Néplap, 1990. március (41. évfolyam, 51-70[76]. szám)

1990-03-13 / 62. szám

4 Néplap 1990. MÁRCIUS 13. Az érbetegségek és sebészeti kezelésük lehetőségei 2. Népbetegségnek számít ha­zánkban - évente mintegy 8 ezer műtétet végeznek Magyarorszá­gon emiatt. Az alsó végtagon felületes (szemmel látható) és mélyvénás (szemmel nem látható) visszeres rendszert különböztetünk meg. Kétfajta megbetegedésük lehetsé­ges - tágulásos és elzáródásos. 1. Tágulásos megbetegedési forma (ez a gyakoribb). Lehet el­sődleges a vénafal gyengesége alapján, és lehet másodlagos, mi­kor a mélyvénák elzáródása előzi meg, ilyenkor a felületes rendszer vezeti el a végtag vérét. Mindkét esetben szakorvosi vizsgálat után, illetve adott esetben érfestés után műtétet javaslunk. Ha a műtétet idejében nem vég­zik el - szövődmények alakulhat­nak ki. Ezek lehetnek: a. ) felületes tágult véna rögösö­­dése (trombózisa), melyet gyulla­dás kísér - (ez tulajdonképpen a felületes rendszer elzáródásos for­máinak megbetegedése); b. ) a lábszáron fekélyek alakul­hatnak ki - ezek nagyon nehezen gyógyíthatók. Természetesen szö­vődményes eseteket is lehet műtét­tel kezelni, azonban nehezebb, és a gyógyulás hosszabb időt vesz igénybe. 2. A vénákon ritkább forma az elzáródásos forma (trombózis - vérrögösödés). Ez túlnyomórészt a mélyvénás rendszeren kezdődik, kellemetlen lábikrafájdalommal, később lábszár-, illetve combduz­zanattal és elszíneződéssel, attól függően, hogy milyen szinten zá­ródott el az érpálya. Mindenkép­pen kórházi kezelést igényel - vér­alvadásgátló terápiát kell bevezet­ni, laboratóriumi ellenőrzés és ágynyugalom mellett.Ha az elzá­ródás a csípővéna magasságában A visszerek (vénák) betegségei V _______J van, a véralvadékot műtéttel is el lehet távolítani. Ha a megfelelő kezelés nem tör­ténik meg, a véralvadék szervül­het, és másodlagos visszeresség alakulhat ki, vagy ami súlyosabb, és nem ritkán halálos következ­mény is lehet - a véralvadék lesza­kadva tüdőembóliát okozhat. Ezekből is látható, hogy a felületes és mélyvénás rendszer betegségei egymással dinamikus összefüg­gésben vannak. A vénás betegsé­gek kialakulását okozhatják a vé­nafal veleszületett gyengesége, terhesség, álló foglalkozás, élet­kor, hosszantartó fekvés, elhízás, a vénafal károsodása, a véralvadás zavarai. Mivel tudjuk megelőzni a vénás betegségeket? Aktív mozgással, hosszantartó, meleg kerülésével, hormonális fo­gamzásgátló kerülésével. A leg­fontosabb: a már kialakult beteg­ség időben történő felismerése, ke­zelése gyógyszerrel vagy műtéttel. A műtétek mindennapos rutinbea­vatkozások, az ezektől való fé­lelem indokolatlan. Minél előbb elvégezzük, annál gyorsabb és eredményesebb a gyógyulás. Kisebb vénatágulatok kezelésé­re az úgynevezett scleroterápia is alkalmas, mely abból áll, hogy bi­zonyos anyagokat helyileg az érbe fecskendezve az erek falát összeta­pasztják, így a helyi tágulatot meg­szüntetik. Az érbetegségek meg­előzésében, korai felismerésében mind a betegnek, mind az orvos­nak nagy szerepe van. Az említett kockázati tényezők (például a do­hányzás) elhagyása a betegség megelőzésében, illetve súlyosbo­dásának elkerülésében jelentős. A korai tünetek helyes értékelése, megfelelő kivizsgálása és a keze­lés, a betegség gyógyításában fon­tos. Mint sok más esetben, itt is igaz az, hogy minél korábban is­merjük fel a betegséget, annál eredményesebben tudjuk gyógyí­tani. Dr. Katona Iván főorvos, érsebész