Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
4 Néplap 1990. FEBRUÁR 12. IA szerkesztőség postájából i Az intézmények összevonása tönkreteszi a szakmai munkát A tanácsi /művelődési/ intézmények összevonása a 30/1989. MM számú rendelet értelmében sem kötelező, a helyi tanácsi vezetés jól átgondolt felelőssége, hogy - figyelembe véve az intézményi önállóságra irányuló törekvéseket, a helyi viszonyokat - a legjobb feltételeket teremtse meg. A tervezetben összevonandó intézményként szerepel a könyvtár, a művelődési ház, a zeneiskola, a családi iroda és az úttörőház. Az összevonások kárát a következőkben látom: Ezek mindegyikében olyan munka folyik, aminek a másikkal való összehasonlítására az vállalkozik, aki valójában egyik munkáját sem ismeri szakmai szempontból, tehát felületesen ítél. A siker reményében összevonni csak azonos vagy hasonló tevékenységet végző intézményeket lehet. A szóban forgó intézmények munkájában vannak kapcsolódási pontok, de az együttműködés előfeltétele a közös érdekeltség, és csakis a szakmai érdekeltség. Ehhez azonban nem kell összevonni, mert ugyanolyan káros következményei lesznek, mint például a tsz-összevonásoknak. /A veszteséges tsz-ek ettől még nem termeltek nyereséget, viszont a jól működőket sikerült tönkretenni. /Nem állja meg ahe- lyét az az érvelés, hogy a művelődési ház és a családi iroda bevételt termel, a többi intézmény nem, ezért e kettő bevételéből pótolják majd a könyvtár, az úttörőház és a zeneiskola költség- vetési hiányát. A kultúra támogatása mindig állami feladat volt és az is marad. Ezt a fenntartó nem háríthatja át egyetlen intézményre sem azzal a céllal, hogy az más intézményeket tartson el. Az intézményi összevonás pedig kimondatlanul is ezt a célt szolgálja. Az anyagi fedezet szűkössége nem lehet indoka az összevonásnak, ami tönkreteszi a szakmai munkát. Új alkotmányunk elismeri a vállalkozás szabadságát /amihez viszont intézményi önállóság szükséges./ Engedjék tehát vállalkozni a könyvtárosokat, akkor itt is lesz bevétel. Csak egy pár ötlet: könyvkötészet, kiadvány-előállítás, differenciált kölcsönzési, használati és szolgáltatási díj. Nem "nép- művelődésdit" kell tehát a könyvtárosnak játszani, hogy bevételhez jussanak, hanem olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek a könyv- és információs szakmából erednek és amelyeket más nem fog helyettük elvégezni, mert legfeljebb dilettáns lehet e szakmában. A rendelet 3. paragrafusának 2. pontja a szakalkalmazotti értekezletnek egyetértési jogot biztosít az igazgató megbízásához, ugyanakkor az első három évben pályázat kiírása nélkül ad lehetőséget igazgató kinevezésére. Ennek szellemében is vállalja - a felügyeleti szerv döntése nyomán - az esetleges "ejtőernyős" jelzőt? A könyvtárosok az információs technikák birtokosai, tevékenységük - a közműveltség és a tudomány terjesztésében megváltozott viszonyaink között - egyre fontosabb. Ezt a munkát nem tervezheti más, csak az, aki érti a szakmát! Nem dönthet a munkatársak alkalmazásáról csak az, aki érti a szakmát! Ezért tartom nagyon veszélyesnek, sőt alkotmányunk alapelveivel összeegyeztethetetlennek a rendelet szó szerint alkalmazását törökszentmiklósi méretekben. Itt a helyi tanács - alkotmányos kötelezettségének megfelelően akkor jár el helyesen, ha nem gúzsba köti, hanem az intézményi