Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)
1990-03-14 / 63. szám
Március 15-e alkalmából Az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálatáért Kossuth- és Széchenyi- valamint Kiváló és Érdemes Művész díjakat adtak át yi ¥ Awrf Ü'X árrám 100H márriiic 1A C7PrHü A í*q» i 10 Ft Az emberiesség, az igazság megcsúfolásáért Az Országgyűlés megköveti a nemzetet Utoljára ül össze az 1985-ben megválasztott Országgyűlés szerdán délelőtt 10 órakor. A három hónap híján ötéves parlamenti időszak záróakkordjaként a képviselők megtárgyalják a kormány gesztusértékűnek tekinthető előterjesztéseit: az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ülésen várhatóan felszólal Németh Miklós miniszterelnök, majd Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke mond zárszót, megköszönve és egyben értékelve is a parlament munkáját. Ezzel lényegében az ülésszak véget ér. Délben ünnepi ülést tartanak, megemlékezve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ünnepi ülés szónoka Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lesz. * * * „Az Országgyűlés fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a második világháborút követően a Magyarországon létrejött sztálinista államhatalom - megcsúfolva az emberiességet, az igazságot és a jogot - ártatlan állampolgárok százezreit fosztotta meg szabadságuktól, sokakat az életüktől is. A börtönökből és intemálótáborokból szabadultak számkivetettként éltek saját hazájukban. A törvénytelenül üldözöttek ügyeiben gyakorolt kegyelemi elhatározások alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követett bűnök nem bocsáthatók meg. Mindezekért az Országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvénysértések valamennyi áldozata előtt, kinyilvánítva, hogy a bűnöket nem állampolgárok, hanem a sztálinista államhatalom követte el.„ - így kezdődik az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat, amely - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásához hasonlóan - a meghatározott időszakban és bűncselekmények miatt történt elítéléseket semmissé nyilvánítja. A másik törvényjavaslat az egyes személyek magyar állampolgárságtól megfosztásáról hozott határozatokat helyezi hatályon kívül. (MTI) Március 15-e alkalmából kedden a Parlament kupolatermében átadták a Kossuth- és Széchenyidíjakat valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az eseményen részt vett Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy Kossuth és Széchenyi olyan magyar államférfiak és tudósok voltak, akik fényesen reprezentálták a hazai progresszió két - sok tekintetben különböző - alapirányát: a szívósan építkező reformokat és az egész nemzetet mozgásba hozó radikális változások kikényszerítését. E két kiváló államférfiú nemcsak a nemzeti progresszió sokszínűségét, az ebben rejlő lehetőségeket mutatja, hanem az összefogás lehetőségét és erejét is a sorsfordító időkben - mondotta.- Ma nagy magyar szellemek munkássága előtt posztumusz elismerésekkel is tisztelgünk - hangsúlyozta beszéde további részében a miniszterelnök. Olyan kiváló hajdani tudósokat, művészeket és államférfiakat részesítünk ebben a sajnos súlyosan megkésett elismerésben, akiknek értékes alkotó pályájuk során nem egy esetben nemhogy megbecsülés jutott volna ki, hanem igazságtalan és méltánytalan hátrányokat, olykor törvénytelen üldözéseket kellett elszenvedniük.- Ez a díjazás tehát bizonyos mértékben jóvátétel, korrekció, rehabilitáció is. A mai kormány elnökeként - elődeim helyett - megkövetem a magyar szellem- i életet a négy évtized alatt elkövetett méltánytalanságokért, egyoldalúságokért. Ez egyenes következménye annak a politikának, amelyet a kormány folytat, amelynek keretében baráti kezet nyújtott az egyházaknak - s azok azt el is fogadták -, rehabilitálta Nagy Imrét és mártírtársait, újraértékelte 1956 helyét és szerepét történelmünkben, s rehabilitálta valamennyi, az 1945. és 1963. között politikai okokból elítéltet.- A kormány elemi erkölcsi kötelességének érezte és érzi, hogy ezeknek a kiemelkedő személyeknek, ha megkésve is, de kifejezze elismerését életművükért, munkásságukért. Mind a posztumusz, mind a mai Kossuth- és Széchenyi- valamint a Kiváló és Érdemes Művész díjak odaítélésénél fontos szempont volt, hogy az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálata nyerjen elismerést - hangoztatta Németh Miklós. Ezután Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke adta át a díjakat./A kitüntetettek névsora a központi napilapokban olvasható./ Növekszik a bűncselekmények száma J ász-Nagykun-Szolnok az első háromban Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Befejeződött a népszámlálás Tíz év alatt is jelentős lélekszámcsökkenés Hoós János államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden sajtótájékoztatón számolt be az ez évi - Magyarországon egyébként tízévenként esedékes - népszámlálás eddigi eredményeiről. Elmondta: a népszámlálás február 20-án fejeződött be, s a most rendelkezésre álló előzetes adatok szerint 1990. január 1-jén az ország népessége 10 millió 450 ezer volt. Ez az adat valamivel kevesebb a becsültnél, ennek elsősorban az az oka, hogy a nemzetközi vándorlás miatt hazánk lakossága mintegy 30-40 ezerrel csökkent, azaz ennyivel többen távoztak Magyarországról, mint ahányan letelepedtek nálunk. Ugyancsak 30-40 ezerre tehető azoknak a száma, akik a népszámlálási öszszeírásból valamilyen okból kimaradtak. A statisztikai hivatal elnöke úgy véli, hogy ez - akárcsak a világ más országaiban - annak tulajdonítható, hogy a lakosság zaklatásnak fogja fel az összeírást, és sokan nem hajlandók adatokat szolgáltatni. A mostani népszámlálást kisebb csoportok például bojkottálni is akarták, szerencsére azonban nem találtak szélesebb támogatásra. így is bizonyos azonban, hogy a tíz évvel ezelőtti, 1980. évi népszámláláshoz képest Magyarország lakossága lényegesen csökkent. Míg ugyanis tíz év alatt az élveszületések száma 1 millió 307 ezer volt, ugyanezen idő alatt 1 millió 448 ezren haltak meg. Budapest népessége csaknem 3 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, a vidéki városoké 2,5 százalékkal több, a községek lélekszáma azonban több mint 7 százalékkal lett alacsonyabb. Az előzetes számítások szerint az év elején az országban a lakások száma 3 millió 845 ezer volt, 300 ezerrel - 8 százalékkal - több, mint 1980-ban. Az adatok arra utalnak, hogy a lakásképítkezések üteme az előző két évtizedhez képest számottevően visszaesett. A 80-as évtizedben 690 ezer lakás épült, csaknem egyötöd részszel kevesebb, mint az előző tíz évben. A lakásállomány összetétele viszont kedvezőbb lett, a háromszobás és ennél nagyobb lakások aránya tíz év alatt 24 százalékról 39 százalékra növekedett. A népszámlálás a költségvetésnek mintegy 700 millió forintjába került. A kiadások mérlegeléséhez fontos tudni, hogy az előző, 1980. évi népszámlálás teljes költsége 320 millió forint volt, ám az időközbeni árváltozások, a tíz éve tartó infláció, valamint a megváltozott pénzügyi szabályozók figyelembe vételével ez az összeg ma csaknem 1 milliárd forintra rúgna. A KSH a népszámlálás adatait települések szerinti csoportosításban az év középén hozza nyilvánosságra, ezt követi az év végén a 2 százalékos reprezentatív kiválasztáson alapuló részletesebb adatközlés, majd a jövő évben újabb fontos adatokat tartalmazó kötetek jelennek meg. (MTI) A Bokor-ügy civil bíróság előtt A Katonai Főügyészség közleménye A Katonai Főügyészség érdemi vizsgálat nélkül hatályon kívül helyezte a Budapesti Katonai Ügyészség Bokor Imre ügyében hozott határozatát, és az ügyet - a március 1-től megváltozott hatásköri szabályokra figyelemmel - a Budai Központi Kerületi Bírósághoz tette át. A nyugalmazott ezredes terhére rótt rágalmazás vétsége ugyanis magánvádas köztörvényi bűncselekmény, amelynek érdemi elbírálása már nem tartozik a katonai bíróság hatáskörébe. (MTI) Tegnap délelőtt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányságon sajtótájékoztatót tartottak. Jankovics Zoltán ezredes, megyei rendőr-főkapitány tájékoztatta az újságírókat idei feladataikról, s szólt gondjaikról és eredményeikről is. Mint köztudott - mondta - a közbiztonság helyzete az elmúlt esztendőkhöz képest is romlott. Tavaly hazánkban az ismertté vált bűncselekmények száma az előző évhez képest 25,6 százalékos emelkedést mutat, s elérte a 225 ezer 393- at. Az általuk okozott kár értéke pedig csaknem négymilliárd forintot tett ki. Áttérve a megyei helyzet értékelésére Jankovics Zoltán elmondta, hogy szűkebb pátriánkban tavaly 6 ezer 431 bűncselekmény vált ismertté, s ez 1988-hoz képest 20,2 százalékos emelkedést jelent. A növekedés a megyében is - ugyanúgy mint országosan - a vagyon elleni bűncselekményeknél jelentkezik. Különösen aggasztó a betörések számának növekedése. A bűncselekmények szaporodását az is jól mutatja, hogy a megyei rendőr-főkapitányságon tavaly ezerrel több ügyben rendeltek el nyomozást mint az előző esztendőben, miközben a létszám nem nőtt, s a rendőrség technikai felszereltsége sem javult. Az ismeretlen tettessel indult bűnügyek 54,2 százalékát derítették fel. Az viszont megnyugtató, hogy az elmúlt évben az élet elleni bűncselekményeket és rablásokat egytől egyig felderítették. Az idei évből eltelt két és fél hónap tapasztalatai viszont csöppet sem kedvezőek. Ugyanis a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest duplájára nőtt a bűncselekmények száma, s ezzel - Borsod és Békés mellett - bekerültünk annak a három megyének a csoportjába, ahol a legtöbb bűncselekményt követték el. Napirenden vannak a gépkocsifeltörések, a kirakatbetörések, az élelmiszerlopások. A megyei rendőrség energiái nem kis részét a bűnmegelőzésre fordítja. Létrehoztak például a vállalatokkal, intézményekkel közösen egy vagyonvédelmi alapítványt, melynek számláján eddig csaknem másfél millió forint gyűlt össze. Ebből a pénzből folyamatosan olyan vagyonbiztonságot szolgáló riasztóberendezéseket vásárolnak, melyek segítségével a betörők még a helyszínen elfoghatók. Szó van arról is, hogy a gépkocsilopások és autófeltörések megakadályozása érdekében bekerített és éjjel-nappal őrzött parkolókat alakítanak ki Szolnokon, ám ezek létrehozásához a lakosság anyagi segítségére is számítanak. Talán túlságosan is kedvez az időjárás - a csapadékhiány ma most jól jön, de a tavaszi munkák értelmét már-már veszélyezteti - a mezőgazdaságnak. Ideális az idő a földművelési munkákra. Ezt használják ki a karcagi határban is, a Magyar-Bolgár Barátság Tsz földjén fénymagot vetnek. Fotó: N.Zs. Haza és haladás - Haladás és biztonság! .Jöjjön a Tiszaligetbe! Március 17-én 9 órától Önt és családját egész napos szórakoztató műsorokkal, érdekes közéleti programokkal várja a SZOCIALISTÁK VÁLASZTÓI NAPJA Szolnokon a Tiszaligeti Sportcsarnokban. Ha érdekli: MIT AKARUNK? - KIK VAGYUNK? elmondja Önnek 10 órától HÁMORI CSABA az Országgyűlés szocialista frakciójának vezetője, a megyei lista 1. sz. jelöltje. Ha KÉRDEZNI AKAR a szocialisták jelöltjeitől - TEGYE FEL! Ők szívesen válaszolnak. Ha kötetlen időtöltésre vágyik tekintse meg 8.3» órától:- a népi és iparművészeti kirakodóvásárt,- a könyvsátrakat - folyóiratbutikokat. 9 órától:- az Olajbányász Fúvószenekar térzenéjét. 10.50 órától: a Tisza Táncegyüttes műsorát, 15 órától:- a fővárosi művészek "MONDD MEG, HOGY IMÁDOM..." c. operettműsorát. Közreműködik: Galambos Erzsi Lorán Lenke Böröndi Tamás Sipeki Tibor Kovács Brigitta 19 órától: - INTEGRÁL együttes KONCERTJÉT TALÁLKOZZUNK! BESZÉLGESSÜNK! LEGYEN A VENDEGÜNK CSALADJÁVAL EGYUTTl* 4222/ i*