szakorvos Hetényi Géza megyei kórház I. sebészeti osztály *## A cikk elolvasása után megkér­tük a szerzőt, hogy közöljön né­hány adatot és közhasznú informá­ciót. Elmondta, hogy a Hetényi Géza Kórház I. számú sebészeti osztályán a tavaly elvégzett 1800 műtétből 604(!) volt az érmegbe­tegedéssel kapcsolatos beavatko­zás. Sajnos közel száz embernek ez a beavatkozás azt jelentette, hogy részlegesen vagy teljesen amputálni kellett a lábát. A pana­szokat - amelyeket a cikkben a szerző részletesen kifejt - észlelők Szolnokon, a Hősök terén lévő ér­sebészeti gondozót kereshetik fel, amely keddenként 12 órától láto­gatható, vagy a körzeti orvoshoz fordulhatnak. Az ütőérrel kapcso­latos beavatkozásokra általában két-három hónapot kell várni, mi­vel a megyében csak a Hetényi kórházban végeznek effajta műté­teket (visszeres műtét az osztályon 220 volt). A különleges beavatko­zást kívánó műtétek esetében a pá­cienseket a megfelelő kórházba irányítják. A szakember ismétel­ten hangsúlyozta, hogy a dohány­zás "segíti" legjobban az érszűkü­let kialakulását. Hogy érzi magát, Mister? Külföldi nyelvtanárok Szolnok városa mindig nagy iz­galommal fogadja a Varga Katalin Gimnáziumba érkező külföldi nyelvtanárokat. Azt hisszük, eljött a nagy lehetőség, az angolnyelv­tanulás színvonala az egész város­ban emelkedni fog. R.L. - Szerettem volna megis­merni, hogyan élnek az emberek ezekben a kelet-európai országok­ban, ezért eljöttem ide dolgozni, legalább erre a tanévre. C. A. - Nem a pénz érdekelt, ami­kor így döntöttem, hanem engem Szolnokon tem fel, ezért aztán ez sem nagyon zavar.- Mi az, ami a legkevésbé tet­szik? R.L. - A magyar ételek nagy megpróbáltatást jelentenek szá­momra. Ráadásul a főzés sem A két új angol nyelvtanár janu­árban érkezett a Varga katalin Gimnáziumba. Robert Lowery mindössze 22 éves, a Londontól 80 km-re levő Brightonból jött Scott Androes az amerikai Oregon állambeli Port­­landból érkezett Szolnokra. 29 éves. Amerikában közgazdasági szakember, a Varga Katalin Gim­náziumon kívül tarnt a Kereskedel­mi- és Vendéglátóipari Főiskolán is.- Hol értesültek arról, hogy Ma­gyarországon angol anyanyelvű tanárokat keresnek? R.L. - A főiskolán, ahol tanul­tam, egy hirdetésben olvastam. C.A. - Van egy barátom, aki Szegedről jött Amerikába, ő ismeri a gimnázium egyik tanárát, aki arra kérte, keressen valakit, aki szíve­sen eljönne Magyarországra.- Mi szél hozta Magyarországra, mi késztet egy angol fiatalembert arra, hogy állást vállaljon egy ha­­zánkbeli kis városban? is a lehetőség, hogy megismerhe­tek egy közép-európai országot.- Milyennek találja a tanítványa­it? R.L. - Azt hiszem, kicsit mások, mint az angolok: szerintem vissza­fogottabbak, a tanulást nagyon ko­molyan veszik. C.A. - A magyarok jobban tisz­telik az iskolát, mint az amerikai­ak, de az is lehet, hogy nekem sze­rencsém van, elbűvölő gyerekek járnak hozzám. Azt is meglepődve látom, mennyivel nehezebb mate­matikát tanulnak, mint az amerika­iak. Legtöbb vonatkozásban sok­kal keményebben dolgoznak, mint az amerikai diákok.