önállóság és vállalkozási szabadság szellemében szabadon engedi tevékenykedni a művelődés intézményeit. Dr .Tóvári Judit főiskolai adjunktus Szúrós hangulatban? Rendszeres vásárlója voltam a szolnoki 900-as ABC-nek. Január 31 -e óta kénytelen vagyok csatlakozni azokhoz, akik - ha tehetik - nagy ívben elkerülik ezt a boltot. Többször tapasztaltam, hogy munkaidő után, csúcsidőben, noha két pénztár van, csak az egyik gép működik. Úgy vélem, ilyen esetben "beülhetne még valaki /végső esetben a helyettes vezető/, ahelyett, hogy felméri, mennyien várakoznak a pénztárnál. Említhetem azt is, hogy a zöldséges pultnál ugyanaz az eladó szolgál ki, aki a kenyérosztályon. A kézmosást, az alapvető higiéniai előírásokat figyelmen kívül hagyják? Mást is szóvá tehetnék, amit az üzletben elmondtam annak, akire tartozott, de az lett a vége, hogy a helyettes vezető a napokban engem utasított rendre: szememre vetette, hogy szúrós hangulatban vagyok, az észrevételeim miatt panasz van rám. Nem voltam szúrós hangulatban, ha csak nem lehet annak nevezni, hogy megjegyeztem: sorozatosan a nyitvatartási idő előtt zárnak be, előfordult, hogy rosszul számoltak, és a már említett tisztasági követelményre hívtam fel a figyelmüket. Igaz, én csak egy vásárló vagyok, ezekre nem nekem kellene figyelni... Tudom, hogy társadalmi feszültségeink sokszor a kereskedőkön csapódnak le, de úgy érzem, hogy jóindulatú észrevételeim ettől függetlenek. A kulturáltabb kiszolgálásért, mindannyiunk érdekében tettem szóvá a hiányosságokat. Szendrei Ildikó Nyílt levélre válaszol a tanácselnök Lapunk február elsejei számában dr.Kis Zoltán, az SZDSZ Jászberényi szervezete nevében írt nyílt levelét közöltük, melyre az alábbiakban válaszol a Jászberényi Városi Tanács elnöke: Kedves Kis Zoltán Úr! Bizonyára megkapta a válaszomat a hozzám eljuttatott levelére, mely ugyanazokat a felvetéseket tartalmazta, mint a nyílt levél. Január 17-én személyesen is megbeszéltük azokat a kérdéseket, amelyeket pártja és a tanács kapcsolatában fontosnak tartottunk, azokat is, amelyeket levelében együttműködésünk zavaróinak tart. Most megismétlem a január 22-i levelem lényegét. 1./ Tavaly november 22-én a tanács által létrehozott társadalmi bizottság - amelyben Ön is, mint szervezete képviselője, konstruktívan közreműködött - megállapodásra jutott az MSZMP városi ingatlanainak hasznosítása ügyében. E megállapodás alapján - az előírásoknak megfelelően - jelentettük be igényünket a megyei tanácshoz. Igényünk - minden híresztelés ellenére - ma sem változott. Nem fedi a valóságot az az állítása, hogy a "tanácstestület nem tárgyalta meg" a pártingatlanok ügyét. A városi tanács testületé 1989. december 15-i ülésén - a vb-titkár előterjesztésében - foglalkozott az MSZ/M/P és az akkori munkásőrség vagyonával kapcsolatos kérdésekkel. Erre Önt is, mint minden Jászberényben működő politikai párt képviselőjét meghívtuk, és megküldtük a testületi ülés anyagát is. Sajnáljuk, hogy az ülésen nem vett részt. A városi tanács a pártingatlanokkal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul vette. Az ingatlanok kezelői jogának megszerzésére benyújtott előzetes igénybejelentésekkel /a Szabadság téri székház általakítása, fenntartása, a működtetés műszaki lehetősége és költségeinek biztosíthatósága esetén egészségügyi vagy oktatási célú hasznosítás/ egyetértett. Felhatalmazta a vb- titkárt, hogy a kezelői jogok megszerzéséhez szükséges további eljárásokat folytassa le, s a konkrét hasznosítási javaslatot - szakértők bevonásával - legkésőbb 1990. június 30-ig dolgoztassa ki. A városi tanács arra kapott felhatalmazást, hogy az ingatlanokat és ingóságokat leltárilag vegye át és gondoskodjon azok megőrzéséről. Ez tavaly decemberben megtörtént. Bizonyára Ön is tudja, hogy az erre illetékes kormánybizottság a mai napig nem hozott döntést az ingatlanok ügyében. "Megdöbbenve jutott tudomásunkra, hogy a Kossuth út 58. szám alatti épületben - melyet tartalék helyiségnek nyilvánítottunk" - írja levelében - az MSZMP működik. Mindenki tudta, így Ön is, hogy az MSZMP Jászberényben is megkezdte szervezeteinek újjászervezését. Tavaly november elején - hasonlóan ahhoz, amit minden párt megtett - a városi tanácsnál jelezték létrejöttüket. Működésük feltételét az MSZP a Kossuth út 58. szám alatti épületben biztosította. így, amikor a tanácsi ellátó szervezet leltárilag átvette az épületet - 1989. december 5- én -, az MSZMP már ott volt. Elhelyezésükre más lehetőség nem lévén, átmeneti ideig kénytelenek voltunk tudomásul venni. Az ingatlan nincs kiutalva részükre, mivel ezzel a joggal a városi tanács még nem rendelkezik. Tény, hogy nem minden párt működik a legideálisabb körülmények között. Elhelyezésük azonban nem szándék, hanem lehetőség kérdése. A városban működő pártok, társadalmi szervezetek pénzügyi forrásairól /különböző szolgáltatások, helyiségbérlemény, posta- költség, telefondíj stb./ finanszírozási módjáról nincs hiteles információm. A városi tanács - az Önökhöz hasonló konstrukcióban - a bérleti díj megelőlegezésével a Kisgazdapártot támogatja. Úgy gondolom, hogy a választójogi törvényben is deklarált esélyegyenlőséget mi a szűkös lehetőségeinknek megfelelően biztosítjuk minden párt számára. 2. / Vitathatatlan, hogy mind a népszavazás, mind az ország- gyűlési képviselőválasztás során előfordult, de a jelenben is tapasztalható, hogy igen rövid idő áll rendelkezésünkre a pártokkal történő egyeztetésre. Vagyis nem kizárólag az SZDSZ problémája a felvetés, hanem valamennyi, a városban működő pártszervezeté, ugyanúgy a tanácsé is. 3. / Testületi üléseinket - a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint - évente általában négy alkalommal, valóban munkaidőben tartjuk. Ennek eldöntése a testület szuverén joga. Eddig az a tapasztalatunk, hogy a pártok zöme részt vesz az üléseken. Tanácstagi kezdeményezésre, a következő testületi ülésünkön foglakozunk az időpont megváltoztatásával. 4. / Tájákozódásom szerint pártjuk bemutatását és programjuk publikálását célzó hirdető- tábla elhelyezési kérelmüket a hatósági osztály nem utasította el, hasonlóképpen a városi főépítész sem, csupán más helyet javasoltak. A megoldási módot tudomásom szerint elfogtadták. Más pártoktól is volt ilyen kérés, valamennyivel sikerült megállapodni. Igyekszünk gondot fordítani a város arculatának megőrzésére, igaz, ez nem mindig sikerült nekünk sem és elődeinknek sem. 5. / A városi tanács 1989. június 9-i ülésén - tanácstag és mások kezdeményezésére - foglalkozott a II. világháborúban elesettek és eltűntek emlékművének ügyével. Széles körű informálódás után úgy foglalt állást, hogy egy ilyen emlékmű megvalósítási módja a közadakozás