Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

1990. FEBRUÁR 9. Néplap 9 családi körben v A pszichológus válaszol Kezünkben a kormány Ez a kifejezés kivételesen nem politikai eseményre utal, bár nem ártana, ha "kezünkben lenne" a kormány... Ami valóban a saját kezünkben van, az a sze­mélyiségünk belső kormányke­reke. Nevezzük önkontrollnak, önszabályozásnak, önura­lomnak. Akkor van ezekre szükség leginkább, ha ütközik valami bennünk és körülöttünk. Ha az ember vágyait nem elégíti ki a külvilág, ha gátat szab szándéka­inak, ha bünteti megnyilvánulá­sait. Ilyenkor általában muszáj önmagán uralkodnia, ha el akar­ja kerülni a még nagyobb kelle­metlenséget. Az "ütközet" az emberi sze­mélyiség belsejében is végbe­mehet. A vágy és a kötelesség, a szándék és az erkölcsi meggon­dolás, a pillanatnyi kívánság és a szilárd értékrend nap mint nap ellentmondásba kerülhet az em­berben. Ilyenkor vagy a vágyak törnek ki fékezhetetlen csikó­ként - vagy a keménykezű lovas üli meg szőrén a vad lovat. Bizonyos fokú önkontroll fo­lyamatosan működik az ember­ben. Eszméletlen állapotban vagy mély alvásban tűnik csak el teljesen, meg bizonyos idegi be­tegségekben vagy kóros lelkiál­lapotokban. (Utóbbiak egyik ti­pikus példája a részegség). Az éber és egészséges ember folya­matosan érzékeli és korrigálja saját testhelyzetét, mozgását; hallja a saját hangját, miközben szándékosan mondja ki a szava­kat. Figyelemmel kíséri és ér­tékeli saját munkáját, feladat- megoldását. Ellenőrzi a viselke­dését, saját és egyben másik sze­mével is "nézi" saját magát, mér­legeli tettei helyességét, figyeli a másokra tett hatást. Ez a belső kontroll és önsza­bályozás Freud mélylélektani rendszerében az "én"-nek, az ego-nak a funkcója. Ez szemé­lyiségünk fontos része: igazsá­got tesz ösztön énünk (vágyaink) sürgetése és a felettes énünk (er­kölcsi elveink, értékrendünk) korlátozásai között. Egyezkedik a szabályokat, elvárásokat és til­tásokat állító külvilággal is. Olyan, mint egy hajó kormányo­sa. Idegélettani kutatások felis­merték, hogy az önkontroll funk­ciója az agykéreg homloki (fron­tális) lebenyének működéséből jön létre. Ez az agyrész a törzs- fejlődésben a legfiatalabb, tehát legkésőbb, csak az emberré vá­lás folyamatának csúcsán alakult ki. Az egyedfejlődésben is a leg­későbben, a születés után foko­zatosan éri el teljes fejlettségét. A gyermeknél az önszabályo­zás képessége a nevelés hatására alakul ki a szocializáció és az identifikáció folyamatában. A szocializáció a társas élet szoká­sainak, normáinak elsajátítása, begyakorlása, a társadalomhoz való alkalmazkodás. Az identifi­káció a felnőttek, elsősorban a szülők tulajdonságaival, visel­kedésmódjaival, értékrendjével, életszemléletével való azonosu­lás. Az önkontroll és az önuralom képessége nem egyforma min­denkinél. Van, akinek gyen­gébbre sikeredett a kormánya, sőt olykor ki is csúszik a kezéből. Ilyenek az alacsony tűrőképes­ségű, indulatos, lobbanékony, vagy a vágyaik által vezérelt, tar- tástalan, sodorható, éngyenge emberek, akik nem ismerik, nem tűrik a szabályokat, korlátokat; vagy szétzúzzák azokat, vagy ki­bújnak alattuk, saját káruk árán is. Az önszabályozás lehet túl szoros, az önuralom "diktatóri­kus". Ez a magas mércét, az ön­maga iránti fokozott elvárásokat és ezek szigorú behajtását jelen­ti. Az ilyen személy mereven ragaszkodik a szabályokhoz, előírásokhoz. Pillanat nyugta sincs, nem képes "elengedni" magát. Folyton csikorog a kor­mánykerék, feszül a drótkötél. A kettő között lenne a kellő énerővel rendelkező, optimális mértékben beszabályozott em­ber. Nála a kormánymű ép és rugalmas; amikor szükség van rá, kellő erővel működik, de fél­gőzzel is tud