Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-26 / 71. szám

Rendben, különösebb gond nélkül Az átlagosnál alacsonyabb részvételi arány a megyében Színes beszámolónk a nap eseményeiről Első hivatalos tájákoztatóját tartotta vasár­nap este 10 órakor a Parlamentben az Orszá­gos Választási Bizottság. Ezen a tájékoztatón mindössze egyetlen, feltételezett adat han­gozhatott el, nevezetesen: valószínűsíthető, hogy a választásokon részt vett szavazópol­gárok aránya meghaladja a 70 százalékot. Jóllehet, az Országos Választási Bizottság, a Belügyminisztérium Választási Irodája, to­vábbá az Állami Népesség-nyilvántartó Hi­vatal jelenlévő képviselői felajánlották, hogy a hazai és a külföldi újságírókkal szívesen megismertetik a nap folyamán végzett mun­kájukat, az elbírált, vagy még elbírálásra váró bejelentéseket, kifogásokat - ezekre senki sem volt kíváncsi. így Németh János, a bizottság elnöke rendkívül röviden - a nemzetközi megfigye­lőcsoportok véleményét is tolmácsolva - ér­tékelte a 43 év utáni első szabad magyar választásokat. Elmondta: az Országos Választási Bizott­ság már vasárnap reggel 5 órakor megkezdte munkáját abban a reményben, hogy a válasz­tások különösebb gond nélkül zajlanak le. Hangoztatta: az este 10 óráig érkezett jelen­tések szerint ez- a remény valóra vált; Ma­gyarországon a választás általában a nyugat­európai elvárásoknak megfelelően történt meg. Hozzátette: természetesen voltak és fo­lyamatosan érkeznek olyan hírek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szavazatok össze­­számlálásakor, többnyire emberi mulasztá­sokból eredő, problémák adódnak. Az egyetlen elhangzott - a szavazatok összesítésének módszerére vonatkozó - kér­désre válaszolva az Országos Választási Bi­zottság elnöke kifejtette: a Belügyminisztéri­um Választási Irodájának eredetileg az volt az elképzelése, hogy - a munkát meg­könnyítendő - két alkalommal is elektroni­kus úton végzik el a szavazatok összeszám­­lálását. Az Országos Választási Bizottság azonban - ragaszkodva a jogszabályokban előírtakhoz - úgy döntött, hogy csak első alkalommal, az előzetes eredmény megálla­pítására veszik igénybe a számítástechnikát. (Ahatályos jog szerint ugyanis számítástech­nikai eredményt nem lehet végeredményként elfogadni.) Ezt követően a hiteles eredmény manuá­lis munkával születik majd meg, hiszen a szavazókörökben, illetve a különböző szintű választási szerveknél sem készülhetnek más­képp a jegyzőkönyvek. A számítástechnika az OVB-nél, az ismételt kontroll elvégzése­kor kap újra szerepet. A Területi Választási Bizottság elnöke es­te tizenegy óra után néhány perccel arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a bi­zottság még semmiféle értékelhető megyei adattal nem rendelkezik, és nincs remény arra, hogy lapzártáig - éjfélig - bármilyen tájékoztatást is tudna adni. Várhatóan csak a kora reggeli órákban lesznek feldolgozott in­formációik. Annyit elmondott, hogy a megye 426 szavazókörzetében a szavazás 18 órakor befejeződött. A hangulat nyugodt, kiegyen­súlyozott volt, rendkívüli esemény nem tör­tént. Előzetes becslések szerint a választásra jogosultak 60-61 százaléka vett részt a sza­vazáson. Reggel a Tisza­zugban Még ködök lebegnek a Tisza túloldalán, amikor Tiszaföldvár- Vezseny mellett felkapaszkodunk a magas révházba. Odabent a két révész, Busi Károly és Barcza Imre várja az utasokat.- Még nem voksoltunk senki­re, mert korán kezdtünk, pedig a komp nem jár, csak a csónakkal lehet átmenni. Este öt után vi­szont zárjuk az ajtót, irány Mart­fű, Imre kistraktorral, én kerék­párral, és ezután szavazunk.- Kire?- Még nem döntöttem el - tér ki a válasz elől Busi Károly.- Nekem beírhatja, van pár­tom, ez az MSZDP. Azért, mert tetszik a programjuk, no meg a főnökasszony is - nevet Barcza Imre. Tovább szelve a kilométereket azt tapasztaljuk, mind a két olda­lon árva a határ. Végre a földvári szőlőket elhagyva, a csörgői ré­szen egy ember hajlong, éppen metszi a szőlőt.- Látom, szorgoskodik, ahe­lyett hogy szavazna.- Régen túl vagyok rajta, az elsők között voksoltam. Egyéb­ként Búcsús Sándornak hívnak, és két éve vettem ezt a tábla sző­lőt, mert ha minden igaz, nyugdí­jas leszek.- Megtudhatnám, kikért dobog a szíve?- Nem titok ez kérem, a kis­gazdákra voksoltam. Idáig ipari munkás voltam, most majd pa­­rasztizálni fogok - nyújt kezet. Siet, mivel délre végezni sze­retne. Tíz óra körül lehet az idő. Utunk következő állomása Kunszentmártonban a Deák Ferenc Általános Iskola, a 9-es körzet központja. A választási bi­zottság elnöke, Imrei Andrásné nem titkolózik. Éppen vége néhány szavas diskurzusunknak, amikor kere­sik a "főnökasszonyt", mivel egy néni odabent a fülkében elté­vesztette a szavazólap kitöltését. Nem oda húztam, kedves, ahova akartam, mert csal már a sze­mem, valami ilyesmivel érvel. Nincs nagy baj, a néni aláírja a rontott szelvényt, és másikat kap. Ennek a kitöltése már sikerül. Ugyanitt hevenyészett közvéle­mény-kutatást tartottunk az MDF, a Kisgazdapárt és az SZDSZ jelenlévő képviselőivel, melyik párt kapja a legtöbb vok­­sot. A válasz természetesen há­romféle volt. Hogy ki lesz jó jós, kiderül egy bő nap múlva, ha meg nem, két hét teltével. Öcsödön a 2. számú szavazó­körzetben kedvesen fogadtak, hellyel kínáltak, de adatokat nem közöltek. Kérdezni lehet, vála­szolni pedig nem kötelező. Ugyanitt az udvaron és az utcá­kon érdeklődtünk néhány idő­sebb embertől, kikre voksoltak, de csak a-fejüket ingatták. Igazuk van, a titoktartás is állampolgári jog, főleg ha tartanak a jövőtől. Mondván, ki tudja mit hoz a hol­nap. Reméljük, nyíltságot, hi­szen a tizennyolc éves Dezső Sándor és a hasonló korú Szasz­­kó Beatrix ugyanezen a települé­sen minden feszélyezettség nél­kül válaszolt.- Tessék beírni nyugodtan, hogy első szavazóként az MDF- re voksolunk - mondja Bea. - Sanyival ezt is megbeszéltük, és úgy látjuk, hogy az ő programjuk a legszimpatikusabb. Tovább haladva Mesterszál­lás felé Olajos Gábor tanyájára is bekanyarodunk. Az épületet a huszonnégy éves, jókötésű fia­talember egyedül lakja.- Eddig az életben nem válasz­tottam párt, sem a pártok közül.- Miért?- Egyszerű a feleletem, fogal­mam sincs, hová is tartanak. Sok a beszéd, a magyarázkodás, én meg dolgozni szeretek. Most is van birkám, malacom, meg aprólék. Egy szó mint száz, én ma itt a ház körül a földemen szavazok munkával. Meglehet, esztendő teltével változik a véle­ményem. Néhány kilométer után Mes­terszálláson vagyunk, ahol a ta­nácsháza házasságkötő termé­ben alakították ki az ízléses sza­vazóhelyiséget. Négy párt, az MDF, az MSZP, az SZDSZ és a vállalkozók képviselője figyeli a fejleményeket. Ami érdekes, az, hogy délre már szavazott a falu­nak több mint a fele, és egyes­­egyedül itt voltak kíváncsiak az újságírói igazolványunkra. Mezőtúron találomra a szak­munkásképző intézetbe toppa­nunk be és megtudjuk, hogy az 1400 lélekszámú körzetnek mintegy 40 százaléka voksolt délig. Az asztaloknál a választási bizottságon kívül nyolc párt kép­viselője is ott ül, csak az MSZMP küldötte nem érkezett meg valami miatt. Hírnök jő, Hegyi István, aki szervezési se­gítő, és ezt mondja:- Harminc embernek mozgó urnát viszünk ki, és közülük öt ágyban fekvő ebben a körzetben található. Lehet, ez a szám még majd több is lesz estig.- Hogyan áll a szavazás a vá­rosban?- Ismereteim szerint délig a választóknak közel a fele már voksolt. Úgyhogy remélem nem lesz panasz a városunkra, már ami a részvételt illeti. Robogunk tovább Szolnokra, és kettő is el­múlik, mire végre mi is leadhat­juk a voksunkat. Az ismerős bi­zottsági tag legyint, mi rosszul állunk, íme lassan fél három, és ebben a körzetben az ezerkét­száz emberből eddig csak ötszáz jött el. Záróráig azonban még több mint három és fél óra. Az első szavazó Karcagon a Gábor Áron Gim­náziumban volt az 1. számú sza­vazókor. Negyed hatkor érkez­tek a szavazatszámláló bizottság tagjai. Mire előkészítették a te­kintélyes mennyiségű nyilván­tartási iratot, hat órakor percre pontosan megérkeztek az első szavazók. Az ünneplőbe öltözött első szavazó - kérte, hogy nevét ne közöljük - elárulta, hogy a ko­rábbi választások alkalmával is mindig az elsők között adta le szavazatát. "Ha lehet, elkerülöm a sorbanállást" - jegyezte meg. Egyébként is mindig korán kel, nyugdíjasként Szolnokon dolgo­zik. Évtizedekkel ezelőtt már részt vett - hasonló - lajstromos or­szággyűlési választáson. Most sem jön zavarba.- Nem a szavazás formája, technikája az igazán lényeges - mondja -, hanem a következmé-Szavazatgyűjtő urnák a karcagi kórházban nye. Sokszorta nagyobb a tét most, mint eddig. A karcagi kórházba mentek azok, akik a 15. számú szavazó­körhöz tartoztak. Hat órakor már ott is megjelent az első állampol­/Folytatás a 2. oldalon/ A szolnoki 4. számú körzet utolsó szavazója - Juhász Jolán A kunszentmártoni 9-es körzet szavazóhelyiségében, a Deák Ferenc Általános Iskolában

Next

/
Thumbnails
Contents