lehet. Az ehhez szükséges intézkedések, teendők kidolgozását a vb hatáskörébe utalta. A vb úgy döntött, hogy a pártok képviselőiből létre kell hozni egy bizottságot, amely segítséget nyújt az emlékmű felállításához. A bizottság háromszori kísérlet után, szakértőkkel kibővítve, megalakult, és az emlékmű ügyén kjvül foglalkozni kíván az utca és terek elnevezésével, emléktáblák, köztéri emlékművek áttekintésével, jövőbeni sorsukra vonatkozó javaslatok kidolgozásával is. Bízunk abban, hogy ez a bizottság - párt és presztízsharcok helyett - képes lesz megvalósítható elképzelések kimunkálására. Kedves Kis Úr! Mi arra törekszünk, hogy a közeli választásokig - ebben az egyáltalán nem könnyű átmeneti időszakban is - megőrizzük a tanács testületéinek és apparátusának munkavégző képességét. Munkánkat a Magyar Köztársaság 1989. október 23-án életbe lépett alkotmány-módosítása és más hatályos jogszabályok keretei között, a pártok közvetlen közhatalom-gyakorlási törekvéseinek nem engedve, végezzük. A különböző pártokkal, szervezetekkel kialakult konstruktív együttműködésre törekszünk. Búzás Sándor A tárgyalóteremből Ijedtében szabálytalanul fordult a kocsival Busi Sándor 53 éves Szolnok, Móra Ferenc út 13. szám alatti lakos tavaly november 9-én éjjel 11 óra után úgy bukott le ittas járművezetés miatt, hogy Szolnok központjában a Petőfi útról a Beloianniszra kívánt kanyarodni, és ijedtében nem jobbra, hanem balra fordult. Ily módon a mmanőver szabálytalannak bizonyult, ámbár a gyors kor- mánytekerésnek oka is volt, mivel jobbra észrevett egy rendőrautót. Ezzel a járművel pedig ebben az állapotban semmiképpen nem kívánkozott találkozni, mivel ezt követően nagyon gyorsan kiderült, hogy közepesen ittas állapotban igyekezett a józanság látszatát kelteni. Szó sem róla, a szondafújás főleg akkor kellemetlen, ha el- ,színezékük az ártatlan, nem beszélve arról, hogy Busi Sándort már korábban is megbüntették. Nem egyszer, nyolcszor, és mit hoz a véletlen, szinte mindig pi- tyókás vezetése miatt. Felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbírság, öt hónapi javító-nevelő munka, majd börtönbüntetés követték egymást. Úgy tűnik, kevés sikerrel, mert novemberben is úgy poharazgatott, hogy nem gondolt arra: neki az utolsó hör- pintés után rövid idő múlva vezetnie kell. Ügyét Szolnokon a városi, majd a megyei bíróság tárgyalta, ahol Busi Sándort ittas járművezetés vétsége miatt 7 hónapi, börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélték és a közúti járművezetéstől két évre eltiltották. Egyúttal kötelezték az eddig felmerült, és az elkövetkezendő időben felmerülő bűnügyi költségek megfizetésére. Az ítélet jogerős. D.SZ.M. JJozzászólás^^^ Még van egy szakközépiskola Mezőtúron Volt egyszer egy "kis Debrecen" címmel jelent meg január 20-án a Néplapban a túri alma mater - a jelenlegi Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola - múltját méltató és a jövőjére vonatkozó cikk. Talán a kívülálló olvasóknak is feltűnt, hogy az iskola jelenéről, a szakközépiskola működéséről kevés szó esett - s az sem éppen kedvező beállításban - ezért kívánjuk kiegészíteni. Ma már szinte lehetetlen reálisan megítélni, hogy a gimnáziumi képzés miért szűnt meg: "fokozatosan elsorvasztották" vagy a környező, egyre gyarapodó számú középfokú oktatási intézmények elszívó hatása