járni, pihenni is ké­pes, sőt időnként hagyja magát sodortatni egy kicsit az árral. A jó alkalmazkodó-képességű em­ber felelősségteljes munkáját nagy önfegyelemmel végzi, mi­közben fokozottan kontrollálja önmagát: ha provokálják, kellő önuralommal és diplomáciai ér­zékkel próbál viselkedni. Csa­ládja körében és baráti társaság­ban feloldódik, természetes mó­don viselkedik, képes lazítani - de azért folyton tudatában van, mit és hogyan cselekszik. Dr.Ignácz Piroska [ Gyermekvilág ) Ki emlékszik jobban? Ez a játék olyan szellemi fel­frissülést kínál, amihez nem kell papír és ceruza, csak két vagy három gyerek, aki szereti szójá­tékokkal szórakoztatni magát. Tehát a játékosok csak emléke­zetükre hagyatkozhatnak, s mi­nél tovább fűzik a szóláncot, amit összetett szavakból alakít­gatnak, annál eredményesebbek. A játék szabályai könnyen megjegyezhetők. Összetett sza­vakat kell mondani felváltva, két megkötéssel. Az egyik, hogy a következő összetett szó első tag­ja, mindig az előző befejező tagja kell, hogy legyen. A másik, hogy minden résztvevő köteles az első elhangzott szótól végigmondani a szóláncot. Ez eleinte játszi könnyedséggel megtehető, de ha sikerül ügyesen fonni a szófü­zért, akár órákig is játszható. Ter­mészetesen az a játékos, aki nem tudja felidézni a már elhangzott szavakat, kiesik, de úgy is játsz­ható, hogy nem esik ki, hanem zálogot ad. Ebben az esetben egy társa segíti ki. Az győz, aki a legkevesebb zálogot volt kényte­len adni. Ez azt jelenti, hogy a győztesnek ér legmesszebb az emlékezete. Eleinte, bemelegítésként, játszható írásban is. Vitás kérdé­sek eldöntésére érdemes fölla­pozni a helyesírási szótárt vagy az értelmező szótár megfelelő kötetét. Törekedjen minden résztvevő arra, hogy minél több valódi szóösszetétel szerepeljen a sorban. Kedvcsinálónak álljon Kezdő biokertészeknek Gondos talaj-előkészítés A jó kertész a legfontosabb talajmunkákat már ősszel elvé­gezte. A megtisztított ágyások talaját fellazította, lefedte kom- poszttal és földdé érett trágyával. Felszíni komposztálásra védő mulcsot (talajtakarót) készített az őszi avarból. Az effajta taka­rás a biokertészkedésre való átál­lás évében valóságos csodát tesz! Enyhe tavaszi napokon - ha a talaj fagymentes, és kissé meg is szikkadt - lazítsa a földet kézi kultivátorral. Erre a célra a legal­kalmasabb az "agyarkapa".Fel- tétlenül vizsgáltassa meg talajá­nak mészállapotát. Erre a növényvédő állomások laboratóriumai vállalkoznak.A talaj pH-értékének megállapítá­sára házilag, egyszerű lakmusz- papiros-vizsgálat is elegendő. Ha túl savanyú a talaj, a labora­tórium által ajánlott mennyiségű mészkőpor, dolomit kiszórására van szükség. A növényzet nélküli homok- talajbkat vékony rétegben Algi­nittal és agyagporral is meg kell szórni. Ezek az anyagok nagy ásvá- nyianyag-tartalmuknál fogva a talaj minőségét javítják. Min­dennél előbbre való azonban a szerves trágya, a saját készítésű komposzt, a gilisztahumusz, a Corfuna kiszórása. Ezek minden fontos tápanyagot tartalmaznak, amire szükségük van a növé­nyeknek. Egyidejűleg éltetik a talajt és táplálják a mikroorga­nizmusokat. És a rágalomnak tárgya... Ismert a szép operaária sora: És a rágalomnak tárgya... Ez a "tárgy" sajnos az ember. De hogy mit jelent megrágal- mazottnak lenni, azt talán min­denki megtanulja néhányszor az életben. Oly könnyű valakiről valamit kitalálni, elejteni róla néhány szót. Nem is pontosan megfogalmazva, inkább csak sejtetve a dolgot, aztán napi­rendre térni felette. S még a "jobbik" eset, ha a megrágalmazott fülébe vissza­jut, amit felőle mondanak, mert az esetek többségében ő az utol­só, aki megtudja, mit csinált, mi rosszat, bűnöset, elítélendőt