- Nem bánta meg, hogy úgy dön­tött, eljön hozzánk? R.L. - Nem bántam meg. Kicsit máris hiányzik Anglia, de alapve­tően jól vagyok itt. C.A. - Őszintén szólva nem ta­lálom szép városnak Szolnokot. Egyedül a Tisza-part tetszik. Azonban én is hasonló helyen nőt­megy, még egy kis angolos vacso­rát sem tudok összeütni magam­nak. Róbert Lowery, amíg Szolno­kon van, a Széchenyi lakótelepen lakik, fizetése nemigen több, mint magyar kollegáié. Busszal jár be az iskolába, úgy él, mint mi. Scott Androes a főiskolán lakik, élete most neki is olyan, mint a miénk. Mindketten jól érzik magukat Szolnokon, s ez már elegendő ah­hoz, hogy legalább egy tanévre biztosítva legyen a kétnyelvűség a gimnáziumban. Attól nem kell félni, hogy egy­szerre csak magyarul kezdik tarta­ni az óráikat, a magyar nyelv köz­ismerten nehéz. Ámbár úgy látszik, könnyen ta­nulnak a diákoktól maguk is, mert angol nyelvű interjúnk végén így búcsúztak tőlünk: - Goodbye, vi­szontlátásra. Kátai Szilvia Fotó: Korányi Robert Lowery: Szerettem volna Magyarországot megismerni Scott Androes: Jól érzem itt magam ÉH ÍA(evezetes épüíeteiní^ Az egykori pénzügy-igazgatósági épület Szolnokon A város főterén, a régi piac ÉK-i sarkán, ahol a XVIII. szá­zad közepétől a Fehérló vendég­lő állott, magaslik egy L-alakú, hatalmas, téglaborítású sarok­épület, amely az utóbbi hóna­séhez, a földszintre még bolthe­lyiségeket is terveztek. Gyorsan készültek az egyemeletes épület tervei, így 1891-ben "a városi közgyűlésben elhatároztatott, hogy a pénzügyi palota a Fehérló szemöldökpárkány, alul balasz­­teres mellvédek hangsúlyozzák, és két végigfutó párkány fűzi a félköríves záródású ablaksor­hoz. Az oldalhomlokzat a főtéri homlokzathoz hasonló kiképzé­A Pénzügy-igazgatóság 1891-ben épült eklektikus stílusú épülete pókban - mint a Verseghy Könyvtár bővítésének egyik le­hetősége - került a viták közepé­be, hiszen az oldalszárnyához csatlakozó - volt Adóhivatal épületét könyvtári célokra most alakítják ki. A Fehérló vendéglő, amelyről a mellette lévő utca nevét is vet­te, nemcsak az átutazóknak nyújtott kényelmes szállást, de a vándorszínészek is gyakorta be­tértek tágas udvarába. Azért is támadt 1860-ban a vendéglős Kapussy Mihálynak a gondola­ta, hogy bővítésül a vendéglő elé "pincét - fölibe két szálóval, ahol farsang idején táncolnának - oda kell építeni a Fehérló firontja elé, ki a piacra..." Nagyon szúrta a szemét az embereknek, különösen, amikor 1860-ban a Magyar Királyi Szál­loda megépült, hogy a térbe nyú­ló dísztelen épület megzavarta a piac harmóniáját. Nem véletlen, hogy a 80-as években megindult szabályozási tervek hangsúlyoz­zák, "hogy a város elbontassa s helyén a rendes szabályozott vo­nalban díszes frontképzéssel egy modem stylű, megyei főváro­sunk főterére illő épület emeltes­sen." A pénzügyi palota elhelyezé­séről kellett döntenie a városnak 1890-ben, s mivel a Pénzügy­minisztérium illő bért ajánlott a Pénzügyigazgatóság elhelyezé­vendéglőnek szabályozás által megkisebbített telkén a mémök- és építészegylet által helyesnek ítélt Hofhauser Antal-féle terv szerint még az idén felépíttes­sék." Az építési munkálatokat Milkó és Vaskovits Antal végez­ték. A beruházás gazdaságossá­gát mutatja, hogy a bérleti díjak­ból a város fedezni tudta a bank­hitel törlesztését. Az L-alakú egyemeletes épü­let jobbszélén, a levágott falsíkot - a keretezett részen - nagymére­tű pelikános címer díszítette, s mikor a 20-as évek elején máso­dik emeletet húztak rá, került fö­léje magyar címer is stukkóból. Alattuk a földszinten vólt a főbe­járat a hivatali szobákba, ahol az első nagytermet a 30-as években kiállítási célra is használták. Pó­lya Tibor ott szokta rendezni ka­rikatúra bemutatóit, amelyen Szolnok ismertebb képviselőit karikírozta, élethű arcokkal és találó mondanivalóval. Az épület főhomlokzatát