miatt "elfogytak a diákok", vagy Mezőtúr város e térségben betöltött gazdasági és'kulturális szereltének csökkenése, talán a megváltozott igény volt a fő oka a profilváltásnak. Úgy gondoljuk, hogy mindezek együtt eredményezték a gimnáziumi képzés megszüntetését. Tény, hogy a gimnáziumi képzéssel egy ideig párhuzamosan működő mezőgazdasági, gépészeti szakközépiskola fokozatosan megerősödött. A hatvanas évek közepétől a hagyományosan jó színvonalú közismereti képzés mellett stabilizálódott a szakmai oktatás, és néhány éven belül a megmérettetések során - szerénytelenség nélkül állíthatjuk - rangot vívott ki az iskola az ország hasonló képzést folytató iskolái között. A túri iskola hagyományos jellemvonásait - a kötelességtudás, munkaszeretet, szigorú fegyelmezettség - tekintjük ma is oktató-nevelő munkánk fő vezérelveinek, ami nem véletlen, hiszen a tanárok harmada az iskola egykori diákja. A negyedszázad alatt több mint ezer végzős diákunk dolgozik jól képzett szakemberként Mezőtúr környékén és szerte az országban. A műszaki felsőoktatási intézményekben továbbtanulók aránya lényegesen jobb a hasonló profilú iskolákéhoz képest, s a külföldi egyetemeken, más irányban továbbtanuló diákjaink is megállják helyüket. Az országos szakmai tanulmányi versenyek kiírása óta, 1972-től huszonnégy diákunk végzett az első tíz között, öt alkalommal I., /1989-ben is/ négy alkalommal II. helyezést értek el. A közismereti tárgyak megyei versenyein különösen matematika, fizika és elektrotechnika tárgyakból - igen jó tudásról tettek tanúbizonyságot. Tanáraink különféle munkabizottságok tagjaiként részt vettek a szakmai képzés tanügyi dokumentumainak kidolgozásában, és jelenleg is dolgozunk az új koncepciónk kimunkálásán. Elismerésként értékeltük, hogy Szolnok és Békés megye körzetében iskolánk kapta meg az 1986/87-es tanévtől az 5 éves mezőgazdasági technikusképzés jogát. Kiterjedt, gyümölcsöző kapcsolatunk van a környező mezőgazdasági üzemekkel, melyekben közösen üzemi gyakorlóhelyet létesítettünk. A felnőttképzés is jelentős helyet kap az iskola életében. Mezőtúron a szakmunkások szak- középiskolájának felnőtt tagozata nálunk működik. A GATE mezőtúri főiskolai karral sokrétű a szakmai kapcsolatunk. Úgy gondoljuk, mi is öregbítjük Mezőtúr hírnevét, és hozzájárulunk a város és környékének fejlődéséhez. Többször kezdeményeztük az ipari jellegű, műszaki szakközépiskolai képzés bevezetését is, nem rajtunk múlt, hogy nem sikerült. A magyar társadalom átalakulása, a körvonalazódó közoktatási reform rugalmasabb, gyorsabb váltást tesz lehetővé, s ezért elképzelhető, hogy a cikkben vázolt módon egy újabb "profilváltás" következik be az iskola történetében. Bennünket, s akik most itt tanulnak, érinteni fog a változás, de nemcsak érdekeink, hanem a józan megfontolás, a mezőtúri lehetőségek és körülmények ismerete alapján kérjük, hogy felelősséggel döntsenek. Tartunk attól, hogy egy minden szempontból végig nem gondolt elképzelés kész tényként való nyilvánosságra hozása - iskolánk helyzetére - beláthatatlan következményekkel járna. /A Volt egyszer egy "kis Debrecen" című cikkemben nem írtam arról, ami nem tartozott választott témám keretei közé. A szerző./ a Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola nevelőtestülete Mezőtúr Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