kö­vetett el. Az esetek többségében azonban fogalma sincs róla, mit beszélnek felőle, csak érzi: meg­fagy körülötte a levegő, homá­lyos célzásokat kell hallgatnia, és nem tudja mi ellen, kinél és hol védekezzen. Van egy régi vicc: Egy em­bernek ellopják a kabátját. Be­megy a rendőrségre feljelentést tenni. A kabát megkerül, ám őt látta valaki többször is a rendőr­ségen. Nem kérdezte, miért járt ott, csak látta és mondta, akinek csak tudta. S a csattanó: "Én már nem is tudom, hogy ő lopott, vagy tőle loptak, de az biztos, hogy dolga volt a rendőrséggel". És az ember megbélyegzett marad. (sm) Barkácstanács Bútorfiókok karbantartása A bútorfiókok vízszintes lécekre (1) vannak fel­helyezve. Ezeket a léceket a szekrények belső fa­lához (2) csavarozzák. A fiókok (3) oldalfala (4) többnyire forgácslemezből készül. A fiókok olda­lán a kivágott horony (5) érdes, és esetenként meg­akadályozza a fiók kihúzását. A fiók kihúzása után dörzspapírral gondosan megcsiszoljuk a léc (1) alsó és felső oldalát, vala­mint a horony alsó és felső falát. A fapor eltávolí­tása után ezt a négy felületet bedörzsöljük közön­séges gyertyával. A fiók behelyezése után azt kissé megjáratjuk, hogy szétkenődjék a gyertya. Ezután kivesszük a fiókot, a kimorzsolt felesleges gyertya eltávolítása érdekében. Ezután a fiók könnyedén, súrlódás nélkül fog járni. Kistermelők — kertbarátok Kerítést ízlésesen f---------------------------\ B enke Irén: Rengetegben Kerek erdő nincsen széle benne lakik kék törpécske szeme piros nyelve fullánk, ha meglátod lángot fúj rád! Úgy hívják hogy Bakaraszka, mert a híres öregapja maga volt a vén ravasz nagyszakállú Bakarasz! V__________________) itt néhány példa: galuskaleves - leveszöldség - zöldségárus; ezek a játékban így hangzanak: galus- kaleveszöldségárus. Ez egy igen kurtára sikeredett sorozat, ami­vel egy gyakorlott versenyző nem nagyon dicsekedne. Néz­zünk egy hosszabb sort: apró- vad-vadliba-libazsír-zsírpapír- papírsárkány-sárkányrepülő-re pülőgép-gépmester-mestersza- kács - szakácskönyv - könyv­moly- molypille-pillekönnyű - könnyűsúly -súlylökés-lökés- hullám -hullámhegy-hegytető- tetőfedő-fedőnév -névnap-nap- lopó -lopótök-tökfedő-fedő- szerv-szervátültetés. És itt vége szakad a szóláncnak, ami hu­szonhat szóból áll, ha utolsónak nem a szervátültetés, hanem mondjuk a szervcsere szerepelt volna, tovább lehetne folytatni a sort. Gondoljatok végig pár foly- tatási lehetőséget! Jóslatokba nem bocsátkozhatunk, de bizo­nyára szép eredményt értek el majd. Csáky Ida A családi ház, a társasház, a hétvégi nyaraló, a présház fel­épülése, a tereprendezés befeje­zése, a kert kialakítása után többnyire a legfontosabb munka a kerítés elkészítése. Ez az épít­mény választja el egymástól a telkeket, zárja le az út felé a te­rületet, óvja a házat és a kertet a hívatlan, kellemetlen látogatók­tól. A kerítés segíti a viták, a súrlódások, a gyermekek csíny­tevéseinek elkerülését, a jó szomszédi viszony tartós fenn­tartását. A gondosan és ízlésesen elkészített kerítés még szebbé is teheti a házat, a telket, az össz­képet. Kerítést belterületen csak az Országos Építés Szabályok be­tartásával, a helyi építésügyi ha­tóság előírásai szerint és engedé­lyével építhetünk. Tehát mindig csak ezek ismeretében és birto­kában kezdjük el a munkát, s döntsük el: lehetőségeinkhez mérten milyen kerítést óhajtunk. Üdülőterület és zártkert esetén is célszerű a tanács illetékes szak­emberét felkeresni, s megtuda­kolni nincs-e valamilyen korlá­tozás, előírás érvényben. Igye­kezzünk egyszerű, az utca, a kör­nyezet összképébe harmoniku­san illeszkedő kerítést készíteni. Ne versenyezzünk a szomszédokkal Nagyon riasztóak, csúnyák a színes