két sarokrizalit és középen a főbejá­ratot kihangsúlyozó, két oszlo­pon álló, kiugró erkély - bábos korláttal - tagolja. A félköríves záródású ablakok tengely osztása 1 -3-1 -3-1, s a földszinti homlok­zat - az eklektikus építészetben gyakori - rusztikusán megoldott. Az emeleti falazat klinkertég­lával borított. A sarok rizalitán lévő ablakpárokat fölül tagolt sű, középen egy nagykapuval. Az udvari homlokzat íves, tomá­­cos folyosója beüvegezett. Az épület történetéhez tarto­zik az is, hány intézmény, szer­vezet használta 1950-től. A pénzügyigazgatás megszűntével a levéltár, amely 1950 őszén, a tanácsok megalakulása után a bí­róság baloldali, földszinti ter­meibe költözött 1952 tavaszán - a Közlekedési Műszaki Egyetem Szolnokra telepítésekor - a volt pénzügyigazgatóság földszinti termeit foglalta el. Itt működött 1957-ig, amikor - a Közlekedési Műszaki Egyetem Pestre költö­zésekor - a levéltár visszament a bíróság épületének baloldali földszintjére. A Kossuth tér sar­kán megüresedő épületet közben a megyei pártbizottság irodái ré­szére alakították át, mivel a me­gyei tanáccsal szemben lévő - pártcélokat szolgáló - bérházat 1956 őszén lakások céljára osz­tották fel. 1957-ben, az MSZMP megyei bizottsága beköltözése­kor csupaszították le az épület sarkát díszítő kis magyar címert és alatta a pelikános városi cí­mert. 1965-ben, amikor az új város­­központ hatemeletes irodaháza megépült - a megyei pártbizott­ság odaköltözése után -, a meg­üresedett épületet kollégium cél­jára alakították át. Kaposvári Gyula Mivel jól szerepelt — kitették a szűrét Balogh Bertold olyan csendes gyerek, hogy még a névelőkkel is spórol. Nem jár diszkóba, és mint minden őszinte emberpa­lánta: szereti az állatokat, a róluk szóló könyveket. Van is otthon papagájtól kezdve halig, macs­kával bezárólag sokféle állata. Azért más is jellemzi: imádja a szakmáját, a cukrászkodást, eb­ből kifolyólag a szolnoki keres­kedelmi és vendéglátóipari szak­munkásképző 3.g. osztályának a diákja. Jobban mondva csak volt, mivel néhány napja a szak­munkástanulók versenyének or­szágos döntőjében ötödik lett Balatonföldváron, amiért tüstént ki tették a szűrét a suliból, ugyan­is a szép helyezéssel együtt fel­szabadult. Pedig az útja korántsem ne­vezhető simának, hiszen először az iskolában lett a legjobb, majd a területi versenyen, sőt az orszá­gos elődöntőben is az élen vég­zett. Ott például elméleti nyag­­gatások folytak, és ebben nem talált legyőzőre. Kapott is a fel­készítő nevelője Kóródi Ferenc­­né néminemű miniszteri elisme­rést. Nem sikerült rosszul a gya­korlati sem, ahol húzni kellett a tételeket. Ő puncstortát és csokis kuglófot készített, és ezek méltó megalkotására hat órát adtak. Ezenkívül kötelező volt valami­lyen díszmunka: ez nála újabb torta volt, karamelldíszítéssel. Ez további három órát vett igénybe. Bertold jelenleg a "jásznagy­­kunosoknál" dolgozik a cukrász­üzemben. Dancsi Bertalan felké­szítő mestere szerint nyugodtan rá lehet bízni az édességet, mivel rá nem jellemző a kecske és a káposzta meséje. Az ifjú szak­munkás állítja: ehhez a mester­séghez szín- és esztétikai érzék, jó ízlelés, valamint gyors elhatá­rozás szükséges. Úgy tűnik, nála ez mind megvan. Sőt ami az utóbbit illeti, ékes bizonyítéka annak, hogy ez már 1973. július 16-án is jellemezte, mivel iker­testvérénél Gyulánál kerek tíz perccel korábban érkezett a vi­lágra... D.Sz.M.

Next

/
Thumbnails
Contents