesét, a légutakat, a gyomor- és bélrendszert, s a központi idegrendszert károsítja, az alumínium pedig a tüdőben, a nyálkahártyákon és ugyancsak a központi idegrendszert károsítja, az alumínium pedig a tüdőben, a nyálkahártyákon és ugyancsak a központi idegrendszerben okoz káros elváltozást. Minden szervezetünkben meglévő elemnek van egy olyan optimális mennyisége, amely az egészséges állapotot jelenti. Ez a mennyiség természetesen elemenként /és egyénenként/ más. Az alábbi adatok egy 70 kilogramm testsúlyú átlagember grammokban Nincsen új a nap alatt! Nemcsak a Nemzeti Színház ügye húzódik el! A régi Pest vezetősége már 1844-ben pályázatot tűzött ki, hogy az ország vezetésének két Háza méltó otthont kapjon. Ebből nem lett semmi. Az 1867-es próbálkozás a kiegyezés körüli gondok miatt került kátyúba, végül 1880-ban tűztek ki újabb pályázatot az Országház felépítésére, megjelölvén annak helyét is, a Duna-parti Tömő-teret /ma Kossuth Lajos tér/. 19 pályázat érkezett be, és azt grandiózus, eklektikus /több stílusegységet ötvöző/ tervével Steindl Imre /1839-1902/ építész nyerte meg. Az akkori honatyák azonban nem késlekedtek, a zseniális terv elkészítőjét rögtön meg is bízták az épület kivitelezésével. Steindl ekkor 44 éves. Majdnem teljesen végig ő vezette a hatalmas építkezést, élete vége felé már betegen, hordszéken vitette magát a színhelyre. S bár a milleneumi emlékünnepélyt a hatalmas kupolacsarnokban tartották meg, az 1902. október 8-i felavatás előtt öt és fél héttel meghalt. A 3,5 katasztrális holdnyi területen 2 méter vastag betonalapon álló 268 méter hosszú és 118 méter széles épületegyüttest 550 ezer faragott kőből 17 évi munkával, átlagban ezer ember építette fel. Méreteire jellemző, hogy 50 darab 5 emeletes ház férne el benne. 691 helyiségét /ebből 115 terem/ 90 szobor díszíti. A sajtóban gyakran olvashatók termeinek elnevezése: a Gobelin-, Nándorfehérvári-, a társalgó-, a Munkácsy- /a mester híres Honfoglalás című festményével/, a képviselőházi ülés-, a kongresszusi /az egykori Felsőhákifejezett átlagos elemtartalmát mutatja, a legfontosabb elemeket vizsgálva: oxigén 45500, szén 12600, hidrogén 7000, nitrogén 2100, kalcium 1050, foszfor 700, kén 175, kálium 140, klór 105, nátrium 105,vas4,2,cink 2,33,réz 0,11, alumínium 0,1, ólom 0,08, kadmium 0,03, ón 0,03, mangán 0,02, szelén 0,02, vanádium 0,02, arzén 0,14, titán 0,01, nikkel 0,01, molibdén 0,005, higany 0,004. Ezek a mennyiségek tehát egy átlagemberre vonatkozóan jelentik az egészséges életműködés legkedvezőbb értékét. Az emberi szervezet tűrőképessége azonban ezeknél az értékeknél kisebb-nagyobb eltéréseket is jól elbír. így tehát az egészséghatár tulajdonképpen egy sáv, amely azonban az úgynevezett mérgező elemeknél egészen összeszűkül, míg a veszélyteleneknél egészen kiszélesedhet. A tudósok a fémeket mérgező hatásuk szerint három csoportba sorolták. A karcinogén, azaz rákkeltő hatásúak közé az arzént, a berilliumot, a krómot, a nikkelt és a polóniumot sorolták. A legmérgezőbbek közé tartozik az ólom, a kadmium, a higany és a tallium. Jelenlegi ismereteink szerint a legkevésbé mérgezők: alumínium, kobalt, réz, mangán, molibdén, szelén, titán, vanádium, cink és ón. A felsorolás a veszélyesség csökkentő értéke szerinti. Példaként lássuk röviden a legveszélyesebbnek ítélt nehézfémet, az ólmot, s ennek káros hatásait. Az ólom különböző kőzetekben és talajokban igen kis mennyiségben fordul elő, de jelentős érctelepei vannak, főleg cinkkel együtt. Kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai miatt az egyik legrégebben használt fém. Az ólomszennyező források igen széleskörűek: kipufogógázok, ólomfestékek, /minium/ kerámiamázok, ivóvízvezeték, akkumulátorok, gyógyszerek, /ólomtapasz/ kozmetikumok, rovarölő szerek /ólom-arzenát/. Mindezen termékek előállítása során a keletkező hulladék jelentős ólomszennyezést okoz. Külön fejezetet érdemelne a felsoroltakból az ólom-tetraetil, amely a kipufogógázok révén fejti zi/ ülés-terem. A díszlépcső a kupolacsarnokba vezet, a kupola átmérője 20,8 méter, teljes magasságát 5 méterrel kevesebbre írhatom, 27,2 méterre, remélve, hogy e sorok megjelenésekor már eltűnik a nép képviselőit megszégyenítő, ötágú vörös csillag. Emlékeztetek még az itteni, körben elhelyezett, fejedelmeinket és királyainkat ábrázoló szoborcsoportra, s arra, hogy a belső díszítésre 40 kg 22 karátos laparanyat használtak fel, elképzelhető, hogy mekkora területre, ha figyelembe vesszük, hogy féltenyérnyi, 8x8 centiméteres arany lapból 10 ezer esik 1 mm-es vastagságra. A II. világháború alatt az épület az ostromlók kedvelt célpontja volt, 250 akna- és 300 gyújtóbomba-találat érte, ennek ellenére ideiglenesen már 1945. február 28-ára helyreállították. Tervezőjéről és építőjéről még elmondom, hogy művei közé tartozik a budapesti új városháza, a Kiskörúton lévő egyetemi épületek, több templom /a kassai dóm, a szegedi ferences templom/ és műemlék /Vajdahunyad Vára/ restaurálása is. Emlékét a Parlament kongresszusi termében festmény, két szobor /egyik a díszlépcső oldalán, a másik a kongresszusi teremben/ őrzi, a főváros tanácsa 1963-ban utcát nevezett el róla, melynek 2. sz. házán márvány-relief-tábla hirdeti emlékét. A Parlament még egy érdekessége, hogy tervezője annak "frontját" a Duna felőli oldalra szánta! A Kossuth Lajos térre terelt front, beleértve a később épült, szembeniévé épületek hatását is, városképi szerepe nem szerencsés. ki mérgező hatását. Hazánkban évente körülbelül 600 tonna ólom kerül a levegőbe, s a forgalmas utak menti fák romló állapota néhány helyen jól mutatja az ólomnak a növényzetre gyakorolt káros hatását. Az emberi szervezetbe az ólom vagy a táplálékkal, vagy a vízzel, levegővel jut be, s káros hatást gyakorol mind a központi, mind a periférikus idegrendszerre, de ezen túlmenően a vérképző rendszerre és a sima izomzatra is. Felhalmozódása elsősorban a csontokban és a vérképző szervekben történik. A vérben literenként 0,00025-0,0003 gramm ólom az eltűrhető határ, de a gyermekek 5-10-szer érzékenyebbek a felnőtteknél, a magzat pedig még ennél is jobban. Az ólomszennyezés elleni védekezés igen sokirányú, amely felöleli a korszerű tervezés, gyártás, felhasználás teljes eszköztárát, beleértve az ellenőrzés és a hulladékgyűjtés módszeres és rendszeres végzését. Az USA-ban kísérleteznek az ólom-ón ötvözetű vízvezeték csőhálózattal, amivel jelentősen csökkenthető az ivóvíz ólomtartalma, viszonylag kis beruházással. A korszerű járművek már ólommentes benzint használnak, s ezzel a legnagyobb szennyező forrást szüntetik meg. Egyre elterjedtebb az ólomszennyező források közelében dolgozók egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése is. Legújabban az élelmiszeriparban például a radioaktív elemeket együtt vizsgálják az ólommal és kadmiummal, mint az élelmiszerbe bekerülő két legveszélyesebb fémmel. A keletkező ólomhulladék szakszerű tárolása és kezelése, valamint újbóli hasznosítása is a megelőzés fontos eszköze ma már. Összegezve: mindezekből jól látható Paracelsus nagy igazsága: fémek nélkül nincs emberi élet sem, de a megengedett értéken felüli fémszennyezések tönkre tehetik nemcsak az ember egészségét, hanem a a természeti környezetet is. Madarász Tibor K.A. A fémek egészségkárosító hatása