állatfigurákkal, növény­utánzatokkal hivalkodó, túlmé­retezett kerítések. Nemcsak el­nyomják a házat, a szép növé­nyeket, de mosolyra is fakaszta­nak, és ellenszenvesen kirínak a környezetből. Kerüljük az ilyen megoldásokat, ne igyekezzünk versenyezni a szomszédok­kal.Sokkal hasznosabb célra költhető a pénz! Lakott területen, utcafrontra díszesebb kerítést tehetünk, de oldalra már szerényebb megol­dású is elég. Lakott területen az utcafrontra 180 cm, oldalra 150 cm magasat készítsünk.A le­gegyszerűbb és leggyakoribb a drótfonatos, lábazat nélküli kerí­tés. Ennél a felerősítésre szolgá­ló oszlop beton, fa (például akácfa, tölgyfa stb.), szögvas, vascső lehet. Ezt a fajta kerítést, ahol vadnyulak károsíthatnak, beton, terméskő vagy tégla lába­zattal ajánlatos készíteni, vagy a talaj felszínénél horganyzott szögesdrótot kifeszíteni. Lábazattal vagy anélkül Védettebb helyen összeállít­hatjuk a kerítést falécekből is, lábazattal vagy anélkül. Nagyon mutatósak, tetszetősek, de rend­szeres gondozást igényelnek. A vas vagy favázra csavarozott fa­részek tartósítására alkalmas a Xy Iámon és a tetszés szerinti szí­nű Xyladecor. Drótfonatú kerítés készítése­kor csak horganyzott vagy mű­anyagbevonatú drótfonatot sze­rezzünk be. Utóbbi különösen hosszú ideig tart, ha szakszerű­en, figyelmesen, sérülésmente­sen szerelték fel, mert nincs vele ápolási, festésigond. Egyre több helyen látható be­ton vagy terméskő lábazatos vaskerítés. Ilyen különféle la­pos-, négyzet-, betonacélból és redőnyvasból állítható össze. Ekkor a kerítést mezőkre tagol­ják és az acéldarabokat összeh- egesztve keretre szerelik. A ta­golás sokkal hangulatosabbá te­szi a kerítést. A rácsok állása lehet vízszintes, függőleges és ferde. Kombinálhatjuk is, és egy­szerű idomok -négyzet, téglalap, kör stb. - formájában is beépít­hetjük ezeket. Ügyeljünk azon­ban, hogy ne legyenek túl bo­nyolultak a minták, mert köny- nyen zűrzavaros hatást kelthet- nek.Érdekesek és tetszetősek az olyan kerítések, ahol négyzet vagy betonacélrudak csak bele vannak süllyesztve a betonlába­zatba, s nincsenek felül lezárva. Ez a behatolást is jobban akadá­lyozza. Olcsón és szakszerűen Legyünk takarékosak, körül­tekintőek. A szakszerűen elké­szített kerítésnél a betonlábazat is kellően mutatós, nem érdemes tehát a jóval drágább terméskő­ből, téglából készíteni. Ha mégis ilyet szeretnénk, csak hozzáértő szakembert bízzunk meg vele. Szakszerűtlen munka esetén ugyanis a téli fagy rövid idő alatt szétrepesztheti a lábazatot. A betonlábazat saját kivitelezésé­hez is feltétlenül kérjük szakem­ber tanácsát, útmutatását, ellen­őrzését. Annál szebb lesz a keríté­sünk, minél jobban beilleszke­dik a környezetbe. Éppen ezért sohase fessük rikító, élénk szí­nűre. Lehetőleg a növényekkel harmonizáló és a pasztel színe­ket válasszuk (például zöldet, barnát, sárgát). Ha nem talál­nánk nekünk tetsző árnyalatot, érdemes magunknak kikeverni több színből a festéket. Mindig csak próbafestés után kenjük le az egész kerítést. Arra töreked­jünk, hogy a növényzet szép lát­ványa legyen az uralkodó, és ne a kerítésé. Kerüljük a kő vagy téglalábazat, a tégla és kő után- zatú beton fugáinak fehérre, fe­ketére, vörösre festését is, mert elütnek a környezettől. Jó szomszédok között ele­gendő az alacsonyabb drót vagy fakerítés is. Különösen szép a rendszeresen nyírt élősövény, vagy a bokornak meghagyott díszcserje (tűztövis, japánbirs, nyári orgona, orgona, tűja, stb.). Az áthatolást szükség esetén a bokrok közé állított vasrudak- hoz, vékony oszlopokhoz rögzí­tett három vagy négy sor huzal kifeszítésével gátolhatjuk meg. dr.Szent-Miklóssy Ferenc Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents